Szépen lassan alakulgatnak a dolgok azzal kapcsolatban, hogy megismerjem a Földi lakosságot, bár ez elég felületes látképet kapok róluk, azért úgy érzem nem annyira vészes a helyzet.
Nem a Földről származom.-talán ez az első és legfontosabb dolog amit jelenlegi pozíciómmal kapcsolatban el lehet mondani. Ezért is kellene több figyelmet fordítanom arra ami miatt ide jöttem. Az pedig nem más, mint egy érdekes tárgy, amit akaratlanul is beépítettek a helyi lakosok egy Guggenheim nevű épületbe.
Ez az épület kissé kilógott a többi közül így nem volt nehéz megtalálni, plusz sokat segített, hogy pár kedves alak segített az eligazításban. -Modern művészeti múzeum drága-tette hozzá egy öreg bácsika, amiből annyit tudtam meg, hogy kultúrális Archívumként működik. A baj ezzel csak annyi, hogy bármit onnan megszerezni nem lesz olyan egyszerű.
Miért is akarok én onnan megszerezni valamit? És mi olyan fontos odabent, hogy a galaxis túlsó végéről kell idejönni érte?
Merülhetnek fel a jogos kérdések, ahogy azok bennem is felmerültek. A válasz nagyon egyszerű. A Ravagers egyik megbízója, aki egy Gyűjtögető kinézett magának valamit, ami állítólag a Kree Birodalom egyik ősrégi kincse lehet. Persze ez csupán feltételezés, de ha egyszer annyira kell neki, és megéri neki a többmillió kreditet amit felajánlott érte, hát legyen, én elviszem neki.
Nos röviden így csöppentem az Archivum elé.
Legújabb ismerősöm ösztönzésére már az álarcom nélkül szoktam sétálni az utcákon, ami kissé könnyítette a helyzetemet, nem volt annyi bámuló tekintet...
Így viszonylag könnyen jutottam be az épület belsejébe is, ahol a jól bevált fizetési módommal szereztem magamnak egy jegyet és egyenesen be is mentem a helyre.
Rengetegen voltak odabenn és mindannyian számomra különös és furcsa képeket és tárgyakat nézegettek. -Ezeknek mi bajuk?-motyogtam magam elé halkan, nehogy meghallják a körülöttem lévők. Értem én, hogy másik civilizáció meg minden, de ez most WAT?.
Aztán lassan elkezdtem keresni az én tárgyamat, de hát ebben a többszintes épületben nehéz lesz megtalálni. Szóval a terepszemlém kissé furának sikerült, és még ez csak a sztori eleje...
∆ Hozzászólások száma :
263
∆ Tartózkodási hely :
Mindenhol.
A poszt írója ∞Vitali Kasparov
Elküldésének ideje ∞Hétf. 09 Ápr. 2018, 15:42
Ugrás egy másik oldalra ∞
Vitali mostanában kicsit ráunt a földi dolgokra. Na nem úgy, hogy át akarja magát meditálni a Nirvanaba vagy esetleg elvonulni simán szerzetesnek, inkább csak annyi, hogy nincs kihívás. Amikor épp nem a csapattal együtt lógatta a lábát, piszkosul unta magát. Lehet az is, hogy egy kicsit belefásult a sok diszpécser szerepbe, meg abba is, mikor fel-alá rohangál kis ügyeket megoldani. Amivel persze embereket ment meg vagy segít, de hát na, ő ilyen. Nem könnyű hosszú időre lekötni. Lehet, hogy ezért is kezdte el figyelgetni a körzetben a földönkívüli tevékenységeket. És itt most nem a csészealjas marhatolvajokra gondolok, mert az ugyanolyan unalmas lenne neki, mint egy vidéki rendőrnek. Kivéve, mikor valami nagyon kreatív sztorit találnak ki a földművesek, hogy hát miért is volt a marsiak kéme pont az ő tehenük... Szóval van egy rakás műhold, pár hajó - egy részéről még az emberek is tudnak -, ami amúgy is a Föld védelmére van kizavarva a nagy büdös semmibe. Na hát ezeknek vannak szenzoraik, és van hálózati kapcsolatuk legalább egy-egy másik eszközzel. Innen már sejted, ugye? Egészen izgi hobbi lett ebből az új fajta leskelődésből. Főleg, hogy már egy ideje nagyon népszerű lett az űrszemetünk a messzebb lakóknak is.
Lényeg a lényeg, megint jönnek az űrkukások, most egy ritkán látott fajta hajó. Kicsit szedett-vedettnek tűnik a kinézete, de elég turbós cuccok vannak rajta. És ráadásul úgy látszik, most a Földön van dolguk. Szóval megy az infó Carnak egyből, mert hát valaki megint a kedvenc múzeumukat nézegeti. Ezzel kapcsolatban azért van pár vigyori pillanata Vitalinak, mert úgy tippeli, az ő műve lehet, hogy valaki ide tévedt. Na mindegy, majd elválik.
Egyelőre készenlétben tart pár botnetet, és figyeli a biztonsági rendszereket, hová is megy az a bizonyos fura csaj az űrből...
∆ Hozzászólások száma :
438
∆ Kor :
27
∆ Tartózkodási hely :
New York
A poszt írója ∞Caroline Shione
Elküldésének ideje ∞Szer. 11 Ápr. 2018, 09:09
Ugrás egy másik oldalra ∞
Éjszaka a Múzeumban
Eel mostanában elég furcsa. Valami űrbéli nézelődésről beszél, meg egy űrhajóról, amit felfedezett, hogy a Földre szállt. Eddig eléggé elzárkózott volt és csak a kommunikátorán keresztül és a telefonon kijelzőjén át üzengetett, de most szokatlanul izgatottan keresett meg azzal, hogy menjek a Múzeumba egy bizonyos Tárlatot megnézni. A legutóbbi ottlétünk nem volt valami fényes siker, de tudom, hogy okkal hív most is oda. Én nem nagyon hiszek az Ufo-kban, de ez a nőnemű Idegen teljesen humanoid. Kicsit fura érzés fogott el, mert ha tényleg igaz, hogy van rajtunk kívül más életforma az űrben, akkor biztosan több meglepetés is fog érni. Azt már tapasztaltam, hogy Asgard létezik, és azt sem hittem addig, míg a saját bőrömön nem tapasztaltam. Így most kíváncsibbá is tett ez a feladat. Jobbára nem kell tennem semmi különöset, csak megfigyelni a lányt, de valójában fogalmam sincs, hogy fogom megismerni. Szépen összeszedtem a bátorságom, és beléptem a bejáraton. A kiállítás elég modern művészeti, de szép lassan egy prospektussal a kezemben – amit a bejáratnál vettem magamhoz - elindultam a termekhez. Hamarosan megláttam egy különös lányt, akire a leírás stimmelt. Közelebb léptem hozzá, de még nem mertem megszólítani. Eel-nek súgtam a fülesen, hogy szerintem megtaláltam, akit keresünk. - Látom a lányt. Mit tegyek? Egyik tárgyat nézegeti a szobroknál. Inkább csak követem, hogy hova megy. - tettem hozzá kicsit bizonytalanul, de annyira nem tudom még, hogy hogyan szólíthatnék le egy idegen Hölgyet, aki még nem is a Föld szülötte. Remélem, hogy a Férfi súg még valamit, hogy ne rémisszem már halálra, hogy ha odalépnék hozzá. És mit mondjak neki? Üdv a Föld nevű Bolygón? Ahh… érdekes lesz ez a találkozás már látom, de ahogy elnézem őt, rendesnek tűnik. Csak ne lennék ennyire izgulós fajta…
Szóóval ott tartottam, hogy elvesztem ezek a fura dolgok között... Itt egy kocka egy nagy fehér vásznon, amott pedig egy tetraéder egy karikával. Nagyon... kreatívak a festményeik. Ehhez képest a mi művészetünk legalább érdekes. Némelyik fejletlen fajnak vannak ilyesmi rajzai, nem egy ennyire fejlettnek. Bár tény a Xandaron is láttam furcsaságokat.
Hamar lépkedtem felfelé az emeletek között és úgy vettem észre itt csak ilyen dolgok vannak. Remélem nem volt tévinformáció a tárgyamról. Aztán ahogyan felértem a 4. emeletre majdnem a szememet bökte ki a csillogó tárgy. Az aranyszínű tárgy jól beleillett a képbe. A közelben hasonló csillogó tárgyak voltak. Megálltam előtte és nézegettem egy picit. -Ez a tárgy érdekesebb, mint a krómozott karika.-mondtam a mellettem álló nőnek. Bár nem tudom ő felismerie a dolgot nekem mindenesetre furcsa.
Plusz infó:
Ha Caroline szeretné, lehet ő akit megszólítok
A hozzászólást Dori T'Tara összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Csüt. 19 Ápr. 2018, 12:02-kor. (Reason for editing : Dori T'Tara)
∆ Hozzászólások száma :
438
∆ Kor :
27
∆ Tartózkodási hely :
New York
A poszt írója ∞Caroline Shione
Elküldésének ideje ∞Vas. 15 Ápr. 2018, 00:16
Ugrás egy másik oldalra ∞
Éjszaka a Múzeumban
Ez a kiállítás nem éppen a klasszikusok munkáit vonultatja fel, de még a művészethez is elég távolinak mondható. Eel szerintem rossz helyre küldött, hogy találkozzak egy lánnyal, de ebben a hatalmas épületben bolyonghatok még egy pár órát, mire megtalálnám. A szobákat végigjárva elég különös tárgyakat látok. Csak azt nem tudom pontosan, hogy mit keres egy biciklikerék kiállítva? Talán ez manapság olyan nagy szám? Vagy esetleg még valamire lehet használni, mint amire kitalálták? Nem értek én az ilyenekhez, de nagyon jókat derülök a látványukon. Kissé elkalandoztam a feladatomtól, de mindek is siessek? Mint. egy bolygó hollandi, úgy témfergek egyik helyről a másikra, és közben némelyik tárgyon majdnem hangosan felkacagok. Lehet, hogy csak én tartom különösnek ezt a kiállított tárgyakat? Igaz, hogy nem vagyok egy Múzeumba járó minden nap, de ez a tárlat inkább szórakoztat, mint megbotránkoztat. Ezen a fejhallgatós képen el is merengek, mikor megszólít egy női hang. Fogalmam sincs, hogy mikor álltam mellé - vagy fordítva - de ezt a tárgyat meglátva, még nagyobb nevetés kerülget. - Ahogy mondja!- bólogatok jó erősen, de közben fogalmam sincs, hogy tudnám visszatartani a kitörni látszó hahotázásomat. Végül erőt veszek magamon, és egy halk kuncogást eresztek meg. Végtére, egy kiállítási teremben vagyok, ahol nem is szokás hangoskodni. Miután az önuralmamat sikerül visszanyernem nagy nehezen, elgondolkodom, hogy mit is tudnék válaszolni. Abban biztos vagyok én is, hogy ez a pasasról készült karc, inkább művészi, mint az a biciklikerék. - bólogatok egy mosollyal, és mielőtt tovább beszélgethetnék a lánnyal, a mobilomra érkezett egy újabb üzenet Eel-től. Kíváncsian olvasom mit írt. Talán új fejleményekkel szolgál? Vagy esetleg megint eg agyament ötlettel áll elő?- nevetem el magam, miközben olvasom, amit elküldött nekem. Talán útbaigazít, hogy kit is keressek pontosan.. Mert így elég nehéz lenne megtalálnom…. .pedig igyekszem … Lehet, hogy a véletlenek mégis léteznek, ha most ez a lány lesz az, akit keresek? - Van benne egy kicsi … fantázia is..- keresgélem a szavakat erre a kiállítási darabra, de alig tudom nevetés nélkül kimondanom ezt a mondatot felé. Fogalmam sincs mit akart az alkotója ábrázolni ezzel, de aztán az is lehet, hogy én nem tudom követni a kortárs művészetet. Inkább beszélgetést kezdeményezek vele, minthogy belemerüljek a kiállítás részletes megfejtésébe.
Vitali pötyög egy kicsit Car-nak, hogy tájékoztassa az aktuális dolgokról. Ez a legegyszerűbb. Mostanában gyakori, hogy az ember a múzeumban is chatel, de ritkább azért, hogy telefonálgasson. Szóval egy írásos üzenet a legkevésbé feltűnő. Igen, ő az. Szép munka! Figyeld meg, hogy mire utazik. Van egy tippem, de még nem biztos, hogy úgy van. Mert hát az a helyzet, hogy mióta tudja, mi a népszerű nyelv és kódolás az inter-galaktikus pletyka-sztrádán, ami kb az internet odakint, a megfelelő infókat már elhintette egy egyébként egyáltalán nem érdekes tárgyról. Sőt, az a helyzet, hogy ha jól tippel, pont az ő megbízásából jött most ide ez a csaj is. Akkor viszont nagyon fog röhögni, és persze kemény lesz leszerelni, mert nagyon de nagyon sok zsét ajánlott a beszerzőnek. Mondjuk nem kizárt, hogy mindjárt betoppan valami rivális tolvaj vagy csempész is. Ebből elég nagy felfordulás lehet, ha nem vigyáznak. Kibont egy energiaitalt, letolja, és bont mellé egy kólát is. Kelleni fog az energia!
∆ Hozzászólások száma :
59
∆ Tartózkodási hely :
Mélyűr
A poszt írója ∞Dori T'Tara
Elküldésének ideje ∞Hétf. 23 Ápr. 2018, 23:59
Ugrás egy másik oldalra ∞
Lehetséges lenne, hogy megtaláltam amit keresek? Mert ez így túlon túl egyszerűnek tűnik és még annyi de annyi tárgy van itt, amit meg kell vizsgálnom. Minden esetre megjegyzem a helyét és tovább indulok. A nő akit pedig megszólítottam próbálom magammal csalni. -A dologban nem sok fantáziát látok, de ki tudja mik a szokások mostanában erre-teszem hozzá, kissé lemondóan. Guggenheim Múzeum a furcsaságok helye. Lehet pont ezért fogom megtalálni itt a tárgyamat? Ahogyan mentem föjjebb a szinteken igyekeztem különleges dolgokat keresni, de csak számomra idegen neveket és modern művészeti festményeket láttam mindenhol. Így jobbhíján ha kísérőm velem tartott vele próbáltam csevegni: -Fura ez a hely nekem. Tudod ahonnan én jövök ott az Archívumok főleg a történelemről mesélnek és a bioszféra élőlényeiről. Némelyik különlegesebb az Interstelláris rendszerről, de az már ritkaságnak számít.-kezdtem el mesélni az otthonomról, de remélem nem kérdezi meg, hogy honnan jöttem, mert nem igazán tudnék felelni a kérdésre. Inkább arra hagyatkozom, hogy ő is megpróbál mesélni valamit.
∆ Hozzászólások száma :
438
∆ Kor :
27
∆ Tartózkodási hely :
New York
A poszt írója ∞Caroline Shione
Elküldésének ideje ∞Kedd 24 Ápr. 2018, 17:25
Ugrás egy másik oldalra ∞
Éjszaka a Múzeumban
A kezdeti bizonytalanságom után végül Eel hangja nyugtatott meg annyira, hogy tovább folytassam a bájcsevejt ezzel a lánnyal. Elég nehézkesen rázódtam bele a beszélgetésbe, de még nagyon tapasztalatlan vagyok e téren. Beszélni tudok jó sokat, de idegenből érkezővel, még nem találkoztam. Elsőre nagyon szimpatikus a lány, és nincs is ellenemre, hogy ne tartsak vele. A kiállított tárgyak számomra is elég eltúlzott és avangard stílusúak, de biztos, hogy az alkotóik láttak benne fantáziát, csak éppen én nem tudom hová rakni például azt a biciklikereket… de lehet, hogy én nem vagyok annyira avatott művészileg, hogy értékelni tudjam a kortárs művészek gondolatmenetét. Végül úgy döntök, hogy megyek vele, s talán többet is megtudhatok róla. - Én sem vagyok egy nagy rajongó, de némelyik alkotás szépnek mondható. Bár nem arra a biciklikerékre gondolok, amott a sarokban.. - nevetek fel, majd hirtelen a szám elé kapom a kezem, mert nem is illik hangoskodni a tárlaton, de nem bírtam ki nevetés nélkül. - Inkább menjük tovább.. - terelgetem a lányt egy másik helyiségbe, mert a vigyázó őr elég rosszalló szemekkel csóválja a fejét a nevetésemre. - Tényleg? A te városodba nincsenek ilyen Múzeumok? Messziről jöttél? – nézek rá kíváncsian, mert még olyan helyről nem hallottam, ahol nincsenek ilyen kiállítások. - Interstelláris? Olyan művészeti ágról még nem hallottam…- csóválom a fejem rá. - Az milyen?- kérdezek vissza, talán mesél róla valamit. Érdekesnek hangzik, bármit is jelentsen ez a szó. Eközben Eel hangját hallom a fülesen keresztül, és egy kibontott üdítős-flakon sercegését. Hogy tud ennyit inni abból a buborékokkal telespékelt üdítőből?..- jártak a gondolataim, miközben a lánnyal tartok. - Itt sokféle kiállítás szokott lenni, bár nagyon ritkán keveredek erre a munkám miatt. - teszem hozzá egy kis szünettel, de inkább figyelem, hogy merre tart, hogy ne tévesszem szem elöl.
Vitali csak bele-belehallgatott a beszélgetésbe, mert közben máson dolgozott éppen. Például kereste a nyomait annak, milyen útvonalon jött ez a csaj. Meg persze annak, hogy mennyire is földönkívüli. Arról nem is beszélve, hogy már megint jön más érdeklődő is, és megint oltári nagy balhé lesz. A kérdés már csak az, hogy mennyire sikerül tompítani a dolgon...
Hallja közben, hogy mindenféle modern művészeti vackokat néznek, mint a csimpánzom belehempergett a festékbe, vagy az ezt ettem ma reggel, és hasonló remek festékminták. - Vidd el a földtörténeti részre! Északi szárny. Ott vannak mindenféle infók a Föld kialakulásáról, aztán ott van a dínós rész, meg sorban egészen a mamutokig meg ősemberekig. Az biztos tetszeni fog neki. Bioszféra. Igazából egészen érdekes ez a csaj. Hasonlóan lazán csinálja a dolgait, mint ő szokta. Nincs ráfeszülve, nézelődik. Mondjuk aztán lehet, hogy több agya van meg titkos szemei, és azokkal ezerrel keresi azt a cuccot, aminek a beszerzésére galaktikus apróhirdetésen elég jó pénzért lettek felbérelve bandák...
Nemo, te rohadék... - gondolja magában Vitali, mikor a szeizmográf berezeg, de aztán még egyéb dupla- meg tripla orosz káromkodások is belekeverednek, mikor rájön, hogy nem csak a föld alatt van mozgás, hanem felette is elég sok. Konkrétan leszállt valami a Central Parkban. Hogy a francba nem tűnt fel ez senkinek? Ja hogy... hát igen, ha átlátszó az a szar, úgy elég könnyű elbújni...
∆ Hozzászólások száma :
59
∆ Tartózkodási hely :
Mélyűr
A poszt írója ∞Dori T'Tara
Elküldésének ideje ∞Csüt. 10 Május 2018, 15:25
Ugrás egy másik oldalra ∞
Különlegesnek véltem ezt a nőt itt mellettem, helyiek közüll való, viszont mégsem érti a saját kultúrájuk középpontját? Vajon csak ennyire sokféle lehet ez a társadalom, vagy kifogtam egy kívülállót?
Miközben továbbkísért egy másik helységbe furcsa és zavarbaejtő kérdéseket tett fel nekem -Nos ilyesmik semmiképpen, ahogy mondtam inkább az élővilággal foglalkozók vannak felénk.-ha tudná, hogy ez alatt a hajó arborétumát értem kinevetne, főleg a legénységem. -A messzi pedig nem kifejezés, szerintem úgy sem tudnád kitalálni-ebben biztos vagyok, de nem akarom minden jöttmentnek elmondani, hogy Földönkívüli vagyok, így hagyom hadd tippelgessen Ekkor haladtunk el egy újabb fura kép előtt... Ezek a képek meg nem mondom mit akarnak ábrázolni... -te ezeket érted vagy ezek is csak nekem furák? Egyébként az interstelláris, az csillagközit jelent, azaz főleg a naprendszer, a galaxis és hasonló témába tartozó dolgokról van szó. Szerintem a legérdekesebb az a rész ami azzal foglalkozik, hogy milyenfajta égitesteken tudna megélni egy értelmes faj, mondjuk a miénk.-Végülis jól megcsavart mondat lett a vége, de nem buktattam le magamat! -Mivel foglalkozol? Persze ha szabad megkérdeznem...-amíg ő beszél legalább kicsit fellélegezhetek, meg össze tudom szedni magam, mert a végén elszólom magamat.
De egyre jobban kezdem úgy vélni, hogy a célpontom megvan és az őrök sem lesznek probléma nekem az este folyamán. A kérdés már csak az, hogy hogyan tudnám megoldani a dolgot...
Stuff:
Elnézést kérek a hosszú várakozásért, kissé el vagyok havazva
∆ Hozzászólások száma :
438
∆ Kor :
27
∆ Tartózkodási hely :
New York
A poszt írója ∞Caroline Shione
Elküldésének ideje ∞Pént. 25 Május 2018, 15:15
Ugrás egy másik oldalra ∞
Éjszaka a Múzeumban
Kezd érdekes lenni ez a beszélgetés. Szerintem furcsának is tat, amiért ilyen összefüggéstelennek hatnak a mondataim. Ami talán nem is meglepő, mikor Eel duruzsol a fülembe és én meg igyekszem „terelgetni” a témát minden felé. Azt persze nehezebben tudom kihámozni, hogy némelyik alkotás mi a bánatot akar szimbolizálni. Azt a ceruzába ágyazott kis figurát, inkább viccesnek tartom, mint egy komoly mondandójú témának. Igaz, nm vagyok jártas a Múzeum kiállításokban, de most inkább mégis Eel javaslatát követem, és a Földtörténeti tárlat felé veszem az irányt. Kicsit parázom, hogy gyanússá válok a lány szemében, de ezt vállalnom kell, ha végére akarok jutni a küldetésemnek. - A másik szobában kezdődik a Földtörténeti részleg.. megnézzük?- néztem rá kedvesen. Talán továbbra is velem tart, amit nagyon szeretnék. A szavait hallgatva a lánynak kicsit elgondolkozom, hogy milyen érdekesen fogalmazza meg a galaxisban fellelhető életformák megtelepedését egy hasonló Bolygón.. Na, ezen még nem is merengtem, bár elég távol áll tőlem a csillagászat. Szoktam bámulni az ablakomon este az eget, de azon még nem gondolkoztam, hogy hol lehetne még élni a Földön kívül. Ami azt illeti, a filmekben sokszor téma az Űrbázis vagy egy Holdon lévő Kolónia lehetősége, de én inkább itt élnék, minthogy egy mesterséges gravitációban éljem le a napjaim. Az viszont elgondolkodtató, hogy a létszám miatt, kevesebb is lenne a bűnözés.. de ezen, kár is most agyalnom. Inkább a következő terem felé indulok, talán követ, és beszélgethetünk még. Kicsit meglepett a kérdése a munkámra, de valahol nem is csodálkozhatom, mert én említettem nemrég. - Orvos vagyok. Sebész. –bólintottam felé egy mosollyal. Gondolom megleptem a válaszommal, mert nem igazán nézi ki belőlem senki, hogy doktori címem van. - És te, mivel foglalkozol? – kérdezek vissza én is, ha már így összebarátkozni látszunk, aminek nagyon is örülnék. Jobban szeretek megismerni érdekes embereket, és ez a lány szerintem több, mint amit mutatni enged magából. Érdekesen is látja ezt a világot, de fel is tűnt, hogy az „interstelláris” fogalmát csak úgy, egyből rávágta. Eddig nem találkoztam olyannal, aki a csillagokon keresztül magyarázná el a ceruzában táncoló bábut. Kezdem kedvelni ezt a lányt…
-Földtörténeti? Nagyon érdekesnek hangzik!-lelkesen követtem őt a másik részre. A tárlat sokban hasonlított a nálunk lévő hasonló nevű kiállításhoz, azonban lévén más bolygóról van szó teljesen más élőlények léteztek itt. Nagyon érdekes, hogy nálunk alig van pár fajta mikróba, baktérium és hasonló mikroszkópikus élőlény, mely itt tulajdonképpen komoly gondokat okoz. Másik ami érdekes, hogy éltek itt fura hatalmas gyíkok amik kipusztultak több millió éve már. Nálunk ilyenek nem nagyon voltak, azaz nálunk inkább hatalmas rovarok voltak állítólag. Sokat segített, hogy nagyjából betudtam lőni a két bolygó milyen életciklusban jár. Azt vettem észre, hogy a mi fajunk rengeteg évvel hamarabb kifejlődhetett, mint ez, ami megmagyarázza a nagy különbséget is. Bár az azért meglepett, hogy nem tűnt fel ennek a nőnek még a furcsa lábam... -Nagyon érdekes ez a kiállítás, nálunk otthon nincsen ennyiféle maradvány és csontváz, inkább csak kőben fennmaradt fossziliák és pár fura kőzetbe ragadt maradvány.- Persze nincsenek ilyen csontvázak, hiszen nálunk nem is voltak hasonló méretű hüllők. Csak rovarok, amik miután meghaltak lezuhanva néha hegyomlást okoznak, szóval képzeljétek el... -Kíváncsi lennék az emberiség történelméről szóló kiállításra. Úgy értem, biztosan az is sokkal színvonalasabb!
Majd megkérdezte tőlem, miközben haladtunk tovább, hogy mivel foglalkozom. A dilemma az, hogy nem szeretek hazudni. De azt nem kéne mondanom neki, csillagközi tolvaj, kapitány és technológus mérnök. Bár... -Mérnök vagyok, a technológiai újjításokkal foglalkozom. Maga pedig Orvos? Az nagyon érdekes lehet és egyben izgalmas... De akkor miért van ilyenkor egy ilyen helyen?
∆ Hozzászólások száma :
263
∆ Tartózkodási hely :
Mindenhol.
A poszt írója ∞Vitali Kasparov
Elküldésének ideje ∞Pént. 13 Júl. 2018, 13:31
Ugrás egy másik oldalra ∞
- Hát persze, mindenki éjjel-nappal csak dolgozik. Sose nézelődhet unalmában - dörmögi vigyorogva Vitali a mikrofonba - Érdekes ez a csaj. És kicsit furcsán jár. Spektroszkópos elemzés alapján a ruhája nem a Földön készült. Igen, ő az. Aztán megint a szeizmográf jelez. Eel nézi, nézi. Egyszer csak felkacag. Gyorsan rácsap a némításra, nehogy a Mongúz fülébe röhögjön. Valószínűleg az most nem segítene neki. Még kétszer ellenőrzi, jók-e az adatok. Végül kikapcsolja a némítást, és megint beleszól a rádióba. - Na figyelj csak! Az a helyzet, hogy megint itt van Nemo. De röhögni fogsz: Az új barátunk hajójára pályázik. De ez hagyján. Vagy ő más útvonalon, vagy egyéb űrkukások is érkeztek a bekamuzott kincsért. Szóval szerintem vond be, mond el, hogy át kéne parkolnia valahova messzire, és csinálj egy tűzriadót minél gyorsabban. Úgy, hogy ti aztán valahova fedezékbe tudjatok vonulni. Ezek a nem várt vendégek mindjárt megérkeznek. Zavaróan sok fémmel. Ennél többet ennyi idő alatt nem tudott kideríteni, de rajta van az ügyön. Közben vakarózik, meg nézi, hogy a csapathoz tartozó, izom foglalkozású egyének elérhetőek-e éppen. Bármelyikük. Akármelyikük. Csak legyen...
∆ Hozzászólások száma :
438
∆ Kor :
27
∆ Tartózkodási hely :
New York
A poszt írója ∞Caroline Shione
Elküldésének ideje ∞Csüt. 26 Júl. 2018, 23:15
Ugrás egy másik oldalra ∞
Éjszaka a Múzeumban
Sokat nem kellett agyalnom, hogy összerakjam az apró részleteket erről a lányról. Különösen és furcsán fogalmaz meg dolgokat, de szerintem szándékosan „alacsonyítja „le a tudását, hogy észre ne vegyek valamit. Igaz, hogy nem olyan alaposan és szőrszál hasogatóan mélyedek bele a tárlatvezetésbe, de egy pár „elejtett” mondatával bizonyosságot kaptam, amit Eel is mondott róla. - Szerintem is érdekes lehet, de ha megnézzük, megtudjuk!- nevetek fel, majd arra veszem az irányt. Remélem követ és együtt nézzük meg azt a tárlatot is, de közben Eel hangját is halom a fülesemben, akinek a nevetése lehet ragadós rám. De amikor meghallom, hogy Mérnök, egy kicsit meglep. - Neked akkor sokkal többet mondanak a műszaki dolgok. Én inkább csak az orvosi kütyüket ismerem, de van mit tanulnom a technikai részükről. Inkább használom, mint javítanám őket. – nevetek fel ismét és aztán meghallom az aggasztó hírt, hogy ismét felbukkan az a Nemo nevű alak, aki miatt már egyszer jó nagy slamasztikába kerültünk. Közelebb lépek a lányhoz és kicsit félrehívom a tömegtől, hogy csak ő hallja. -Véletlenek egybeesése miatt lettem végül orvos, de ezt majd talán később részletezem. Most viszont elég nagy gond merült fel, ami miatt sürgősen kellene tenned valamit. Az Úrhajódat egy Nemo nevezetű gyűjtő nézte ki magának, valami ritka fémmel kapcsolatosan, és ha nem cselekszünk gyorsan, akkor jó nagy bajba kerülhetsz velem együtt. Kérlek, ha van valami rejtekhely, ahol biztonságosnak tartod a „parkolást”, akkor javaslom, hogy sürgősen intézkedj ez ügyben. Tudom azt is, hogy furcsa, amit mondok, de valójában tudom ki vagy. Azért jöttem, hogy figyelmeztesselek a veszélyre, de most viszont kérlek, fogadd meg a tanácsom, és vidd biztonságba a járművedet. Pár percen belül ideér az az alak, és itt nem marad meg sok minden az épületből, de ha a tűzjelzőt működésbe tudjuk helyezni, akkor az embereket talán kimenekíthetjük. Később mindent megmagyarázok. Most viszont nincs sok időnk. - nézek rá és remélem, hogy a szememből kiolvassa, hogy igazat mondok, s megfogadja a tanácsomat. A tűzjelzőt meg működésbe kell hoznunk, de minél hamarabb.
Felelem egyszerűséggel a lánynak, de egy kicsit furának tartom, hogy ő sem ismeri a helyi történelmet. Most komolyan, én még sosem jártam a bolygómon úgy, hogy emlékeznék rá, de mégis ismerem a történelmét, ő pedig ha minden igaz, akkor itt született és nem?
Túlságosan is gyanús, de nem?
Nem baj, csak maradj nyugodt és játszd a szereped!
-Én igyekszem nem csak javítani, de újakat is kitalálni, bár mostanság egyre nehezebb ez is. Gondolom nálatok is így van, hogy ahogyan fejlődik a tudomány, úgy lesz egyre kevesebb új dolog.
Ez akár intergalaktikusan is igaz.
-Nem tudom te hogyan látod, de tulajdonképpen te is mérnök vagy, csak biomérnök…
Nem véletlenül találták nálunk ki a bioengineeringet, ami körülbelül a génszintű manipulációja a testnek. Ne menjünk bele, de elég csúnya tudomány, pár bizarr eredménnyel.
A gépek ennél jobbak, tudjuk mit miért rakunk bele és nincs találgatás benne.
Aztán éppen, hogy elmerültem volna a beszélgetésben és a gondolataimban a lány félrehívott. Egy kicsit kirázott tőle a hideg, de végülis sok-sok magyarázatot adott arra, hogy miért nem akadt ki a lábaimon, vagy a kezemen…
Egy kicsit azért mégis meglepődtem, hiszen olyan jól titkolta, hogy észrevett és tudja, hogy ez nos, bámulatos. A sok infó hallatán aztán keresztbe tettem a kezemet sóhajtottam és ezt mondtam neki:
-Huhhh… Hát nem egyszerű egy dolog ez. De akkor azt hiszem nekem sem kell megjátszanom magamat. Ez a Némó vagy hogy hívtad elég bátor egy emberke, mert ha nem olyan személy akarja kinyitni akinek kell, akkor két varia van.
Az első, hogy vagy fogja a hajó és a behatolás helyétől függően lelövi.
A második, hogy értesít engem és várja, hogy mi tévő legyen, de ha ilyen jól tudod, hogy jön, akkor sietni kéne…
Körbenéztem a helyen egy kicsit, majd a lányra néztem egy apró mosollyal a számon
-Tűz érzékelők mi? Nos ezt gyorsan elintézhetjük!
Talán már jó pár hete volt, hogy használtam a képességemet, de most épp megfelelő rá az időpont. Kinyújtottam a kezemet a plafon felé és egy szép nagy lángcsóvával a plafonra demonstráltam, hogy mit is tudok. De csak vagányan!
Az effekt nem is marad el, a riasztó beindult egy hangos szirénával és a helyen elkezdett a víz aláhullani, én pedig lazán nyújtottam a kezemet a lánynak.
-Ha nincs ellenedre, akkor siessünk a hajómhoz!
Ha pedig nem ellenkezik az épület bejárata felé veszem az irányt.
∆ Hozzászólások száma :
263
∆ Tartózkodási hely :
Mindenhol.
A poszt írója ∞Vitali Kasparov
Elküldésének ideje ∞Szer. 01 Aug. 2018, 10:30
Ugrás egy másik oldalra ∞
Eel homloka lekoppan az asztalra a billentyűzet elé. Lassan cuppantja fel onnan, vár vagy két másodpercet. Ez a csaj vagy nagyon szerencsés, vagy a kinti alvilág nagyon udvarias, vagy zéró kreativitásuk van - gondolja magában. Beleszól gyorsan a mikrofonba, csak hogy tisztázza a helyzetet. - Szólj neki légyszi, hogy ezek itt nem piti bringatolvajok. Nem fognak beülni, hogy elbrümmögjenek vele - már érezhető kis rengések vannak néha, de csak a figyelmesebbek veszik észre - Ja és a múzeumban is mindjárt baj lesz. Mármint ennél nagyobb - mondja utalva a tűzre szétrohanó vendégekre, meg a bekapcsoló riasztóra és oltó rendszerre. Egymás után három kábé két-három méter átmérőjű tárgy csapódik be a plafonon keresztül a padlóba a terembe és néhány a szomszédos termekbe. Félig a padlóba ágyazódnak, és még a folyamatosan omló tető meg az oltórendszer vize mellett is jól látszik, hogy valami fémszínű, pikkely mintázatú, tojás alakú dolgok lehetnek. Enyhén sistereg a felületük, valószínűleg forrók. - Ezek kintről jöttek - teszi hozzá Eel az egyértelmű infót - Azt a hajót meg sürgősen el kéne küldeni onnan, ahol van, ha kell még a csajnak!
∆ Hozzászólások száma :
438
∆ Kor :
27
∆ Tartózkodási hely :
New York
A poszt írója ∞Caroline Shione
Elküldésének ideje ∞Kedd 14 Aug. 2018, 16:23
Ugrás egy másik oldalra ∞
Éjszaka a Múzeumban
Na, ez gyorsan ment! Mármint az, hogy meggyőzzem a lányt, hogy ideje cselekedni, ha nem akarunk nagy bajba keveredni. Én ugyan nem nagyon vagyok jártas a harcokban, bár a késsel jól bánok, de ez most nem az a pillanat, mikor időnk lenne tétovázni. Örülök, hogy hamar kapcsolt, és nem kellett ódákat zengenem a helyzetre. Tudom, hogy kissé meglepődhetett a mondatomon, de ahogy elnézem, nem igazán érte váratlanul. Aminek persze jobban örülök, mint hogy ecsetelnem kellene honnan is tudok ilyen infókat. -Hát, talán igazad van, de én inkább nem nevezném magam Mérnöknek benne. - nevetem el magam, majd gyorsan követem a kijárat felé. -A Hajód? Oké! Menjünk. - egyezek bele gyorsan, de egy kicsit izgulok is. Még sohasem láttam űrhajót közelről, és nem is volt eddig módom belülről se látni, de ha jól sejtem, akkor most az az egyetlen szabadulási módunk, hogy kikeveredjünk a slamasztikából. Követem a lányt és közben Eel hangjára is figyelek. -Rendben.. Gyorsan eltűnünk innen… a hajóval. - teszem gyorsan hozzá a mondatom végét a Társamnak címezve, majd rohanok tovább a teremben az ajtó felé. De remélem, hogy hamarosan eljutunk oda, bárhol is van most az a jármű. Nem szeretnék találkozni azokkal a gonosztevőkkel.
Nem tudom mi van ezzel a nővel… Olyan mintha néha nem lenne képben a dolgokkal és egyszerűen nem értené mi folyik körülötte, holott talán jobban érti a dolgokat, hogy mik folynak itt, mint én, és a néha egyszerű hozzászólásaival kissé ki tud akasztani… hehhhh
Nem is soká arra leszek figyelmes, hogy ahogyan elindulunk kifelé valami beesik a tetőn… Nem is egy darab, hanem egyszerre három is, aminek következtében az épület jelentősen roncsolódik. Én egy pillanatra megállok és magam elé tett kézzel védem ki a felém csapódó kisebb törmelék darabokat.
Szememet azonban megzavarja az, hogy a tárgy fémes színű és izzik…
- Bosh’tet… Ha jól tippelek ezek az űrből jöttek… Nem mondtad, hogy ekkora a baj, ami annyit jelent, hogy…
Az irányítóm felé nyúlok és a hajómnak kiadom a visszavonuló parancsot, nemsokára megkapom a visszaigazolást is, hogy elindult, de legalább egy fél óra, amíg visszaér a Tesleyara, így jobb lesz szólni nekik is
- Tesleya, itt a kapitány elindítottam a kompot hazafelé, adjatok neki kíséretet! -Itt a Tesleya, oké főnök, csak nem megint bajban vagy? - Hagyjuk, majd mesélek, csak vigyázzatok rá kérlek, mellesleg van egy másik hajó arrafelé, úgyhogy óvatosan! Ha szólok pedig kelleni fog egy fegyveres fuvar - Bízd csak ránk Kapitány!
Mielőtt továbbmennénk ezt fontos volt elintézni. Nade a másik dolog kicsit most sürgősebb megoldást kér, ami a fémtojásokat illeti.
- Ha jól tippelek neked ismerősek, mik ezek?
Nézek a lányra, miközben előkapom a pisztolyomat és a Uni-Toolon beállítom a penge módot…
- Ideje lenne mesélnie mégis mibe kevert engem!
Nézek rá dühösen, miközben a tojásoktól távolabb húzom, hogy legyen időnk a harcra felkészülni. Ami azt is jelenti egyben, hogy a szkafanderszerű öltözetemet felveszem. Ha baj lenne és megsérülnék, akkor felgyorsítja a gyógyulást és mellesleg nem halok meg fertőzésben.
∆ Hozzászólások száma :
263
∆ Tartózkodási hely :
Mindenhol.
A poszt írója ∞Vitali Kasparov
Elküldésének ideje ∞Hétf. 27 Aug. 2018, 15:27
Ugrás egy másik oldalra ∞
Rögtön, ahogy a komp felszáll, alatta kábé eltűnik a talaj. Egy jó kis lyuk tátong ott. Így éjszaka és a mélysége miatt nem nagyon látszik az alja. Hát igen, ezek nem akartak a zár feltörésével vacakolni. Viszont néhány csáklya repül ki a lyukból, beleállva a menekülő kompba. A csáklyákat tartó sodronyokon gigantikus szikrák futnak végig, jó nagy kakaóval érkező elektromos sokk...
- Fedezékbe! - üvölti teli torokból Vitali a mikrofonba, miközben látja a monitoron a tojások hirtelen hőemelkedését. Kábé a kiáltás végére fel is izzanak fehéren, villanás, és lökéshullám terjed mindenfele. Aki egyenesen az útjába kerül, azt elrepíti pár méterre, ahogy minden kisebb tárgyat, törmeléket is. Éles sípolás is kíséri, ami nagyon kellemetlen a fülnek, és egy darabig még csenghet is tőle. Kivéve persze, ha valaki megfelelő védőfelszereléssel rendelkezik, mint Car fülhallgatói. Ha nem nézett bele a villanásba, akkor komoly gondja nem lesz, ezt Eel is jól tudja. Az idegen nő felszerelését viszont még nem ismeri.
Fehér füstbe lépnek ki hármasával egy-egy tojásból fegyveresek, akik leginkább gyíkokra hasonlítanak. Matt szürke ruhájuk van, mintha egy ősrégi sci-fi öltözékéről levennénk a flitteres csillogást. Teljes, testhez álló szkafanderük van, és automata fegyverek a vállaikon. Kis állványokon, mint valami predatornak. Hogy automata, azt onnan lehet tudni, hogy a csajok ahogy megpróbálnak feléjük lesni a fedezékből, az egyből lő feléjük.
- Hé, űrcsaj! - szól bele most már Dori rádiójába is, miután végre sikerült lekövetnie a frekvenciát és megszereznie a crypto kulcsokat - Remélem, van valami gigantikus tűzerejű fegyvered, mert ezek a vackok nagyon durvának néznek ki. És a ti hármatokon kívül van még három-három a szomszéd termekben. Amúgy Eel vagyok, más esetben örvendenék, hogy megismerhetlek. Ezt a szöveget Car is hallja ugyanúgy, ahogy a neki szólókat is.
∆ Hozzászólások száma :
438
∆ Kor :
27
∆ Tartózkodási hely :
New York
A poszt írója ∞Caroline Shione
Elküldésének ideje ∞Csüt. 30 Aug. 2018, 01:14
Ugrás egy másik oldalra ∞
Éjszaka a Múzeumban
Ahogy rohanok a kijárat felé, úgy kezdenek bennem felmerülni a kérdések. Azt értem, hogy most a bőrünket mentve iszkolunk kifelé, de ahogy Eel kiabálását hallom, majdnem ledermedek. Még nem hallottam így üvölteni a fülesen keresztül, és mit mondjak, eléggé csen a fülem miatta. Egy hatalmas villanás következik, még a csukott szemem keresztül is érzem az erős fényt, ami elárasztotta a termet. Az Épület megrongálódott, de némi fedezéket is adott a sok törmelék, ahová bújtam hirtelen. Azt már tapasztaltam, hogy ezek a „Gyűjtők” nem éppen békeszeretők, és ahogy látom az izzásig kifehéredett tojásokat, meggyőzően arra hajlok, hogy szedjem a lábaimat gyorsabban, ahogy csak bírom. A lány beszélgetése a rádión, elég furán hangzott, de azt már érzem, hogy nem mindennapi személy. Persze Eel, nem minden részletet osztott meg velem, de ahogy látom, felkészülten „vált” ruhát a lány, és Kapitánynak szólítják. Biztos, hogy valami vezetőféle, de még sohasem találkoztam Űrből érkezővel. - Fogalmam sincs, mik lehetnek ezek a valamik. - utalok a fémtojásokra, amik egyre nagyobb elektromossággal izzanak fel. - Csak annyit tudok, hogy nem békés szándékúak ezek a lények, és ahogy tapasztalom, nem tévedek benne. - nézek rá, s látom, hogy elég mérgesen pillant felém. - Nem sokat tudok róluk, de abban biztos vagyok, hogy nem várnám meg az érkezésüket, bárkik is legyenek. - nézek rá, majd visszabújok a fedezékem mögé, hogy a süvítő golyókat elkerüljem. Nem hittem, hogy a mai nap megint tűzpárbajba keveredek egy Idegen mellett, de azt is remélem, hogy Eel-nek lesz valami B terve a menekülésünkre. Nem szeretnék kilyuggatott irhával lenni a következő órákban sem.
Nem igazán értem mi baja van a terraiaknak. Egyszer jövök ide és akkor is balhé közepébe reppenni eléggé nevetséges és elég kis esély is van rá, most mégis éppen annak a közepén vagyok. Nem hiszem, hogy én okoztam volna, ez inkább olyan dolog, hogy belesétáltam, ha akarok, ha nem.
A hajómat is kis híján itt tartják, még jó, hogy a villany nem sokat használ egy űrre tervezett dolog ellen, hiszen ha ilyen apró dolgok kitudnák lendíteni a megfelelő működésből, akkor nagy hiányosságok lennének annak működésében, így bár meg van csáklyázva teljes erővel húzza felfelé ami lefogja, miközben lassan már a kíséret is meg fog érkezni.
Ezzel szemben én nem álltam ilyen jól. Amikor észrevettük a földi nővel, hogy valamik becsapódtak mi elindultunk a másik irányba, de sajnos nem időben… Valami vakító fényt bocsátott ki egy pillanat alatt és közben hatalmas lökéshullám hagyta el, én pedig ettől több métert repültem amíg egy elég ronda tárgy nem állította meg az utamat. Fejjel lefelé landoltam és igyekeztem észhez térni, de a fülem valami elképesztő módon csengett…
Legutóbb akkor hallottam ilyen erős hangot, amikor behajoltam egy éppen induló komp mögé…
Na de a lényeg nem is ez volt, hanem az, hogy teljesen kábán valakit ordítani hallok a fülembe… Előttem pedig valami beteg feszülős ruhában feszengők jöttek ki, miközben felfogtam mi a helyzet.
A fejem rettenetesen fájt, de nem volt időm ezzel foglalkozni, inkább az egyik fal mögé bújtam miközben leszkenneltem magamat, hogy nem szenvedtem-e komoly sérülést…
-Fegyverek… igen… pillanat-jól hallhatóan kába voltam még, bevallom a fülem is csengett, mintha éppen tíz protonkitörés zsibongana egyszerre mellettem folyamatosan.
Elővettem a nálam lévő két pisztolyt, aminek bár nincs nagy tűzereje, de legalább valamire jó lesz… Nem is nagyon próbálkozok csak egy pillanatra a kileséssel, de már azonnal tudom, hogy ez innen nem néz ki túl jól.
Próbálom keresni a társamat, de egyenlőre nem látom, hogy merre lenne, így úgy néz ki, hogy egyedül kell megoldanom a bajból való kijutást.
Első ötletem elég egyszerű- fogom és az Uni-toolból kitolom a hatalmas pengémet, ami bronzszerűen tükrözi vissza a fényt magán, annak ellenére, hogy majdnem teljesen energia. Ebből látom, hogy valami elképesztő automata fegyverük van.
Nekem nem is kell más rögtön visszahúzom és kezdem keresni, hogy hogyan tudnám meghackelni azelőtt, mielőtt ideérnek mellém, ha pedig sikerül, akkor elég hamar egymásra fognak lőni a kis automaták…
∆ Hozzászólások száma :
263
∆ Tartózkodási hely :
Mindenhol.
A poszt írója ∞Vitali Kasparov
Elküldésének ideje ∞Pént. 07 Szept. 2018, 16:00
Ugrás egy másik oldalra ∞
Ez az egész még mindig nem olyan egyszerű, mint amilyennek tűnt eddig. Pedig hát elég elcseszett egy helyzet volt eddig is. Arról nem is beszélve, mikor aztán Vitali végre vizuális jelet is kap a műholdaktól. És akkor egy elég masszív káromkodás kicsúszik, persze oroszul, mert abból tud ide illő, igazán választékos szöveget összerakni. - Űrcsaj, figyelj csak! Asszem, sikerült kibogoznom a jeleteket, úgyhogy küldök pár képet meg egy streamelt videót neked is. Car, figyelj te is! Az első a gyíkok, vagy mi a francok helyzete lesz, a másik egy extra szaftos új szarság. És már küldi is a kis térképet a múzeumról, meg hogy hol vannak a dögök, és melyik kábé merre mozog. Azzal most nem vacakol, hogy a kompot egyre izmosabban húzzák lefele a csáklyák, mert hát ez legyen a legnagyobb bajuk. Egy jó kis hadihajó bukkan ki az álcázásból Doriék kalózbandája mögött. - Akik lopják a kompodat, azokat ismerjük. Földiek. Nagy mocskok, viszont tőlük egyelőre biztonságban vagytok. De ezek itt a hajótok mögött, ilyet én még nem láttam. Viszont ha a cimboráid belépnek a légtérbe, nem fognak tudni rendesen álcázni. Mérnök vagy, a fizikáját nagyon nem kell magyaráznom gondolom. Szóval szólj nekik, hogy követik őket, mert minden más szkenner, ami nem vizuális, teljesen átlát ezen a förmedvényen. Ha sci-fis modellekből indulunk ki, a hajó tele van fegyverezve. Mindenhol van valami csücske, ami valószínűleg lőni tud. Valamit. Bármit, ami fájhat. Nem biztos, hogy ki kéne próbálni. Eel egy kicsit kezd ideges lenni. Ritkán vannak ekkora szarban, pedig tenyereltek már bele pár jó büdös kupacba. - Car, van a kocsiban két automata helikopter drón railgunnal. Átadom a távirányítást. Hívd be őket, és az órádon a lézerpointerrel jelölhetsz nekik célpontot. Közben küldtem valami masszívabbat is. Bocs az extra zűrért, nem számítottam rá, hogy egy kicseszett galaktikus kalózháborúba gyalogolunk... És igen, már elküldte a másik kocsit, benne minden jóval. De az mire odaér, remélhetőleg egyben lesz mindkét csaj, és a nemzeti gárdád se riasztják. Vagy a bosszúállókat. Na az is szép lenne, akkor aztán hónapokig lehetne renoválni a környéket... A fura gyíkszerű alakok továbbra is lőnek mindenre, ami mozog. Látszólag viszont nem kommunikálnak sehogy. Se rádiójelekkel, se mutogatással, se beszéddel. Olyan eszköz sincs náluk, ami bármilyen kommunikációt folytatna. Ez persze nem segíti az esetleges meghackelésüket.
A hozzászólást Vitali Kasparov összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Kedd 11 Szept. 2018, 18:25-kor.
∆ Hozzászólások száma :
438
∆ Kor :
27
∆ Tartózkodási hely :
New York
A poszt írója ∞Caroline Shione
Elküldésének ideje ∞Kedd 11 Szept. 2018, 18:21
Ugrás egy másik oldalra ∞
Éjszaka a Múzeumban
Behúzott nyakkal és a kezem a szemem előtt, úgy gubbasztok most az erős fény és a durranások elől. Igazából nincs időm se arra gondolni, hogy ez a nap is híven tükrözi az elmúlt napjaimat, miszerint semmi sem úgy sül el, ahogy elképzeltem. Ráadásként már túl is vagyok egy robbanáson, egy omladozó téglaesőn, és a golyózápot ki ne hagyjam. Valahol kicsit viccesnek hatna, ha nem élesben menne, de most éppen azon ügyködöm, hogy jól összehúzódjak egy omlott fal árnyékában. Bár ezt a villanásszerű fényt majdnem ki is felejtettem volna, ha a csáklyákat nem pillantom meg ismét, mikor kikukucskálva keresem a Társnőmet. Egy pár méterrel odébb meg is látom, de ahogy elnézem ő nagyobbat kapott a detonációból, és eléggé látszik is rajta. Most nem tudok nagyon közel menni hozzá, de a fülesen hallom Eel hangját és azt, hogy a lány azért a körülményekhez képest jól van. Amit persze mondd Eel, annak csak a felét értem, de pár mondatot ki tudok értelmezni. Valami drónokat beszél és irányítást, de megteszek mindent, hogy irányítsam azokat a repülő izéket. Sok időm nincs azon merengeni, hogy hogyan fog menni, de amíg ideér, addig jó lenne odamennem a lányhoz. De ahogy elindulnék egy olyan rusnyaság a közelembe ért, és a fedezékem másik oldaláról érkezik. Igyekszem minél jobban rásimulni a fal oldalára, hátha nem vesz észre, de ahogy már megpillantana, egy éles hang átfúrja a testét és mellém zuhan. Ha most azt gondolják a Kedves olvasók, hogy ez nem lepett meg, akkor nagyon tévednek. A sikításomat alig tudom visszafojtani a tenyeremmel. Hírtelen azt se tudom, merre rohanjak, de a lábam nem mer mozdulni, hátha mások is vannak a közelbe, és akkor nekem kampeca… - Oké, Eel… értem…mindjárt…- hadarom gyorsan el,miközben lapulok a takarásban. Bár azt nem tudom, hogy ezek a lények honnan jöttek, de az már biztos, hogy nem lesz kedvencem a Hüllőtan az Állatkertbe látványosságnak. A kezdeti ijedtségemre próbálom összeszedni magam és figyelni mi történik. A drónok valószínűleg már közelebb járnak, de még nem látom egyiket se. Eel szuper térképet rittyentett a monitoromra, de a nagy zűrzavarban alig látok valamit. A drónok közben megérkeztek és a figyelmem rájuk összpontosul, de addig is a tekintettemmel keresem a Társam, aki remélem, nem sérült meg.
Nem igazán tudom mit akarnak tőlem... Kezdenek nagyon irritálni a nevetséges próbálkozásaikkal, pláne ha beleszámolom azt is, hogy nem elég, hogy engem elkezdenek zavarni még az idekompomat és a hajómat is megpróbálják elkapni. Ostobák, bárhonnan is jöttek.
Nos azt hiszem akkor ideje lenne lépnünk nekünk is. -iúk!-szóltam bele a rádiómba -Nos idelent nagy a gáz, de nálatok is! Most szólt egy új földi barátom, hogy nem messze van tőletek egy idegen hajó! A parancsom az, hogy hagyjátok el a kvadránst azonnal! Nem tűrök ellenszegülést, találkozó ideje 10-23! Nos a srácok úgy reagáltak ahogyan vártam... Dehát kapitány! és hasonlók, de észrevették, hogy nem tudok most rájuk figyelni. A hajóm jele hamarosan eltűnt. Bár elég valószínű hogy lőtték őket közben, de bízom a helyettesemben annyira, hogy nem szenvedtek károkat.
De ami most sokkal fontosabb, hogy velem mi legyen és a kompommal... -Földi... jól figyelj rám most! Ha jól sejtem akkor hozzáférsz az Uni-toolom és a komp közti hálózathoz. Rajta keresztül találnod kell egy jelet elrejtve 16Hz-el alacsonyabb sávon titkosítva. Persze közben a fal mögül néha kidugtam az orromat lőni párat. Hiszen amíg nem fér a komp rendszereihez, hogy átvegye az irányításdt nem kéne zavarnom a jelet így addig nem tudok hackelni... -A kódolása 16*23*16*12 ismétlődő jelben van, ha megvan a jel és dekódoltad, akkor hozzáférsz a komp irányításához.-Lőttem le egy kissebb fényforrást közben ami ráesett az egyik lényre. -Ezaz ti kis szemétládák! Bocs, szóval a feladat az lenne, hogy kapcsold be a D12 pajzs generátort az elején, hirtelen fordísd meg a hajót és a hajtóművekkel menj teljes sebességgel a behúzók felé, közben az elülső ágyúkkal tudod őket zavarni. Ha becsapódtál a pajzsok előlről levállnak, de ha átirányítod a tetejéről az energiát, akkor kis teljesítményen újra menni fog. Hozd ide a hajót kérlek.
Nos a terv megvan. Más kérdés elég ügyes-e a tag aki éppen turkál a cuccaimban. -Jut eszembe, amiért meghackeltél még számolunk. És szólj a lánynak, hogy két óránál!
Azt hiszem erősebb kódolást kell majd bevezetnem... Ha sikerül minden a tervek szerint nekem pittyegni fog a kezemen egy fény, és mehetek hackelni, de addig is -Pusztuljatok ördögfattyak!!!!-Lőttem bele elegánsan a tömegbe
