Üdvözlünk az Infinity Marvel frpg oldalán
légy, aki lenni akarsz a marvel végtelen világában
Lépj be közénk
ne rejsd el magad

Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatdoboz
oszd meg velünk titkaidat





Itt tartózkodók
ki jár erre?

Jelenleg 6 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 6 vendég :: 1 Bot

Nincs


A legtöbb felhasználó (71 fő) Hétf. 29 Május 2017, 19:54-kor volt itt.



Utolsó posztok
érkezett válaszod?




Díjazottaink
A Tavasz nyertesei


A tavasz férfi karakterei

Logan & Eric
A tavasz nõi karakterei

Norina & Caroline
A tavasz párosa

Pepper & Tony
A tavasz canon karaktere

Shuri
A tavasz kedvenc karaktere

Drax
A tavasz saját karaktere

Vitali
A tavasz elõtörténete

Franklin
A tavasz játéka

A 4. kaland (I. - II. kör)

Share|
To deal or not to deal? - Loki & Sin


Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
39
∆ Tartózkodási hely :
♛ Unkown



Tárgy: To deal or not to deal? - Loki & Sin Csüt. 15 Márc. 2018, 22:35


To deal not to deal?
Loki & Sinthea
Szoros kötések, alatta hegedő sebek, összeforradó sejtek, gyógyuló szövet, hogy aztán a végén ynoma sem maradjon. Ilyen állapotban volt a Hydra. Összekötözött, gyógyulófélben és másrészt pedig korlátozva. Nem mozoghattam úgy, ahogy régen, ahogy akartam, vigyáznom kellett, hogy szlalomozzak az emberek között, hogy irányítsam őket, hogy fertőzzem meg a gondolataikat és legyek olyan, mint egy vírus. Vírus, ami mindent megtámad, és ami nem elég erős azt bekebelezi, majd pedig tovább fejlődik, hogy mindent tönkre tegyen.
Kellenek a szövetségesek! De több, mint az emberek, nem gondolkodhatok kicsiben, hogyha a világ sokkal nagyobb. Akkor elpusztítható lennék, mint egy gally, amit eltör a szél.

Skadi kalapácsa előtt álltam meg, végig siklott rajta kezem. A különleges fém belesimult tenyeremben és oly könnyedén emeltem meg. Átjárt az erő, Skadi energiája és lelke, hogy beférkőzzön az enyém mellé, de nem aktiváltam, csak tartottam egyszerűen, mintha valamire várnék. Tőle válaszra, a ki nem mondott kérdésekre? Milyen kérdésekre? Magam sem tudnám megformálni őket, pedig kopognak elmém falán.
Az emberi erő nem lebecsülendő, a leggyengébbek néha a legerősebbek, azonban többre is szükség van, lehet sokat kívánok, így a legkevesebbet sem érdemlem meg, azonban én ezért tenni is vagyok hajlandó. A cél szentesíti az eszközt, per pillanat az én ideológiámat és akaratomat formázza meg, gyúrja át. Ne felejtsük el, hogy ott volt Zemo, egy egyszerű ember, aki sértett volt és darabokra szedte a Bosszúállókat, azt hiszem, mindvégig rossz oldalról közelítettem meg az egész rendszert, ami teli van hibával, csak meg kell keresni őket, majd pedig bejutni rajtuk, és a Bosszúállókon rég túllépni, egészben látni a képet.

Ébenfekete ruha suhogott rajtam, ott takart ahol kellett és ott nem, ahol nem volt szükséges. Egy Hydrás tartott velem, ki éppen nem tudott beszélni, mert én még kivágtam a nyelvét, cserébe kapott kísérlet által egy kis pluszt a szervezetébe. Nem oly mértékben űzöm a mutációkat, mint a Weapon X program, de idők kérdése. A terem tele volt emberekkel, politikusok, cégvezetők, vállalatfejesek, tudósok, itt aztán mindenki összejött. Ah, kis édesek! A terep tökéletes, csak el kellett szórni a magokat, hogy abból aztán kinőjön a növény, ehhez viszont meg kell ásni a sorokat, majd betemetni őket, és ez rám várt. Bájos mosollyal adtam át a hamisított meghívómat, majd léptem be, elvegyültem a tömegben, nézelődtem, elemeztem, kerestem, válogattam. Csak úgy mindenkit nem környékezek meg, látni lehet, érzékelni akár elejtett szavakból vagy pillantásból, kinek vehetem hasznát, kinek nem. A pszichológia zseniális.
De az est meglepetése nem ez volt, ki gondolná? Shield-es voltam én a New York-i incidenskor, de persze, hogy láttam a felvételeket, mindegyiket végig böngésztem, azonban azóta az istenségnek nem nagyon volt nyoma a Földön. Miért is lenne? Elvileg Thor visszavitte, aztán ott biztos megtörténtek a szokásos dolgok, de egy istent örökre bebörtönözni? Ugyan, ezt nem lehet. Ezt senki sem gondolhatta komolyan!
Loki a Földön volt! Voálá…
Fény gyúlt elmémben, és elmosolyodtam.
Ó!
„A rosszfiúk azért buknak el,mert a bosszú megszállottjai lesznek. Ha egy bizonyos ellenség legyőz,mit teszel? Visszamész hozzá,hogy legyőzzön újra. A tanácsom annyi: Cserélj ellenfelet!”

× Remélem jó, ha nem, tpm Smile ×
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
297
∆ Tartózkodási hely :
somewhere in the shadows



Tárgy: Re: To deal or not to deal? - Loki & Sin Vas. 25 Márc. 2018, 16:06




Az emberek meglepően gyorsan felejtenek. Nem voltam olyan lehetetlenül messze attól, hogy rabszolga sorsba kényszerítsem őket, most pedig békésen iszogatnak a társaságomban anélkül, hogy egyáltalán ismerős volna az arcom számukra. Az univerzum legtöbb szegmensében körözött bűnözőnek számítok, itt mégis, ennek ellenére láthatatlan lehetek anélkül, hogy bármi is tennék érte. Nem, mintha tehetnének ellene bármit is. Az az ostoba gondolat, hogy a Földön felelősségre vonhatnak a tetteimért elég … naiv. Ha akarom, úgy vagyok velük egy szobában, hogy nem is tudnak róla. Kihallgathatom a beszélgetéseiket, állami titkokat tudhatok meg, sőt, akár az elnök irodájában is besétálhatnék, hogy egy gombnyomással döntsem romba a világukat. Az emberiség védtelen, de szörnyen szerencsés volt … eddig.
Megdöbbentő, micsoda hasonlóság van az emberek és az asgardiak között. Ott más körülmények közt zajlottak az ünnepségek, de … hasonlóan. Odin bizalmasai, akik cinikus mosolyogtak mindenre, nemes családok sarjai, akik pillantásában ott bujkált egyfolytában a felsőbbrendűség. Láthatatlan voltam a számukra, mindenkit Thor érdekelt, Odin elsőszülöttje, a trónörökös. Én pedig rájöttem arra, hogy fontosabb az, amit nem mondanak el neked, mint, amit igen. A titkok, erről szól minden. Tudni azt, amit nem kéne. Néha úgy éreztem, hogy egy-két elejtett szó Asgard egyik leghatalmasabb személyévé tett. Gyűlöltek, de akkor már nem szánalomból, hanem félelemből, és ez … felemelő érzés volt.
- Hogy mi hozott ide? – ismételtem meg az egyik jókedvű öregúr hozzám szegezett kérdését. – A társaság! – mosolyodtam el, megigazítva a férfi félrecsúszott csokornyakkendőjét. – Reméltem, hogy akad önök között valaki, aki … kisegíthet. – halkabbra vettem a hangom, mintha hatalmas titkot akarnék közölni, ami miatt a közelben lévők tettek egy-két lépést felénk, hogy jobban halljanak. – Keresek valamit, ami nagyjából … ekkora – hüvelyk- és mutatóujjam segítségével illusztráltam egy alig néhány centis tárgyat. – és engem illett. Meghálálnám a segítségüket … élve távozhatnak, ha szót értünk egymással. – húztam széles, önelégült mosolyra a szám, ahogy a körülötteml évők arcára a kétségbeesés és a döbbenet elegye ült ki. Thor biztos odaadta valamelyik barátjának … csak tud erről valamelyik gazdag, befolyásos öregember. Ha nem, nos … valaki eljön majd értem, és remélhetőleg oda visz, ahol rejtegetik. Hova máshova is zárhatnak engem, mint egy olyan helyre, ami képes elrejteni egy Végtelen Követ?

to deal or not to deal?

Sinthea & Loki

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
39
∆ Tartózkodási hely :
♛ Unkown



Tárgy: Re: To deal or not to deal? - Loki & Sin Szer. 28 Márc. 2018, 10:02


To deal not to deal?
Loki & Sinthea
Mit keres itt egy istenség? Nem mintha ne lehetne itt, sőt, ha jól tudom, Thor egész sokat jár vissza, pedig biztos lenne más dolga is. De Loki? Aki egyszer már elvesztette a Földet? Persze, ez miért is állítaná meg? Csak jelentések és kamera felvételek vannak, amiből ismerem – ha egyáltalán elmondhatom, hogy ismerem – személyét. De az mennyit is ér? Kiszámíthatatlan, hatalom mániás, és stb szavakkal illették. Ebből mennyi igaz és hogyan? Csak azért mert egyszer nem sikerült nem jelenti, hogy másodszorra ne sikerülhetne, végül is, a HYDRA is valami hasonló elven működik, vagy szinte. Volt egy két elbukott pillanata és nem szűnt meg létezni, miután Natasha szíven szúrta. Loki sem, mikor visszavitték Asgardba, sőt, nagyon is jól van, legalábbis úgy tűnik.
A társaság látszólag el volt, Loki a középpontban, a többiek jó hangulatban, egészen egy pillanatig, mikor is érezhetően megfagyott a légkör, az arcok eltorzultak – rettegés? Talán. Mitől? És miért? A fenyegetésnek száz formája van, és kimondottan sajnáltam, hogy nem tudtam, miről is folyik a szó, hiszen ahhoz én távol voltam, már pedig mindenki jól láthatta, ahogy a könnyed légkör hűvössé válik, ahogy a mosolygós szájak lekonyulnak, a pupillák kitágulnak, a szemek kimerednek, a vonások megfeszülnek. Egy mondat, és mindenki fél? Szeretem az ilyen hatásvadász dolgokat, mintha filmbe csöppentem volna. De miből is maradjak ki?
Félúton elkaptam egy pezsgős poharat, amit egy húzásra kiittam, bár eléggé felvizezett volt, hogy hatást ne gyakoroljon rám, noha az idők alatt megszoktam az alkoholok adta nehézségeket, több kell, sokkal több egy pohárnál. A távolság egyre csökkent, már csak méterek. 5… 4… 3… 2… 1… Már csak karnyújtásnyira, de mintha észre sem vennének... Könnyedén libbentem be, mintha mindig is odatartoztam volna, mintha egyáltalán el sem mentem volna, ahogy egy kedves mosollyal az egyik ficsúr mellé álltam.
- Mr. Jefferson, mitől ilyen sápadt? Beteg? – böktem meg az említettet, térjenek magukhoz, igaz, talán kissé megszakítottam a feszültséget. Oh, fene! Lokira pillantottam fel elemzően, mit mesél az arc, mit mesél a tekintet, de mindkettő rejtély maradt előttem. Emberekből könnyebb, vagy csak ő összetett hozzá, de míg mindenki arca mesélt, az övé csukott könyv maradt. Rejtély, melyet titkokkal tűzdeltek. Fúrta oldalamat…
Jefferson rám nézett, hogy mégis ki vagyok és ahogy felismert, szinte felháborodott. – Maga? – de nem sokáig tartott, ahogy realizálta, jó magam törten meg a rettegését röpke időre, noha a szavak, melyekről nem tudtam, továbbra is lógtak a levegőben, mint fejük fölött a kard. Mentsvár is lehetnék, attól függ, melyik oldalra is akarok állni. Már pedig, nem különösebben érdekelt ez a társaság, sokkal inkább annak közepe.
- Miről maradtam le, uraim? Olyan sápadtak, csak nem a haláluk került szóba? – mosolyom, mint az angyal: ártatlan és ostoba, mintha beletrafáltam volna, miközben csak kerestem a fogásokat. Bármilyen unalmas is volt eddig az est, kezdett érdekessé válni, nagyon is érdekessé, melynek nem tudtam, hogy milyen is lesz a kimenetele. Végképp nem tudtam…

× Remélem jó, ha nem, tpm Smile ×
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
297
∆ Tartózkodási hely :
somewhere in the shadows



Tárgy: Re: To deal or not to deal? - Loki & Sin Hétf. 16 Ápr. 2018, 19:46




Emberek. Törékenyek, gyengék, mulandók. Őszintén nem értem, hogy miféle fantáziát lát bennük a bátyám, habár, mindig is imádta az erejét fitogatni, és hát a gyengék között a legkönnyebb annak tűnni. A múltkori itt létem nem, vagy csak részben volt személyes az emberiséggel, valójában nem őket akartam. Igazságot akartam, hatalmat, bosszút, és végül is később, nem pont olyan formában, mint reméltem, de többé-kevésbé meg is kaptam azt. Az emberiség pedig megtudta, hogy nincsenek egyedül, és a világuk megváltozott, mégis a régi problémákra koncentrálnak. Csak idő kérdése, hogy saját magukat pusztítsák el, beleavatkozni szinte felesleges, az elkerülhetetlen így, vagy úgy, de bekövetkezik.
Kissé meglepve pillantok oldalra, mikor valaki csatlakozik az eddig kissé egyoldalú beszélgetésbe. Nem szeretem, ha megzavarnak, de mivel a körülöttem lévők több, mint feleslegesnek bizonyulnak, talán hasznosítja magát a nő. – Elvétve. – felelem a kérdésre, ahogy egy futó pillantást vetek a többire. Nem igazán mernek a szemembe nézni, helyette inkább valami borzasztóan fontos dolgot vizsgálnak a poharaik alján. – Maga is játszhat, nem került hátrányba. Ha megmondja, hol találom a Földet védelmező mágust, megkímélem az életét. – Strange-nél kell, hogy legyen. Ki másra is bíznának egy ilyen fegyvert? A Bosszúállók nem értenek hozzá, még csak fel sem fogják, hogy miféle hatalommal bír egy végtelen kő, de Strange … ő másfajta világokban mozog, él a mágiával, az emberek közül neki van rá a legnagyobb sansza, hogy biztonságban tarthassa. – Az urak is bent vannak még, hallgatom a tippeket. – mosolyogtam a körülöttem lévőkre. Mi is lehetne nagyobb motiváló erő az élni akarásnál? Én is voltam már a halál torkában, és én is ugyanúgy élni akartam, mint most ők. Csalódott voltam és dühös, de élni akartam, élni,  mert tudtam, hogy képes vagyok elérni, amit akarok, ha a megfelelő eszközökhöz nyúlok. – De ne tegyék próbára a türelmem. – figyelmeztettem őket egy nem túl őszinte mosoly kíséretében. A türelmem rendkívül hosszan ki tud tartani, és meglepően hamar el is szál. Mondjuk úgy, hogy a Föld egyfolytában elakar pusztulni, én pedig nem akarok már itt lenni, mikor ez bekövetkezik.

to deal or not to deal?

Sinthea & Loki

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Ajánlott tartalom
↷ i still believe in heroes





Tárgy: Re: To deal or not to deal? - Loki & Sin

Vissza az elejére Go down

To deal or not to deal? - Loki & Sin

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 1 oldal

Similar topics

-
» Loki kastélya
» Ötlettár a játékosoknak!
» Asgard > Loki Laufeyson
» Loki & Thor - A long time ago
» Loki & Brunnhilde - Past

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Infinity Marvel :: Univerzum - Játéktér :: Föld :: New York :: Szórakozóhelyek-