Azt hiszem mindig félreértenek....
Amikor az autóvásárlás történt igazából, mivel a környéken egy autókereskedés sem volt, hamar kinyitottam és beindítottam. Persze ezt Carnak nem kellett látnia, és az is sokat segített, hogy a tulaj benne hagyta a forgalmit. Ami kulcsokat illeti meg azt hiszem nem tűnt fel neki a kis mókolás a műszerfal aljánál.
-Én sejtem kik voltak, pár csúnya rossz arc az alvilágból, amolyan maffia tagok. Bár elég féleszűek és nem is kérdeztek utána a dolognak, mert akkor tudnák, hogy engem nem érdekel a figura háttere. 
-És jobb ha hozzászoksz a ukk-pukk-fukk lövöldözéshez, vagy hogy is hívtad-nevettem fel, szörnyülködésem közepette.
-Máris indulunk arrafelé, de szerinted mennyire valószínű, hogy ilyenkor még nyitva vannak? -néztem a műszerfalon az órára
 23:14
Majd a kedvenc részem következett a nagy életvallomások sora, amire általában a másik fél figyelmesen és hosszasan szomorúan néz megértően bólogatva és utána viszonozva a dolgot. Hát én sosem voltam ilyen. Mert amint befejezte felnevettem, hosszan és gonoszan...
-Car szerinted nekem milyen életem volt? Sosem volt családom vagy ilyesmi, mindig az alvilágban éltem, úgyhogy nekem ne kezd mesélni a szegény és rossz sorsodat, mert ha azt hiszed rossz életed volt nézz néha körbe. Kösz, majd ha lesz olyan jó életem mint neked megsajnállak.
Igen, irigy voltam rá, mert a külsején és a válaszai alapján neki rendes élete volt, ha tudná nekem mi minden volt az utamban és mi minden volt az ami oda juttatott ahol most vagyok, hát szerintem senki nem panaszkodna...
-Azt hiszem túl őszinte voltam veled. Nem a te hibád, hanem sok más szemétládáé.
Zártam le az autóban a mondandómat az étteremig
Odaérve aztán kellemes meglepetésemre egy non-stop büfét láttunk meg, előtte két autóval, ami nem meglepő. Beálltunk a parkolóba és bementünk, majd leültünk az egyik asztalhoz én egy kis tésztát kértem enni, valamilyen öntettel. Majd a kellemetlen csend jött, Car szemébe néztem és azon gondolkodtam, vajon megbántottam-e az autóban mondottakkal. De nem éreztem úgy, hogy bocsánattal tartozom...

Kis idő múlva elővettem a mobilomat és felhívtam Eelt:
-Eel? Remélem tudod merre vagyunk, mit szólnál egy találkához? Meghívunk egy vacsorára vagy valami...
Mondtam a telefonba, hisz úgy érzem ideje vele találkoznunk, itt ahol mondhatni semleges terület van pont jó is lesz.
-Vagy mondj egy olyan helyet ami neked jobb, valami olyat ahol nagy a tömeg.

Megint kicseng párszor a telefon, mire a túloldalt felveszi valaki. Akkor sem szól bele egyből. Hamar kiderül, hogy rágcsál valamit, azért nem tud rögtön válaszolni. Még egy kis szürcsölés is hallatszik valami üdítős dobozból.
Ha véletlenül ki is lett volna hangosítva a telefon, rögtön le van véve a hangosítás, és a telefonálás hangereje is lejjebb van véve. Csak Rebecca hallja, amit Eel mond.
- Szevasz, Revy! Nem igazán tudom, hogy miért lenne jó találkoznunk. Úgy értem, ha hálás vagy, annak örülök. Én viszont tök máshol vagyok, mint te. Barátnőd meg nagyon paranoiás és baromira kiszámíthatatlan. Szervezz le neki egy numerát vagy etesd meg nyugtatóval, ha nem akarsz lebukni. Csak tipp. Egyébként nem véletlenül mondtam, hogy reggel beszélünk. Az van, hogy addigra szépen elfáradnak az üldözőitek, mert hát ezek a gengszterek kora reggel a legkevésbé aktívak. Caroline hercegkisasszony ha akar, haza tud menni, de nem jó ötlet. Pont hazafelé tartott, azt mondta. Tehát a környéken lehet, hogy már be is indult az infók összeszedése róla.
Megint rágcsál egy párat, aztán csönd. Iszik, de most nem hangosan, már nem dobozból.
- Ezt a randit egyelőre el kell halasztanunk. Ha te se bízol bennem, te dolgod. De jó lenne, ha megúsznád épp bőrrel, mert lenne egy állásajánlatom a számodra.
Megint rágcsálás. Chips lehet vagy popcorn. Vagy mindkettő felváltva.

Szépen végighallgatom Eelt és nagy nevetésben török ki a nyugtatóra és a hancúrra. Igen mindkettő ráférne a kiscsajra, de nem illik az orra alá dörgölni, bár így hogy most belegondolok van nálam valami ami segítene, de akkor reggelig egy ágyú sem keltené fel.
-Nem arról van szó Eel nem bízok benned, csak kíváncsiak vagyunk rád. De rendben akkor reggel várom a hívásodat. Amúgy ha van ötleted a Hercegnőnek írd meg neki tuti örülne neki-kuncogni kezdtem és egy rövid - Na akkor pá- után letettem őt.

Rágyújtottam amíg nem jön meg a reggeli és Carra néztem:
-Szóval az őrangyalunk szerint két dolog van ami a helyzetet illeti: -mutattam ujjammal is hangsúlyt adva neki
-Egy nem tudsz hazamenni, mert erősen keresnek minket. -fújtam ki a füstöt, ami egy kört formázott
-Kettő neked kéne valami program mondjuk... -dugtam át az ujjam a füst körön hátha érti a célzást, egy gonosz vigyorral - vaagy amit mondott, hogy nyugodj le és húzd meg magad

Najó elismerem még magamnak is hogy Nagyon picit bunkó voltam. De mentségemre szóljon egy vödör vodka folyt az ereimben és egyébként sem vagyok túl kedves fajta. Körülbelül ekkor érkezett meg az étel nekünk és én falatozni kezdtem.
-egész jól főznek, remélem a tiéd is finom.... Amúgy egy este kibírod azon a helyen is nem vészes az annyira
Lógattam magam előtt a villát és néztem rá, vajon mit szól az egészhez....

Nem éppen úgy alakúl az este, ahogy képzetem..de mostanában semmi sem úgy sikeredik..

Belegondoltam amit Revy mondott a kocsiban, és elszomorodtam, mert igaz az én problámám a legnagyobb számomra, de rajtam kívül vannak még szerencsétlenebb sorssal..
Kicsit megszeppenve ültem csendben, míg megérkeztünk az Étkezdéhez.
Valahogy nem nagyon akartam megszólalni se..
Sajnáltam Revy-t..és nem gondoltam bele az ő helyzetébe..de most már értem..

Kiszálltam a kocsiból, és bementem az ajtón.
Egy asztalt kinézve leültünk oda, és rendeltünk az étlapról..

~Végre főtt étel!!!!...már azt se tudom mikor ettem ilyen finomat!!!~ csillant fel a szemem a kihozott gőzölgő falatokra.

Jó étvággyal ettem, és láttam, hogy felhív valakit...szerintem azt az Eel nevű pasast...

Nem nagyon értettem, hogy mit beszélnek, de én inkább a finom falatokra koncentráltam..
~Úgyis elmondja, ha rám is tartozik..~ eszegettem tovább csendben.

De aztán közölte, hogy nem mehetek még haza...meg valami nyugodjak le..és mutogatott a füsttel felém az ujjával.

-Hát nem is tudom..de egy szóval sem mondtam, hogy haza akarok most menni...de mi van a találkozóval?..eljön??

Kicsit csalódott lettem a nemleges válasz miatt, de csendben maradok...
-Ahogy akarod..kibírom valahogy ezt a helyet....- mondtam beleegyezőn az itt maradásra reggelig.

~...majdcsak eltelik ez az éj...és hamarosan mehetek haza az én kicsi ágyacskámba..
Érzem én, hogy csak nyűg vagyok...~

Ahogy egy kis fény is bevetül a motelszobába - vagy a függönyre, ha be lett húzva -, egyből csörög Revy telefonja. Robin Williams bekiabálja, hogy Jóóóó reggelt Vietnáááám!, majd egy kis AC/DC kerül lejátszásra. Ébresztőnek szánta a másik fél, ez ezég biztos. Hogy örülnek-e az ébresztettek, na az már nem teljesen...
A telefon lejjebb veszi kicsit a hangerőt a zenéről, de még ott hagyja a háttérben. Kihangosítva szólal meg a telefon, akár felvették, akár nem. A zene pedig marad.
- Jó reggelt, csajok! Van két jó hírem. Az első, hogy túléltétek az éjszakát. Gratu érte!
Ezután jön egy online híradó, amit bejátszik a telón. Leginkább a tegnapi lövöldözésről van benne szó, illetve hogy valamiféle maffiózók közötti leszámolás lehetett. Semmi extra, és pláne nem ejtenek szót a két lányról.
- A másik, hogy nincs hivatalos nyoma az ügyködéseteknek. Ez azt jelenti, hogy elég pár rosszfiút lepuffantanotok - vagy megbicskázni, ami tetszik -, és szabadok vagytok. Jöhet a többi infó?
Annak ellenére, hogy miről beszél, a túloldali hang a torzítás mellett is eléggé lazának tűnik.

Végre főtt ételt ettem, és megnyugodtam picit.
Igazából nem örültem, hogy vissza kell mennünk arra a büdös helyre, de Revy végül ráébresztett arra, hogy " ha hagyom magam, akkor hamarább szabadulok" elven, mégis csak jobb, ha nem mutatkozunk kint az utcán.

Azért, mielőtt még visszaindultunk volna, kértem elvitelre két adag ételt.
Bár nem tudom meddig kell még ott dekkolni abban a szobának nevezett akármiben, de azt tudom, hogy éhesen nagyon fusztrált vagyok.
....és persze, hogy ezt megelőzzem, inkább bevásárolva térek vissza a "Motelba".

Igyekeztem nem hátráltatni Revy-t, és visszafelé én vezettem.
Kicsit többet ivott, de nem hiányzik, hogy lemeszeljenek minket ittas vezetésest, meg pláne!

Nem sokat beszéltem a visszaúton, és ezt talán a lány is észre vette, de valahogy a gondolataimba merülve fogyasztottuk a mérföldeket.

Amint visszaértünk, már jócskán elmúlt éjfél. Kissé fáradtan is estem be az ajtón.
Megmosakodtam, és valami helyet kerestem az alváshoz.
Elég nehezen hajtottam le a fejem, mert az agytekervényeim szép számmal adták a gondolatokat.
Aztán végül Revy is szerintem elaludt, mert nem hallottam a gyújtójának a kattanását egy idő után.

Reggel nem tudom mikor ébredhettem, de a nyakam eléggé elzsibbadt.
Fájdalmas nyomkodások árán tudtam csak megmozdítani. Bele is telt pár percbe, míg kimasszíroztam belőle a zsibbadtságot.

Nem volt még időm se kinyújtózkodni, és máris valami pasas hang órdított a lány telefonjáról.

úgy felugrottam ijedtemben, hogy a takarómat is eldobtam.

-Mi ez a kiabálás?? Ki ordít??- eresztettem el egy szitkot is mellé, amit nem nagyon részleteznék.
De aztán ha még nem lett volna elég...valami havymetal óborzalom sikított a telefon hangszórójából.

Már azt hittem valami ébresztési funkció, de meghallottam Eel torzított sípolását.

-Na fene!!- mondtam magam elé, miközben a híreket hallgattam, amit küldött.

Igazából most se értem, hogy minek üldöznek minket, de Revy biztos tudja.
Nem igazán akartam feszegetni most ezt a témát se, mert ki fog derülni hamarosan mi lesz ennek a vége..
Vagy így...vagy úgy..

Ahogy hallgattam az üzenetet, néztem a lányra, talán ő többet tud, de ahogy elnézem, még javában alszik.
~ vagy lehet csak úgy tesz??~
Kissé fáradt és álmos voltam, hogy felfogjam elsőre miket is beszél ez az Eel nevü pasi..de úgy vagyok vele, hogy majd Revy kihámozza a mondandója közül, mit is kell tenni a szabadságunk érdekébe.

Kezdem rosszul viselni a bezártságot, és elkezdtem járkálni a szobában.

De az utolsó mondatánál felkaptam a fejem...
~ Milyen további infó??~ néztem a kütyüre furcsán, mintha elromlott volna vagy mi..
~ Csak azt tudnám, hogy milyen "további információt" akar adni még??~

-Hallgatjuk..- böktem ki végül, és figyelni kezdtem mit akar mondani..

Hosszú ideig hallatszik gépelés, amibe chips és chipses zacskó zölgése és szívószálas üdítő szürcsölésének hangja vegyül bele. Olyan, mintha egy nagyon éhes Darth Vader pötyögne valamit. Épp csak a sötét oldalra nem hív meg senkit. Aztán egyszer csak egy külön billentyűleütés, kicsit hangosabb az eddigieknél. Caroline telefonja prüntyög, hogy üzenetet kapott. Képek, nevek, címek, és egy adag egyéb leírás.
- Az első képen a pocakos fickó fehér zakóban Alessandro Riccevuto. Revy, te biztosan emlékszel rá, nemrég találkoztatok. Ha leszeditek, szabadok vagytok. Vigyázzatok a két testőrével, Vincent és Claudio Shampiatoval. Az ikerpár a következő képen. Ezek sima bérenceknek tűnnek, de kibaszott ninják. Chuck Norris módra verekszenek, száz méterről fejest osztanak pisztollyal - már ha elvisz odáig ugye az adott stukker -, és minden, amit el tudtok képzelni. Nagy gyengéjük viszont, hogy nagyon szeretnek a farkuk után menni. Szóval valami elterelést meg lehet játszani, ha elég ügyesek vagytok. Van egy mexikói beosztotjuk, amolyan biztonsági főnök fajta. Fernando Gomez. Régen sok felé dolgozott már maffiózóknak. Most elcseszte az akciót, hiszen még éltek, de nem szólt róla. Ezért a nagyfőnök nyugisan visszavonult a penthouseba, ahol pihengetni szokott. Átküldtem az épület tervrajzait és pár fotót a biztonságiakról. A felső szinteken már csak az ő embereik vannak, és csak megfelelő kártyával visz fel oda a lift. Szükség lehet egy kis robbanószerre, mert vannak páncélozott ajtók is, amik belülről tilthatók. A többi ajtónál tudok segíteni a bejutásban. Szerezzetek valami normális ruhát, amiben üzletasszonynak vagy még inkább biztonságinak nézhettek ki, meg egy-egy headsetet, hogy tudjunk folyamatosan kommunikálni feltűnésmentesen. Van kérdés?
Azzal visszatér a zörgés meg a szürcsölés, amit nemsokára levált a folyamatos gépelés.

Amikor zörögni kezd a mobilom, kicsit meglepetten nézek a kijelzőjére, de aztán valami jó nagy darab ember vigyorog rám a képernyőről..

Nevetve nézem végig a képeket, mert olyan vicces, mikor az ikerpárhoz ér a sorolás, a két figura egyáltalán nem hasonlít szerintem,  de aztán lehet, hogy mégis.

Közben mutatom Revy-nek is a képeket, mert ő legalább tud is mit kezdeni az információkkal, míg én jókat derülök a látványon.

~ De ahogy elnézem a képeket, nem lesz könnyű dolgunk, ha egyáltalán Revy ért ebből egy büdös szót is ...mert én aztán semmit!
Egy olyan durranó gyurma is kellene amit egyszer egy filmbe láttam, de rám aztán nehogy bizza a lány, vagy más!...mert akkor lehet síkítok..~

...de aztán úgy döntöttem, hogy a lányra hagyom a fegyverek, meg a mindenféle kütyüket, és én a ruhákra koncentrálva elmegyek megvenni.
Revy-vel nem volt gond a mérete 34-es..így amit előzőleg szereztem holmit, az is az volt, bár az másik tészta, hogy fel sem vette..

Kis szünet után végül csak megkérdezem, ami most eszembe jutott, de abban is biztos vagyok, hogy lehet, nem kellene mégse megkérdeznem..
De én vidéki lány vagyok, így azt se tudom, hogy hol van az a Ház, ahová menni kell..Ahogy hallgatom, semmit se változott a sistergés. Valami zörgő zacskó hangot hallottam végül, vagy fene se tudja.
Úgy füleltem, hogy halljak valamit..de ez kissé mosolygásra is bírt, mert mi itt éppen a korgó hasunk után hallatjuk a hangunk, ott meg ez a pasi, jóízűeket hamizik a chips-ből.

A felsorolások közt csak Chack Norris neve volt ismerős, de ő éppen nem volt az "elfogandó"-k között, vagyis nem őt kellett megtalálnunk.
Bár ha jobban bele gondolok, akkor szívesebben találkoztam volna vele.
..de igazából nem itélek el senkit a kinézete alapján, mert mostanában igencsak rossz a hangulatom a kis lakáskám környezete nélkül.
De ha ezeket a Fószerokat valami csoda folytán meg tudnánk kerülgetni, és amit mond Eel, megtennénk, akkor talán hamar haza is jutnék végre!

Egy két vállrándítással konstatáltam a feladatot, mert igazából azt se tudtam hogyan kellene belekezdeni..de ahogy elnézem a dolgot, lesz még min törnünk a fejünk..
Talán ebből az agyament ötletből a ruhákat tudnám esetleg megszerezni valahogyan, de az is gondolkodásra bírt, hogy ha egyedül mennék, akkor lehet gyorsabban is végeznénk az előkészületekkel..
Revy addig a többi kitudja miféle durranó holmit szerezné meg, és aztán majd itt találkozunk.....remélem.

Ahogy vége lett volna a telefonos üzenetnek, kicsit tanakodva ültem le a kanapéra..

Csak az a nagyobb gond, hogy azt a kosztümöket és a fülbevaló zsinórt egy áruházba talán könnyebben meg tudnám venni..

-Nekem lenne egy kérdésem!- tanakodok kicsit, hogy végül kérdezzem-e?..de aztán mégis kibökőm.
-Hol van itt a közelbe egy Bevásárlóközpont???...ott ugyebár több a választék a ruhához.. - kuncogok mellé egy sort a mondatomhoz, és várom a választ.
-A többi akármit meg Revy szerzi be. Ő legalább ért amiket mondtál, mert nekem kínaiul van a fegyver, vagy olyan gumirobbanó mit tudom én!..- legyintek egyet, de mivel ugyse látja Eel, így valahol nem is érdekes..

-És ezeket a kiadásokat ki állja??...csak érdeklődöm? ...mert igencsak sokba van már az itteni tartózkodásunk..és a pénzemet nem erre akarom költeni, ha érted mire gondolok??! - mondom a telefonnak a kérdésemet, de tudom, hogy olyan mintha a falnak beszélnék..

~csak tudnám, hogy mikor lesz ennek vége???...benyújtom a számlát valakinek, az biztos!!..és valószínűleg ennek a pasinak, Eel-nek.~

Miután kinyomtam a gombot a telefonomon, már nem is idegesített az a sercegés, mert neki láttam a hozott kajának, amit most vacsira fogok elfogyasztani.

Olyan éhes lettem, és ma már úgysem fogok elmenni vásárolni.
~.... hacsak Revy el nem indul. Bár szerintem ráfér egy kiadós alvás az után az üveg vodka után..~

Megmelegítettem a mikróba az ételt, és leültem a tévé elé, hogy műsoros vacsival zárjam ezt a napot is..és holnap majd reggel, szépen elmegyek vásárolni valami jó kis ruhákat..
Szerintem Revy is benne van ebben a tervben.
.~...legalább kialussza magát ma éjjel ~