A legifjabb bosszúálló

2. kaland - 2. kör

Örültem, hogy a bécsi Nagykórházba érve ismerős arcok fogadtak minket. A Professzor és Jean jelenléte némileg megnyugtatott. Láttam, mire képes a nő, így szinte biztosra véltem, hogy Wanda még mindig biztonságban van. Persze, amikor a porfelhőből a mogorva melák is kirajzolódott, a kedvem már nem volt olyan, mint másodpercekkel előtte. Nem túl bizalomgerjesztő azzal a kócos frizurával, és azzal a mosolymentes arculattal, dehát ha Jeannek az efféle fickók jönnek be, ki vagyok én, hogy ítélkezzek...
A hír, hogy Pietro és Clint megjelentek, Wandát elhurcolták, Vízió megsérült olyan sokként hatott rám, hogy csak némán hallgattam Tony, Jean és James párbeszédét. Képtelen voltan hinni a hallottaknak. Eközben fél szemmel figyeltem, ahogy Charles Peterrel beszélget. Reméltem, hogy sor fog kerülni legalább egy rövid párbeszédre közöttük. Minél több mindenkit ismer meg a fiatal Pókfiú, annál jobban fel tud oldódni az idegen közegben.
Amikor a féltékeny melák bemutatkozik, a halálosan komor arcát némi mogorva kiállás is tetézi, ám ahelyett, hogy felvenném a stílusát, inkább arcába mosolyogva rázom meg kezét. Látom, hogy Jeant zavarja az embere megnyilvánulása, nem akarom, hogy még kellemetlenebb legyen neki a szituáció. Bár fiatalon még gyengéd érzelmek fűztek az akkori vörös hajú, csinos lányhoz, mostmár csupán örülök a viszontlátásnak, ám nem szándékozom James Howlett barátnőjére hajtani. Hiszen otthon vár egy dögös szőke!

A Prof és Tony párbeszédét némán hallgatom. Mikor támogatását fejezik ki, Jean felé egy csendes mosolyt küldök. Életemben először nem az az esetlen srác lehetek mellette. Soha nem gondoltam volna, hogy egyszer közös célért fogunk össze az iskolájukkal, amely egykoron éket vert közénk, s emiatt el kellett távolodnom gyermekkori barátomtól. Végre láthatom az erőt, amellyel megannyiszor elbűvölte az ifjú Brucet.
De valahol titkon azt remélem, hogy nem lesz szüksége egyikőnknek sem az erejére. Bár az otthoniak nem jöttek el az egyezményt aláírni, én nem gondolom kevesebbnek őket. Viszont dühös vagyok, mert elárultak minket. Fogalmam sincs, mit szólnak ahhoz, hogy Wanda börtönbe került, mert védelmezte a két férfit, hogy Rhodey majdnem belehalt abba, mikor Barnes leszedte. Hogy többek között gyermekek életébe került a merénylet, amit az az ember követett el, akiért most az életüket kockáztatják. Miért nem lehetett a börtönben hagyni?
- Őszinte részvétem a gyermekek miatt! - sütöm le tekintetem, majd folytatom a megkezdett mondandómat a mutáns delegációnak. - Higgyék el, mi is csak most tudtuk meg, hogy Barnest kiszabadításáért fogtak össze az egyezményt nem támogató társaink. Bár az interneten jelenleg Bosszúállóként emlegetik a Tél katonáját is, annak nincsen semmi valóságalapja. Azon kívül tudtommal nincs más köze hozzánk, minthogy Steve a 2. világháborúban bajtársaként harcolt a nácik ellen, és legjobb barátok voltak. Csak annyit tudok mondani, mint amit az interneten olvastam. Bucky az orosz HYDRA titkos fegyvere volt. Fémkarját is tőlük kapta, a piszkos munkákat vele végeztették. Gyilkológép, a fegyverek és harcművészetek specialistája. Még soha sem tévesztett célt. A robbantás oka még tisztázatlan, mint ahogy a megbízója is. - Válaszolok Charles kérdésére, amelyben a merénylő felől kérdez. Sajnos nem tudok többet megosztani velük, ez minden, amit tudok, de jó, ha tudják, kivel állnak szembe. Nekem sem füllik ahhoz a fogam, hogy el kel fognunk. Minden bizonnyal nem fogja könnyen adni magát, és az is bizonyos, hogy lesznek, akik inkább őt választják.. helyettünk.
Elképedve nézem Jean és Xavier professzor képességét használat közben. Nemcsak, hogy képesek keresni, de még velünk is láttatni tudják azt, amit ők. Elképesztő! Nekem pár fejembe suttogáson és falevél reptetésen kívül mást nem mutatott meg Jean tizenévesen, de ez az egész egyszerűen szenzációs. Elképedve nézek Peterre és Tonyra is, s látom a meglepettséget az ő arcukra is kiülve. Ahogy a "film" megszakad, Tony előtt bizonyossá válik a társaink és Magnetoék helyzete. Jean megtorpan, s automatikusan megindulok, hogy elkapjam, ha netán szükség lenne rá, de Howlettnek támaszkodik. Megnyugodva fújom ki a levegőt, hogy nem történt baja, de aggodalmasan figyelem lépteit. A robbantáskor és Wanda elaltatásakor minden bizonnyal sok erőt használt el, és most itt ez a mágikus emberkeresés is, amit még most sem értek, de gyorsnak és hatékonynak bizonyult.
- És ez még semmi ahhoz képest, ami ránk vár! - suttogom Peter fülébe, ahogy Tony után kullogunk Vízió irányába. Rhodes szobája mellett találunk rá, már látszólag jól van ahhoz képest, hogy Wanda egy egész kórházon keresztül préselte. Jó anyagból készült!
- Vízió! Jó egyben látni Téged! - teszem vállára a kezem, majd másik kezemmel Peter felé intek. - Vízió! Ő itt Peter Parker. Vagy az ifjú Pókember, ha úgy tetszik. Támogatja az ügyünket, s most már a mutánsokat is magunk mellett tudhatjuk. Rengeteg mutáns halt meg a robbantásban. Ha nem kapjuk el Barnest, akkor nem leszünk képesek igazságot szolgáltatni Wandának és Rhodeynak sem. Hiszen a Tél katonája miatt kerültek ebbe a helyzetbe... ugye velünk tartasz? - fordulok el Rhodey szobájától, s Vízió tekintetét fürkészem. A férfi egy néma bólintással válaszol kérdésemre, s követ minket a gép felé. Hátra fordulok Tonyra, de meghagyom neki ezt a kis időt, amit még a legjobb barátjával tölthet.

A gépre feljutva két ismeretlen arc fogad minket. Egyenként mindenkinek kezet nyújtok, és bemutatkozom, ha már egy csapatban játszunk, tudjam, hogy ki van velünk. Az Ororo nevű nő és a Scott nevű férfin kívül végül is mindenki mást ismerek. Tony lépked fel utoljára. Egy gyors tájékoztatót tart, megragadva a szót, és a végén hozzá teszi, hogy a kérdéseket nekem lehet feltenni. Erre a szemem majd kiesik a helyéről, bólogatok, mivel nincs más választásom, dehát.. persze, kérdezzenek csak. Pont annyit tudok, mint ők...

Tonyban felismerés születik, hogy Pietro és Clint minden bizonnyal elmondták, amit Wanda tudott az ő szüleiről, és azt is, hogy a konferencián megjelentekkel és Wandával mi lett. Ha mindennek ellenére sem szolgáltatták még vissza Barnest, azt jelenti, hogy a tények fényében is mellette állnak. Nem kell tudósnak lenni ahhoz, hogy tudjam, Tony éppen azt képzeli, ahogyan a vasmarkai között ropogtatja a szülei gyilkosának fejét...
- Tony, nyugodj meg! Higgadt fejjel kell tárgyalnunk velük. Nem tudhatjuk, hogy Clintéknek volt-e alkalmuk elmondani azt, amit megtudtak. Ha egyáltalán volt idejük Wandától mindent megtudni. Vízió váratlanul toppant be az idillt félbeszakítani. - nézek rá Vízióra, de amaz csupán a fejét csóválva adja tudtunkra, hogy fogalma sincs, miről beszéltek Wandáék, amikor felpörögtek az események. - Hamarosan minden kiderül... - szólok felé, majd otthagyom az ablak mellett. Látom, hogy mennyire máshol jár, hagyom, hogy felkészüljön arra, ami odalent várja majd.
Peter mellé ülök a gépen, ő a legfiatalabb közöttünk, és annak ellenére, hogy tetszik neki az új ruhája, attól még közel sem biztos, hogy képes feloldódni ebben az új közegben.
- Azért az megnyugtat, hogy nem a harc az elsődleges cél... - szólok a fiúhoz, aki szemlátomást el van gondolkodva. - Figyelj Kölyök! Ha megérkeztünk, Te is Bosszúálló leszel! Ott leszünk melletted! Ha az észérvek nem segítenek, tudjuk mi következik. Összerúgjuk velük a port, de tudd, ha kilátástalan a helyzet, senki sem fog megharagudni, ha menet közben kiszállsz! Ha engem látsz a közelben, és zűrös a szitu, a Nagyfiú megvéd majd, amennyire csak a helyzet adja. Ne cselekedj meggondolatlanul! A fő, hogy életben maradj! - próbálok pár atyai szóval a fiú lelkére hatni. Meg fogom védeni, amennyire csak tőlem telik, de nem lehetek mindig a közelében, főleg, ha harc közben netán Thor vagy Jenn állja utamat.
Ó Istenem, csak erre ne kerüljön sor! Már maga a gondolat is gombóccá formálja a gyomromat, hogy talán a szép szónak nem lesz hatása, és meg kell védenünk magunkat. El sem merem képzelni, hogy mi lesz a vége az elkövetkező órának...