Üdvözlünk az Infinity Marvel frpg oldalán
légy, aki lenni akarsz a marvel végtelen világában
Lépj be közénk
ne rejsd el magad

Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatdoboz
oszd meg velünk titkaidat





Itt tartózkodók
ki jár erre?

Jelenleg 12 felhasználó van itt :: 5 regisztrált, 0 rejtett és 7 vendég :: 2 Bots



A legtöbb felhasználó (71 fő) Hétf. 29 Május 2017, 19:54-kor volt itt.



Utolsó posztok
érkezett válaszod?




Díjazottaink
A Nyár nyertesei


A nyár férfi karaktere

M'Baku
A nyár nõi karaktere

Natasha
A nyár párosa

Pepper & Tony
A nyár canon karaktere

Steve & Bruce & Rocket
A nyár kedvenc karaktere

Pepper
A nyár saját karaktere

Esther & Vitali
A nyár elõtörténete

Gamora & Herkules
A nyár játéka

A 4. kaland (III. - IV. kör)

Share|
The Goddess of Hell and The Archer


Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
61



Tárgy: The Goddess of Hell and The Archer Csüt. 02 Nov. 2017, 22:27















← Hela & Clint →
Szabad egy táncra?t

Végül is már megérte majdnem meghalni, a saját kis lakásomban kelhettem fel, sokkal könnyebb volt, mint bujkálni. Olykor-olykor előfordult, hogy fedél se volt a fejem felett, ami nem lett volna baj,de pont akkor kellett esnie annak a nyamvadt esőnek. Ha már ver az élet, akkor azt úgy teszi, hogy örökre emlékezz rá. Aztán persze kapsz egy kis jót is, végül is azt csinálhatom, amiért élek. Menthetem az ártatlanokat, védteleneket, segíthetek jobbá tenni a világot, még akkor is, ha a jó, és a rossz arca állandó. Hol az egyik, hol a másik bizonyul erősebbnek, de nincs egyik a másik nélkül. Talán ezt volt a legnehezebb elfogadnom, siheder éveimben, mára azért kicsit bölcsebb lettem, bár az öngyilkossági kísérletem nem éppen az épeszű ötleteimhez kéne sorolni.
Istenek…és megmentettek, pedig nem kellett volna, mégis Hela úgy gondolta visszahoz az életbe, habár ő sodort majdnem a halál szélére, vagy csak a tudatalattim legféltettebb vágyát látta meg. Nem fogok rá választ kapni, ő visszament a birodalmába, én pedig itt vagyok, ahol lennem kell. Utolsó simításokat végzem magamon, még a nyakkendőt is sikerült magamon megkötnöm normálisan. Nem szokásom kiöltözni, viszont valami puccos helyre kell mennem, megfigyelni. Szinte kötelező a pingvin-öltözék.
Hatalmas sóhajjal lépek be a még hatalmasabb terembe. Nem tudom pontosan mit is kéne keresnem. Mármint lehet egy hasonló eset, mint Lokinál, de nem hinném, vagyis nagyon remélem, hogy nem történik olyan. Elég volt egyszer az agymosás ,amúgy se viselném el többször, bár ki az, aki szeretné?
A hideg futkos a hátamon, s fordulok oda, ahol érzem valakinek a pillantását. Kihagy két ütemet a szívem. Mit keres itt? Miért pont itt van? Vajon mit akar ennyi emberrel? Kihúzom magam, és úgy lépek a Halál istennője elé.
- Nem szoktam rosszul emlékezni, de azt hiszem ígértem egy táncot. Mi lenne, ha törleszteném ezt az adósságomat?- nyújtom felé a kezem, ha elfogadja azt, akkor a táncparkettre vezetem. – Ne aggódjon, ha még sosem táncolt, az itteniek nem azt nézik, hanem a gyönyörűségét. – még a bókolás is megy, ó Barton, mibe keveredtél már megint?

ha nem tetszik, pm :3 || dal jöhet ide

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
56
∆ Tartózkodási hely :
~NY (yet)~



Tárgy: Re: The Goddess of Hell and The Archer Vas. 05 Nov. 2017, 16:28



Are you ready

for our dance?
Most, hogy a Titán felruházta plusz erővel a Halál Úrnőjét, Hela képes rá, hogy elhagyja Hellt bármiféle következmény nélkül. Nem olyan erős, mint otthonában, de mindez egy ilyen alkalommal nem befolyásolja. A földiek folyamatosan figyelik minden léptét, ennek köszönhetően - Clint Barton is a rendezvény vendéglistájára került. A Királynő úgy döntött, felveszi legelőkelőbbnek hitt alakját, ha csak látszat és trükk, akkor is megnézi magának ezt a felkapott eseményt. Ha szerencséje van, még a Bosszúálló bagázzsal is összefut. Őszinte kívánsága újralátni ellenfeleit, mert bár segített megfékezni a Titánt, nem változtat a tényen, hogy a Mindenek Atyjával végzett, továbbá ártatlanokat ölt.
Léptei kecsesek, ahogy feltárul előtte a széles, boltíves kapu, ami bevezeti a ragyogó pompába. A nő ügyelt rá, hogy a legkevesebb feltűnéssel vegyülhessen el, majd szórakoztathassa magát. Ha itt-ott finoman megérinti kesztyűtlen ujjaival valamelyik ostoba pöffeszkedőt, könnyedén hullnak alá. És akkor már mindegy, hogy meglettek-e hívva alkalmi szövetségesei. Talán még magát Thort is ide csábítaná egy tömeggyilkosság. Azonban, ahogy pezsgőt kínálnak neki, szórakozottan hajolgat, bájolog. Egészen addig tartva ezt a könnyed stílust, amíg ki nem szúrja a tömegben ácsorgó Clint Bartont. Az íjászt. A férfit, akit megbűvölt. A tekinteteik egymásba kapaszkodnak, a nő tökéletes ívű ajkai felfelé görbülnek. Sugárzik belőle a kecsesség, a szórakozottság. A férfi most könnyed lépteivel közelít őhozzá, mire a nő megjátszott meglepettséget színlel. Micsoda bátorság!
- Megható a figyelmessége szerény személyem irányába... - finoman emeli karját, hogy ujjait a férfi tenyerébe csúsztatva, felvegye annak tempóját. A parketten kopognak sarkai. Szemlátomást olyan, akár bármelyik halandó, de valakit, aki olyan éles látású, mint Sólyomszem, nyilvánvalóan nem téveszthet meg egy kis trükk. A nő pedig kifejezetten élvezi ezt! - Valóban? Úgy véli, hogy a szépség feledteti ügyetlenségem? - szembe lép a férfival, karját annak vállára támasztva. A nő kesztyűt visel természetesen. Véletlenül sem ártana az íjásznak, hiszen azon kevesek közé tartozik, kiknek életére figyel, valami számára is különös okból kifolyólag. - Mr. Barton... kérem mondja, hogy nem személyem miatt kellett ilyen elegáns öltözéket húznia... - közelebb húzódik a férfihoz, majd hagyja magát vezetni. Pillantása hol annak válla fölött kutat, hol szemeibe tapad.


~Mr. Barton~ | ha nem okés, pm Kedves -


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
61



Tárgy: Re: The Goddess of Hell and The Archer Hétf. 04 Dec. 2017, 23:27















← Hela & Clint →
Szabad egy táncra?t

Szabad vagyok, mégsem érzem magam annak. Mármint még mindig érzem a sötétség fojtogató szorításait a torkomon, olykor fullasztó. Pont ezért vállalok el bármilyen apró-cseplő ügyet, sőt van ennek hátulütője is. Figyelni akarnak, még szép, nem érvényes már ránk az elfogató parancs, attól függetlenül az államvezetők nem néznek ránk jó szemmel. Főleg a katonai szekció, pedig hányszor mentettük meg őket. Persze az nem lényeg, az már inkább, hogy a szabadságot harsogják, mégis béklyót vetettek ránk. Istenverte egyezmény, ha lesz egy másik azt se fogom aláírni, és kapjanak el megint, ha tudnak. Most is csak egy ideig voltak képesek a börtönben tudni, hála a Kapitánynak. Aztán jött is a Titán megint, pár baráttal, habár ez a kifejezés nem fedi a valóságot, a szövetségesek találóbb. És ott is motoszkál az agyam leghátsó zúgában, hogy miért? Miért hagyott életben, ember vagyok, egyáltalán nem hasznos lény egy olyan számára, mint ő. Talán sosem fogom tudni megkérdezni.
Ám úgy látszik tévedek, mert itt van. A karma, néha fura dolgokat művel, nem fogok meghátrálni, most nem. Mosoly játszadozik az ajkamon, nem félek. Nagy szavak, és a nő kiismerhetetlen, mert akár itt is rendezhet egy vérfürdőt, s fegyverek híján nem sokat érek ellene, amúgy sem. Úgyhogy akkor már inkább bátran állok elébe.
- Szerény lenne? Valóban? Azért a meghatottsága miatt ne sírja el magát, nincs nálam zsebkendő. – miért nem bírom befogni a számat? Tényleg nem tudom, vagy így leplezem a zavaromat, ami nem látszik, de mélyen legbelül nagyon is van. Ügyesen megtéveszti azokat az embereket, akik még nem látták őt. Kivéve engem, én láttam a teljes valódi pompájában, ami hátborzongatóan gyönyörű volt. – Úgy vélem igen, viszont csak magának mondtam még ilyet. Más nőnek nem hiszem, hogy hasonlót bókolnék, mert nem lenne igaz. – egyik karomat a derekára csúsztatom, ahogy a keringőnél illik. – Nos, az igazság az, hogy nem tudtam arról, hogy itt lesz ma este. Kellemes meglepetésként ért a tudat, hogy itt találom. A megfigyelendő célpont nem jelent meg, így hát mást figyelek. – jelenik meg az arcomon egy cinkos mosoly, és meg is pörgetem.

 ha nem tetszik, pm :3 || dal jöhet ide

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
56
∆ Tartózkodási hely :
~NY (yet)~



Tárgy: Re: The Goddess of Hell and The Archer Kedd 12 Dec. 2017, 16:17



Are you ready

for our dance?
Ha évszázadokon keresztül kellene egy sötét (és forró, de inkább sötét) veremnek csúfolt világban élned, valószínűleg Te is kihasználnád az alkalmat, hogy a felszínre törj és megismerj minél több faj, minél több szokását. Ilyen az, amikor a terraiak bálokat rendeznek, puccba vágják magukat, pezsgőt iszogatnak és táncolnak. Helát valamiért egy ilyen hétköznapi esemény vonzza magába. A nő kíváncsian méregeti a halandókat, miközben aranynak álcázott sötét aurájával keresztül halad a terem csillogó parkettáján, meghazudtolva önmagát. Bájos, igazán kedves arcot rajzol magának, ha elvesszük tőle a sötét hajzuhatagot, illetve a mindig koromszínű ruháit. Bizonyítja másságát, hogy az emberek kezet ráznak vékony csipkébe bújt tenyerével, s folyamatosan bemutatkoznak, elvárva tőle is, hogy így tegyen. Minden második ember új nevet mondana, ha nem lopná el hirtelen az ismerkedés finom területéről az íjász, 'kit nem téveszthet meg némi átfedés, ami a sziluettjét illeti.
- Zsebkendő? - ízlelgeti a szót, próbálva rájönni, hogy pontosan miféle kendőről lehet szó. - Miért nevez el egy kendőt arról, hogy hol tárolja, ha valójában nincs Önnél?! - kérdőn futnak fel tökéletes ívű szemöldökei, miközben kiszélesedő mosollyal figyeli a férfit. Meglepően bátor! Valószínűleg egy másik halandó, - aki felismeri a nőt - már hívná magához a szuper erőkkel bíró társait, hogy együtt visszatuszkolják oda, ahová szerintük való. - Nem mellesleg, ha nem volnék szerény, miért álcáznám önmagam?! - pimasz él csillan fel hangjában, ahogy dallamosan nevet, miközben körbepillant a ragyogó teremben ácsorgók és lassan táncolók között.
- Kezdem azt hinni, hogy manipulálni igyekszik a sármos hűvösségével, íjászom. - pillant a férfira mindentudóan, közben közelebb húzódva hozzá, amikor derekára siklik annak keze. A nő természetesen próbál idomulni Barton tempójához, de ahhoz szükséges, hogy előbb figyelje annak lépteit. - Kellemes? - kérdez vissza, majd a pörgést teljes hosszában meglépve állapodik meg ismét a férfival szemben. - Talán összekever valakivel? Kis híján végeztem a barátaival... - lepillant a kettejük közötti távolságba. Hela olyan sok minden egyszerre. Gonosz és jó, legyen bármilyen relatív fogalom mindkettő. Éppen ezért talán sosem tudni, hogy a tettei miért történnek, most azonban kifejezetten bűnbánónak tűnik. - Nem akarom bajba sodorni, Mr. Barton. Csak azért vagyok itt, mert... - pironkodik, hiszen egy istennő, a fenébe is! Mégis csak szégyen megvallania, hogy egy efféle bál vonzza a Pokol Úrnőjét, de Asgarba nem mehet. - ... hajt a tudatlanságom, a kíváncsiságom. Ha a helyemben lett volna, megértene. - állát felszegve vallja be a jelenlegi legféltettebb bűnét a férfinak. - Kitisztult a feje? - buja ábrázattal kíváncsiskodik.

~Mr. Barton~ | ha nem okés, pm Kedves -

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
61



Tárgy: Re: The Goddess of Hell and The Archer Vas. 15 Ápr. 2018, 14:34















← Hela & Clint →
Szabad egy táncra?t

Akárhogy is nézzük ezt az estét, kellemes meglepetés, hogy Hela itt van. Más már lehet, sőt biztos, rég hívta volna a rendőrséget, vagy akár minket is. Mert meg kell állítani, ezt a veszélyes nőt, punktum! Pedig ebben a gyönyörű ruhában, nem tűnik annak, a viselkedése sem fenyegető, legalábbis most. Nem vagyok benne száz százalékos, hogy nem mutatja meg igazi valóját, persze ehhez az is kell, hogy felismerjék, és veszélyforrásnak titulálják. Ha így is van, itt vagyok én, képes vagyok lefoglalni.
- Nos, a többi úriembernél van ilyesfajta kelme, nálam nincs, trehány alak volnék. Sőt be kell valljam nem igazán szeretem az ilyen táncos parádékat. A zsebkendő pedig alapvető kellék. - magyarázom egészen kicsit lelkesen, megmutatva hova is kell rakni. Nem ismeri a mi világunkat, talán egy pici szeletkéjét, az még nem bűn, hogy emberi dolgokat mutatok meg neki. - Valóban, igaza van. Meg is mutathatná magát az itt lévőknek mégsem teszi. Ez kissé furcsa, mégis valahol megnyugtató. Talán nem akar vérfürdőt rendezni, a halálba vinni másokat, pusztán saját maga miatt van itt. - találgatok, mert muszáj rájönnöm miért is van itt, lépést kell tartanom vele.
- Manipulálni? Ugyan kérem, csak egy íjász vagyok, nem értek máshoz csak ehhez. - nevetek fel halkan, nem vagyok mestere a manipulálásnak, nem is olyan a személyiségem, azt hiszem. Mármint inkább megmondom mit akarok, a körmönfont dolgok sose mentek. Ahhoz túl egyszerű férfi vagyok. Pont ezért vagyok képes megtáncoltatni Helát is, aki kimondottan jól veszi fel a tempót, megúsztam lábra lépés nélkül. Pedig én sem vagyok egy táncos alkat. Az esküvőn se táncoltunk, igaz nagyon apró ceremónia volt, a pap, a tanú, és mi voltunk ott Laurával. A titok miatt, mert nem akartam, hogy tudjanak róluk, mégis meghaltak. - Nincs ellenvetésem, a tánccal. Igen, kellemes. - bólintok egy egészen aprót. - Velem is majdnem végzett, mégsem hívtam a hősöket, a társaimat magára, hogy visszaküldjük a saját helyére. - rántok a vállamon könnyedén. A jó, és a rossz relatív, Ultron erre is rávilágított, amikor ellene küzdöttünk, előtte is tudtam, hogy így van. Vannak olyanok, akiknek az, amit mi csinálunk rossz. Szerintünk pedig jó, próbálunk saját erőnk felett küzdeni, a gonosz ellen, a rossz ellen. Mégis sikerül nekünk is rossznak lenni mások szemében. - Kedves, felnőtt férfi vagyok, a saját magam ura vagyok, akkor is, ha nem úgy tűnik. Garantálom, nem sodor engem bajba. - széles mosollyal pillantok rá.- Micsoda botorság, nem kerülök bajba, ha mégis az én saram, valószínű nem is tud róla majd. - Nem vagyok a helyében, mégis igyekszem megérteni, akkor is azt tudom mondani, ez nem bűn. A szememben a kíváncsiság sosem volt az. - ingatom meg a fejem, felfedte hát miért tartózkodik itt. Nem akarja bemocskolni vérrel a márványpadlót, csupán itt szeretne lenni. - Nem is tudom, lehet nem sikerült teljesen. Biztos maga az oka. - viszonzom a buja mosolyt. - Esetleg kér valamit inni, úgy veszem észre eléggé kifárasztotta ez a tánc, talán ránk férne a friss üdítő. -

röstellem a késést, Királynőm <3 || dal jöhet ide

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
56
∆ Tartózkodási hely :
~NY (yet)~



Tárgy: Re: The Goddess of Hell and The Archer Hétf. 21 Május 2018, 13:30



Are you ready

for our dance?
Nyilván, aki tudja, hogy ki is ő valójában, annak nem örömet és megnyugvást hoz a nő jelenléte, hanem zavart és talán félelmet. Pánikot. Így, amikor Barton elég bátor ahhoz, hogy leszólítsa és még táncra is hívja magával, Helában nyilván felcsillan a kíváncsiság a férfi irányába.
- Hmmmm. Meg nem mondanám magáról, hogy van az életében olyan terület, ahol nem elég... pontos. - húzódik közelebb, domborulataival beleidomulva a férfi feszes alakjába, hogy ajkai Clint fülébe súghassanak. A világuk nem ismerheti, így hálás, amiért legalább a zsebkendő rejtelmeibe belevezeti a férfi. Tegye bármilyen okból kifolyólag.
- A kérdés nem az, hogy én miért vagyok itt. Inkább azt árulhatná el nekem, hogy Ön miért van jelen. Miért merészkedik ennyire közel a tűzhöz, ha az egyszer már megégette? - állát szegve, lágyan, már-már súgva kérdezi a férfit, a szemkontaktust egyetlen pillanatra sem bontva, hacsak a másik nem teszi meg.
- Tudja sokszor a legegyszerűbbnek tűnő dolgok a legbonyolultabbak. - von vállat könnyedén, ajkaival lágyan csücsörítve. Finom kis mosoly villan arcán. Habár nem akarná felesleges önbizalommal csorbítani a férfi tükrét, mégis úgy érzi, hogy annak szerénysége talán túlzottan erős. Hela nem rajong az emberekért, de Clintben megbújik valami varázslatos, ami vonzóvá teszi a nő számára. A tánc lágyan, finoman történik. Nincs meg benne a darabos mozgás, sem pedig a bénázó mozdulatok. Hela nem lép Clint lábára, habár tekintete néhol levándorol, ártatlan, gyermeteg kíváncsiságot festve arcára, miközben követi az íjászt, de egyébiránt ügyes. - És lehet hibát vétett... - lemásolja a férfi vállrántását, ám sokkal kecsesebb, nőiesebben. Hela az ellensége, akárhonnan is nézné a szituációt. Habár jelen helyzetben ártalmatlan, sőt, mi több - egészen kedves. De ez nem változtat a tényeket. És ezzel bizonyára mindketten tisztában vannak. - Nagyon, ... nagyon tetszik a magabiztossága. - kiszélesedik mosolya, ahogy felpillant a férfira. - Nagylelkű velem szemben, Mr. Barton! Mivel hálálhatnám meg kedvességét? Kérem, ne tarts vissza, ha volna hozzám kívánsága. - pironkodva bazsalyog, közben megcirógatva a férfi tarkóját, válla fölött. Elvégre a tánchoz hozzátartoznak az efféle lágy, édesgető mozdulatok. - Csak nem azt mondja, hogy hatással vagyok Önre? - megjátszott döbbenettel pillant a férfira, ajkain megbúvó - édes árnyalattal. A férfi ajánlatára bólint, majd pironkodva karol Barton karjába. - Tudja, én nem szoktam hozzá a földi italokhoz, úgyhogy ha volna kedves ajánlani nekem valamit... - vállat ránt lágyan, majd elereszti Clint feszes karját és a nyitott ajtajú terasz felé indul. - Ott várom, hogy együtt felfrissülhessünk, Mr. - lágyan dalolja e pár szót, s már ott sincs. Hela kíváncsian araszol a hűvös szellő ölelésébe, majd ott, a terasz peremét átívelő korlátra támaszkodik alkarjaival, s türelemmel vár.


~Mr. Barton~ | ha nem okés, pm Kedves -

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Ajánlott tartalom
↷ i still believe in heroes





Tárgy: Re: The Goddess of Hell and The Archer

Vissza az elejére Go down

The Goddess of Hell and The Archer

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 1 oldal

Similar topics

-
» Genevieve Δ witch from hell

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Infinity Marvel :: Univerzum - Játéktér :: Föld :: New York-