» Üdvözlünk az Infinity Marvel frpg oldalán «
légy, aki lenni akarsz a marvel végtelen világában
Lépj be közénk
ne rejsd el magad

Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatdoboz
oszd meg velünk titkaidat

Itt tartózkodók
ki jár erre?

Jelenleg 16 felhasználó van itt :: 6 regisztrált, 0 rejtett és 10 vendég :: 1 Bot



A legtöbb felhasználó (71 fő) Hétf. 29 Május 2017, 19:54-kor volt itt.
Utolsó posztok
érkezett válaszod?


Share|
4. felvonás - Civilek

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2

Vendég
↷ i still believe in heroes


Vendég



Tárgy: Re: 4. felvonás - Civilek Vas. 21 Feb. 2016, 19:43



Vérvörös Nap - Civilek




I hope, that we'll win in our war.

Megmentett a zöld óriás szörny a halál torkából arra hogy sikítsak hogy egy ilyen szörny markába kerültem még idő sem volt. Csodálkozással teli vegyes félelem uralkodik el rajtam. Letesz a talajra. lerak egy biztonságosnak tűnő. Mi történt velem és vele a biztonságosnak tűnő talajon fogom csak felreszketnek a térdeim. Hálás lehetek a zöld izének, de félek attól a furcsa mosolytól amit egy pillanatra megláttam rajta. Miért? Mi ez? Ki ez? kérdések törnek elő. Talán magáénak akar rabszolgának. Sok különös nép van és sok helyen élete végéig hálával és szolgálattal tartozik a megmentett a megmentőnek. Talán ő is ebben reménykedik, hogy egy szolgát kapott.
Nem tudom hogy merjek-e e mellé lépni vagy ne. Átalakul egy öreg úrrá esendő kifáradt férfivá. Még több kérdés még több megválaszolatlan kérdés kerül a gondolataimba. Nem tudom hogy meg köszönjem vagy ne amit tett. Sértés e ennek a fajnak a köszönet vagy nem.
- Jól van? - Kérdezem meg halkan, de rájövök ez hülye kérdés és én se lennék jól egy ilyen akció után és egy háborúban egy harcos is kimerül. Látom rajta a kimerültséget. Előveszem a fegyverem, mert egy olyan érzésem támad, hogy valaki minket figyel. Az idióta érzésem, miatt elhajoltam egy lövés elől, amivel engem találtak volna el. Majd meg fordulok a lövés irányába
- Te mocskos, rohadt börtöntöltelék. - átkozom a ránk lövő idegent. Egy kis nyugalom kell nekem és gondolom a megmentő akárkimnek is, akitől csak egy köszönést hallottam eddig.
Rálövök a támadómra. nem talált. Megint rá lövök a támadónkra. Nem talált. Hátra pillantok egy rövid időre a férfi nem tudna harcolni rájövök, most az én kezemben van az ő élete is. Ezt nem akartam látni. Most kétszeres súly nehezedik rám két életet kell meg mentem egy helyet,, de talán így ennek az akárkinek jóvá írom a számláját, ha megmentem.
- A fenébe. - mondom hangosan vissza tekintek a támadónk irányába és nem láttom őt pár pillanatig eltűnt. Majd az pilóta megérzés és ösztönnel a egy kicsivel jobbrább pillanatokkal később lövök és a támadó katona akkor lép ki a rejtekéből, hogy támadást indítson ellenünk. Gyorsabb voltam.
Szerencsém volt, már megint és a női pilóta megérzés megint segített ebben a furcsa helyzetben. Egy hatalmas mosoly jelenik meg az arcomon, ahogy látom összeesni az ellenfelemet. Nagyon fáj a kezem az éles kövek által okozok sebek miatt, de megnyugodtam egy pillanatra. Ilyen egy mesterlövész.  Bár nem vagyok mester lövés mert harmadjára találtam el, de akkor is. Mesteri volt az utolsó lövésem.
Háttal állok annak az akárkinek észre se veszem hogy mit csinálhat és elkalandozok pillanatokra.
- Én vagyok Dreamer, a galaxis legjobb pilótája. - mondom megerősítésnek magamnak.  Észbe kapok, hogy hol vagyok nagyon hülyén érzem magam, hogy ezt Akárki is vagyis a Zöld izé is hallotta. Elvörösödtem, biztos hülyének gondol a Zöld izé és visszafordulok a férfi felé. Reméltem jobban van.





Vissza az elejére Go down

Vendég
↷ i still believe in heroes


Vendég



Tárgy: Re: 4. felvonás - Civilek Vas. 21 Feb. 2016, 20:25



Vérvörös Nap


Álmomban anyám előtt voltam, de nem értettem miért, talán így akart nekem útmutatást nyújtani. Pedig már azt hittem mehetek a Vallhallába, és ott lehetek velük, ahogy mindig is akartam, nem kellene akkor beteljesítenem Loki kérését. De nem tehettem a felébredésem ellen semmit, hallottam ahogy Rogers Kapitány is a nevemet, és a Csillaglány is mellettem volt, éreztem a jelenlétét ezeknek az embereknek szüksége van rám, az én időm még nem jött el. A gyerekeket is meg kell menteni, és az ártatlan civileket is. A szemeim kipattannak, és felülök, egy pillanatra megfogom a sajgó fejemet, de megrázom magam.
- Köszönöm, jobban leszek, mentsünk meg annyi embert amennyit tudunk. – pattanok fel azonnal, kimerültem, fáradt vagyok, a meleg ami előtör a szakadékokból egyáltalán nem tesz jót nekem, de nem ilyen áron lesz valaki hős? Azt hiszem, igen, nem kértem, de talán hős leszek, és az asgardi nép hall majd arról amit tettem, de ha nem az sem érdekel, mert nekem az a fontos, hogy megmeneküljenek az itteniek, a többi csak bónusz lenne.
- Érezzétek a jég igazi hatalmát! – kiáltom el magam, utolsó erőmet is összeszedve robban ki belőlem az erőm maradéka, megfagyasztva ezzel a bűnűzőket, a kék nő katonáit, is a szakadékok közötti átjárást is sikerült megoldani, pár jéghíddal. Kimerülten, remegve fonom össze magam előtt a karomat, a hajam szétzilálva, a ruhám több helyen elszakadva, az uszályom teljesen leszakadva domborodott a földön, kisebb jégpályát sikerült csinálnom, de azokat nem bántotta a jég, hó akik nekem fontosak voltak. Nem hagyhattam, hogy még több ember veszítsek el, még akkor sem, ha csak pár órája vagy hónapja ismerem őket. Az élet fontos, a rossz embereknek kell megbűnhődnie, nem pedig a jóknak. Eleget küzdöttünk már, mindent elfáradt, és lehet, hogy ez volt életem nagy cselekedete, lehet többet nem leszek rá képes, de megérte.
- Valaki kapjon el… - kérem halkan, újabb szédülés roham tör rám a túlzott erő használat miatt.


TO: @Bruce Banner, Steve Rogers, Fael Gilgwen, M.D. Yalmilew, Victoria
I <3 u

• •
Vissza az elejére Go down

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
452
∆ Kor :
47
∆ Tartózkodási hely :
☢ with H e r o e s



Tárgy: Re: 4. felvonás - Civilek Vas. 21 Feb. 2016, 20:29



Vérvörös nap - Civilek


Amikor Hulk kimenti a halál torkából a nőt, az utolsó erejével eltávolodik vele, hogy nehogy ismét ilyen lehetetlen helyzetbe kerüljön. Majd, vissza alakulunk. Pár másodperc múlva emberi énemmel találja magát szemben. Minden bizonnyal eléggé meglepheti ezt a szemérmetlenül fiatal lányt, hogy egy magamfajta emberből lett ez a zöld lény. És azt is gondolom, hogy nem tudja, hogy hová tegyen. Mit higgyen rólam? Nincs elég erőm ahhoz, hogy felálljak teljes testtartásommal, és egyelőre csak egy gyors köszönésre futja. Amikor Hulkká alakulok, felemészti minden erőmet, épp ezért találom magamat sokszor romhalmazok kellős közepén. Az vissza alakulás után ugyanis többnyire órákat eszméletlenül szoktam feküdni, mígnem magamhoz térek. Most ugyanis minden megmaradt erőmmel koncentrálok, nem alhatok el. Nem szabad elájulnom, meg kell próbálnom eszméletemnél lenni, ugyanis még csak most jön a java! A sziget kezd szétesni, nem tudom, hogy mennyi erőm marad a második felvonásra. És azt sem tudom, hogy mi fog történni velem, ha ilyen rövid időn belül átalakulok ismét. Az sem kizárt, hogy az emberi szívem nem fogja bírni ezt a megterhelést...
Ezért higgadtnak kell maradnom, és emberi formámból kihozni a maximumot.
- Jól. Azt hiszem! - dadogom a lánynak. Időm sincs többet mondani, ugyanis a lány hirtelen kitér valami elől, majd engem talál el egy lövedék. Egy lövedék, aminek hatására tehetetlenül esek össze. Lebénul minden porcikám, nem vagyok képes mozogni. Fantasztikus. Eszméletemnél vagyok, ám végtagjaim nem engedelmeskednek a parancsnak. Itt vagyok egy legfeljebb 50 kilós lánnyal, lőnek ránk, és neki kellene engem kimenekítenie? Bár van pisztolya, és tudja is használni, hiszen harmadik lövésre eltalálja a támadónk, ám itt és most korántsem vagyunk biztonságban. A legjobb lenne valahogy eljutnunk Lissandrához, hogy engem is meggyógyítson. A lövedék helye iszonyatosan fáj, érzem, ahogy a meleg vér kifolyik a sebből, de odanyúlni nem vagyok képes. Büszke rá, hogy kiiktatta az ellenfelet, de cseppet sem vette észre, hogy én majdnem meghaltam. Büszkén kiáltja nagyvilágba, hogy mennyire éber, és mennyire jó pilóta. Életmentőként azért még lenne mit tanulnia..
A szám még mozog. Félsiker! Így gyorsan kínos félmosolyra húzom.
- G-gratulálok! De lenne itt egy kis gond. Nem tudok mozogni! Ugyanis... eltaláltak! - Az ájulás és az ébrenlét mezsgyéjén egyensúlyozva próbálok instrukciókat adni neki.  
- Hagyj itt és menekülj el! ... Vagy hozz egy hajót és vigyél el vele Steve Rogers Kapitányhoz, és a kékruhás nőhöz, aki pár perce meggyógyította őt! Hátha tud segíteni nekem is! - kérlelem a lányt, majd hirtelen eszméletem vesztem. Az Ő kezében van az életem. Most viszonozhatja az előbbit, amit Hulk tett érte. És kárpótolhat azért, hogy helyette én kaptam a bénító lövedéket. Minden esetre remélem, hogy nem hagy elvérezni a helyszínen, de ha magamra hagy, azt is megértem. Még nagyon fiatal.





• •

_________________

That's my secret. I'm always angry.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://www.http://infinity-marvel.hungarianforum.com

Vendég
↷ i still believe in heroes


Vendég



Tárgy: Re: 4. felvonás - Civilek Vas. 21 Feb. 2016, 21:35




 

Memento Mori
Vérvörös Nap

Az eszem sosem hagy cserben egy ilyen esetbe. Meglátom az összeeső jégkirálynőt, ha ő összeesett akkor az esélyeink most nem sokkal kevesebbek. Atyám fejére a szőke hajú jég királynőtől el tűnt a pajzsos ember és egyedül hagyta a védtelenül ájult nőt. Ez aztán a lovagias viselkedés. követtem szemmel, hogy merre megy. Nebula felé veszi az irányt.  
- Pff, nem tudja mi bevágja a pajzsát, hogy egyedül legyőzheti Nebulát.  - mondom magamnak hangosan ki. Majd közben elintézek egy felém jövő kree katonát.
Döntenem kell mit teszek nagy esélyem. Csapataim nagy része még mindig küzd. A tetőn gyűlnek a katonáim őket. is támadják ők is veszélyben vannak, de a komon meghallom Crux hangját, hogy megérkezett a csapatával.
- Crux, menjetek a szőke ájult nőhöz. Elsődleges cél a védeleme. - Adom ki a parancsot számára. A többiek a tetőről lőnek továbbra is. Visszapillantok a jég királynőre, de már ott van egy íjász. Szemeim tágra nyílnak az az idegen, aki segítséget kért. Most én is azok közé az őrültek közé tartozom, akik hősködnek. Egy íjjal mire képes ez az idegen. Csodálkozással tölt el és a legőrültebb dolognak tartom, amit valaha is láttam ilyen csatába.
Feléjük tartok, de figyelemmel kísérem Nebulát és a pajszos embert is. A kommunikációs csatornán be fut egy hír.  Hogy az ellenség hajói távolodnak. Még mindig két szőke nő felé megyek és  közben az elém kerülő katonákat lövöm.
Meglátom a fölfelé ugró Nebulát, hirtelen felismerés tölt el. Menekül az ellenség. Ez talán jót jelent, de én nem hagyhatom hogy elmeneküljön Nebula. Pénzek összegek és elismerés, a büszkeség a dicsőség. Meg kell állítani azt a nőt. Megforgattam a fegyverem és egy lövést adtam le Nebula felé. Talán a pajzsosnak is adok egy kis előnyt. Crux és hat fős  csapat váll vetve harcol. Engem pedig egy nagyobb banda akadályoz hogy elérjem a társaimat. A négy tagú kree ellenfeleim. megtorpannak. Talán tudják, hogy ki vagyok. Talán Fel ismerték a félelmetes Kapitányt, akiről az egész galaxis szerte beszélnek. Úgy néznek rám, mint a barmok az új kapura.
- Négy egy ellen? Ez most komoly? - kérdeztem rájuk pillantva. - Hát ez nem szép. -Nekem annyi előnyöm volt, hogy a tetőről védtek engem harcosaim is. Másodpercek leforgása alatt három kree a mélybe zuhant és nekem már csak egy katonát kellett elintéznem, aki hirtelen megtorpant és gyáván hátra lépet megcsúszott és a mélybe zuhant
- Szerencsétlen. - csúszik ki a számon kárörvendően. Nem bánom, azt hogy nem öltem meg.
Aztán a következő probléma jött a sok szakadék. Nem tudtam még, hogy fogok  és mennyi idő alatt tudok Crux és a két nő mellé jutni, de most is, mint mindig tudtam egységben nagyobb erőt tudunk kifejteni és sokkal hatékonyabbak vagyunk egy másik nagy sereggel szemben.  Átugrottam és repültem a rakéták segítségével a szakadékok többségén és velem szembe kerülő katonák felét vagy lelőtték az engem fedező katonáim vagy én végeztem saját kezemmel velük.
A kommunikációs csatornán újabb hír érkezett, de nem a Spartaxi csapatomtól, hanem Xandari haderőtől...




Note: Spartaxi zsoldos kislány || Music
To: Bruce Banner, Steve Rogers,  Lissandra, M.D. Yalmilew, Fael Gilgwen
Vissza az elejére Go down

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
333
∆ Kor :
99
∆ Tartózkodási hely :
Staff rezidencia



Tárgy: Re: 4. felvonás - Civilek Hétf. 22 Feb. 2016, 20:58

•• Vérvörös nap ••

You can save the whole world and I need it!




•  A távozó kree hajókat több száz, a sziget peremén a víz mélyére elhelyezett, levegőbe emelkedő szerkezet követi, melyek ritmikusan pulzáló hangot hallatnak. Narancssárga színük vörösre változik, miközben a homlokzatukon elrejtett puskacsőszerű, 5 méteres nyúlványok végei a sziget felé pozicionálják magukat. Mindkét oldalukból szakaszosan fényhálószerű kapcsolat alakul ki a szomszédos fegyverekkel. A Xandar bolygó kicsiny szigeteiről mentőhajók érkeznek, amikre a civilek riadtan vonulnak fel. A hajók egyetlen célja, hogy a túlélőket minél messzebb vigyék a számukra ismeretlen fegyverektől. Azonban még a bolygón maradt ellenséges támadók akadályozzák őket a feljutásban. A hőseink nincsenek elegen ahhoz, hogy minden egyes kree technológiával készült szerkezetet likvidáljanak, ezért be kell látniuk, hogy egyetlen esélyük a túlélésre, ha ők is menekülőre fogják.

***

• Nebula elérheti a kimenekítési pontot, amelyen egy kree hadihajó várja, amelyet Thanos küldetett érte. Steve próbálhatja tartani a tempót a nővel, de az újonnan felbukkanó szerkezetek miatt dönthet úgy, hogy inkább Dr. Banner oldalára siet. Lissandra, Fael Gilgwen, Victoria, M. D. Yalmilew segíthetnek a civilek evakuálásában, amennyiben az állapotuk engedi, és elköszönhetnek a Bosszúállóktól. Bruce Bannert a Kapitány maga mellé veheti, és  elindulhat vele keresni egy menekülésre alkalmas hajót.

» Új lehetséges szituáció: Tony, Thor és Natasha a következő körben csatlakozhatnak ebbe a felvonásba.


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Vendég
↷ i still believe in heroes


Vendég



Tárgy: Re: 4. felvonás - Civilek Vas. 28 Feb. 2016, 19:42








AKiller Queen ; Gunpowder, guillotine ;
Dynamite with a laser beam;
Guaranteed to blow your mind ; Anytime ;






Gyönyörű nap ez a mai. Még úgy is, hogy Thanos nem hagyott elég időt, hogy kiszórakozzam magam. Azt hittem, jóval több időm lesz a bolygó lakosságán és a novás bohócokon kitölteni minden bennem halmozódó gyűlöletet és dühöt. Apám viszont úgy tűnik, rövidre akarja zárni a dolgot. Hiába találtam magamnak egy ígéretes ellenfelet, nem küzdhetek meg vele kedvem szerint, ha még élni akarok.

Márpedig nekem semmi kedvem meghalni. Főleg nem így. Az annyira nevetséges lenne! Látni akarom, ahogy Xandar eltűnik a kozmikus süllyesztőben, és vele együtt minden, amit képvisel. Szükségem van erre, jobban, mint az egóm fényezésére. Ezért aztán hevenyészett kísérletem, ami a kékruhás kivégzésére irányul, nem jár sikerrel. De nincs is időm tovább foglalkozni vele. El kell érnem a kimenekítési pontot.

A megmaradt embereim már a megadott zóna felé igyekeznek, miközben sorra gyilkolják a civileket és a megmentésükre igyekvőket egyaránt. Sajnálatos módon azonban nagyobb az ellenállás, mint amire számítottunk, így az én veszteségeim is várakozáson felüliek. Ezeknek azonban többé már nincs jelentőségük. Ha még harcolnunk kellene, és az eredeti terv szerint eljárni, akkor aggódhatnék, így azonban, nincs értelme. Aki életben maradt, mind a kimenekítési zóna felé igyekszik, ahogyan én is. A föld repedései, romok és roncsok, tetemek és haldoklók képezik a fő akadályokat, így ezekre jobban kell figyelnem, mint arra, követ-e a harcos. Úgysem érhet utol, ezt ő is biztosan tudja és nem is lenne értelme. Bár szilárd meggyőződésem, hogy fogalma sincs, mi is folyik itt valójában, így arról sem tud, hogy nemsokára mindenképpen halott lesz.

Nagyjából 130 harcosom éri el szinte velem együtt az épp földet érő csapatszállítót. Felpattanok a rámpára és egyenest a raktér belseje felé sietek, hogy a pilótával beszélhessek. Amíg a csapatom maradéka bekászálódik, én váltok néhány szót a hajó pilótájával, utasításokat adok, információt szerzek. Kiderül, hogy apám küldte a hajót, így tulajdonképpen már úton volt a felszín felé, mikor én kimentést kértem. Fanyar kis mosolyra húzódik az ajkam; Thanos nem engedheti meg magának, hogy a másik fegyverét is elveszítse. Az már meg sem fordul a fejemben, hogy a lányára gondolt egy pillanatig sem. Nem, ebből már rég kinőttem. Legyintek egyet, mintha ezzel elhessegethetném a kellemetlen szájízt hagyó gondolatokat, s visszatérek a raktérbe, hogy számba vegyem, ami a csapatomból megmaradt.




TAG: Steve, Bruce, Victoria, Fael, Lissandra, Dreamer
NOTES: looking for friends :-P ;
MUSIC: Prelude to war

coded by RESCUE RANGER ! of ATF
Vissza az elejére Go down

Vendég
↷ i still believe in heroes


Vendég



Tárgy: Re: 4. felvonás - Civilek Hétf. 29 Feb. 2016, 08:16




 

Memento Mori
Vérvörös Nap

Xandari megmaradt haderő  szerint a föld hamarosan elfog pusztulni és evakuálásra kér minden egységet. Így az én segítkező csapataimat. Spartaxi katonák igazán erősek és igazán jól képzettek. A rádión nem láthatták, pedig ledöbbentem. Egy egész bolygó pusztul el. A fejetlen Xandari had vezetés miatt.  
- Vettem.  - Szóltam vissza az elsődleges cél a bolygó elhagyása minél több civillel az élén xandar számára. Nekem az elsődleges célom a csapatom kimenekítése egy-két fogollyal megtoldva amiből hatalmas pénzeket tudok összeszedni.

Crux felé néztem, aki épp elkapta az újra össze eső nőt. Tudta ő is, hogy mennünk kell. Minden egyes emberem tudta, hogy menünk kell, ha biztonságosan kiakarunk jutni.
A kék démonok menekülnek. Talán nekünk is menekülni kellene. Nehéz döntés előtt állok és morálisan is. Mit tegyek egy másik népet védjek a sajátommal szembe? A válasz erre egyértelmű nem volt. Elsőbbséget élvezettek a katonáim.
- Vége van.  - szólalalok meg a komon szavaim elhalkultak. Egy nagyot nyelek és tovább folytatom a parancsot kiadva. - A hajónkhoz és ér a menekülő gyáva férgeket mészárolni, vagy a civileket biztonságos helyre vinni. Indulásra legyen mindenki ott.
Megmaradt katonáim megindulnak a tetőkön, és úgy ahogy a földön maradt harcosaim is elindulnak a hajónk irányába.
Xandar utálhat minket vagy azok, akik megmaradtak. Még Crux siettek és a két idegen nőhöz ki egész megviseltnek látszanak a harcok miatt.  Crux beadott egy vakcinát az asgardi jégkirálynőnek általában sok mindenen segített ez, de hogy rajta segíteni fog azt nem tudom, a az íjász nő felé fordultam
- A bolygó hamarosan elpusztul menekülniük kell, most ha nem  akarnak meghalni.
Elfordultam, megláttam a gyerekeket aki még mindig a közelben voltak. Lecsuktam a szemeimet egy pillanatra és ökölbe szorított kézzel. Elindultam egy lépést tettem és visszafordultam.
- A gyerekeket bízzák ránk, meneküljenek el. - Crux tudta, hogy ez azt jelenti hogy magunkkal visszük őket haza. Talán a  felének már nincs is Anyja a másik felének pedig, ha szerencséje lesz felnőtt korára megtalálja őket vagy egy karriert futhat be a birodalmunkba. Legyen hálás Xandar ezért, amit most teszünk.
Nem raboljuk el őket, hanem megmentjük a biztos haláltól.
Ők emlékezni fognak a Xandar pusztulására. Emlékezni fognak a halálra, ami körül vette őket, mert Thanos megengedte a kegyetlenséget, hogy lássák a halált és a háborút egyszerre.  Oda mentem az egyik ijedt és síró gyermekhez leguggoltam mellé megsimogattam a fejét megfogtam a kezét
- Velem jössz, biztonságba viszlek.
Xandar gyerekekkel fizet nekünk. Majd még egy apró gyerek kezet megfogtam. A hajó felé futottam velük, ahogy Crux és kis egysége is.



Note: Spartaxi zsoldos kislány || Music from Spatax
To: Bruce Banner, Steve Rogers,  Lissandra, M.D. Yalmilew, Fael Gilgwen
Vissza az elejére Go down

Vendég
↷ i still believe in heroes


Vendég



Tárgy: Re: 4. felvonás - Civilek Hétf. 29 Feb. 2016, 17:29

- Civilek -
Nem tudom levenni a figyelmem a kék bőrű nőről. Mindeddig azt hittem, hogy a világunk sokkal... kisebb. Erre fel kiderül, hogy odafenn ezer és egy faj tombol, és gyilkolja egymást. Szeretném azt hinni, hogy még mindig én vagyok a legfurcsább a kísérlettel, és mindez csupán egy rémálom. Abba bele sem merek gondolni, hogy Wandaval mi lehet. Ha ez a nő képes volt rám, majd a fagyis nőre lőni ennyire gyűlölködőn, akkor mit tehetnek olyasvalakivel, akit szándékosan ejtettek rabul. Kezdem ostobának érezni magam, és különösen aprónak, ami a helyzetemet illeti. Szeretnék a föld alá süllyedni szégyenembe, hogy nem vagyok többre képes, miközben az ellenfelemmel állok szemben, és azt feleli, hogy ő a halál. És, hogy megfogok halni. Sokszor hallottam már ezt, és nem kellene meghasson, de hozzá hasonlóval még nem találkoztam. Úgy érzem Loki sem volt olyan ellenséges, mint ez a nő most. És ez dühít, és zavar egyszerre. Ráadásul a hajók emelkedése csak még intenzívebben nyugtalanít. Nagyon, de nagyon szeretnék most máshol lenni...

A szívemre céloz első körben, de a távolság miatt a pajzsommal sebesen hárítom azt. Ám az elkövetkezendő párharc során egy rúgás a vádlimra, és két ütés a képembe betalál. Hátra botorkálok, hogy észhez térhessek, és visszaadhassam, amit kaptam, de a probléma az, hogy lassú vagyok. És bármennyire akarnék neki ártani, nem tudom palástolni, hogy egy nőről van szó. Még akkor sem, ha ekkora galibát okozott a csapatával. És persze időközben az emelkedő hajók magukra vonják a figyelmét, így sietősen igyekszik elillanni a karjaim közül - ami valljuk meg, nem tetszik!
Váratlanul rohanni kezd, én meg utána. A törmeléken át, és még akkor sem hátrálok ki a kergetőzésből, mikor lövéseket intéz felém. El akarom kapni. Tulajdonképpen el kell kapnom. Tartozom ennyivel Wandanak!

A hirtelen villogó szerkezetek megrémítenek, és megálljt parancsolnak nekem. Egyáltalán nem tetszik, hogy a fegyverekre kell figyelnem, ahogy az sem, hogy a szigetet veszik célba. Arról nem is beszélve, hogy a technikáról nekem fogalmam sincs. A nő után nézek még egy darabig, majd megfordulok és Hulkot kezdik kutatni szemeim, de valami különös oknál fogva nem találom. Az adóvevőmbe próbálok beszélni, abban bízva, hogy valaki majd meghall.
- Srácok, hall engem valaki?.. - érdeklődöm, miközben nem törődve semmivel rohanok az utolsó helyszínre, ahol még láttam a zöld fickót. Pár perc forgolódás után a saját tengelyem körül megpillantok, ám már korán sem nagy és zöld. Sietősen szedem a lábam, időnként nagyokat ugrálva a törmelékek között.
- Héj, héj, Dr. Banner... - szavalom alig hallhatóan, nem törődve a mellette lévő fiatal nővel, gyakorlatilag közvetlenül bele rohanok a férfiba, és mellé térdelek - Hall engem? Ki kell jutnunk, és meg kell keresnünk a többieket! - hadarom el a dokinak, majd nem törődve a válaszával, a közreeső karja alá nyúlok és felhúzom őt - Tud járni? - érdeklődöm, miközben érzem, hogy összecsuklani akar a hónaljam alatt, így felszisszenve kapok a férfi térdei alá, és ölbe fogom a doktort.
- Ha Hulkot kellene vinnem nagyobb gondban lennénk! - eresztek egy félmosolyt a férfi felé, majd intek a nőnek és elfordulok tőle, hogy hajót kereshessek. A pajzsot a doktor előtt tartom, így védem őt a fegyveremmel, és a testemmel is.
- Meg kell találnunk a többieket, de ehhez kelleni fog egy hajó... - sóhajszerűen nézelődöm, de nem hagyom abba a menést. Igazából fogalmam sincs, hogy merre tartok, de ki kell juttatnom innen a doktort, és a többieket is meg kell találnunk. Bizonyos szempontból Hulknak jobban örülnék, mert a hátára kaphatna, de nincs ellenemre, hogy a dokit kivigyem. Meg aztán a fene se tudja, hogy hogyan reagálna rám a zöldebb fickó.

Vissza az elejére Go down

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
452
∆ Kor :
47
∆ Tartózkodási hely :
☢ with H e r o e s



Tárgy: Re: 4. felvonás - Civilek Hétf. 29 Feb. 2016, 19:47



Vérvörös nap - Civilek



A furcsa lány elintézi a támadónkat, de közben egy lövedék eltalál engem. Az ellenség biztosra ment. Ha kitér az egyik, attól még a másikat telibe találja. Micsoda pontosság! Ez sajnos nem vigasztal, még ha kék bőrű ellenség halott is, én ebben a pillanatban már mozgásképtelen vagyok. Rá vagyok utalva egy apró nőre, aki nemrég megsérült a sziklák között. Hulknak meg se kottyant volna a lövedék, acélkemény bőréről egyszerűen csak lepattant volna. De engem most kivont a forgalomból. A szám mozog, de a végtagjaim nem. A műtétekkor él át ilyet az ember, amikor a gerincébe fecskendeznek pár fiolányi zsibbasztót. Hatásos méreg volt a lövedékben, az hétszentség!
A segítség hamarosan megérkezik, ugyanis Steve ránk talál a romos épületek között. Messziről hallom Kapitány hangját, reménysugár hatol be a szürke égbolt ívén. Hála Istennek! Mosolyodom el, mikor elénk ér.
- Bénító lövedék. Sajnos csak a szám mozog. Talán Lissandra segíthet... - súgom kimerülten Stevenek. - A lány mentett meg a támadótól. - Biccentek az ifjú hölgy felé. Majd Steve felkarol, és magával visz, otthagyva a lányt. Neki minden bizonnyal az övéivel kellene maradnia, és menteni azokat, akiket még ki lehet menteni.
- Úgy látom, nagy a baj. - Biccentek a félelmetes fegyverek irányába. - Pár saroknyira láttam egy alig összetört kerekes járművel, amikor Hulk mentette a civileket. - mutatok nyakam nyújtóztatva a helyes irányba. Talán van esély, hogy beindul, az is lehet, hogy repülni is tud. Sajnos egyelőre nincs jobb ötletem, és ahogy látom, egyszer jobban szorul a hurok a nyakunkon. Lehet, hogy csak perceink vannak hátra...





• •

_________________

That's my secret. I'm always angry.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://www.http://infinity-marvel.hungarianforum.com

Vendég
↷ i still believe in heroes


Vendég



Tárgy: Re: 4. felvonás - Civilek Hétf. 29 Feb. 2016, 20:01



Vérvörös Nap - Civilek




I hope, that we'll win in our war.

A férfinek kell segítenem, a férfinek kell egy hajó és valami Stev Rogers kapitány.  A hajó adott. A Steve Rogers már nem annyira és messze van az szőke.  A hajónak hely kell. Fel akarom karolni az idegen megmentőmet, de nagyon nehéz.  Fények és vész riasztás jön a csipogómon. Evakuálás. Mi történt?
Leblokkoltam és kétségbe esetten, ott állok az idegen megmentőm mellett. Nem hagyom magára.  Megérkezik a pajzsos ember és próbál a barátján segíteni én pedig leblokkolva ott állok mellette. Ő lehet akit meg kellett volna keresnem.
-Nekem van hajóm. - szólalok meg. majd hozzá teszem. - Egy kicsivel nagyobb helyre van szükségem. Eltudom  önöket vinni. Ép és egészséges és gyors a hajóm. Egy karcolás sincs rajta és a másikkal nem biztos hogy messzire jutnának.
Nem kellett volna fényeznem az egyetlen kincsemet, de a kincsem volt a zsebembe lapuló összezsugorított hajóm.  Tudom, hogy kell a segítség, és egy erős pajzzsal rendelkező hajóm van egy kis teher szállító.
- Segítek. Jó pilóta vagyok. - Teszem hozzá halkan.  Lehet hogy a földön két balkezes vagyok, de az égen én szárnyalok és a hajóm is szárnyal.
Nagyon idiótának érzem magam a két magabiztos erős ember mellett, de jó érzésem van velük kapcsolatban és talán most nem szúrom el a megmentőm megmentését és segíthetek neki és ki egyenlíthetem a számlát felé, ha el viszem őt és társát azt a Rogers kapitányt vagy társaikat, ha jól hallottam a pajzsostól, hogy többen is vannak.
Nagy bajban egy váratlan helyzetben jön a legváratlanabb embertől a segítség, aki szerintem most én voltam a két hősies lelkületű ember számára.





Vissza az elejére Go down

Vendég
↷ i still believe in heroes


Vendég



Tárgy: Re: 4. felvonás - Civilek Hétf. 29 Feb. 2016, 20:06



Vérvörös Nap


Amikor azt hinnéd, hogy az egésznek vége, hát nem. Akkor jön a legrosszabb hullám. Egy kedves civil elkapott, így nem ájultam el. Most az egyszer muszáj a végsőkig kitartanom, a meleg miatt hőhullámok törnek rám, de ez sem érdekel. Vannak sebesültek akiket hipergyorsan kell meggyógyítanom.
Észre is veszem Steve-et és a számomra idegen férfit, gyorsan feléjük vettem az irányt, na jó már amennyire tudtam sietni.
- Ne aggódjon, ennyire még van erőm. – néztem egy fáradt sóhajra a két férfira. – Talán egy kicsit hideg lesz, de utána újra tud majd mozogni, a bénító lövedék nem egy jó dolog. – húztam el a számat, nekem is sikerült kapni egyet hála a lila káposzta nőnek, vagy kék áfonya? Hm, inkább ennek a kettőnek a szerelemgyereke. Lehunytam a szemem és az előttem álló férfi sebére koncentráltam, s számukra érthetetlen nyelven kezdtem beszélni, óasgardiul.
- Így ni! És most menjenek, mentsék meg a többi bosszúállót, szükségünk van magukra, egyben, egy csapatként! – futottam el tőlük azonnal, hogy a civileket mentsem továbbra is. Egy szőke hajú kislányt veszek magamhoz aki elbújt, azonnal az ölembe kaptam, és futni kezdtem vele a mentőpont felé.

TO: @Bruce Banner, Steve Rogers, Fael Gilgwen, M.D. Yalmilew, Victoria
I <3 u

• •
Vissza az elejére Go down

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
333
∆ Kor :
99
∆ Tartózkodási hely :
Staff rezidencia



Tárgy: Re: 4. felvonás - Civilek Kedd 01 Márc. 2016, 13:24

•• Vérvörös nap ••

You can save the whole world and I need it!




Nebula sikeresen kijutott és apja oldalára érkezett. Lissandra, M. D. Yalmilew, Fael Gilgwen és Victoria elhagyták a szigetet. Egyesek mentőhajókon, mások saját gépeikkel menekültek távol a detonáció helyszínétől. Steve Rogers a meggyógyított Dr. Banner oldalán hajót keres egy kerekes járművel, mikor Tony Stark, valamint Natasha és Thor csatlakoznak hozzájuk. A csapatnak sikerül találnia egy Milanohoz hasonló cirkálót, amely viszonylag jó állapotban van. Stark és Natasha önjelölt pilótaként felemelhetik a gépet, és elindulhatnak vele, hogy megkereshessék a csapat többi tagját.

***


» A felvonás utolsó körében résztvevők: Bruce Banner, Steve Rogers, Natasha Romanoff, Thor és Tony Stark

• A bosszúállók megtalálják a keleti oldalon tartózkodókat (Clintet, Pietrot és Wandát), majd velük együtt távoznak, mielőtt a sziget felrobbanhatna.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Vendég
↷ i still believe in heroes


Vendég



Tárgy: Re: 4. felvonás - Civilek Szer. 02 Márc. 2016, 21:15


III . felvonás




Örültem, hogy megtaláltam a srácokat, még a fagyis nénit is láttam. Hogy a csudába kerül ide? Áhá, külföldi, nem amerikai..Megvan, biztos ő is asgardi, ők tudnak villámmal, tűzzel, meg ilyenekkel bánni, meg a mutánsok, de a ruhája túl díszes volt ahhoz. Na, de nem is ő a lényeg, hanem a többiek épségben való kihozása.
- Örülök, hogy egyben vagytok pajtik. Először is keressünk egy hajót, vegyük fel a csapat maradék tagjait, és húzzunk el innen. Soha a büdös életben nem akarok még egy ilyen bolygóra lépni. – fakadtam ki röviden, komolyan, ha megint egy ilyenbe rángatnak bele megfojtom magam, vagy elmenekülök valahova, mert lassan, de biztosan megy tönkre az idegrendszerem. És szükségem van még az idegsejtjeimre, ragaszkodom hozzájuk.
- Amúgy elég ramatyul néztek ki, én meg kimaradtam ebből a buliból. Viszont van egy kis bibi a rendszerben. Wandat hazavisszük, de a SHIELD majd leakar minket szedálni. Azt a parancsot kaptuk, hogy hagyjuk itt a lányt mert nem lehet megmenteni. Ezzel meg nem értek egyet, ha feltámasztottak egy embert akkor az agyában lévő kis csigát is kilehet szedni, amit Thanos a hatalmas lilakáposzta rakott a fejébe, ezzel akarja irányítani gondolom én. Nem látok sajnos a fejébe, de erős a gyanúm, hogy van még terve a lánnyal, ez csak az előjáték volt, a konfliktus még várat magára. – pont, mint egy drámában, ez csak egy gyengéd pofon volt, ahhoz képest amit kapni fogunk. Mert megfogja mutatni az igazi erejét, ha nem állítjuk le időben. Ehhez pedig szükségünk van Wandára is, teljes erejében, nem pedig ilyen zombi módban.
De találtunk egy gépet, amivel hazajuthatunk, és elhozhatjuk a többieket is, és önkéntesen kineveztem magam az egyik pilótának. Szerencsére levehettem a páncélomat is, elég szar dolog, ha az egyik karja nem működik normálisan, jobban kellett volna figyelnem, viszont ez van, és másik páncélom is volt.

[/color]
Vissza az elejére Go down

Vendég
↷ i still believe in heroes


Vendég



Tárgy: Re: 4. felvonás - Civilek Szomb. 05 Márc. 2016, 00:34

- Civilek -

Dr. Bannert vinni a karjaimban korán sem volt olyan nehéz, mint elviselni a tényt, hogy elbuktunk. Nem tudtam semmit a többiekről, és kimondottan aggódtam értük. Nem feltétlen csak Wanda járt a fejemben, hanem az egész csapat. Úgy éreztem, végig az a nyomasztó gondolat uralta az elmém, hogy olyasvalamibe keveredtünk, amihez semmi közünk. Nemhogy erőnk...
Egy négy kerekes járművön (látszatra leginkább egy nagytestű motorhoz hasonlítottam volna) haladtam Bruceal a hátam mögött. A fogása egészen lágy volt, ahhoz képest, hogy a zöld valahol benne él. De bárhogyan is - örültem, hogy legalább egy valaki mellettem volt. És ekkor megláttam Starkot közeledni. Nem mondom, sosem örültem még ennyire Vasembernek!
- Végre valamiben egyetértünk. - fűztem hozzá ennyit a szavaihoz, majd megvártam, hogy a doktor leszálljon, és én csak utána érkeztem a talpamra. Nem tágítottam mellőle, egyik karommal továbbra is támaszt nyújtottam Bannernek, miközben Starkra koncentráltam, és félig meddig keresgéltem. Nem mintha értenék hozzá, hogy melyik géppel mehetünk el... Azonban a szavai nyomasztani kezdtek. És nem mondom. Kedvem lett volna a Shieldet is megtámadni.
- Kitalálunk valamit... - ezt leginkább magamnak jegyeztem meg, körbe pillantva a többieken. Mindenki megsérült valamilyen kisebb-nagyobb mértékben. És ez bizony egyáltalán nem volt az ínyemre. Wandanak örültem, és tudtam, hogy ha másért nem is, ezért megérte feljönni ide. De egyetlen porcikám sem kívánta a maradást, és bizony a szerkezetek is aggasztottak!
Próbáltam találni gépet, de nem az én szemem volt a nyerő. Amin kicsit sem lepődtem meg! És még csak pilótának sem tudtam beülni. Azonban Dr. Banner mellől nem tágítottam, és Thort is alaposan szemügyre vettem, hogy jól van-e. És próbáltam mindenkivel megbeszélni, hogy mit tapasztaltunk. Arról nem is beszélve, hogy mennyire örültem, hogy Pietro a húgával a karjaiban érkezett a gépre...
A fedélzeten állva folyamatosan a Maximoff lányt figyeltem, de egy hirtelen jövő éles hang magára vonta a figyelmem, és az egyik nyíláson keresztül még láttam, ahogy Xandar felrobban, és milliók élete törik darabokra...

Vissza az elejére Go down

Vendég
↷ i still believe in heroes


Vendég



Tárgy: Re: 4. felvonás - Civilek Szomb. 05 Márc. 2016, 14:35



V. felvonás



Miután Thor apjának segítségével eljutottam arra a pontra, ahol a többiek is tartózkodtam, egy megkönnyebbült sóhaj hagyta el a számat. Örültem neki, hogy viszont láthattam a csapatot, majdnem teljes egészében. Clint és Pietro ugyan még hiányoztak, de bíztam benne, hogy ők is jól vannak és vigyáznak a Maximoff-ikrek lánytagjára.
Csak csendben hallgattam végig Tony mondanivalóját arról, hogy Wanda megvan, de veszélyes és a SHIELD is el akarja kapni, illetve meg akarja ölni szerencsétlen lányt.
-Steve-nek igaza van... ha a SHIELD vagy Wanda közötti választás a kérdés, akkor inkább választom az új tagunkat. –jegyeztem meg a dolgot határozottan, majd a sebeimet kezdtem el vizsgálgatni, hogy mennyire súlyos a helyzetemen, de nem volt olyan vészes, mint elsőre tűnt. Persze ha visszatérünk a Földre, akkor mindenképp el kell látnunk magunkat, hisz ilyen legyengült állapotban aligha venné hasznunkat a város és igazából kijelenthetem, hogy a világunk.
Miután találtunk egy hajót, el is mentünk a többiekért és immár teljes létszámban indulhattunk vissza oda, ahonnan jöttünk.
Mikor megpillantottam Steve tekintetét, kissé nyugtalan lettem, így mellé sétálva néztem végig, ahogy Xandar-ral együtt több ezrek válnak semmivé…
Vissza az elejére Go down

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
452
∆ Kor :
47
∆ Tartózkodási hely :
☢ with H e r o e s



Tárgy: Re: 4. felvonás - Civilek Szomb. 05 Márc. 2016, 20:27



Vérvörös nap - Civilek



Steve átvett az ifjú lánytól, aki bár felajánlotta segítségét, mégsem várhattuk el, hogy velünk tartson egy idegen bolygóra. Elhiszem, hogy remek pilóta, és jó harcos, de nincs jogunk elválasztani Őt az övéitől. Tony képes volt egy részecskegyorsítót megalkotni egy hálószoba méretű teremben, éppen Ő vagy Clint ne tudna elvezetni egy idegen hajót? Valahogy megoldjuk. Így a lány elment menteni a vészjóslón villogó fegyverek leendő áldozatait.
Evakuálni kell mindenkit, legalább fél bolygónyi körzetben, ám lehet az lenne a legbiztosabb, ha lenne mód elhagyni a Xandart. Sajnos lehetetlen megjósolni, miféle fegyverek szegeződnek ránk, és milyen pusztításra hivatottak. Az biztos, hogy rengeteg van belőle, és nem szeretnék itt lenni a társaimmal, hogy bőrünkön érezzük a kree uralkodó haragját.
Talán Hulk erejének, talán a véremben áramló óriási erőnek köszönhetően, de a testrészeim lassan képesek voltak mozogni, így gyengén, de át tudtam karolni a Kapitányt, akivel ezúttal egy mozgó négykerekűn tartottunk a központba. Mondhatni jócskán elkeveredtünk... Azt hiszem, örökké hálás leszek neki, hogy megkeresett, s nem hagyott a szakadékok vagy a szétszakadó bolygó martalékai között elenyészni. Nem mondom, nem véletlenül lett Ő az amerikai hősök példaképe. És még soha sem hagyott csalódni benne, talán ez az egyik szuper képessége...
Egy kék ruhás hölgy, aki előtte Steve életét mentette meg, most valamilyen gyógyító technikával, de képes volt a bénító mérget a testemből kiszívni, vagy legalábbis eltüntetni.
- Kö-köszönöm! - súgom neki alig hallhatóan. Az erőm már majdnem a régi, érzem, ahogy a sejtjeim felfrissülnek. Csodálkozva mozgattam karomat, majd azzal a lendülettel végig simítottam vállán, s mosolyommal háláltam iménti cselekedetét. Láthatóan Ő is megsérült, de úgy tűnt, hogy a helyzet magaslatán van. Így a nő elfutott segíteni a bolygó lakóinak.
Tony tűnik fel a horizonton. Széles mosolyra húzom számat, rendkívül megörülök neki, hogy egyben van. Az, hogy ő közeledik, egyedül, még nem jelenti azt, hogy megtalálták Wandát. Sajnos a vevőnk bekrepált, nem tudtunk időközben kapcsolatba lépni vele. Remélem, hogy a többiek is jól vannak. Nem akarom egyikőjüket sem elveszíteni, soha nem bocsátanám meg magamnak!
Mikor magabiztosan szavalni kezd, megnyugszom, a többiek minden bizonnyal jól vannak, és rendkívül boldoggá tesz, hogy a sejtésünk bevált, és Wandát itt találtuk. Amit viszont mond, az nyugtalanít.
- Wanda? Mi van az agyában? Hogy? Milyen csiga? - csak kapkodom a fejemet, miközben szemeim tágra nyílnak. Mindenre választ kapok, ahogy hadarja beszédét, de mégis képtelen vagyok felfogni. Egy csigát tettek a fejébe? Azzal akarják irányítani? Miféle kree kínzás ez? Mivel érdemelte ki az a lány? Ahogy Tony csak mondja és mondja, némán hallgatok ezután, s megdörzsölöm benedvesedett szemeim sarkát. És még a S.H.I.E.L.D is... mi az, hogy hagyjuk itt?! Most legszívesebben Furyt kicsit megszorongatnám Hulk vaskos markában...
- Wandát elvisszük, hisz ezért jöttünk! Nem érdekelnek a következmények! - lépek előre határozottan. Ha bárki úgy döntene, hogy hagyjuk itt, abban biztos vagyok, hogy Hulkkal kellene megtárgyalnia. Hamar jobb belátásra bírnám. De örülök, hogy erre nem kerül sor, hiszen az újonnan megérkezett Natasha is ezt vallja, s abban is biztos vagyok, hogy amint Thor itt lesz, Ő is ezen a véleményen fog osztozni...
Egy Milanohoz hasonló gépet találtunk, mely úgy tűnik, még éppen üzemképes. Felvesszük Clintet, Pietrot és Wandát is. A lány nagyon gyenge, a sérülések és kínzások nyomai jelentősen meglátszanak testén. - Az a szemét! - hördülök fel. Ha szemtől szemben állhatnék a kínzójával... ki tehette ezt a lánnyal?! Hogy volt képes ilyesmire?! Teste és lelke egyaránt meggyötört, mindannyiunkon látszanak a csata nyomai. Eljöttünk Wandát és egy bolygót megmenteni, de ebből csak Wanda megmentését teljesítjük, azt is csak félig. Mert sajnos nem úgy visszük haza, ahogy elragadták tőlünk. És ez a mi hibánk. Nem vigyáztunk rá eléggé. Egy idegen erő az éj leple alatt mindenféle ellenállás nélkül magával ragadta, elhurcolta egy idegen bolygóra, megkínozta, eltörte csontjait, és a fejébe ültetett valamiféle lényt. A legrosszabb rémálmaimban sem gondoltam volna, hogy ezt teszik egy olyan erős nővel, mint Ő.
Ahogy az űrhajó Tony vezetésével elemelkedik a földfelszínről, az ablakból látom még, ahogy a mentőflották szélsebesen távoznak a sziget körzetéből. Csak imádkozok, hogy Peter és társaim rendben legyenek. Remélem, hogy biztonságos övezetbe jutottak! Ökölbe szorítom kezeim, s elmondok egy néma imát értük.
A Kapitányra révedek, és számba veszem a ma történteket, mikor egy hatalmas robbanást hallok a hajó mögül. Elhagyjuk a bolygó atmoszféráját, de még így is érezzük, ahogy a robbanás meglöki a gépet. Nem látok hátra, ám a hangból ítélve... sok millióan hunyták örök álomra szemeiket. Összeesve rogyok térddel a földnek, és hagyom útjának indulni azt a könnycseppet, mely ezúttal a sokmillió bolygó lakóért és Wandáért gördül végig ajkam pereméig.
Ezt még megkeserülöd te Szörnyeteg!





• •

_________________

That's my secret. I'm always angry.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://www.http://infinity-marvel.hungarianforum.com

Vendég
↷ i still believe in heroes


Vendég



Tárgy: Re: 4. felvonás - Civilek Szomb. 05 Márc. 2016, 20:50



V. Felvonás

Vérvörös nap.



Keményen elbuktunk, és zavart a legjobban... Annyira gyorsan történt minden, hogy semmire se volt idő, csak leigázták a bolygót. Na és én még abban reménykedtem hogy elkapom Thanos-t ott helyben. Csak áltatnám magam ha azt mondanám hogy megpróbáltam mindent. De így jöttek ki a lépések. Elbúcsúzván Quilléktől, felszáltam egy mentőhajóra amin megtaláltam nagy örömömre Natashát. Legalább őt biztonságban tudhadtam. Atyám-nak hálával tartozom hogy csak úgy ismeretlenül szinte családtagjának tekintette őt. Odin még a saját katonáit sem védte így sosem, ezt jól tudom. Odaérve a csapathoz, öröm volt látni hogy mindenki túlélte. Stark szólalt meg elsőként, aki közölte hogy nagyon elege van az itteni szituációból. Ezt megtudom érteni, mindenki elszenvedte a maga harcát. Ez nekik egyenesen a mélyvíz volt, és túlon túl teljesítettek. Natasháról ezt fixen tudom. A többiek is itt vannak, és élnek. Csodás csapat! Ez az ami a legjobban számít! - Tony, Steve... Ez még nem a háború volt. Én megfogadtam hogy Thanos után megyek, de ti nektek nem kell részt vennetek benne! Így is túlon túl teljesítettetek! Sok élet köszönheti nektek a holnapot! - Szóltam mindenki felé. Büszkeség tölt el hogy az ő csapatukba tartozom. Pedig azt hittem hogy Asgard népénél nincs megbízhatóbb. Remek barátok, és egyben szövetségesek is. Stark említette a Wandás dolgot, ami nem nyerte el tetszésemet. - Ezek holmi sebek! Elmúlnak, ahogy a fáradtság is. - Jegyeztem meg Stark utalására miszerint "Ramatyul" nézünk ki. - Ami Wandát illeti, ha tudok segítek... De elsősorban nagyobb gondunk az Thanos. Most már nem kell nektek bemutatni az illetőt... - Feleltem kissé dühösen. Nem megy ki a fejemből amit mondott. De a haragomat majd megtapasztalja, ezt garantálom. Amíg mindenki keresett egy hajót, amivel visszajuthat Midgardra én csak meredtem magamban. Nem leharcolt voltam, noha a kinézetem nem ezt a látszatot mutatta. Azon tűnödtem hogy hogyan tovább. Megméretkezve Thanos-szal el is bukhatok, és akkor Jane egyedül marad. Sok mindent kell átgondolnom. Először arra gondoltam hogy szólok Amerika kapitány-nak hogy adjon át egy üzenetet Jane-nek, hisz ő jó az effajta beszédekben. Ám, de akkor mindenki figyelmes lett egy nagy robbanásra. Xandar volt az. Egy csillag lehúnyt az égről, ami egyben egy... Elpusztítom Thanos-t. Bármibe is kerüljön! Rengeteg élet szárad a lelkén. Bízom benne hogy Odin, Sif és a harcosok kijutottak. - Ezért elpusztítalak! - Kiáltok fel mérgemben.



Vissza az elejére Go down

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
333
∆ Kor :
99
∆ Tartózkodási hely :
Staff rezidencia



Tárgy: Re: 4. felvonás - Civilek Vas. 06 Márc. 2016, 00:04

•• Vérvörös nap ••

You can save the whole world and I need it!




Thanos fegyverei egyre gyorsabban pulzálnak, mialatt hőseink felemelkednek a hajóval. A civilek nagy része kijut a szigetről, de sajnos az idő rövidsége miatt sokan - főként sebesültek - a szigeten ragadnak. A számos ellenséges katona, menekült rab és civil egyenlő félként néz szembe a rájuk váró végzettel. Az önjelölt hősöknek - beleértve a galaxis őrzőivel - a mentőhajók fedélzetén a detonáció előtt sikerült a Xandar másik felére vezetniük a civileket.
Az utolsó pillanatban Tony még Pietroékhoz navigálja a gépet, és a fedélzetén immár a Bosszúállók teljes csapatával távoznak a detonáció elől. A robbanás elpusztítja majdnem a fél bolygót. Xandar központja számos más szigettel és azok lakóival az enyészetté válnak.




***

» A negyedik felvonás véget ért! Köszönjük a játékot mindenkinek!

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Sponsored content
↷ i still believe in heroes





Tárgy: Re: 4. felvonás - Civilek

Vissza az elejére Go down

4. felvonás - Civilek

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
2 / 2 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2

Similar topics

-
» 6. felvonás - Látom a tüzet
» 1. felvonás - Alattomos suttogás
» 5. felvonás - Thanos
» 18. felvonás - Kilátástalan ütközet
» 2. felvonás - Stark torony

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Infinity Marvel :: Univerzum - Játéktér :: Kaland játékok :: 1. Kaland :: 2. Kör-