» Üdvözlünk az Infinity Marvel frpg oldalán «
légy, aki lenni akarsz a marvel végtelen világában
Lépj be közénk
ne rejsd el magad

Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatdoboz
oszd meg velünk titkaidat

Itt tartózkodók
ki jár erre?

Jelenleg 16 felhasználó van itt :: 6 regisztrált, 0 rejtett és 10 vendég :: 2 Bots



A legtöbb felhasználó (71 fő) Hétf. 29 Május 2017, 19:54-kor volt itt.
Utolsó posztok
érkezett válaszod?


Share|

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
333
∆ Kor :
99
∆ Tartózkodási hely :
Staff rezidencia



Tárgy: Re: 3. felvonás - Wanda Hétf. 22 Feb. 2016, 20:32

•• Vérvörös nap ••

You can save the whole world and I need it!




•  A távozó kree hajókat több száz, a sziget peremén a víz mélyére elhelyezett, levegőbe emelkedő szerkezet követi, melyek ritmikusan pulzáló hangot hallatnak. Narancssárga színük vörösre változik, miközben a homlokzatukon elrejtett puskacsőszerű, 5 méteres nyúlványok végei a sziget felé pozicionálják magukat. Mindkét oldalukból szakaszosan fényhálószerű kapcsolat alakul ki a szomszédos fegyverekkel. A Xandar bolygó kicsiny szigeteiről mentőhajók érkeznek, amikre a civilek riadtan vonulnak fel. A hajók egyetlen célja, hogy a túlélőket minél messzebb vigyék a számukra ismeretlen fegyverektől. Azonban a bolygón maradt ellenséges támadók akadályozzák őket a feljutásban. A hőseink nincsenek elegen ahhoz, hogy minden egyes kree technológiával készült szerkezetet likvidáljanak, ezért be kell látniuk, hogy egyetlen esélyük a túlélésre, ha ők is menekülőre fogják.

***

• Pénteken keresztül üzeni Fury a fejesek válaszát a lánnyal kapcsolatban, melyet Stark társai felé tolmácsolhat.
A parancs az alábbi: Wandát hagyják a szigeten meghalni, mert veszélyt jelent, ugyanis nincs rá mód, hogy eltávolítsák a lényt a lány agykérgéről.
A csapat lassan elindulhat a sziget központja felé, ahol Dr. Banner és a Kapitány tartózkodik. Wanda tudván, hogy milyen veszélyt jelenthet a fejébe telepített kentauri csiga miatt - és mert Thanos őt beavatta alantas tervébe -, ragaszkodhat ahhoz, hogy őt hagyják meghalni a szigeten. Clint és Pietro dönthetnek úgy, hogy a csapat érdekét szem előtt tartva magára hagyják a lányt, vagy erőszakkal magukkal hurcolhatják.

• Mivel a kommunikációs eszközön keresztül nem tudják elérni a Kapitányt, Stark ezért előre repülhet, hogy személyesen meggyőződhessen társai hogylétéről, és velük együtt kutathasson egy gépet, amivel képesek lesznek felvenni a többieket, majd azt követően hazajutni.


» Új lehetséges szituáció: Tony Stark a következő körben csatlakozhat további társaihoz, ezért a játékot a "CIVILEK" felvonásban folytathatja. Amennyiben így dönt, előtte még közölheti társaival Fury üzenetét.


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Vendég
↷ i still believe in heroes


Vendég



Tárgy: Re: 3. felvonás - Wanda Kedd 23 Feb. 2016, 21:26


III . felvonás




Miközben a válaszra várok Furytól, fel-alá sétálok, egyre idegesebben. Ha most lassul le, esküszöm, hogy kinyírom miután hazaértünk, és nem érdekel, hogy honnan kell ledobnom, de szerintem a Stark Torony tetejéről, utána meg a nagyon okos szenátorokat is ledobom, csak úgy heccből, mert pont ilyenkor bírnak kötekedni.
- Stark, én vagyok az Fury. – hallatszik a félszemű basszusa a fülembe.
- Bökje ki gyorsan, hogy mi van. A helyzetet már ismertettem. – válaszolok neki türelmetlenül.
- Hagyják ott a lányt, világos voltam? A parancsot ne tagadják meg, a szenátus így döntött. – közli velem a tényeket, mire idegesen felnevetek, már megint ezek a balfaszok. Mikor Loki is eljött, hogy leigázza az emberiséget úgy gondolták, hogy egyszerűbb lesz atombombával elintézni a dolgot, ha nem vállalom a bomba elszállítását New York mára egy kietlen terület lenne, bár csótányok lehet, hogy boldogan éldegélnének ott.
- Ezt felejtsék el. Wandáért jöttünk, Wandával megyünk el. Mi az, hogy nincs megoldás? Lehetséges volt, hogy a testvérét visszahozzák az életbe, akkor erre is van, ne, ne keresse a kifogásokat mert esküszöm, hogy kilógatom Stark Torony tetejéről magát is, és a szenátus tagjait is, mert egyszer már megmentettem New Yorkot a pusztulástól, most maguk jönnek. – szakítottam meg a kommunikációt a félszeművel. Hallótávolságon kívül beszéltem, jobban mondva kiabáltam vele, mire visszatértem a többiekhez nagyjából lehiggadtam, már megint sikerült a kormánynak olyan döntést hoznia amivel nem nagyon..sőt egyáltalán nem értettem egyet.
- A parancsot megkaptuk, amit nem teljesítünk, Wandát hazavisszük, Fury és a tanács azt mondta nincs rá mód, hogy kiszedjük belőle a csigát. Szerintem meg van, csak nem akarják elmondani. Bocs Pietro, hogy a te példádat hozom fel, de itt állsz előttem, pedig tudjuk mit történt, ha ezt megtudta lépni a SHIELD, akkor egy csiga kiszedése nem lesz annyira megerőltető nekik. – hadartam el gyorsan a dolgokat, amiket pár perce tudtam meg.
- Megkeresem a többieket, keresünk egy hajót, eljövünk értetek, és megmentjük a testvéred. Ha pedig ellenkezne kötözzétek meg, majd úgy tesszük a hajóra. Mert haza megyünk, és többet a lábamat se rakom erre a bolygóra. – azzal ott hagytam őket, reméltem, hogy nem kell sokat keresnem a többi társamat, s hamar megléphetünk innen, minden perc számított, nem hagyhattam még többet szenvedni a fiatal lányt. Reméltem, hogy Wanda sem akadékoskodik.

 

[/color]
Vissza az elejére Go down

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
441
∆ Tartózkodási hely :
Asgard



Tárgy: Re: 3. felvonás - Wanda Csüt. 25 Feb. 2016, 11:21

Vérvörös Nap
A hallucinációk a fejemben nem akartak megszűnni azzal, hogy az elválasztó eltűnt közöttünk, és Clint húsvér formájában állt előttem. Gyakorlatilag azonnal a karjaiba vetettem magam, mert attól féltem elillan, mint a rémképek a fejemben. Őt ölelve zokogtam, és valahogy nem hallottam a világ fenyegető zajait. Ő pedig készséggel hagyta nekem, hogy ebben a pillanatban ő jelentse a menedéket, és a világot számomra. Hevesen szorítottam magamhoz, amennyire a megkínzott karjaim, és az azon lévő karperecek engedték ezt nekem. Egy pillanatra kitörtem fogásából, mikor Thanost láttam magam előtt. De ő nem törődött ezzel, ahogy azzal sem, hogy a kezembe vontam a képességem segítségével egy csövet, hogy azzal rátámadhassak. Magához ölelt újra, és hiába akart a hajó alattunk leszakadni, ő ölelt tovább. A torkomat szaggató fájdalomtól nem tudtam elmondani, hogy mit érzek, hogy mennyire örülök annak, hogy a kettőnk közti hullámzó kapcsolatot sikerült félretennie, és ismét értem jött. Olyan sok mindent szerettem volna megköszönni neki.
Csupán annyit sikerült mondanom, hogy megmentett újra.
A válaszát hallva kissé elhúzódva pillantok fel rá. Észlelem, hogy a bilincsekkel babrál, de nem sikerül kifejeznem a gondolataimat. Nincs rá idő, és ő ebben szavakban is megerősít, mire egy könnyű mosoly a válasz tőlem. Az ájulás settenkedik körém és óvatosan környékez, miközben billegve próbálok talpon maradni. A vérveszteség, és az ütések miatt nem is csodálom, hogy alig tudok bármi másra koncentrálni, a megmentőmön kívül. Próbálok hasznára lenni, de az az igazság, hogy magam hasznára is alig vagyok. Kijelenti, hogy kivisz, és váratlanul karjaival alám kap. Megilletődve pillantok rá, amennyire gyengeségemből telik, majd elmosolyodom. Ezt normál, egészséges állapotomban sosem engedtem volna neki, de most ... A szemeim elnehezednek, és a mellkasomban dobogó szívem is lassacskán megpihenni látszik, mikor Clint szavai elérnek. Azt kéri, hogy csak bólogassak. Próbálok minden kérdésére időben bólintani, de a nyakamat ért fojtogatások miatt megzúzott terület ezt nehezíti. Lilla-zöld-kékes foltok hullámzó fájdalommal kísérik minden mozdulatomat. Belekapaszkodom a férfi hangjába, és még így a valóság mosta képzelet határán is észlelem, mekkora veszélynek teszi ki magát. Miattam...
A világosság hirtelen éri el a szemem, és résnyire szűkült szemekkel pillantom meg Mr. Starkot és Pietrot...Tekintetem utóbbin időzik, egy halovány mosolyt varázsolva arcomra, majd óvatosan kikászálódok Clint fogásából, és egy törmelékre pihenek le. Hallom Pietro hangját, mikor hozzám szól, de a kérdést megválaszolni nincs erőm. Ha szavakba kellene foglalnom, amit Thanos tett, azt hiszem, hogy azt kellene felelnem, hogy végzett velem. Óvatosan pillantok körbe, ugyanis a hajóból nem sejtettem, hogy ennyire idegen helyen vagyok, és látva a felemelkedő sötét hajókat a nyugtalanságom csak tovább fokozódik.
- Pietro... - nyújtom a karom, hogy megérinthessem őt - A fejemben... - szabad kezemmel megérintem halántékom, és próbálom kizárni a torkomban feltörő vért, hogy elmondhassam, hogy veszélyben vannak, hogy menniük kell. Nélkülem...
Mr. Stark lép elém, és közli, hogy megnézi mi van velem. Hálás mosollyal adózom felé, és abban bízom, hogy észleli a fejemben a skorpió formájú csigát, amit a fejembe eresztettek. Könnyező pillantással révedek a távolba, majd újra a férfira. Látom megilletődött tekintetét, és a hangjából tudom, hogy észrevette. Lehunyom a szemem, és sokáig időzöm így. Tony megérti szavak nélkül is, hogy Thanos tehette a fejembe a lényt, és a földi fejesekhez szól, hogy mi legyen. Aprónak, és törékenynek érzem magam. Még egy ütés elég ahhoz, hogy elveszítsem az eszméletem. Türelmesen üldögélek a törmeléken, a porra koncentrálva, és a tartásomra, hogy ne essek össze. A testvérem előtt nem fogok meghalni!
A hangok elmosódnak a fejemben. Apró lábak lépteit érzem és a topogásukat hallom. Sírni támad kedvem, de nem zokoghatok. A gondolkodásomból Mr. Stark kifakadása rángat vissza a valóságba. Reményittas arccal pillantok fel rá a törmeléken gubbasztva, mikor kapja a választ, ám elnyílnak ajkaim, és könnyeim patakzásba kezdenek, mikor New Yorkról érkezik a parancs, hogy hagyjanak itt, mert nem tudnak mit kezdeni velem. Lehajtom a fejem, és próbálom összeszedni magam, de a világom apró darabokra törik. Hát ezért mondtad nekem, hogy hiába tesznek bármit?
Tony ezt követősen sietősen távozik, hogy megkereshesse a többieket. A villogó szerkezetek nem vonják igazán magukra a figyelmem. Tudom, hogy mi zajlik bennem, és körülöttem. Azzal is tisztában vagyok, hogy a fejeseknek igazuk van. Tudom mire képes a férfi, és azt is, hogy mit tett velem. Nem engedhetem, hogy rajtam keresztül bárkinek baja essen.
- Pietro. - suttogom, és próbálom megköszörülni a torkomat, megerősíteni a hangszálaim, hogy beszélhessek hozzá - Ugye tudod, hogy menned kell? - halkan búg hangom, miközben fájdalmas pillantást vetek a testvéremre. Az életemre. A legfontosabb emberre.
- Clint... - könyörgőn fordulok a férfihoz, mert abban bízom, és úgy hiszem, hogy kettejük közül neki lehet annyi tartása, és esze, hogy elrángassa innen a fivéremet. Megmentheti őt nekem. Tudom, bízom benne!
- Kérlek, vidd el innen... - zokogva pillantok rá, és erőszakolom ki magamból a szavakat - A csiga. - mutatok ujjammal ismét halántékomra, és kérlelőn nézek rá, majd a testvérem irányába.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Vendég
↷ i still believe in heroes


Vendég



Tárgy: Re: 3. felvonás - Wanda Csüt. 25 Feb. 2016, 12:51


- III. felvonás -

Elmondani nem tudom, hogy mennyire sajnáltam Wanda-t. De ez nem az a sajnálat, hogy "jaj, szegény Wanda... miken kellett keresztül mennie, megsérült" és hasonló képmutató gondolatok. Tényleg aggódtam érte és a legkevésbé sem akartam ilyen állapotban látni. Mindent megtettem volna azért, hogy segíthessek rajta, hogy kijuttassam innen és valamivel jobbá tehessem a helyzetét. A fél karomat odaadtam volna azért, hogy egy kicsivel jobban érezze magát, de sajnos ez nem volt ennyire egyszerű. Viszont nem volt időm túlgondolni a dolgokat, így a karjaimba fogtam és úgy vittem őt ki arról az átkozott helyről, hogy csatlakozhassunk Tony-hoz és Pietro-hoz. Elmondtam nekik is, hogy Wanda mennyire nincs jól és azonnali segítségre van szüksége. Valakinek meg kellene vizsgálnia és hasonlók. Nem érünk rá itt időzni, illetve azt is tudni akartam, hogy a többiekkel sikerült-e már kapcsolatot létesíteni, de Stark hamar letörte a lelkesedésemet. A kommunikáció bedöglött, így rajtam kívül másokkal még nem sikerült beszélnie. Aztán kezelésbe vette Wanda-t, hogy Péntek segítségével egy gyors tesztet ő is le tud rajta futtatni. Azonban jött az újabb csapás, amitől már azt éreztem, hogy.... teli van a hócipőm. Valami nem odavalót, valami csigát talált Wanda agyában, amit Thanos tehetett oda. Ez befolyásolja a lányt, emiatt vannak hallucinációi, és félő, hogy ránk támadhat, mint mikor a cellában voltunk és azt gondolta, hogy Thanos vagyok. De harmat gyenge. Ugyen kinek árthatna szegény!???
Aztán persze Fury-nak is bele kellett ugatnia az egészbe. Így is a bögyömben volt már ő is a Laura-ékkal történtek miatt. Ki tudja, hogy nem a SHIELD-től szivárgott-e ki a hollétük. Most meg jött az okoskodásával, hogy hagyjuk Wanda-t a bolygón, nem lehet segíteni rajta és csak veszélyt jelentene ránk. Hát gratulálok! Ez képes lenne mindenkit hátra hagyni, Pietro-nak is csak azért segített, mert kikönyörögtem nála és megfenyegettem. Nem bántom Coulson-t, hisz kiváló ügynök, de érte képes volt mindent megmozgatni, a Maximoff ikrek, vagy akár lehet, hogy mi semmit sem jelentenénk neki. Pedig a TAHITI a bosszúállókért jött létre, és Pietro is teljes értékű bosszúálló volt a halála pillanatában, de ő csak a saját érdekeivel törődik, minél kisebb kockázatokat akar vállalni. Pedig már nem neki való ez a főnökösdi, nem is értem, hogy minek erőlködik, hagyná már az egészet inkább Phil-re. Nem szólaltam meg, már csak azért sem mondtam semmit, mert biztosan elküldtem volna melegebb éghajlatra. Mindenért. A SHIELD mocskos kis dolgaiért, azért, amit anno Natasha-val akartak művelni, ami a családommal történt, ami Pietro-val és most Wanda-val is megtörténik. Józanul akarom mérlegelni a dolgokat, és erre most képtelen vagyok, így inkább jobb, ha meg sem szólalok.
Csak egyetértőn bólogatok, mikor Stark közli a nagy igazságokat és azt, hogy semmiképp sem fogjuk itt hagyni Wanda-t, majd el is húzta a csíkot, hogy előkerítse a többieket, hogy velük keressenek egy hajót és eljöjjenek értünk, hogy haza menjünk. Wanda-val!
Csak figyeltem, ahogy a lány a testvéréhez fordul és arra kéri, hogy menjen innen. Aztán engem próbál meggyőzni, hogy rángassam el innen Pietro-t, és hagyjuk magára.
-Wanda! Ne is próbálkozz. Nem fogunk itt hagyni. Dr Banner vagy valami okos ember segít majd rajtad. Aztán jobb leszel, mint új korodban. Ne kérj tőlünk olyat, amit képtelenek vagyunk megtenni. És ne hallgass azokra, akik egy légkondícionált irodából okoskodnak, nem tudnak azok semmit. Meg fogsz menekülni, jól leszel. Csak egy rossz emlék marad ez az egész. Fontos vagy nekünk, így nem hagyunk itt. Hallottad Stark-ot! Simán lekötözhetlek, ha ellenkezni próbálsz. De ha rossz leszel, tudod hogy gondolkodás nélkül leütlek. Ne kényszeríts, hogy ilyesmiket kelljen tennem. -soroltam fel össze-vissza egy csomó dolgot, ami hirtelen eszembe jutott. És nem, nem vicceltem. Ha a szükség megkívánja, hajlandó vagyok leütni, hogy eszméletlen legyen, és ne legyen képes ellenállni. Csak Stark siessen!!!

Vissza az elejére Go down

Vendég
↷ i still believe in heroes


Vendég



Tárgy: Re: 3. felvonás - Wanda Pént. 26 Feb. 2016, 13:56



III. felvonás


Kezdett elegem lenni mindenből. A tétlenségből, ebből a helyből és úgy gyakorlatilag az egész életből. Mindig azt gondoltam, hogy én és a testvérem nem vagyunk Sokovia-ba valóak, hisz sokkal másabb volt a mentalitásunk, mint a többi ottani embernek. Viszont most, hogy ennyi hülyeségen kellett keresztül mennünk, sokkal inkább gondolom úgy, hogy ott kellett volna maradnunk. Szegények voltunk, de nagyjából biztonságban. Mert a lövedékekkel és a katonákkal a képességünk miatt simán le tudtunk volna számolni. De most olyasmi kínozza a testvéremet, amiről fogalmam sincs és még csak elképzelni sem tudom azt, hogy micsoda fájdalmakat élhet át.
Miután Clint csatlakozott hozzánk, Wanda-val a karjában, rögtön hozzájuk is léptem és csak figyeltem, ahogy a testvérem óvatosan leül a törmelékek közé. Ahogy a kezét felém nyújtotta, óvatosan fogtam meg az enyémmel és leguggoltam mellé, hogy onnan vehessem szemügyre őt. A szavai halkak voltak és szinte érthetetlenek. Csak egy bíztató, halvány mosolyt tudtam felé küldeni, de a szemeimben éreztem, ahogy elkezdtek összegyűlni a könnyeim, így Wanda-hoz hasonlóan én is lehunytam a szemeimet és csak akkor nyitottam ki azokat, amikor meghallottam Tony hangját, amint Fury-val beszélt.
Nagy szemekkel meredtem Stark-ra, majd Clint-re pillantottam, aki legalább annyira ki volt akadva ezektől a szavaktól, mint én.  Még hogy hagyjuk itt Wanda-t meghalni?!! Azt nem! Ha ő itt marad, akkor én sem megyek vissza, remélem, hogy ezzel mindenki tisztában van.
Csak figyeltem, ahogy Tony elment a többiekért, hogy keríthessenek egy hajót, amivel elmehetünk innen, a testvéremmel együtt.
Remegő tekintettel néztem a húgomra, ahogy arra próbált meg rávenni, hogy hagyjam itt, majd Barton-t próbálta meg kérlelni, hogy vigyen el engem innen. Szerencsére ő sem akarta ezt megtenni és igyekezett értelmet verni a húgom hülye fejébe, ami nem lesz könnyű. Nagyon makacs csaj.
Közelebb kúsztam hozzá és a karjaimba zártam Wanda-t, majd halkan, mégis határozottan szólaltam meg.
-Tudtam, hogy fura vagy, Wanda, de hogy hülye is… eszünkben sincs itt hagyni téged, te elmebeteg boszorkány! Ha megpróbálsz itt maradni, akkor megint szétszedem valamelyik kedvenc holmidat, mint amikor kicsik voltunk, vagy meghúzgálom a hajadat. Báááár… így is széttörtem a cuccaidat, szóval… bocs… -jegyeztem meg a dolgot, miközben az egyik kezemmel a szemeimet törölgettem és próbáltam egy halvány mosolyt erőltetni az arcomra. Egyikünknek erősnek kell maradnia. És ha a testvéremről van szó, képes vagyok bármire.
Vissza az elejére Go down

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
333
∆ Kor :
99
∆ Tartózkodási hely :
Staff rezidencia



Tárgy: Re: 3. felvonás - Wanda Kedd 01 Márc. 2016, 13:05

•• Vérvörös nap ••

You can save the whole world and I need it!




•  Tony Stark elindult a sziget közepe felé, hogy felkutassa a többieket, és keressenek egy működőképes hajót. Clint és Pietro magukkal vihetik erőszakkal Wandát, ha a lány tiltakozásba kezdene. A keleti part üressége miatt mindhármuknak feltűnhet egy fölöttük köröző hajó, amin társaik vannak.


» A felvonás utolsó körében résztvevők: Clint Barton, Pietro Maximoff és Wanda Maximoff

• A három hősünk feljut a hajóra!

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
441
∆ Tartózkodási hely :
Asgard



Tárgy: Re: 3. felvonás - Wanda Kedd 01 Márc. 2016, 18:57

Vérvörös Nap
Ahogy felnyitottam a szemem, azt hittem, hogy meghaltam. De miután Thanos beszélni kezdett hozzám, és ütéseket mért rám, rádöbbentem, hogy még élek. Kiakartam szabadulni, hogy megmenthessem a karmai közül Pietrot, ugyanis nekem arról beszélt, hogy végezni fog vele. Aztán újabb ütéseket mért rám, és mikor már az eszméletvesztés határán billegtem, lenyelette velem azt az undorító csúszó-mászó lényt, ami a fejembe harcolta magát. Akkor, és ott láttam a férfit utoljára, de ahogyan Clint köré fontam a karjaim, újra az ő hangját hallottam, és éreztem a vaskos ujjait a nyakam köré fonódni. Összeszedtem magam, és támadtam. Azonban nem Thanos volt az, akire ütést akartam mérni, hanem Clint. Ebből feleszmélni nem volt könnyű. És az sem segítette a dolgomat, hogy a hangom elhagyott a bántalmazásnak köszönhetően. Erős akartam maradni, de nem tudtam... Nem tudtam elengedni Clintet. Ösztönösen húzódtam hozzá, miközben kifelé vitt a hajóról. Tudtam, hogy hagynom kellene, hogy a fedélzeten hagyjon, de nem volt elég erőm elereszteni őt. És a gondolat, hogy Pietro is a közelemben van, egyszerűen lángra lobbantotta a szívemet. Nem akartam mást, csak mellettük lenni.
Kiértünk, és gyakorlatilag azonnal kihámoztam magam Sólyomszem fogásából, és a törmelékre heveredtem. Pietro felé nyújtottam a kezem, mert ő volt számomra a legfontosabb, és érezni akartam őt, mielőtt... Finoman belesimultak ujjai tenyerembe, halvány mosoly költözött kisfiús arcára és ettől minden porcikám berezonált. Jóleső érzés ragadt magával, ahogy a mellettem guggoló testvéremre koncentráltam. Lehunytam a szemeim, de ahogy Mr. Stark beszélni kezdett felnyitottam azokat, és láttam, hogy Pietro is úgy tett, ahogy én.
De nem sokáig tartott a békességem, mert Mr. Stark szavai után egyértelművé vált, hogy a földön nem kívánnak velem foglalkozni. És a gond ezzel az, hogy teljességgel megértem. Bár sejtelmem sincs, hogy hol lehetünk, de a felemelkedő hajókat látva biztosan tudom, hogy bajban vagyunk. És az, hogy a fejemben ott van valami, valamint az is, hogy a csapat darabjaira hullott nem segített. Mr. Stark hamar elviharzott, hogy megkereshesse a többieket. Ezt a pillanatot kihasználva szólítottam meg először Pietrot, majd kétségbeesésemben Clint felé fordultam.
Kezdem úgy érezni, hogy egy betonfalból felépített várat próbálok meg lerombolni, miközben Clint szaval. Elnyílnak ajkaim, és érzem, hogy a düh szétárad bennem, miközben kimondottan jól esik, hogy ő sem akar itt hagyni. A tekintetem közte és a testvérem között ugrál, végül utóbbin állapodik meg, aki finoman a karjaiba zár. Az érintése, az illata, a hangja, a szavai összetörnek, és felépítenek. Hangtalan zokogásba kezdek, de a darabjaira zúzott csuklóimmal nincs sok esélyem rá, hogy lágyan megtudjam cirógatni, ezért csak az arcomat fúrom közelebb, és közelebb hozzá. A nyakamnak érzem, hogy nem tesz jót ez a mozdulat, de nem akarom tovább távol tartani magamtól őt. Ahogy hallgatom, hogy összetörte a cuccaimat némán elnevetem magam, miközben a könnyeim előbukkannak szemeim sarkából.
- És, ha bántani foglak? - nyöszörgöm halkan, alig érthetően, miközben arrébb húzódva látom, hogy megtörli a szemeit. Óvatosan Clint felé pillantok, és rajta hagyom a tekintetem.
- Nem akarlak bántani... - Pietro számára hangozhat úgy, hogy neki mondom, de mégis Barton felé beszélek. Bocsánatkérően engedek tartásomon, és megrázva a fejem kezdem úgy érezni, hogy megfogok őrülni.
- Van valami a fejemben, és beszél hozzám, képeket mutat. Thanos azt mondta, hogy mindegy, hogy megmentetek-e, vagy sem...- zavartan magyarázok, miközben úgy érzem, hogy az idő átsiklik felettünk a hangosan sípoló szerkezetek miatt, amik körbe felemelkedtek a föld mentén - Ha valami történne, akkor ... - próbálok felegyenesedni, de visszahullok. A lábperecszerű lila-zöld, vérben fürdött felületek miatt nehezen közlekedem. Egészen olyan érzésem támad, ha magamra gondolok, hogy fizikailag lehetetlenség, hogy túléltem ezt az egészet. Tudom, hogy a testvérem soha nem tenne semmit ellenem, így újra Clint felé fordítom kérlelő tekintetem, abban bízva, hogy megérti, amit mondani akartam.
- Nagyon szeretlek. - suttogom finoman megérintve Pietro arcperemét, miközben a fejünk fölött köröző gép szelet kavar a porban...
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Vendég
↷ i still believe in heroes


Vendég



Tárgy: Re: 3. felvonás - Wanda Szer. 02 Márc. 2016, 13:52


- III. felvonás -

Stark elment, hogy megkeresse a többieket, így Wanda-val és Pietro-val egyedül maradtunk ezen az összeomlóban lévő idegen bolygón. A hideg futkosott a hátamon a helytől, és a ténytől is, hogy itt kell lennem, egy számomra idegen világban, egy hasonlóban, amiben Loki is lógathatta a lábát. Az egyetlen jó hír a halála volt. Thor szájából hallani pedig maga a megváltás, hisz a kamu testvére a karjaiban halt meg. Megérdemelte az a kis féreg. Tudom, hogy szörnyű ember vagyok, de valahogy engem ez boldogsággal és elégtétellel tölt el azért, amit velem, Natasha-val, a többiekkel művelt. Miattam öltem meg annyi ártatlan embert és majdnem a legjobb barátomat is. Mi lett volna a következő lépés? A családomat velem irtatta volna ki? Bár szegényeim így sem úszták meg a dolgot, de legalább nem az én kezem által történt, Loki-ból pedig simán kinéztem volna, amekkora bábmester.
De most a legfontosabb Wanda volt, hogy életben maradjon, meggyógyuljon, és hogy első körben biztonságos helyre vigyük és valaki végre megvizsgálja és kiszedje belőle azt a csigát vagy mit, mert ez így nagyon nincs rendben. Nem csak arról van szó, hogy ránk nézve veszélyt jelenthet egy-egy halucináció miatt, de akár saját magának is árthat. Még szerencse, hogy nincs annyi ereje, mint amekkora valójában van neki. Ez az öröm az ürömben tipikus esete.
Próbálta rávenni a testvérét, majd engem is, hogy hagyjuk itt, jobb nekünk nélküle, de ez egyáltalán nem igaz.
-Nem is fogsz bántani. -reagáltam a megjegyzésére, amit remélhetőleg nekem intézett, mikor rám nézett.
-Ahogy én sem téged. A társam vagy, és ki a fenével megyek legközelebb medvékre vadászni, ha téged itt hagylak? Különben is. A landolást még meg sem tanultad a géppel. -próbáltam kicsit terelni a témát, mert így is elég szörnyű volt, nem akartam még rátenni jó pár lapáttal azzal, hogy nekiállok siránkozni. A helyzet elég reménytelennek tűnik, de a legkevésbé sem akartam ezt Wanda-val is érzékeltetni. Neki hinnie kell abban, hogy jobb lehet. Bennünk! Pietro-val azt hiszem bármit képesek lennénk megtenni érte. Azt hiszem gondolkodás nélkül ajánlanám fel bármelyik szervemet, hogy az életét megmenthessem. De ez igaz a testvérpár másik tagjára is. Fontosak nekem, és ezen semmi sem változtathat. Még Thanos csigája sem. A családom után nem fogom őket is elveszíteni.
-És te jobban hiszel Thanos-nak, mint nekünk? Elég... lehangoló. -jegyeztem meg megjátszott sértettséggel. Valahogy engem a világok sorsa érdekel a legkevésbé. Nekem csak az a pár ember számít, akik valóban fontosak, a többiek nem az én gondom. Csak... Natasha... remélem jól van.
Wanda aztán ismét rám emelte kérlelő tekintetét, mintha azt akarná, hogy öljem meg, ha esetleg elfajulna a helyzet. Tudja, hogy Pietro képtelen lenne rá és azt gondolja, hogy én vagyok a józanabb, aki majd lazán, hidegvérrel megteszi, mert ez a csapat és a világ érdeke. De eléggé félreismert engem. Én nem vagyok szuperhős, nincsenek világmegváltó terveim, csak a szeretteimet akarom biztonságban tudni az őrültté váló világgal szemben, de őket már elveszítettem, így csak ők maradtak nekem. És nem fogom mások sorsát az övé elé helyezni. Önző módon őt, őket választanám, nem pedig az idegen bolygó népét vagy akárkiket.
Mielőtt azonban bármi okosat mondhattam volna, amivel letörhetem Wanda halál utáni lelkesedését, hirtelen egy gép bukkant fel fölöttünk, hatalmas port kavarva. Hát Stark csak ide talált a többiekkel, és komolyan gondolta, hogy ő sem hagyja hátra Wanda-t.
-Fogd Wanda-t, és irány a gép! -pillantottam Pietro-ra. Ha esetleg a lány ellenkezni próbálna, nagyon készségesen leütöm, hogy addig nyugton maradjon és ne a bátyjának kelljen megtennie ezt.

Vissza az elejére Go down

Vendég
↷ i still believe in heroes


Vendég



Tárgy: Re: 3. felvonás - Wanda Pént. 04 Márc. 2016, 14:17



III. felvonás


Igyekeztem összeszedni magamat és kizárni mindent és mindenki, aki, és ami nem Wanda vagy hozzá kapcsolódó dolog. Imádom a testvéremet, csak ő maradt nekem, és ha most elveszik tőlem, félek, hogy végleg összeroppanok. Így sem vagyok teljesen százas, hisz a pánikbetegség is elég bizarr és durva tud lenni, nem még akkor a további traumák is, amik a halálom pillanatában értek. és ha most elveszik az egyetlen csodás, értelmes és jó dolgot is az életemből, abba bele fogok pusztulni.
Miután a testvéremet sikerült jól kiosztanunk Clint-tel, hogy mekkora egy agybeteg bostzorkány, ha azt hiszi, hogy itt hagyjuk, a karjaimba zártam őt és egy halvány mosoly kúszotrt az arcomra, amikor elmosolyodott a dolgaira tett megjegyzésem miatt. Pedig tényleg szétcsesztem még az ágyát is, szóval a toronyba aligha mehetne vissza. Remélem Clint nem bánja, ha Wanda-t is el akarom szállásoltatni vele, hisz nem a legjobb a viszonyuk, mégis… itt van, velünk van és van egy olyan érzésem, hogy nem gyűlöl egyikünket sem. Nyilván a családjára emlékeztetjük. És valamilyen szinten ő is a családra emlékeztet… engem mindenképp.
-Bárntani? Ugyan Wanda… olyan gyenge vagy, hogy a levegő is erősebb nálad. –jegyeztem meg a dolgot egy erőltetett mosoly kíséretében. Ha én nem leszek az erősebb, akkor senki, hisz kettőnk közül most ő az, akinek joga van szenvedni és reményvesztettnek lenni. De csak remélni merem, hogy nem így áll hozzá.
Csak csendben hallgattam Clint és Wanda párbeszédét és csak hevesen bólogattam az elhangzott szavak mindegyikére.
-Thanos… elegem van ebből a névből. Ha még egyszer kimondod, hogy Thanos és hogy jobban hiszel neki, mint nekünk, akkor nagyon fejbe foglak csapni, kedves húgom. És tudod, hogy megteszem. -jegyeztem meg a dolgot ellentmondást nem tűrő hangon és az ábrázatom is ilyen formát öltött. Persze mindezt csak egészen addig, míg Wanda meg nem próbált felkelni és vissza nem hullott a törmelékek közé.
Automatikusan emeltem fel az ölembe és úgy néztem fel a felettünk köröző gépre, amiben a többiek már vártak minket.
-Mindent megteszek, Wanda… -jegyeztem meg a dolgot, majd követtem Clint-et a gépre, Wanda-val a karjaimban.
Vissza az elejére Go down

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
333
∆ Kor :
99
∆ Tartózkodási hely :
Staff rezidencia



Tárgy: Re: 3. felvonás - Wanda Vas. 06 Márc. 2016, 00:05

•• Vérvörös nap ••

You can save the whole world and I need it!




Thanos fegyverei egyre gyorsabban pulzálnak, mialatt hőseink felemelkednek a hajóval. A civilek nagy része kijut a szigetről, de sajnos az idő rövidsége miatt sokan - főként sebesültek - a szigeten ragadnak. A számos ellenséges katona, menekült rab és civil egyenlő félként néz szembe a rájuk váró végzettel. Az önjelölt hősöknek - beleértve a galaxis őrzőivel - a mentőhajók fedélzetén a detonáció előtt sikerült a Xandar másik felére vezetniük a civileket.
Az utolsó pillanatban Tony még Pietroékhoz navigálja a gépet, és a fedélzetén immár a Bosszúállók teljes csapatával távoznak a detonáció elől. A robbanás elpusztítja majdnem a fél bolygót. Xandar központja számos más szigettel és azok lakóival az enyészetté válnak.




***

» A harmadik felvonás véget ért! Köszönjük a játékot mindenkinek!

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Sponsored content
↷ i still believe in heroes





Tárgy: Re: 3. felvonás - Wanda

Vissza az elejére Go down

3. felvonás - Wanda

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
2 / 2 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2

Similar topics

-
» Pietro Maximoff / Higanyszál és Wanda Maximoff / Skarlát Boszorkány (elhunyt)
» Wanda Maximoff / Skarlát Boszorkány
» 6. felvonás - Látom a tüzet
» 1. felvonás - Alattomos suttogás
» Ma éljjel egyedül vagyunk! - [Wanda&Tony]

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Infinity Marvel :: Univerzum - Játéktér :: Kaland játékok :: 1. Kaland :: 2. Kör-