» Üdvözlünk az Infinity Marvel frpg oldalán «
légy, aki lenni akarsz a marvel végtelen világában
Lépj be közénk
ne rejsd el magad

Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatdoboz
oszd meg velünk titkaidat

Itt tartózkodók
ki jár erre?

Jelenleg 16 felhasználó van itt :: 6 regisztrált, 0 rejtett és 10 vendég :: 2 Bots



A legtöbb felhasználó (71 fő) Hétf. 29 Május 2017, 19:54-kor volt itt.
Utolsó posztok
érkezett válaszod?


Share|
2. felvonás - Stark torony

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2

Vendég
↷ i still believe in heroes


Vendég



Tárgy: Re: 2. felvonás - Stark torony Kedd 05 Jan. 2016, 22:19

II. felvonás
the heroes
A világunk a feje tetejére állt és a csapat kezdett széthullani. A legkisebb elszólás is vezethetett konfliktushoz, legyen az bármilyen ártatlan. Wanda eltűnése nem csak a testvérét sújtotta le, hanem engem is. A lány az egyik legkedvesebb újonc nekem, és mióta a vonaton megmentette az életem, úgy éreztem tartozom neki. Az edzéseken, a folyóson, ha hozzám fordult, mindig próbáltam segíteni neki. Én nem azért aggódom, mint Romanoff, vagy Stark. Nem a képessége az, ami aggaszt. Mármint nem olyan értelemben, hogy rossz kezekbe kerülhet. Wanda az utóbbi időben nagyon rosszul volt, és ezt az edzéseken tudatta is velem. Többször képtelen volt uralni az erejét. Én nem azért aggódom, ami velünk történhet. Legbelül inkább az riaszt meg és tesz rendkívül nyugtalanná, miközben a lány szobájában turkálok, hogy vele mit tehetnek. Loki Coulson életére tört, egyetlen mozdulattal végzett vele. Ultron Pietro-t tette tönkre. Az, aki Wanda-t ragadta el, miért ne lehetne pont olyan kegyetlen, vagy még kegyetlenebb? A szemöldököm ráncolva próbálom kitörölni a fejemből ezeket a gondolatokat és gondosan áttúrni a levert bútorok alatt heverő kisebb tárgyakat. Rengeteg kép kerül a kezembe. A legtöbbön a Maximoff testvérek mosolyognak, és ez egy pillanatra megfagyaszt a gondolkodásomban. A vállam felett hátra pillantok, de nem látom a szobában Pietro-t. Az igazság az, hogy el sem tudom képzelni, hogy mit érezhet. Wanda is borzasztóan kikészült, mikor ő maradt egyedül, azt hiszem most vigyáznunk kell a fiúra, mert valószínűleg ugyanazt éli meg, mint a lány. Miközben megemelem a leborult éjjeli szekrényt, közvetlen a falnál pár csepp vért találok, de nem szólalok fel. Nem akarok megijeszteni senkit. Ha valaki észreveszi velem együtt, csendre intem. Ha nem, akkor visszatolom a bútort és Banner hangjára sietek a többiek után a konferencia terembe.
Beérve a terembe sietősen lassítok le, de a tekintetem megakad a hatalmas képernyőn, majd szépen lassan fordulok Dr. Banner felé, kérdőn, egekbe szökött szemöldökkel, majd szájtátva hallgatom, miközben beszél. Épp fészkelődöm, hogy a szavába vágjak, mert túl sok a kérdőjel, de annyira gyorsan szavak a doktor, hogy esélyem sincs. A képernyőn időnként felvillan a fickó, akiről beszélt, mire karjaim összefonva ugrál a tekintetem és végül Clint felé tekintek és lelkesen bólogatok, hogy egyetértsek a mondandójával, majd az épp leülő Pietrora pillantok és érzem számban azt a keserű ízt, amit annyira gyűlölök.
- Banner, én nem tudom, hogy ki ez a fickó, de biztosan köze van a kettőnek egymáshoz. Nem lehet ekkora véletlen, bárki is legyen a tag.- intek a képernyő felé jobbra, mikor ismét bevillan a férfi arca - Egyébként mit tudunk róla? Mennyire megbízható? - kérdőn nézek a doktorra, de inkább barátságosan, mint kételkedőn.
Miközben a válaszokat várom és figyelem a többieket, kieresztek egy benn rekedt sóhajt és megindulok a leült Pietro felé. Éppen egy lépéssel előtte állok meg és lehajtott fejjel révedek rá.
- Pietro, sajnálom, amit az imént mondtam, nem akartalak megsérteni. Visszaszerezzük a testvéredet, megígérem.- húzom félre a szám, majd elpillantok róla a többiek felé, végül pedig valahol az ülő srác mellett állok meg.
Vissza az elejére Go down

Vendég
↷ i still believe in heroes


Vendég



Tárgy: Re: 2. felvonás - Stark torony Szer. 06 Jan. 2016, 00:26



II. Felvonás.



Amikor elhagytam Midgardot csak találgatni tudtam hogy hova is kerülhetett a boszorkányi képeségekkel ellátott Wanda. Amikor megérkeztem Asgard-ra Heimdall-t nem találtam a helyén amit furcsáltam, hisz csak akkor hagyja el a helyét, ha nagy baj van. Úgy látszik a kis Midgardi akció ide is kihatott. Bifrost-ön állva megpörgetvén a pörölyt elindultam haza, hisz leginkább ott tudom megtalálni a válaszokat amiket keresek. Amikor beértem, épp egy népi megbeszélés folyt, ami kicsit emlékeztet a múltamra, hisz akkor is mindig akkor toppantam be amikor már zajlott. Mentségemre szóljon hogy akkor épp egy remek tivornya után tértem haza. Asgard népe néz rám meghökkenve. Mondjuk részben érthető, a semmiből termettem elő, és senki sem hívott. Megláttam elsétálni Heimdall-t majd kiáltottam neki. - Heimdall! Barátom! Mi történik itt? Mi ez a megbeszélés? Információkért jöttem hozzád. - Válaszként mutatta hogy vonuljak vele odébb. - Nos, barátom. Mi történt? - Majd válaszul meghökkentő szavakat kaptam. Megtámadták Xandar-t, és elbuktak, mészárlás folyik a bolygón... Ezt nem értem, ki lenne olyan merész hogy megtámadja pont Xandar-t... Az egyik legjobban őrzött bolygó, eddig akármilyen támadás érte kitudta védeni. - Ne aggódj, ide nem fognak eljutni, akárkik legyenek az elkövetők. Főleg hogy te vagy a Bifrost őrzője... - Közöltem vele miközben a vállára tettem a kezem. - Igazából információkért jöttem ide, de azt hiszem megtaláltam a válaszokat. A Bosszúállók egyik legújabb tagját elrabolták, képességekkel bír, de nem kell félteni. Nyomás alatt láttam használni az erejét, megtudja magát védeni.  Csak egy kérdés hogy megtudjak bizonyosodni róla hogy jó helyre megyek, merre van a lány? - Kérdeztem bizakodva, hátha látja. Válaszul azt kaptam hogy fogságban egy mozgó járműben, de azt sajnos nem tudja merre. Nos, ez nem új információ de Xandar igen, és van egy olyan érzésem ott kell keresni a lányt is. Elindultam vissza Midgard-ra elújságolni a fejleményeket, noha a közönségem nem volt valami érdeklődő felém. Banner elment Skype-olni vagy mi a fenének hívják, Pietro a fallal beszélgetett, Kapitány meg bútort tologatott. Senki sem figyelt rám. - Ahol dolgunk van az nem más mint a Xandar nevü bolygó, leigázták a bolygót így ott a helyünk. Valószínű ott van Wanda is. - De sajnos nem kaptam figyelmet. Majd jött ki Banner aki felszólított párunkat hogy megossza újdonsült információit amiből kiderül hogy volt egy potyautam Asgard-ra. - Oh, hát, hogy mit tudtam meg? Ugyanezt. -  Feleltem kicsit kínosan a doktornak. - Észrevettem hogy a figyelmetek nincs a helyén, így nem indulhatunk el harcolni! - Szólitottam fel a csapatot. Noha én régen rengetegszer szórakozásból mentem harcolni, de nem lett nagyob bajom. De ők emberek, nincs olyan állóképességük mint nekünk Asgardiaknak, sem kiképzésük. - Mindenki szedje össze magát, mert mi is beállhatunk a vesztesekhez, és higyjétek el, akkor nem fog tudni segíteni senki ezen a világon se a Xandariak-nak, se Wandának. - Szóltam mindenkihez kicsit dühösen, hogy vegyék észre magukat.



Vissza az elejére Go down

Vendég
↷ i still believe in heroes


Vendég



Tárgy: Re: 2. felvonás - Stark torony Vas. 10 Jan. 2016, 15:13



II. felvonás



Miután Pietro elvonult, én Steve mellé léptem és vele együtt igyekeztem felkutatni néhány dolgot, ami hasznos lehet a keresésben, de nem nagyon találtam semmit. Csak szomorú tekintettel nézegettem a képeket, amelyeken a Maximoff-ikrek néztek vissza ránk, önfeledten mosolyogtak és ölelték egymást. Néhány képen még a szüleik is ott voltak. Szép család voltak, de a háborút tönkretette ezt. Megértem Pietro érzéseit, de nem hagyhatja, hogy elvakítsák az érzései. Muszáj összekapnia magát és teljes mértékben a csapatra koncentrálni. Ha összeroppan, akkor a testvérét sem fogja visszakapni és ez sajnos tény.
A kutatásnak aztán az vetett véget, hogy Banner elhívott minket, egyenesen a konferenciaterembe, hogy megmutasson nekünk valamit. A földönkívülis megjegyzésem aztán végül is célba talált, mert neki van egy ismerőse. Egy bizonyos Peter Quill nevű alak, aki a galaxis egy távoli pontján tartózkodik.
Csak csendben hallgattam végig mindazt, amit mondott a dolgokról.
-Valószínűleg van összefüggés a dolgok között. Ha valaki elvitte Wanda-t, akkor az nem véletlen. Azt mondtad, hogy valami földöntúli dolog vitte el a másik Maximoff-ot, így nyilván köze van a két esetnek egymáshoz. Ha nekem lenne a birtokomban olyan erő vagy személy, mint Wanda, akkor én sem csak a Földet támadnám meg. Nyilván nem csak minket akar leigázni, hanem az egész galaxist is. És ha tényleg sikerül neki, akkor nagyon össze kell szedni magunkat ahhoz, hogy fel tudjuk venni vele a versenyt. Hideg fejjel kell gondolkodnunk, nem szabad szétesnünk. Most nem. –pillantottam a többiekre, majd megállapodott a tekintetem az üldögélő Pietro-n. Belé kéne valahogy értelmet verni, csak még azt nem tudom, hogyan…
Vissza az elejére Go down

Vendég
↷ i still believe in heroes


Vendég



Tárgy: Re: 2. felvonás - Stark torony Kedd 12 Jan. 2016, 22:14


II . felvonás




Amíg a többiek elvoltak foglalva, addig én elvittem Peppert a reptérre, biztonságba akartam tudni. Inkább távolról aggódjon, és talán nem esik baja. Jelenleg a Stark torony számára nem biztonságos. Sőt egyikünknek sem, de nekünk muszáj itt maradni, mert Wandát mindenképpen meg kell találnunk. Megint elporolunk pár hátsót, aztán talán pihenhetünk egy kicsit. De nem sokat, mert a hősök sosem pihennek, ahogy az ellenség sem.
Keserű ízt éreztem a számban mikor Peps gépe felszállt. Nem lehetek mellette, nem tudom megvédeni, ha esetleg valami baja esik, tudom, hogy Happy vigyáz rá, de mégsem olyan mintha én lennék mellette. Ez a tudat fog egyszer az őrületbe kergetni. Nem pedig a gyerekvállalás, mert az a másik dolog ami megtudna engem ölni.
Visszatértem a toronyhoz, beparkoltam a kocsival, és nyugodtan sétáltam fel a többiekhez. Közben volt ugyan értesítés, de vezetés közben nem fogok ilyenekről tárgyalni. Peter Quill hívott minket, vagyis a zöld barátomat Bruce-t, ez a kaki ami a nyakunkba akar zúdulni akkor nem kicsi. Űrbeli cimboránknak is baja lehet.
- Nyugi Villám Vili. – léptem be a szobába, majd biccentettem a Lord felé.
- Mint mindig ezt is megoldjuk , de amíg nem ismered a támadóerőt, csak egy szeletnyit láttál belőle nem mehetünk fejjel a falnak. Ez a fickó, nő, vagy tudom is én, hogy mi ahogy Natasha is mondja az egész galaxist magának akarja. Az a nagy helyzet, ha mi nem állítjuk meg senki nem fogja. Most az egyszer az összes követ megmozgatjuk, mert szükségünk van mindenkire, aki él és mozog. Lokinál leromboltuk fél New Yorkot, a kormány majdnem felrobbantotta a másik felét, ha erről tudomást szerez, az összes nukleáris fegyvert beakarja majd vetni. Akkor pedig már mi sem tudunk semmit csinálni, hősökre van szükségünk, de legfőképpen ránk. Nekünk kell példát mutatni azzal, hogy elnáspángoljuk a rosszfiúk fenekét- utáltam szónokolni, utáltam tanácsot adni, de most a csapatnak szüksége volt rá, még akkor is, ha nem engem szeretnek a legjobban, sőt a hátuk közepére se kívánnak.
Megfogtam Pietro vállát, hogy rám figyeljen.
- Figyelj kölyök, nem vagyok jó a szónoki beszédben , sőt egyszerűen borzasztó vagyok Pep írta meg helyettem őket. Viszont megmentjük a húgodat, ha törik, ha szakad. Azt is tudom, hog a szemetekben még mindig csak egy fegyvermágnás pasas vagyok, de akkor is megmentem a húgodat, ha egyedül, akkor egyedül. De ennyivel tartozom neked, és neki is. – néztem rá egy fáradt sóhajjal.
- Tehát az a nagy büdös helyzet, hogy még nincs kedvem meghalni, de ha siker érdekében elbukunk páran, talán az elnök mártírt csinál belőlünk vagy valami hasonló. De nem is ez a lényeg, a fontos az, hogy mindent ki kell deríteni az ellenségről, milyen hadserege van, hogy nagyjából normálisan feltudjunk készülni. A Vas Légiót kibővítem, de Bruce ebben segítened kell . - pillantok tudós barátomra.
 

Vissza az elejére Go down

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
629
∆ Kor :
37
∆ Tartózkodási hely :
next to my a-holes



Tárgy: Re: 2. felvonás - Stark torony Vas. 17 Jan. 2016, 18:35


II felvonás
i need your help

Nem volt sok időm azzal foglalkozni, hogy megvárjam a választ. A Milano-ba ülve azonnal megindultam az anya-bolygó felé. Ami ezúttal Xandar-al történt, több volt, mint a legutóbb támadás. A hadtest és a friss Őrzők együtt képesek voltak megállítani azt, de most valami megváltozott. A sereg sokkal erősebb és ismeretlenebb számunkra. Ráadásul a hadtest elbukott - azt gondoltam, hogy ez soha nem történhet meg, hogy kitartanak, hogy ők lesznek a világegyetemben az utolsók, akiken átjuthat a sötétség, és most mégis. Bejutottak és elvitték a követ. Már nem számított, hogy ki vagyok és mire vagyok képes. Szükségem volt a segítségre, ezért tárcsáztam Doktor Bannert.
Egyszerűen se kép, se hang, mintha csak próbálkoznék egy sötét eszközhöz beszélni. Pár másodperc elteltével azonban hallom, ahogy Bruce hangja recsegni kezd és arra kér repüljek biztonságos övezetbe. Így is teszek. Miközben emelem a gépet és távolodom a bolygótól, Xandaron túl észlelek egy sötét gépet. Más, mint a többi. Sokkal kisebb és sokkal gyorsabb lehet. Pontosan nem tudom, hogy mi célt szolgálhat, de ezzel nincs időm törődni. A földre indulok.

Repülés közben folyamatosan recseg a szerkezet és pár perc elteltével konkrétan mindent hallok, ami abban a teremben zajlik és a kép is visszajön, de próbálok úgy tenni, mintha nem venném észre. Úgy fest a doktor nem igazán beszélt rólam és a világomról a barátainak. Gondolhattam volna, hogy nem az a hencegős fajta, de most biztos nem fogok életrajzot bemutatni. Hallom a vádló kérdéseket, hogy mennyire bízhatnak bennem, meg hogy ki vagyok. És az is eljut a fülembe, hogy valaki eltűnt. Majd kiéleződött a szituáció és a szőke kigyúrt alak kezdett el arról prédikálni a többinek, hogy szedjék össze magukat. Remek csapat! Azt gondoltam, hogy ők lesznek a legnagyobb segítség, erre kiderül, hogy saját magukról sem tudnak. Szótlanul vezettem a gépet New York felé, mikor belépett a körszakállas és biccentett. Arról kezdett beszélni, hogy nem rohanhatnak fejjel a falnak, hogy össze kell szedniük magukat. Majd a halálról kezdett beszélni, hogy mekkora király lesz, ha mártírt csinál belőlük valami földi nagy fickó. Tényleg ők a B tervem? Konkrétan kezdem szégyellni magam az Őrzőim előtt.
- Héj, héj! - szólaltam bele a kagylóba, de a tekintetem ugrált a légvonal és közöttük - Lehetne, hogy nem próbál meg mindenki most kiskirályt játszani és figyeltek arra, amit mondtam? A világunk veszélyben van. Aki úgy érzi, hogy szét csúszott inkább maradjon itt. - köszörültem meg a torkom, majd egy komoly pillantást vetettem rájuk - Három perc múlva érkezem a torony tetejére, és nem fogok senkire várni. Aki kész harcolni és segíteni nekem jöjjön. A többi engem nem érdekel... - elcsendesedve húztam oldalra a szám - Láttam egy gépet hadtesttől délre. Kicsi volt és sötét, azzal simán elhozhattak bárkit tőletek. Ha így van, akkor meg kell menteni... - pillantottam magam elé, majd lassan megkezdtem a leszállást - Aki most velem tart, az Őrző lesz. Belép a Galaxis őrei közé, és ebben a csapatban én dirigálok! És srác... - próbáltam a leginkább letargikus állapotban lévőhöz szólni - Ha mást nem is, de felviszlek ahhoz a hajóhoz. - fogalmam sincs, hogy kit vittek el, és nem is tartozik rám, de látom, hogy a fiúnak szüksége van egy kis reményre. Én ha elrabolnék valakit, azzal a csendes és gyors M183-assal tenném. Gyanús, hogy azon lesz, vagy legalábbis volt. - 3 perc, Doktor! - jelentem ki, és még mielőtt bármelyik okos a bizalomról, vagy a csapatszellemről kezdene nekem regélni, lerakom.

Őszintén nem számítottam rá, hogy ennyire szétcsúszott csapattal találom magam szemben, akik ennyire nem képesek a józan határokon belül maradni. Mind ossza a parancsot. Félő, hogy odafenn is ezerfelé mennek. Így, ha a Milano-ra teszik a lábukat, én leszek a Kapitányuk. Xandar bajban van, és nem érdekel egyik kakaskodása sem, nekem nem fognak még ők is veszélyt hozni a világomra. Értem már, hogy a Doktor miért aggódott...



Zene
• •

_________________
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
452
∆ Kor :
47
∆ Tartózkodási hely :
☢ with H e r o e s



Tárgy: Re: 2. felvonás - Stark torony Vas. 17 Jan. 2016, 23:07



2. felvonás - Stark torony

Sötét egybeesések


Egy égi jel, vagy valamiféle csoda kell ahhoz, hogy ismét összeszedjük magunkat. Nem tudjuk, hogy mi van Wandával, és csak találgatni tudunk ebben a pillanatban. Utolsó mentsvárként keservesen kutatunk a szobájában, és elmerengünk egy-egy családi fotóján, vagy épp magunkba roskadva gondolkozunk, vajon hol rontottuk el. Miért nincs itt velünk, mit tehetnénk, hogy újra itt legyen közöttünk, hogy hallhassuk a kacagását, hogy újra magunkhoz öleljük Őt?
Az égi jel Peter Quill barátom hívásának formájában megérkezik, majd mikor a nagyteremben fogadom hívását, döbbentem eszmélek rá, hogy nagy bajban van. Kiáltok a csapatnak, akik immáron Thorral kibővülve a konferenciaterembe sietnek. Eközben Peter épp az életéért küzd, ugyanis a Xandar bolygó támadói jelentős tűzerővel próbálják megakadályozni, hogy elhagyja a légkört. Mivel a pajzsot folyamatos találatok érik, esélyünk sincs arra, hogy tökéletes kapcsolatot létesítsünk a hajó és a torony között. Így mikor eldarálom a mondandóm, Peter csak fel-felvillan a kijelzőn. A többiek értetlenül néznek rám, és próbálják megfejteni, amit mondtam nekik. Bárcsak lenne egy óránk, hogy mindent megmagyarázzak, de ha Peter tényleg ideér, akkor minden világos lesz nekik. Míg találgatunk, és várjuk, hogy a vétel kitisztuljon, tekintetem Pietrora vetem, és pár pillanatra elrévedek rajta.
Milyen vihar tombolhat most a fiatalember lelkében?! Éppen csak visszakapták egymást, most valakik ismét elszakították tőle. És erről többek között én tehetek. Lesütöm a szemem, majd odasétálok hozzá. Kezemet a vállára teszem, majd a szemébe nézek. Nem mondok semmit, nem is akarom tovább erősíteni a vihart a lelkében. Nem az kell neki, hogy mind azt mondjuk, "minden rendben lesz". Cselekednünk kell. És biztos vagyok benne, hogy Pietro és én ott leszünk Peter hajóján. Mert ott kell lennünk.
Abban is biztos vagyok, hogy a többiek is jönnek, mindannyiunknak fontos Wanda, ám míg egymást marjuk, addig csak gyengítjük azt az egységet, amit Loki és Ultron legyűrésekor alkottunk.
Ismét "egy csapat-egy lélek" kell lennünk, egy irányba nézni, ami ez esetben egy hatalmas kék bolygó. Együtt csapunk le az ellenségre, és ha Wandát nem is találjuk ott, újabb nyomokra lelhetünk, és ártatlanokat menthetünk. Hisz mindig ezt tesszük. Mert így érezzük helyesnek. De ez csak egy csapatként valósulhat meg, olyan tagokkal, akik tudják, hogy mit kell cselekedniük.
Clint megjegyzésére csak bólogatok, tisztában vagyok vele, hogy a lényeget megértették, és ha nekiállnék minden mondatomat kifejteni, egy óra múlva sem indulnánk el. És jobb, ha Starlord szájából hallják, amit tudniuk kell... mindenképpen hitelesebb lesz.
Thor kisvártatva elmondja, hogy ugyanazt tudta meg, amiről én tájékoztattam a csapatot. Nem baj, meg kellett próbálnia, nem számíthattunk Peter hívására. Önként elment, egy másodpercig sem gondolkodott, hogy megpróbálja-e vagy sem, pedig ő aztán tényleg nem tartozik felelősséggel Wandáért. Nagyon tisztelem és becsülöm Őt, hiszen amint esélyt lát az ártatlanok védelmére, egy percet sem habozik. Nem véletlenül csak neki engedelmeskedik a Mjölnir. Csodálva nézem, amikor a csapatot fegyelemre inti, látszik, hogy mennyire fontos neki is ez a küldetés, és Wanda, valamint a xandariak védelme.  
- Natasha, Wanda valóban erős fegyver, de van a Xandaron valami, ami még nála is erősebb. Peterrel egy korábbi beszélgetésem során szó esett arról a kőről, ami Loki jogarában volt, majd Ultront létrehozta, és most Víziónál van. Egy hasonló követ őriznek Xandaron is, aminek lilán vibráló ereje pusztítóbb, mint bármelyik fegyver. Azt hitték, hogy a legnagyobb biztonságban a Nova hadtestnél lesz. Talán az kell a támadóknak. - sütöm le tekintetem. Ha a másik követ megszerzik, nem sok esélyünk lesz ellenük a harcban. Ha ezek a lények a köveket gyűjtik, akkor nem lenne tanácsos Víziót magunkkal vinnünk, hiszen neki is a birtokában van egy. Potenciális célpont lenne, bár nagy segítsünk lenne a harcban. De nélküle kell megpróbálnunk. 
- Steve, Ő nemcsak megbízható, de az egyik legjobb ember, akit ismerek. Erre a szavamat adom. - fordulok Kapitány felé. Megértem, hogy tartanak az újtól, az ismeretlentől, de most Peter Quill az egyetlen esélyünk, ehhez nem fér kétség. Ha nem lesznek képesek megbízni benne, akkor maradjanak, én akkor is vele tartok.
Pietro megjegyzésére Steve reagál, többet fölösleges is lenne mondanom annál, mint amivel nyugtatja az ifjút.
Tony is betoppan időközben, Peppert helyezte biztonságba. Megértem, neki Pepper a legfontosabb. Bár ismét nagy mellkassal lép a terembe, mégis nagyrészt igaza van. Titokban kell ténykednünk, nem volna tanácsos a kormányt bármilyen szinten a mi kis magánakciónkba beavatni. Így tehát magunk vagyunk. Ez lesz a "mi kis titkos bevetésünk". Reméljük, hogy nem fogunk ezidő alatt hiányozni senkinek. Minden esetre az űrben nem tudnak elérni minket, talán ebből a szempontból is tanácsos lenne Víziót itt hagyni, hiszen lenne, aki fedezné a hátunkat, és jelezni tudna, ha mégis a Földön elfajulnak a dolgok.
Legalább elég erőteljesen kifejezi szándékát afelől, hogy Vasember is velünk tart az űrbe. A mártíros megjegyzésre egy fintorral reagálok, én jobb szeretném, ha a világ nem szerezne tudomást arról, ha esetleg ottmaradok a harcban. Nyilván Tony hiánya mindenkinek feltűnne.
- Tony, Peter mindjárt itt van a gépével. Nincs időnk a Vaslégióra. Magunk vagyunk. - tekintek körbe a csapatra. - Most igazán szükségünk van egymásra, nincs más segítségünk. - eközben Peter is beleszól a vonalba, úgy látszik biztonságos övezetből tud beszélni már. Keményen szól hozzánk. - Igaza van. - Biccentek felé, miközben a csapatra nézek, majd a képernyő felé fordulok, és hallgatom Őt. Elmondja, hogy mindössze 3 percen belül itt van. Nem is csodálom, a térugrást követően már csak ide kell manővereznie a toronyhoz a Föld légköréből. Fürge gép a Milano, nemsokára személyesen is megtapasztalhatom. Nemrég még csak viccelődtünk ezzel, és most tényleg felszállhatok rá. Furcsa lesz, de egyszer mindent ki kell próbálni.
Keményen hatnak szavai, le is sütöm tekintetem. De teljesen igaza van, egymást kell segítenünk, az Ő gépén azt tesszük, amit mond. Ha tetszik, ha nem. És aki nem ért ezzel egyet, maradjon itthon a házat őrizni. - Én ott leszek! És úgy gondolom, hogy mindannyian Veled tartunk.  - nézek a kijelzőre, majd csendben hallgatom, amikor Pietrot biztatja szavaival. Remélem, hogy a remény újabb szikrája felgyújtja az ifjúban a harci szellemet. - Peter! Egy fekete kisgépet láttál, nagy valószínűséggel azt, amelyikkel elrabolták a barátunkat. Ott a helyünk! - lépek előre, majd a többiek felé fordulok, amikor a vonal megszakad.
- Döntenetek kell! Mindannyian nagy veszélyben leszünk, talán nem is éljük túl. Ám ha esély van rá, hogy megmentsük a társunkat, meg kell próbálnunk! Az ellenség már biztosan megszerezte a követ, és Wanda is nála van. Nem tudjuk, hogy kivel állunk szemben, mégis arra kérlek Titeket, hogy csatlakozzatok Peterhez, bízzatok meg benne és bennem is. Mentsük meg Wandát, az ördögbe is! - Megvárom a többiek válaszát, és azokkal, akik csatlakoznak a küldetéshez, megindulok a tetőtéri leszálló felé, hogy meginduljunk egy ismeretlen bolygóra egy ismeretlen ellenség ellen, együtt, egy csapatként.

notes:  this is teamwork  


• •

_________________

That's my secret. I'm always angry.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://www.http://infinity-marvel.hungarianforum.com

Vendég
↷ i still believe in heroes


Vendég



Tárgy: Re: 2. felvonás - Stark torony Hétf. 18 Jan. 2016, 01:04



II. Felvonás.



Kiderült hogy semmi új dolgot nem tudtam meg Heimdall-tól hisz mire visszaértem Banner már értesült ezekről a dolgokról az egyik barátjától. Nagy nyomás alatt van a csapat Wanda miatt, amit megértek, hisz egy bajtárs a legfontosabb. Noha nekem le kellett cserélnem a bajtársaimat, de úgy vélem ők már kinőttek engem és boldogulnak nélkülem. Sif vezeti most a csapatot, és rá pedig hallgatnak, mernének nem hallgatni... Miután helyretettem a csapatot a képernyőn beszélő űrhajós alakra tekintettem. Szavai segítségkérőek, de egyben hivalkodóak is, attól tartok Stark kap egy vetélytársat, ami nagyon nem jó ha csatába indulunk. Előre figyelmeztetett mindenkit hogy a járművén ő lesz a főnök. Na ez egy kicsi zavart keltett bennem. De most nem törődök vele, majd ha ideér. Nem szeretem amikor egy ismeretlen alak dirigál, főleg nekem. Xandar népe sokat köszönhet Asgard-nak. - Őrzők... Csak szerintem vannak eltellve maguktól? - Néztem mindenkire kérdő tekintettel. A népem számtalan évek óta őrzi a kilenc birodalmat, mégsem nevezi magát őrzőnek. De aztán meghallottam Banner-től hogy a lila követ említi. Na ez tényleg furcsa... Amikor Erik Selviggel elmentem válaszok után kutatni, láttam az összes követ, és annak céljait. - A lila kő, amit te mondasz Banner, eredeti nevén az Orb. Erő kőnek hívják. Összesen hat követ láttam a látomásomban. Ezeket atyám Odin, végtelen köveknek nevezte még gyerekkoromban. Ha tényleg megkaparintotta az ellenség, akkor bajban vagyunk. Tudni illik a kő megnöveli használójának az erejét, de nagyon erős akarattal kell bírnia, különben elpusztítja a használót. - Közöltem mindenki felé. Úgy tűnik nem csak egy kisebb háborúba nézünk elébe, ide egy összeszedett csapat kell, és ha én is leállok ezzel a Peter-el veszekedni, nem tudunk közösen együtt dolgozni. - Rám számíthatsz barátom! - Teszem a kezem a Doktor vállára. - Mindenki kell jelen esetben, akárkik legyenek ezek az őrzők, biztos hogy nem lesz egyszerű kialakítani velük egy társasági alapot. - Egy harcost csak a csatában tudsz megismerni, és bízni benne, mert ott nem a szavak számítanak, hanem a tettek. - Stark! - Szólitottam fel és elindultam felé. - Tudom hogy a kedvesed biztonságát mentél biztosítani, nem tudnál pár vasbábút küldeni Jane-ért? Hogy odavigyék ahova Peppert? - Tettem fel a kérdést bizakodva.



Vissza az elejére Go down

Vendég
↷ i still believe in heroes


Vendég



Tárgy: Re: 2. felvonás - Stark torony Kedd 19 Jan. 2016, 06:14


- II. felvonás -

Pietro-t láthatóan nagyon megviselték a történtek, ami persze érthető, hisz Wanda-val nagyon közel állnak egymáshoz, elvégre ikrek volnának. Ennek a kettőnek a kapcsolata pedig még ennél is bizarabb. Természetes, hogy aggódik Wanda miatt, szomorú, hogy esetleg elveszítheti a testvérét, de azt gondolom, hogy még ha nehezére esik is, de a sziporkázó énjével többre mennénk.
Közben azért az események kezdtek szépen felpörögni, Banner a semmiből előrántott egy földönkívüli havert, és pár perc leforgása alatt olyanokat hadartak el, hogy csoda, ha a felét egyáltalán sikerült felfognom. A SHIELD-nél már hozzászoktam, hogy vannak fura dolgok, de azért mindig durva, hogy nem vagyunk egyedül. Arról meg nem is beszélve, hogy hány Loki rohangálhat a világűrben, és hányan lehetnek, akik még nála is rosszabbak.
Stark meg persze hozta a formáját, de kivételesen most nem idegesített vele, ő legalább a régi volt, pont olyan, mint szokott lenni, és ez jó, ha valaki meg tudja őrizni a mivoltát egy ilyen helyzetben is. Mert aztán lehet hurrogni, hogy nem kell elviccelni a dolgokat, de szerintem ez nála valami védekező mechanizmus, hogy ne nézzék gyengének, hanem inkább tartsák egy idiótának. A Pietro-hoz való hozzáállása pedig egyenesen meglepett, nem gondoltam volna, hogy tud normális is lenni. Hát vannak még csodák.
Aztán Banner haverja, az a Peter Quill ragadta magához a szót, közölte, hogy aki az oldalán fog harcolni, az mostantól az Őrzők közé tartozik, és abban a csapatban ő osztja a parancsokat. Csodálatos. Ő lehet az intergalaktikus Tony Stark ezzel a fellépéssel, éljenek a földönkívüli Bosszúállók. De itt most Wanda élete a tét, csak ő számít, így nekem olyan mindegy, hogy kinek az oldalán harcolok, és ki dirigál, amíg egy a célunk. Banner csak tovább ragozta ezt a dolgot, és közölte, hogy ő Quill-el tart, és mindenki döntse el, hogy csatlakozni akar-e hozzájuk, de meg kell próbálnunk megmenteni Wanda-t.
-Az elején mindenki játssza az agyát és ki akarja magát húzni a felelősség alól. De azt gondolom, hogy az utóbbi most nem áll fenn. Mindenki azonnal jött a hívásodra, és szerintem mindenki nevében nyugodtan mondhatom, hogy meg akarjuk menteni Wanda-t, hisz közénk tartozik. Sok mindenen mentünk együtt keresztül, és többször bizonyítottuk, hogy jó csapat is tudunk lenni, ha nagyon akarunk. Az pedig nem kérdés, hogy bízunk benned, és ha szerinted ez a fickó jelentheti a megoldást Wanda megtalálásához, akkor vele kell tartanunk. Szóval részemről nem kérdéses a dolog. -fejtettem ki a véleményemet az egésszel kapcsolatban, ha már eddig hatalmasakat hallgattam csak.
Banner-rel és a csatlakozottakkal együtt indultunk meg a tetőtéri leszálló felé, egy lépéssel közelebb kerülve Wanda megmentéséhez.

Vissza az elejére Go down

Vendég
↷ i still believe in heroes


Vendég



Tárgy: Re: 2. felvonás - Stark torony Pént. 22 Jan. 2016, 14:01



II. felvonás


Mostanában nem mentek jól a dolgaim. A fizikai állóképességem megromlott, rémálmaim és pánikrohamaim voltak és egyre inkább kezdtem úgy érezni, hogy hiába kaptam vissza a testvéremet, nem igazán találtunk egymásra. És most, hogy legalább a lehetőségünk meglett volna arra, hogy mindent rendbe hozzunk, elvesztettem. Elvitték és nem tudom, hogy hova vagy miért. És az idegességem célpontja a csapat lett, hisz kétségbeesésemben nem tudtam kit vádolhatnék azért, ami történt. Leginkább magamat, de ezt nem akartam beismerni, hisz nem szokásom elismerni a hibáimat.
A többiek után mentem abba a hatalmas terembe, ahonnan valami srác nézett vissza a képernyőről, de nem nagyon foglalkoztatott, mivel én csak az első ülésre alkalmas helyet pásztáztam, amit meg is találtam magamnak. Nekem csak a húgom kell és vissza is fogom szerezni, ha törik, ha szakad.
A Kapitány szavai nem leptek meg, hisz ő mindig is túl lelkiismeretes volt, így a bocsánatkérésére csak egy halvány mosoly volt a reakcióm, de ami tényleg a leginkább meglepett, az Stark volt és a kis beszéde. Tényleg arra volt szükségem, hogy felrázzanak a mélázásomból és ez most sikerült is neki. Bár nem hittem volna, hogy pont ő lesz az, aki majd ilyen hatással lesz rám éppen ezekben a percekben.
-Köszönöm… -néztem rá egy hálás pillantás kíséretében, majd fel is pattantam és a többiekre néztem, majd a pillanat töredéke alatt indultam el, hogy szerezzek magamnak valami cuccot, hogy ne gatyában induljak el a csatába. Miután sikerült felöltöznöm, még gyorsan vetettem egy pillantást a csapatra, hogy készen állnak-e arra, hogy elmenjünk.
-Gyerünk már! Most nem nyugdíjas találkozón vagytok! –jegyeztem meg a dolgot türelmetlenül, majd gyorsan fel is siettem a tetőre, ahol elvileg a hajó már várt ránk.


A hozzászólást Pietro Maximoff összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Vas. 24 Jan. 2016, 12:59-kor.
Vissza az elejére Go down

Vendég
↷ i still believe in heroes


Vendég



Tárgy: Re: 2. felvonás - Stark torony Szomb. 23 Jan. 2016, 13:12



II. felvonás



Pietro reakciója teljesen érthető volt, hisz a húgát elvitték és nem tudjuk, hogy hová. Azt sem tudhatjuk biztosra, hogy él-e még vagy azt, hogy a mi oldalunkon áll-e. Mert akárhogy vesszük, vannak dolgok, amiket nem tudunk megakadályozni. Loki is átmosta Clint agyát és ellenem küldte, így az sem lehet kizárt, hogy Wanda agyát is átmosták és a saját testvérére fog majd támadni, ha találkoznak.
A megoldás aztán egy Peter Quill nevű alak személyében érkezett, aki egy földöntúli hős vagy micsoda. Gondolom olyanok ők, mint mi itt a Földön. Ők lehetnek a földönkívüli Bosszúállók, legalábbis én így gondolom. Viszont ebben a helyzetben szükségünk van minden olyan emberre, aki segítségünkre lehet a feladat végrehajtásában. Akármennyire is tűnik úgy, hogy ez az alak vetélkedhet Tony Stark önteltségével, most csak az a lényeg, hogy megmentsük Wanda-t.
A Maximoff fiú dolgaiba nem akartam beleszólni, hisz Steve és Tony eléggé megértőnek bizonyultak vele szemben. Utóbbin egészen meg is lepődtem, hogy képes normálisan is hozzáállni egy másik emberi lényhez. Bár lehet, hogy csak bűntudata van az ikrek szülei miatt. Sosem lehet tudni ennél az alaknál, hogy mit gondol, vagy mit miért tesz.
Csupán arra kaptam fel a tekintetemet, amikor arról volt szó, hogy ez a Peter mindjárt ideér és vele kell tartanunk, ha tényleg szeretnénk megmenteni Wanda életét és ismét embert faragni Pietro-ból.
-Ha ezzel valóban megmenthetjük Wanda-t, akkor nem kérdés, hogy a hajón van-e a helyünk vagy sem… -pillantottam a többiekre, majd csatlakoztam a töbiekhez és velük együtt indultam meg a tető felé.
Vissza az elejére Go down

Vendég
↷ i still believe in heroes


Vendég



Tárgy: Re: 2. felvonás - Stark torony Szomb. 23 Jan. 2016, 17:04

II. felvonás
the heroes
Nem számítottam rá, hogy Wanda élete veszélybe kerül, méghozzá ilyen súlyos körülmények között. Teljesen más lett volna a helyzet, ha a földön történik valami. Pietro és a csapat szétcsúszása meglepett mindenkit, de pár perc leforgását követően azt hiszem érthető, hogy miért reagált úgy mindenki, ahogy. Jó csapat vagyunk, ezt bizonyítottuk már nem egyszer, és fogjuk még -azt gyanítom- nem egyszer. Rossz pillanatot éltünk meg, mert az egyikünk eltűnt és tulajdonképpen nyomtalanul kellett volna utána indulnunk, ha nem hozza fel a nagy képernyőre Dr. Banner a barátját. A férfi elsőre nekem nem feltétlen bizonyult szimpatikusnak, de nem is igazán éreztem úgy, hogy nálam lenne a szó, és ennek hangot kéne tulajdonítanom. Hagytam, hogy megbeszéljék egymás között, amit kell és Pietro mellé léptem. Egy halvány mosoly volt a válasz és abban bíztam ellépve tőle, hogy nem haragszik rám. Wanda-val legutóbb az edzésen volt egy komoly incidensem, és épp elég, hogy emiatt bűntudatot viszek magammal. Nem akarom, hogy a testvére is nehezteljen rám.
Kapkodtam a fejem, és próbáltam mindent feldolgozni. A fickó három konkrét percet adott, és leközölte, hogy ő lesz a Kapitány. Érthető, hogy a saját terepén nem bízik bennünk és elsőre nem nyújtottunk túl jó benyomást. Amíg a többiek válaszolgattak, és beszélgettek, megindultam a folyosón, és felrohantam a lépcsőn, hogy a szekrénybe nyúlva előkapjam a szerkómat. Mivel esti kocogásból értem be, nem voltam harci szerelésben. Az űrben pedig nem akartam melegítőbe rohangálni. Átöltöztem szuper gyorsan, amennyire csak tudtam és visszafele rohantam a többiekhez. Hallottam, hogy Thor arra kéri Starkot, hogy helyezze biztonságba Jane-t. Buck jutott eszembe. Neki legalább akkora menedéket kellene kapnia, de a számat nem nyitottam ki.
- Megmentjük a világot, hogy kinek az oldalára kell ehhez csapódni, olyan édes mindegy. - ezt inkább csak úgy szavaltam menet közben a tetőre. Leginkább Natashat érhette el a megjegyzésem, mert mögötte vonultam, de mindeközben felfelé haladva azon járt a fejem, hogy mi lesz, hogy ha nem sikerül? Mi lesz, ha odafenn olyan erővel találjuk magunkat szemben, akihez képest kevesek vagyunk? Mi lesz, ha nem mind jövünk haza? Vagy, ami a legfontosabb, mi lesz, ha Wandat nem találjuk meg?
Vissza az elejére Go down

Vendég
↷ i still believe in heroes


Vendég



Tárgy: Re: 2. felvonás - Stark torony Szomb. 23 Jan. 2016, 21:52


II . felvonás




Tényleg az én beszédem rázta fel a kölyköt? Peppernek igaza lett, megint. Lassan tényleg készen állok arra, hogy saját gyerekem legyen. Ha még azt is képes voltam kihúzni a gödörből, aki szerintem a mai napig utál, egy saját gyerekkel csak nem lehet ekkora baj.
- Igyekszem. – eresztettem felé egy fél mosolyt, majd itt sem volt.
- Ne aggódj Thor, Jane hamarosan Pepper mellett lesz, és együtt rágják a körmüket aggódásképpen, vagy elterelik egymás figyelmét. A lényeg, hogy biztonságban lesznek a Légió pár tagja is figyel rájuk. Ami pedig PÉNTEK a Vas Légiót érint, a 23-as kód lép érvénybe. – indultam el közben a páncélomért. A 23-as kódot csak akkor vetem be, ha mi nem vagyunk itt a várost mégis támadás éri, ekkor lép életbe a kód ami arra szólítja fel a légiósokat, hogy embereket mentsenek, támadjanak, ha kell. Lehetséges, hogy most az összeset elveszítem, és újakat kell gyártanom, nem baj legalább lesz mivel foglalkoznom, ha ezt túlélem.
- Ó, és visszatért a mi speednyulunk. Örülök, hogy visszatért a kedved Kölyök. – követtem Pietrot. Még hogy nyugdíjas találkozó. Csak mert ő olyan, mint aki egész nap kávét iszik, amit energiaitallal főzött le annyira azért nem kéne sietetni minket. Na igen a páncél most a csuklómon pihent karperecként, hasznos kis kütyü volt ez, legalább nem tűnt fel senkinek sem a nyílt utcán, na nem mintha annyira járnék nyílt utcán egyedül, gyalog.
Ez a Peter meg..hát nem tudom vannak fenntartásaim, de megtartom magamnak kivételesen, meg a véleményemet is. Wanda élete fontosabb, mint az, hogy kukacoskodjak. Te jó ég! Stark mi van veled? Tényleg kezdek hasonlítani egy nyugdíjashoz, vagy egy családapára, remélem hamar elfelejtem ezeket a baromságokat. Inkább a hajót figyeltem.


[/color]
Vissza az elejére Go down

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
333
∆ Kor :
99
∆ Tartózkodási hely :
Staff rezidencia



Tárgy: Re: 2. felvonás - Stark torony Vas. 24 Jan. 2016, 12:09

•• Sötét egybeesések ••

You can destroy the whole world and I need it!




A csapat Peter Quill hajóján útnak indul, hogy Xandar segítségére lehessen, és megtalálhassa Wandát.

***

» A második felvonás véget ért! Köszönjük a játékot mindenkinek!

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Sponsored content
↷ i still believe in heroes





Tárgy: Re: 2. felvonás - Stark torony

Vissza az elejére Go down

2. felvonás - Stark torony

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
2 / 2 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2

Similar topics

-
» 2. felvonás - Stark torony
» Magas torony
» Tony Stark - Vasember
» Helgerand és környéke
» 6. felvonás - Látom a tüzet

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Infinity Marvel :: Univerzum - Játéktér :: Kaland játékok :: 1. Kaland :: 1. Kör-