HomeHome  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Üdvözlünk az Infinity Marvel frpg oldalán
légy, aki lenni akarsz a marvel végtelen világában
Lépj be közénk
ne rejtsd el magad

Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatdoboz
oszd meg velünk titkaid





Itt tartózkodók
ki jár erre?

Jelenleg 10 felhasználó van itt :: 2 regisztrált, 0 rejtett és 8 vendég :: 1 Bot


A legtöbb felhasználó (71 fő) Hétf. 29 Május 2017, 19:54-kor volt itt.
Utolsó posztok
érkezett válaszod?

Az ősz díjazottjai
az évszak nyertesei

Az õsz férfi karaktere

Bucky
Az õsz nõi karakterei

Sigyn & Daisy & Carol
Az õsz párosa

Eleanne & Wrenor
Az õsz canon karakterei

Lord & Thor & Bucky
Az õsz kedvenc karakterei

Lord & Rocket & Bucky
Az õsz saját karaktere

Reimos
Az õsz elõtörténete

Erik Killmonger
Az õsz játéka

A 5. kaland (I. - II. kör)

Share | 
A topik címe: Lullaby - Wren & Rei

avatar

∆ Hozzászólások száma :
71
∆ Tartózkodási hely :
New York/Jupiter



A poszt írója Reimos
Elküldésének ideje Szer. 21 Nov. 2018, 00:58
Ugrás egy másik oldalra


Wren & Rei
a scary night
Már megint itt van. Engem bámul vörösen izzó szemeivel. Nem szól semmit, de az egyre csak növekvő vigyora eltakarja a csillagot. Kezeit felém nyújtja, de nem látom, hogy miket tart a karmai között. Közelebb lépek, de mindhiába Végtagjait homály fedi. Száját újból hatalmasra tátja, megpróbálok elfutni, ami nem sierül. Mozdulni sem bírok, míg ő egy nagy lépést tesz felém. Egyik kezét a mellkasomba mélyeszti, karmai utat találnak a szívemhez. Még mindig vigyorog. Elereszt, nem látok vért, a szívem a helyén. Még mindig vigyorog. Nagyon fázom. Hiába próbálok menekülni, közvetlenül az arcomhoz hajol. Nevetni kezd, de nem értem, hogy miért.  Hangja lassan elhalkul, aztán elnyel a sötétség.
A saját sírásomra riadtam fel. Gyorsabb lerúgtam magamról a takaróm, miközben felültem az ágyon. Ez csak egy álom volt, de mégis olyan valóságosnak tűnt. Teljesen kiizzadtam, de mégis kirázott a hideg, és nem tudtam abbahagyni a remegést. Kétségbeesetten pillantottam körbe, majdnem teljesen sötét volt. Az ablakon beszűrődő fénynek köszönhetően azért láttam valamit, de ez nem volt elég. Tudom, hogy itt van. Sietve kipattantam az ágyamból, és az ajtó felé vettem az irányt. Ilyenkor már nem lenne szabad a folyosón mászkálnom, de most túl félelmetes a szobám, nem akarok egyedül lenni. A két őr kissé meglepődött, amikor konkrétan kivágtam az ajtót, de nem állítottak meg, hiszen úgy is tudták, hogy hova igyekszem ennyire. Wrenort kerültem az elmúlt napokban, de csakis azért, mert haragudtam rá. Félek, hogyha megszereti a menyasszonyát akkor engem teljesen elfelejt, és nem fog már szeretni. Ha Zren és Enoros is szereznek maguknak valakit teljesen egyedül fogok maradni. Szerencsére El és Wren egyelőre...nem jönnek ki valami jól, így hamar megkedveltem a nőt. Persze sose hagynám, hogy bántsa a bátyámat. A felnőttek sokszor buták, ezért nekem kell vigyáznom rájuk. Sokszor mondok csúnya dolgokat a testvéreimről, de ezt csak én tehetem meg. Ha valaki más egy rossz szót mer szólni róluk, azt megölöm. Senki se bánthatja őket. A duzzogásommal nem értem el sok mindent, hiszen a legidősebb bátyám - sajnos - nem olyan, akinél hatásos az érzelmi zsarolás. Ezért is szoktam először Enoroshoz, vagy Zrenhez fordulni miután valami rosszat csináltam. Ők hamarabb megbocsátanak, és könnyebben megengednek dolgokat.
Mindezek ellenére általában Wrenhez megyek át, ha nem tudok elaludni, vagy rosszat álmodom. Nem értem hogy csinálja, de ő tud a legjobban és a leghamarabb megnyugtatni. Ha ő a közelben van úgy érzem, hogy senki se bánthat.
Szokásomhoz híven most se vettem fel cipőt, mezitláb haladtam végig a hideg kövön, de nem zavart. Felfutottam az emeletre, csak akkor lassítottam, amikor már láttam a bátyám szobájának az ajtaját. Az itteni őröknek is elmondtam, hogy miért keresem Wrenort, nem mintha meg tudnának állítani, pfff.
Halkan nyitottam be, igaz a sötétben nem láttam, hogy tényleg alszik-e. Óvatosan megkerültem az ágyat, mostanra már pontosan ki tudom centizni, hogy mi hol van, nem megyek neki semminek. Igyekeztem minél kevesebb zajt csapni, de a szipogásomon nem tudtam halkítani. Felmásztam az ágyra, majd óvatosan közelebb csúsztam a testvéremhez. - Wren...? - Suttogtam halkan, miközben gyengéden megrángattam a takarót, remélve, hogy nem lesz mérges rám, amiért már megint itt vagyok. - Rosszat álmodtam. Félek. - Folytattam elcsukló hangon, és megpróbáltam hozzábújni, vagy kicsit átölelni, valahogyan érezni, hogy itt van velem. Még mindig remegtem, pedig a palotában sosincsenek nagy fagyok.  


 Hangulat    | Wjeen  szeretés

Vissza az elejére Go down
 

Lullaby - Wren & Rei

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Infinity Marvel :: Univerzum - Játéktér :: Alternatív játékok :: Múlt-