HomeHome  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Üdvözlünk az Infinity Marvel frpg oldalán
légy, aki lenni akarsz a marvel végtelen világában
Lépj be közénk
ne rejtsd el magad

Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatdoboz
oszd meg velünk titkaid





Itt tartózkodók
ki jár erre?

Jelenleg 11 felhasználó van itt :: 2 regisztrált, 0 rejtett és 9 vendég :: 1 Bot


A legtöbb felhasználó (71 fő) Hétf. 29 Május 2017, 19:54-kor volt itt.
Utolsó posztok
érkezett válaszod?

Az ősz díjazottjai
az évszak nyertesei

Az õsz férfi karaktere

Bucky
Az õsz nõi karakterei

Sigyn & Daisy & Carol
Az õsz párosa

Eleanne & Wrenor
Az õsz canon karakterei

Lord & Thor & Bucky
Az õsz kedvenc karakterei

Lord & Rocket & Bucky
Az õsz saját karaktere

Reimos
Az õsz elõtörténete

Erik Killmonger
Az õsz játéka

A 5. kaland (I. - II. kör)

Share | 
A topik címe: Norina & Eddie

avatar

∆ Hozzászólások száma :
35
∆ Kor :
30
∆ Tartózkodási hely :
Every dark corner



A poszt írója Edward Brock
Elküldésének ideje Hétf. 05 Nov. 2018, 15:08
Ugrás egy másik oldalra

A városnak ezer arca van, napszakról és akár óráról órára változóan is. Mindig más az emberek áramlása, akár a véré az erekben. Hol lüktetőn megszalad, és úgy fest, az utcák sem képesek gátat szabni a tömegeknek, hol alig csordogál, és a képzelt szív csak lanyhán dobban egyet-egyet. De területenként is szétszórt, mely időszak éli éppen magát. Akadnak félreesőbb részek, főleg üres épületekkel, zárt üzletek csontvázaival, ahol kevesen járnak, és azoknak is jó része okkal épp ezt a környéket választja magának. Részükről csupán jobb szeretik ezt, mint mikor valakit kerülgetni kell feleslegesen, így amikor lehetséges, hasonló területeken át rövidítik le az utat. Ami másnak lehangoló, az számukra nyugalmat rejtő sokkalta inkább. Így van ez most is, mikor kissé leharcolt, de azért működőképes, sötétkék, 70-es évekbeli chevrolet novával járják saját útjukat. Az autó, akár többi vagyontárgyuk, vitatható helyről és módon került birtokukba, de hát ez kit zavarna...már ha bárki tudna erről. Egyszerű munkásingben, mely félig kigombolva, alatta fekete trikóval, farmer és munkásbakancsot viselő tizenkettő egy tucat alakot lát, aki ránéz, és ez így is van jól. Lépésben halad az utcákon, élvezve a fény-árnyék váltakozását, nézelődve, akár egy turista.
Vissza az elejére Go down

avatar

∆ Hozzászólások száma :
119
∆ Kor :
22
∆ Tartózkodási hely :
A végtelen gyémánt belsejében



A poszt írója Norina Thomson
Elküldésének ideje Hétf. 19 Nov. 2018, 20:45
Ugrás egy másik oldalra

Levegő után kapkodva rohanok végig az utcán, miközben célpontomat üldözöm. Nem rég kutakodtam egy kicsit a tag aktái között - még jó, hogy van hozzáférésem hozzájuk - és kiderült, hogyan illető mutáns, ráadásul béta szintű. Viszont, hogy mi a képessége, azt nem tudom, viszont hozzám képest biztos nem nagyobb, ráadásul lassabb is, így könnyedén utól tudom érni. Afelől viszont nincs kétségem, hogy nagyon kitartó, mások ilyenkor már rég kidőltek volna.  
Már sötét van, csak pár utcai lámpa világítja meg az utat. Egyre inkább szaporázom lépteimet és érzem,
hogy egyre inkább közelebb kerülök hozzá. Elégedetten mosolyodom el és hogy hencegjek vele, elrugaszkodok a földtől, majd a másik pillanatban eléugrok.  
- Megvagy!-nézek egyenesen a szemébe és látom, hogy a férfi egy kicsit meglepődik, de megőrzi kitartását és elindul visszafelé. Micsoda, bolond...
Utánarohanok, nem engedem, hogy ki csússzon a kezeim közül. Egyenesen egy üres sikátorig üldözöm, ahonnét már nem tud elmenekülni.
-Elkaptalak! Most viszont beszélsz! Mit tudsz egy bizonyos Cooper Thomson nevű tagról?  -szögezem hozzá egyből a kérdést, mire ő csak megrántja a vállát. Azt hiszi biztosan, hogy csakúgy lerázhat engem? Azt ugyan lesheti... és szerintem adjon hálát az égnek, hogy nem a gigantikus róka jött el érte. Veszek egy nagy levegőt, majd elindulok a férfi felé, akit könnyedén megragadok a torkánál fogva és a falhoz vágom.
-Utoljára kérdezem! Ismered Őt vagy sem? Márpedig biztosan ismered, hiszen egy helyen dolgoztatok egészen sokáig! A férfi lassan feltápászkodik, és eléggé mérgesen néz rám, ami igazán nem lep meg.
-Nem ismerem... azt az embert...-mondja fájdalmasan, úgy látszik kicsit erősen vágtam a falhoz, habár bántam már kegyetlenebbül is emberrel... és nem emberrel is egyaránt.
-Most viszont visszakapod...-jelenti ki bosszús arckifejezéssel, mire dobbant egyet a lábával és egy hatalmas földrengéssel ledönt a lábamról. Próbálok felkelni, de a lábam túlságosan fáj ahhoz. A mutáns férfi elégedetten elindul dolgára és még vissza se néz. Nagy nehezen végül sikerül felállnom, viszont magamtól lábamra állni továbbra sem megy. Szerencsére maradt egy kis energiám, így félig repülve, félig lépdelve sikerül eljutnom a főútig, úgyhogy most kénytelen vagyok stoppolni vagy fogni egy taxit, hogy hazajuthassak, mivel egyedül nem megy. Otthon viszont el tudom látni magamat kellőképpen, vagy ha nem is otthon, akkor elmegyek Lunához a S.H.I.E.L.D bázisra, ott biztosan tudnak segíteni rajtam.
Vissza az elejére Go down

avatar

∆ Hozzászólások száma :
35
∆ Kor :
30
∆ Tartózkodási hely :
Every dark corner



A poszt írója Edward Brock
Elküldésének ideje Kedd 04 Dec. 2018, 20:08
Ugrás egy másik oldalra

Nézelődése során ugyan lát néhány alakot, de egyik sem kelti fel a figyelmét, legalábbis egy ideig. Kissé suta mozgású árnyék válik ki a fényszórók által a sötétből, kissé elveszettnek tűnik, még ekkora távolságból is. Azt gyanítják, hogy nem az ősi mesterség egy képviselőjével van dolguk, mozgása, kisugárzása és öltözéke is más, így ezt hamarjában elvetik. Ellenben ezen a környéken, sántikálva nem ajánlatos egyedül mászkálni. Ritkán csörren meg bennük a páncélos lovag énképe, most is inkább az önös érdekű unalom és kíváncsiság motoszkálása az, ami ráveszi őket, hogy végrehajtsák a mozdulatsort, mellyel kisorolnak az út szélése, és felvillantják a kocsin az indexeket, hogy jelezzék, a fuvar előállt. MEgvárják, mit reagál erre az ismeretlen, tán egy érdekes este kezdete lesz ez, egyelőre fogalmuk sincs, de épp ők ne vállalnák a kockázatot, mikor olyasmikbe is belemásznak, amiért jobb pillanataikban Eddie is őrültnek tartja kettősüket? Na azt nem. Az unalomnál a halál is jobb.
Vissza az elejére Go down





A poszt írója Ajánlott tartalom
Elküldésének ideje
Ugrás egy másik oldalra

Vissza az elejére Go down
 

Norina & Eddie

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

 Similar topics

-
» A legjobb virtuális barát - Laura & Norina

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Infinity Marvel :: Univerzum - Játéktér :: Föld :: New York :: Utcák, terek, stb.-