HomeHome  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Üdvözlünk az Infinity Marvel frpg oldalán
légy, aki lenni akarsz a marvel végtelen világában
Lépj be közénk
ne rejtsd el magad

Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatdoboz
oszd meg velünk titkaid





Itt tartózkodók
ki jár erre?

Jelenleg 9 felhasználó van itt :: 2 regisztrált, 0 rejtett és 7 vendég :: 1 Bot


A legtöbb felhasználó (71 fő) Hétf. 29 Május 2017, 19:54-kor volt itt.
Utolsó posztok
érkezett válaszod?

Az ősz díjazottjai
az évszak nyertesei

Az õsz férfi karaktere

Bucky
Az õsz nõi karakterei

Sigyn & Daisy & Carol
Az õsz párosa

Eleanne & Wrenor
Az õsz canon karakterei

Lord & Thor & Bucky
Az õsz kedvenc karakterei

Lord & Rocket & Bucky
Az õsz saját karaktere

Reimos
Az õsz elõtörténete

Erik Killmonger
Az õsz játéka

A 5. kaland (I. - II. kör)

Share | 
A topik címe: Kicsi és nagy barát - Drax & Singularity

avatar

∆ Hozzászólások száma :
27



A poszt írója Singularity
Elküldésének ideje Hétf. 22 Okt. 2018, 21:43
Ugrás egy másik oldalra



Drax & Singularity
☄ Csillagok, csillagok ☄
Csendben suhantam az űrben. Nem tudtam, merre is menjek. Kivételesen elhagytam a Földet, mert úgy gondoltam, hogy jobb, ha tapasztalatot szerzek, mielőtt ismét visszatérek az A-forceba. Nem volna rossz úgy megtanulni kommunikálni se, mint ahogy a többiek teszik. Nekem a beszéd kicsit nehézkes még. De Nico szerint már egészen ügyes vagyok! Az ő véleménye sokat számít nekem. Végül eljöttem egy nagy, nyüzsgő bolygóra, a Xandarra. Népe fejlett, sok faj megfordul itt. Egy teleportálás és HOPP! Már a bolygó felszínén voltam. Felpillantottam az égre. A város fényétől nem látszódott az űr, de nem zavart. Mindig is érdekesnek találtam ezt a fajta festői sötétséget. A xandariak megnéztek, ahogy vidám léptekkel elindultam az utcán és nézelődtem, de már hozzászoktam. Hajam úgy lebegett utánam, mintha csak vízben haladva húztam volna magam után.
Addig addig sétáltam, míg az utcák egyre sötétebbek lettek, és egyre kihaltabbak. Alig fogtam fel, hogy milyen helyre is sétáltam, tulajdonképpen csak a zajokra figyeltem fel az egyik épületből, aminek az ajtaja félig nyitva volt. Kíváncsian léptem oda, hogy benézzek, mikor hirtelen valaki kijött rajta, így félre kellett állnom. A férfi elég furán járt és beszélt, nem értettem igazán, így aztán csak pár másodpercig pislogtam utána, aztán beléptem a helységbe.
Füstös volt és zajos, valami fura, hangos zene ment a háttérben, miközben a bent lévők szinte kiabáltak egymással. Nem haragudtak, csupán egymást próbálták túl kiabálni, hogy az, akivel beszélgetnek, hallja őket. Vidáman sétálok be és nézek körbe. Hasonló helyen jártam már a Földön is Alisonnal, bár ennek Jennifer nagyon nem örült. Oda léptem a pulthoz. Alig ért az államig, de végül lebegéssel megoldottam a dolgot, hogy normálisan látszódjak.
- Singularity kér italt! - mosolygok lelkesen a pultosra és felé emelem kezem tenyérrel felfelé, mire abban megjelennek a Földön összegyűjtött apró érmék. Úgy emelkednek ki a kezemből, mint a homokba ágyazódott kagylók apálykor a parton. A csapos elveszi az érméket és nézegetni kezdi, majd visszadobja az asztalra.
- Mi itt ilyet nem fogadunk el. - mondja, mire pislogok kettőt és elkezdek magamban gondolkodni és kutakodni. A tenyerem a pult fölé helyezve, abból minden, régebben összegyűjtött apró kis tárgy kiesik. Sokak számára számára szemét, számomra emlékek.
- Singularity kap italt? - habár nincs szükségem italra, azért az ízeket érzem. Jól esne valami finomság! A pite a kedvencem, de valahogy úgy érzem, nem fogok kapni ezen a helyen.




Vissza az elejére Go down

avatar

∆ Hozzászólások száma :
80
∆ Tartózkodási hely :
Jelenleg: a Végtelen Gyémánt || Alapesetben: Galaxis, a Milano fedélzete



A poszt írója Drax
Elküldésének ideje Pént. 02 Nov. 2018, 16:32
Ugrás egy másik oldalra



Kicsi és nagy barát
Singularity & Drax
Mikor Xandar felét felégette a Titán, s kishíjján a főváros teljes populációját lemészárolta, a túlélőkkel a bolygó másik oldalára költöztünk, s azóta is itt próbálunk boldogulni. Megtehettük volna, hogy új bázist keresünk a Őrzőkkel, ám akkor ki védené meg ezeket a gyámoltalan népeket? A Nova katonák satnyák, hiába a csodapáncél, amibe törékeny testüket préselik. Nincs olyan harcos.. egy sem közülük, kinek ereje felérne a Pusztítóéval.
Ezen a féltekén is vannak fejlett városok, még ha a Nova Főhadiszállás nem is olyan hatalmas, mint amit a Titán serege letarolt. Nem panaszkodunk, végül is többnyire csak tankolni, gépet javíttatni, és táplálékért járunk "haza". Megyünk a magunk útján, szörnyeket ölünk, hogy kreditet kapjunk. Nem lopunk.. annyit. Inkább jót cselekszünk, népeket szabadítunk fel. Ha kree kutyákkal találkozunk, akkor pedig előszeretettel vetem bele magamat a mészárlásba. Ezért élek. A bosszúért.  
Furcsa ezt a helyet otthonomnak nevezni, mégis azt vallom, hogy ahol a családom, ott az otthonom. És ez a furcsa, mégis megmagyarázhatatnul jól működő kis csapat a számomra legfontosabb embereket..és lényeket foglalja magába.
Ma este senki sem akart feladatot adni éjnek évadján, aludni pedig még nem vagyok hajlandó. Így egymagam nekivágtam a sötét xandari éjszakának és a környék "legmeghittebb" kocsmájának téptem fel ajtaját. A galaxis minden feléről jönnek ide kereskedők, törvényen kívüliek, szökött rabok. Remélem olyanba is belebotlok, akit a Novának beszolgáltathatunk némi kreditért. A Nova sereg ide nem merészkedik, még felkopna az álluk, ha a bajt keresik. Mi másért jöhettem volna ide, mint egy kicsit megmozgatni magamat? És persze a leggusztustalanabb grogot gyomromba tölteni, amit Xandaron valaha is csapoltak.
Ahogy végigsétálok a csaposhoz, mérges tekintetek kísérik utamat. Olyanok is lehetnek közöttük, kiknek társait az Őrzők tették hűvösre. Ha meghitt helyet kerestem volna, akkor nem az űrkikötő leghangosabb és legbűzösebb kocsmáját látogatnám, hanem a város tehetősebb negyedébe néznék étel és ital után.
- Adj innom, Drága Barátom! - nyújtom a maréknyi aprót a sebhelyes arcú pultosnak, majd átveszem a korsónyi grogot. Tudja már mit szeretek, de azt is tudja, ha bárki rámtámad az itteniek közül, a kocsmáját megint felforgatjuk. Próbálta már finoman jelezni, hogy keressek másik helyet, de nekem ez éppen megfelelő. El tudok vegyülni a tömegben, és kedvemre végigkostolhatom az itallapot. A pusztítóan maró folyadék végigmarja nyelőcsövem, ám némi szuszogás után kérem is a következőt.  
Egy nő lép be, ami másegyébként elfogadható lenne, ha mondjuk nem egy aprótestű emberi nőnek nézne ki, hanem inkább valamiféle nehézsúlyú pankrátornak. De fegyvertelenül, vidáman végigsétálni a pulthoz, és italt kérni, több, mint szokatlan. Végül elemelem róla tekintetem, nem is mellém érkezett, és úgy tűnik, még senki nem akarja bántani, így helyette inkbb az újabb italommal foglalkozom. Mélyen a második korsó aljára nézek. Újabb kellemes fájdalom, ami végighalad gerincem vonalán, mégis jólesik néha olyat inni, ami borzongást vált ki az emberből.
Arra kapom fel fejemet, amikor a pultos visszautasítja a lányt.
- Hogy merészeled...?! - emelem fel hangom, s csapom le az üres korsót az asztalra, A lány mellé sétálok lassan, közben a csapost nézve.
- Hogy merészeled visszautasítani a kérését? Inkább értékeld, hogy ezt a szemétdombot választotta, hogy szomját csillapítsa! - Mindig felbosszant, ha visszautasítják egy nőtől az alkoholt. Bátor volt, hogy ide tért be, legalább ezt értékelhetné ez az ostoba.
- Adj inni neki, vagy én fogom kiszolgálni a pult másik oldaláról! - Csapom le az asztalra a maradék aprópénzem, majd a pulton nyugvó földi érmékre és a sok kacatra vezetem a tekintetem.
- Láttam már ilyet... Quill bolygóján. De hol bujtattad azt a sok lomot eddig? - közelebbről megfigyelve azt veszem észre, hogy a nő nem is áll a kocsma talaján, mintha lebegne...a haja pedig csillog.
- Mi van veled? Jól vagy? Tudsz róla, hogy lebegsz és valami van a hajadban? Hívjak orvost?

Köszönöm szépen a türelmed! Remélem egynek megteszi! Very Happy || wondering ||
Vissza az elejére Go down

avatar

∆ Hozzászólások száma :
27



A poszt írója Singularity
Elküldésének ideje Kedd 06 Nov. 2018, 13:10
Ugrás egy másik oldalra



Drax & Singularity
    ☄ Csillagok, csillagok ☄
Hát... nem gondoltam volna, hogy nincs nálam olyan dolog, amivel fizethetnék. Fura dolog nekem még ez: pénznem. Mindenhol más. Hát még is hogy fizessek, ha nem tudok szerezni se sehonnan? Hogyan kapjak pitét? Meg teát? Vagy a Thorok által szeretett sört? Hogy ismerjek meg új ízeket? Már éppen csak elkeseredtem volna a visszautasításra, mikor egy erős, hang felszólal és egy korsó hangos koppanását is hallani. A kocsma elhalkul egy pillanatra, én pedig rá emelem kék tekintetemet a robosztus alakra, aki közelebb lép. Széles mosoly terül el az arcomon, ahogy a férfi közelebb lép és habár megfenyegeti a csapost, hogy a helyére áll, de azért közben fizet nekem. Felcsillannak a szemeim, ahogy egy akkora korsót adnak nekem, mint az arcom, és benne valami furcsa ital csillog.
- Singularity köszöni szépen! - mosolygok rá lelkesen a fura bőrű, magas férfire, aztán a kérdéseire kicsit elkuncogom magam. A kocsma zaja közben visszatér, mindenki ismét a saját dolgával foglalkozik, most, hogy nem történt verekedés, vagy hasonló. Úgy tűnik, ezt az alakot már mindenki, vagy legalább is sokan ismerik és lehet, hogy tisztelik is. Legalább is valami ilyesmit jelenthet, hogy mindenki elcsendesedett, mikor felszólalt.
- Singularitynek nagy a zsebe, ha lehet így mondani. - nem a pontos megnevezése annak, amit tenni tudok, de ha most elkezdeném magyarázni, akkor túl sokan figyelnének fel.
- Minden rendben van. Singularity ilyen. Képes lebegni, ahogy te képes vagy meggyőzni mást. - mosolygok rá, aztán megkóstolom az italt. Nyammogok kettőt. Fura. Nem olyan, mint a földi sör. Sem pite. Olyan nyúlós, ragadós, és csípős. Erős. Ízre egyébként kellemes, szóval meg is döntöm a korsót és ki is iszom az egészet. Testem egyből felszívja az anyagot, és el is tünteti. Ezután rá mosolygom ismét a nagy barátra.
- Singularity a nevem. És a tiéd, barát? - kérdezem lelkesen csillogó szemekkel. Nem igazán tűnik fel, hogy a kocsmában meglehetősen nagy szemeket meresztenek rám azután, hogy lehúztam egy korsó, elnevezése szerint "grogot".




Vissza az elejére Go down





A poszt írója Ajánlott tartalom
Elküldésének ideje
Ugrás egy másik oldalra

Vissza az elejére Go down
 

Kicsi és nagy barát - Drax & Singularity

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

 Similar topics

-
» Kamakura hegyi falu
» Onoki csarnok
» A legjobb virtuális barát - Laura & Norina

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Infinity Marvel :: Univerzum - Játéktér :: Alternatív játékok :: Múlt-