HomeHome  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Üdvözlünk az Infinity Marvel frpg oldalán
légy, aki lenni akarsz a marvel végtelen világában
Lépj be közénk
ne rejtsd el magad

Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatdoboz
oszd meg velünk titkaid





Itt tartózkodók
ki jár erre?

Jelenleg 26 felhasználó van itt :: 11 regisztrált, 0 rejtett és 15 vendég :: 2 Bots


A legtöbb felhasználó (71 fő) Hétf. 29 Május 2017, 19:54-kor volt itt.
Utolsó posztok
érkezett válaszod?

A nyár díjazottjai
az évszak nyertesei

A nyár férfi karaktere

M'Baku
A nyár nõi karaktere

Natasha
A nyár párosa

Pepper & Tony
A nyár canon karaktere

Steve & Bruce & Rocket
A nyár kedvenc karaktere

Pepper
A nyár saját karaktere

Esther & Vitali
A nyár elõtörténete

Gamora & Herkules
A nyár játéka

A 4. kaland (III. - IV. kör)

Share | 
A topik címe: Műélvezet (Herkules első modern próbája) - M'Baku és Herkules

avatar

∆ Hozzászólások száma :
19
∆ Tartózkodási hely :
Általában Manhattan



A poszt írója Herkules
Elküldésének ideje Hétf. 23 Júl. 2018, 15:31
Ugrás egy másik oldalra



Herkules részt vesz ezen M'Baku társaságában: Jótékonysági kiállítás - helyszín: Guggenheim múzeum
15 perce

A legutóbbi világrengető eseményben sajnos nem tudtam részt venni, mert az alvilágba kellett ellátogatnom, hogy helyre rázzam a dolgokat és segítsek Hádésznak újra megszerezni a puccsal elvesztett hatalmát.
Visszatérve az élők világába azt kellett látnom, hogy a bolygó lakosságának a fele eltűnt, a másik fele meg bepánikolt és az sem tudja, hogy mi a helyzet.
Az első dolgom volt kimenni az utcára és jobb belátásra téríteni azokat az embereket, akik úgy gondolták, hogy itt a remek alkalom, hogy felhalmozzanak egy kis ebül szerzett vagyont.
Az esetek többségében nem volt szükség arra, hogy akár csak szóban is sejtessem a támadó szándékot. A láttam a fosztogatók meghunyászkodtak és abbahagyták, amit éppen műveltek. Egyszer-kétszer azért kilapult pár pisztolygolyó a homlokomon, de még így sem kellett túlságosan megerőltetnem magamat.
Miután sikerült úgy ahogy rendet teremteni a városban és haza jutni a villámba, jutott arra is időm, hogy elgondolkodjak azon, hogy miként lehetne valami olyasmit is tenni az emberekért, ami túlmutat a szimpla rendfenntartáson és elősegíti, hogy gyorsabban visszazökkenjen az emberiség a rendes kerékvágásba.
Egy telefon a menedzsereimnek, napokig tartó találkozók sorozata és pár beígért szívesség után máris beindult a gépezet és több olyan programot karitatív program került a naptáramba, aminek a teljes bevételét arra fogja fordítani a Herkules Inc., hogy az Eltűnés miatt megcsonkult családokon segítsenek.
Filmes relikviák árverése, tömegsport rendezvények, speciális múzeumi tárlatok kialakítása, jótékonysági bálok rendezése.
Ha úgy nézzük, akkor igen komolyan betábláztam magamat az elkövetkező néhány hétre, de ez az elfoglaltság megér minden fáradtságot.
A rajongóimat is aktivizáltam az ügy érdekében. Több nyereményjátékot is hirdettem, hogy a cégem által szervezett rendezvényekre minél több embert csalogassak.
A legbüszkébb mégis arra vagyok ezzel a kezdeményezéssel kapcsolatban, hogy sikerült egyezséget kötnöm a wakandai királlyal T'Challával. Kemény alkusz őfelsége az már biztos, de helyén van a szíve, így a közbenjárásommal a Guggenheim múzeum egy egész pofás mennyiségű wakandai műtárgyat kapott kölcsönbe.
Azért voltak megkötések is, így elég sok wakandai történész jött a szállítmánnyal együtt, valamint a tárlat biztonságáért is csak és kizárólag a Jabarik törzsfőnöke és legjobb harcosai feleltek.
Elég feszített tempóban telt el az a két hét, amíg elkészültek a tárlattal, így a megnyitóra mindenki kicsit karikás szemekkel, de őszinte mosollyal érkezett.
A limuzinból kiszállva a tőlem megszokott széles mosollyal köszöntöm a médiát és eltöltök néhány percet azzal, hogy kiosszak néhány autogramot és kulcstartót a miattam is ide látogató embereknek.
Elvégre azért is vetettem latba páratlan népszerűségemet, mert tudtam, hogy a nép mozdulni fog a hívó szavamra.
Bemegyek a múzeum épületébe, váltok néhány szót az igazgatóval, majd a wakandai tárlat felé veszem az irányt.
M'Baku olyan egyenes háttal jár kel az emberei mögött, mint egy spártai katona, miközben az utolsó utasításokat adja ki az embereinek.
- Minden készem áll a megnyitóra? - nyújtom a kezem üdvözlésképp a termetes wakandai felé




25673 embernek tetszik      2495 hozzászólás       1070 megosztás



    Tetszik                            Hozzászólás                        Megosztás

©️️️️️️️️

Vissza az elejére Go down

avatar

∆ Hozzászólások száma :
14
∆ Kor :
33
∆ Tartózkodási hely :
Wakanda



A poszt írója M'Baku
Elküldésének ideje Hétf. 23 Júl. 2018, 22:30
Ugrás egy másik oldalra


Herkules - & - M'Baku


Thanos balhé igen nagy csapás volt a földre. Nem mintha azt annyira láttam volna. Mindössze a Wakanda-i csatában vettem részt, ami nem igazán volt egy szép esemény. Sok lett a halott és szintén sokan tűntek el. Nagyon is sokan és nem tudjuk, hogy miképp is tudnánk őket visszahozni. S még ott vannak a karok is amiket a csata okozott. Sok város kapott, ahogy a házam is. Ám, nem meglepő módon, ismét a technológiára hagyatkozva, már nem igazán látszik meg. Mindössze az arcokon látható. Amikor végig sétálsz az utcán és figyelsz. Mondjuk ehhez a hegyeket sem kell elhagynom. Nagyon jól ismerem a törzsek tagjait, így tudom, hogy kik tűntek el. S látom az asszonyokon, gyermekeken és még az erős férfiak szemében azon kérdést, hogy hol vannak a szeretteik. Am sajnos erre én sem tudom a választ, így mindössze támaszt nyújthatok nekik ezen nehéz időben és velük reménykedem, hogy valamit kitalálnak, amivel segítenek.
Azért, hogy a világ fájdalmán könnyítsenek, egy fazon mindenféle jótékony dolgot talált ki. Amivel még nem is lenne gondom, ha T'Challa nem engem bízott volna meg, egy Wakanda-i kiállítás biztosításával. Na remek. Ugráltatja a macska a gorillát. Nincs mit tenni, ő az uralkodó. Így nem éppen valós mosollyal fogadtam el az ajánlatot. Ezért mehettem is, hogy kapjak egy megfelelő ruhát. Így sikerült egy olyan öltönyt csinálniuk, amihez nem meglepő módon Suri is hozzányúlt. Ennek hála a jó ég tudja, hogy mire is képes. Annyit szűrtem le, hogy nagyon lelőni nem tudnak és némileg erősebben is tudok ütni. Még, hogy meglepően kényelmes, ezt mondjuk egy próba után sikerült kideríteni. Illetve, hogy nem kell mosni, ami szintén igen hasznos funkciónak hangzik. Így miután megkaptam a fejtágítást, elinduhattam azon tárgyakkal, amiket kiválasztottak. Még kaptam pár embert, akik vigyáztak ezen dolgokra és figyeltek mindenre, illetve pár harcosomat is elhoztam magammal. Inkabb, mint hogy idegen emberekkel dolgozzak.
Így néhány óra repülés után, megérkeztünk a célhoz, a Guggenheim múzeumhoz. Leszállás után elkezdtük kirakni a tárgyakat és én közben körbejártam a helyet. Alaposan végignéztem minden sarkot és szobát. Igyekeztem fejembe vésni az alaprajzát, hogy ismerjem a terepet egy esetleges baj esetén. Újabb óra elteltével már a helyükön vannak a dolgok és éppen az embereimmel beszélek az utolsó simításokról. Ekkor tűnik fel egy kigyúrt fehér pofa, aki igen röhejesen néz ki az öltönyében, ami kicsit szűk rá.
- Bakule ndawo! - szólok oda az előttem  álló férfiakhoz.
- Ewe nkosi! - válaszolnak és indulnak el a megbeszélt  helyekre. Ezután fordulok a férfi felé.
- Részemről igen, fehér emberek gorillája. - fogom meg a kezét és kicsit megnézem, hogy mennyire bírja a szorítást.

||   ||  

Vissza az elejére Go down

avatar

∆ Hozzászólások száma :
19
∆ Tartózkodási hely :
Általában Manhattan



A poszt írója Herkules
Elküldésének ideje Kedd 24 Júl. 2018, 21:51
Ugrás egy másik oldalra



Herkules részt vesz ezen M'Baku társaságában: Jótékonysági kiállítás - helyszín: Guggenheim múzeum
14 perce

A szorgoskodó wakandaiak látványa megmelengeti a szívemet és egyben el is gondolkodtat.
Ez a nép szó szerint égi áldásként kapta meg a vibrániumot, mégse döntöttek úgy, hogy ezzel a majdnem elpusztíthatatlan fémmel a világ leigázására törnek. Ugyan megtartották maguknak a fémet és jó ideig nem osztották meg a világgal, de mégis a fejlődés és az előrelépés segítésére használták fel, nem pedig arra, hogy pusztító dolgokat alkossanak vele. Ez pedig elgondolkodtató, mert a modern világban ritkán látni ilyet.
Bár a városállamok idejében is gyakran előfordult, hogy az emberek hasznos dolgokból ártalmasakat csináltak nem hordozott magában ilyen horderejű fenyegetést. A vadászeszközből lőfegyver lett, az aratószerszámból fegyver, de az emberek mégsem keresték lépten nyomon a lehetőséget, hogy egymásnak árthassanak.
Úgy tűnik az emberiség azon részével akik az elmúlt kétezer évet monoteista vallások hamis isteneinek imádatával töltötték el, elég rosszat tettek az új hit erkölcsei.
M'Baku határozottan, férfihoz méltó mód fogadja a kézfogásomat. Biztos vagyok benne, hogy egy halandó igencsak fájlalná a kezeit, ha most a helyemben lenne. Lehetséges, hogy ez részéről csak virtuskodás vagy farokméregetés, de én nem veszem annak.
Egyrészt mert én vagyok a nagybetűs ERŐ ezen a bolygón, így emiatt nem sok olyan lénnyel találkozok, aki feltudná venni a versenyt ezen a téren.
Másrészt ha felvenném a kesztyűt, akkor annak igen kellemetlen visszhangja lenne, mind a sajtóban, mint a közösségi médiában. A diplomáciai bonyodalmakról már nem is beszélve.
Csak pont annyira erőt teszek a kézfogásba, amivel éreztetem vele, hogy nem pudingból vagyok.
- Helyes! - mosolygok rá barátságosan - Mindannyiuknak hálás vagyok amiért segítenek nekem ebben a projektben.
Úgy látom, hogy a jól megtermett wakandai egy kicsit egy egykedvű képet vág, ami azt sejteti, hogy annyira nem osztja a lelkesedésem. Eggy jó ideig én is ilyen magamnak való izomkolosszus voltam, de rájöttem, hogy nem csak azzal tudom segíteni az embereket, ha néhanapján lecsapok egy utcán kóborló küklopszot vagy kentaurt.
Igaz nekem elég sok idő állt rendelkezésemre, hogy változtassak a hozzáállásomon.
- Gondolom már átnézte a megnyitó programját - intézek újabb szavakat felé - Megtartom a megnyitó beszédet. Bemutatom magát, mint a wakandai kontingens fejét, majd megnyitjuk a tárlatot a látogatók előtt. Ha ezzel megvagyunk, akkor el is ugorhatnánk egy késői ebédre. Azt hallotam, hogy a közeli francia étteremben remek vega kajákat főznek.
Nem csak azért futom a köröket, hogy megtörjem egy kicsit a feszességét. Tényleg érdekel a wakandai kultúra és ki tudna nekem jobb törzsi háborús sztorikat mesélni, mint ez a csupa izom harcos?




26684 embernek tetszik      2573 hozzászólás       1294 megosztás



    Tetszik                            Hozzászólás                        Megosztás

©️️️️️️️️

Vissza az elejére Go down

avatar

∆ Hozzászólások száma :
14
∆ Kor :
33
∆ Tartózkodási hely :
Wakanda



A poszt írója M'Baku
Elküldésének ideje Vas. 29 Júl. 2018, 17:33
Ugrás egy másik oldalra


Herkules - & - M'Baku


Nem túlzottan gyakori az, hogy Wakanda-i dolgokat állítanak ki akárhol is a világban. S ez nem véletlen, hisz a legtöbb használati tárgyban van vibránium és így meglehetősen kellemetlen lenne, ha rossz kezekbe kerül. Ezért hát igyekszem minden a fekete piacon lévő tárgyat felkutatni és megvizsgálni és ha úgy van, elvesszük. Nem igazán szokott érdekel az minket, hogy mennyit fizettek érte. Az már az ő gondjuk és nem miénk. Ezért is számít olyan nagy dolognak az, amit teszünk most. Főleg, ha azt nézzük, hogy a királyunk konkrétan a világ elé tárta a valós Wakanda-t és nem azt, amit eddig mutattunk a külvilágnak. Így még több rivaldafény végül ránk. S akkor meg ott van az a tény is, hogy az utolsó nagy ütközet is nálunk történt. Na ha volt ám a rendes kis harc. Igazán élvezetes volt és véres is mellé.
Ám most egy kicsit mást kell tennem. Bamba őrt kell eljátszanom a macsek kérésére. S mit tehetnék én, ha egyszer kiadta a feladatot? Meg még igy is én vagyok a legjobb jelölt ide, nem pedig valamelyik kopasz lánykája. Nem mondom, hogy ők rosszak lennének, de valahogy nem hiszem, hogy itt megfeleltek volna. Így léptem elő, hogy akkor majd én eljövök és leszervezem, ami kellően nagy meglepődést váltott ki. De végül rájöttem, hogy jó leszek ezen feladatra. Na meg, nem árt egy kis levegő változás néha.
- Csak azt tesszük amit kértek tőlünk és amit jónak látunk. - felelek a kijelentésére és érzem, hogy kemény a szorítása. Legalább nem egy nyámnyila alak csinálja ezt, hanem olyan akinek van tekintélye is. Sokkal kellemesebb társaságnak tűnik.
- Át és igen egyszerű, kellemes kis program. Reméljük semmi bonyodalom nem fog beütni. - szólalok meg ismét, majd elnevetem magam, amikor a vegán kaját említi.
- Annyira nem eszem meg a húst, mint éhes oroszlán a figyelmetlen gázellát. - jelezvén neki, hogy nem pontosan úgy van, ahogy gondolja.
Ezután néhány perc és kezdődik is a kiállítás. Elhangzik a beszéde és engem is bemutat, így odalépek a mikrofon elé, hogy azért mondják pár sort.
- Üdvözlöm önöket ezen kiállításon, amelyen olyan Wakanda-i tárgyakat fognak látni, amiket még nem mutattunk be sehol a világon. Így ez egy igen különleges alkalom. Kívánom, hogy élvezzék a kiállítást. - fejezem be kis modnandom, majd pár perc után Herkules felé fordulok, amint az emberek elkezdtek járkálni a teremben.
- Akkor mehetünk vegán marhát enni? - teszem fel a kérdést szórakozottan.

||   ||  

Vissza az elejére Go down

avatar

∆ Hozzászólások száma :
19
∆ Tartózkodási hely :
Általában Manhattan



A poszt írója Herkules
Elküldésének ideje Pént. 03 Aug. 2018, 18:55
Ugrás egy másik oldalra



Herkules részt vesz ezen M'Baku társaságában: Jótékonysági kiállítás - helyszín: Guggenheim múzeum
14 perce

Csalókák tudnak lenni az első benyomások az már biztos.
M'Baku az ábrázata és viselkedése alapján elsőnek egy katonás, kissé merev fickónak tűnt számomra, de a szűkszavú mondatai mögött jól megbújik az a fajta száraz humor, aminek a megértéséhez szükség van azokra a..... (hogy is mondta az a kis pufók belga, aki a nevemet viseli?)  kis szürke sejtekre.
A harcosoknak ritkán áldják meg az istenek a jó humorérzék adományával, így az ilyen ritka kincseket értékelni kell.
Legalábbis én eddig kevés olyan pofával találkoztam, aki a fegyverrel és a viccekkel is egyenlő mértékben tudott bánni.
A termet betöltő nevetése váratlan volt, de az arcára kiülő vigyor jelezte, hogy már egy kicsit oldottabb lesz, mint eleinte volt.
- Nem fogunk problémát csinálni a dologból. - mosolygok rá barátságosan - A lényeg, hogy az izmaink nőjenek tőle,ne a hasunk.
Az egyik asszisztens egy kicsit aggodalmaskodó képpel jön be és rögtön elindul felém. Nem kell sokat mozgatnom a kis szürke sejteket, hogy rájöjjek miért olyan izgatott.
A sajtó képviselői már itt vannak és a technikus csapatom is indulásra készem várja, hogy a közösségi médiába elindíthassa az elő bejelentkezést.
Más szóval ideje lesz megnyitni a tárlatot.
M'Baku-val az oldalamon odamegyek az emelvényre, majd aszószék elé lépek.
Megszámolni sem tudom, hogy hány gép lencséje szegeződik rám, de az ilyen jellegű figyelmet már rég megszoktam, így rutinosan nézek szembe a fotóriporterekkel és a média többi jelenlévő képviselőjével.
- Szeretettel köszöntök minden jelenlévőt és azokat, akik nézik ezt a közvetítést! - villantok egy sokfogú mosolyt a kamerákba - Remélem, hogy már senkinek sem kell bemutatkoznom, de jelen pillanatban nem is azért vagyok itt, hogy a hírnevemet öregbítsem. A közelmúltban a bolygót egy igen súlyos csapás érte. Egy olyan katasztrófa, ami mindenkit érint nemzetiségtől, bőrszíntől és identitástól függetlenül. Egyik pillanatról a másikra tűnt el a világ összlakosságának a fele. Eltűntek, de a hozzátartozóik itt maradtak és a veszteségük gyökeresen megváltoztatja az életüket. Családok maradtak apa vagy anya nélkül, egy rég várt gyermek távozott a szülei mellől, jó barátok lettek porrá. Bár egy vagyok az Olümposz istenei közül ezeket a veszteségeket még a többi hőssel együtt működve sem tudtam volna megakadályozni. Az eltűntek rejtélyén olyan elmék dolgoznak, mint Hank Pym, Tony Stark, Bruce Banner vagy Reed Richards. Én is szívesen segítenék nekik, de akik ismernek tudják, hogy a tudomány nem az én területem. De ez nem jelenti azt, hogy ne tudnék segíteni azokon, akik elveszítettek valakit ebben a világméretű tragédiában.
Ez Eltűnés ráébresztett, hogy most minden eddiginél szorosabbra kell fűznünk az emberek és a kultúrák közötti kapcsolatot. Nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy gyarló emberként elzárkózzunk másoktól csak mert azok különböznek tőlünk. Ennek szellemében vállaltam, hogy a nevemet és az arcomat adom annak a nagyszabású jótékonysági rendezvény-sorozatnak, amit a média Herkules modern próbáinak keresztelt el. Bár több fontos állomása is lesz ennek a vállalkozásnak, de ki kell emelnek azt, aminek a megnyitóját jelenleg tartom. Wakanda sokáig elszigetelte magát a külvilágtól, míg a közelmúltban T'Challa király ráeszmélt, hogy nyitnia kell. Eme elgondolását megerősítendő sikerült meggyőznöm őt, hogy rendelkezésünkre bocsájtson néhányat a wakandai nép történelmét és kultúráját bemutató tárgyakból. Eme gesztusáért pedig hálával tartozom neki. A tárlatot a nemzetközi kapcsolatok építését elősegítendő, T'Challa király személyes megbízottjai, a jabari törzs főnöke M'Baku és az ő bátor harcosai fogják őrizni. Kérem fogadják szeretettel őket!

Hátra lépek, majd a fotósok kedvéért ismét kezet rázok a termetes harcossal, aki néhány szűken mért mondattal köszönti az egybegyűlteket.
Kezdetnek nem is rossz tőle.
Miután ünnepélyesen átvágtam a tárlat elé kifeszített szalagot a látogatók birtokba veszik a termet.
- Még maradunk pár percet, hogy a sajtósoknak legyen ideje kérdezgetni, utána viszont eszünk amennyi belénk fér. - válaszolok a Gorillának - Mosolyogjon a kamerába!
Ígéretemhez híven öt percnél többet nem is töltünk el az újságírókkal, bár ez alatt az idő alatt több kérdésre válaszolok, mint az eddigi villáminterjúim alatt bármikor.
Mire kiérünk a múzeum elé, már menetkészen áll a sportkocsim is.
Az egész képet csak az rontja el, hogy hirtelen törés-zúzás hangja üti meg a fülemet és egy tekintélyes méretű dínó koponya landol a járművemen, porrá zúzva a szétvédőt és a motorház tetejét.
- Ennyit arról, hogy minden simán fog menni. - vetem le magamról a zakót és sietős léptekkel megindulok a múzeum irányába




28981 embernek tetszik      4273 hozzászólás       1484 megosztás



    Tetszik                            Hozzászólás                        Megosztás

©️️️️️️️️

[/quote]
Vissza az elejére Go down

avatar

∆ Hozzászólások száma :
14
∆ Kor :
33
∆ Tartózkodási hely :
Wakanda



A poszt írója M'Baku
Elküldésének ideje Vas. 19 Aug. 2018, 14:17
Ugrás egy másik oldalra


Herkules - & - M'Baku


Szép kis beszédet mondott meg kell hagyni és meló jó hosszút is. Én viszont csak a lényeget mondtam el, amit kellett. Többet senki nem várjon tőlem, meg T'Challa sem, pedig biztos, hogy szívesen várna. Ám sosem voltam annyira a nagy szavak embere és azt nem most fogom megszakítani, így aztán érjék be ennyivel. Ám nem így van, mert most a riporterek tömege kezd el kérdésekkel bombázni, amelyeknek jó része igazán nagy hülyeség, ám próbálkozók türelmesnek lenni és így válaszolni. Az otthonomra mégsem hozhatók szégyent. Végül aztán megszabadulunk tőlük és éppen indulnánk, amikor a nagy darab kocsijára ráesik egy szép nagy koponya csontjai. Azt hiszem, nem fogok amerikai vegán marhát enni még egy jó ideig.
- Ingxelo! - emelem fel a jobb csuklóm és szólok bele a karkötőbe, amit Shuri adott, most igazán jól is jön. Mellettem a Hercules pasas már le is dobta a zakoját, hogy úgy kezdjen bele a bunyóba.
- Band! Enye yezinto. - hallom a választ miközben bele sietek a fickó mellett.
- Úgy néz ki az egyik tárgyon átok ül és valami elindította. - vázolom fel neki a helyzetet gyorsan. Aztán pár perc múlva az egyik emberem repül el mellettem, goyrsan mellé lépek és érzem a nyakán, hogy csak kidölt, jobban mondva kiütötték, nem is kicsit. Megfordulók, hogy arra nézzek, ahonnan jött és nem kicsit lepődöm meg.
- Amaqhawe. - szólalok meg - Ősi idők harcosai, akik valószínűleg a vendéget szállták meg és most, hogy idegen helyen vannak, kicsit tombolnak. - teszem hozzá, hogy Hercules is értse és közben azon gondolkozom, hogy mit is hozhattunk el, amiben el voltak zárva.

||   ||  

Vissza az elejére Go down

avatar

∆ Hozzászólások száma :
19
∆ Tartózkodási hely :
Általában Manhattan



A poszt írója Herkules
Elküldésének ideje Kedd 11 Szept. 2018, 13:29
Ugrás egy másik oldalra



Herkules részt vesz ezen M'Baku társaságában: Jótékonysági kiállítás - helyszín: Guggenheim múzeum
14 perce

Gyors léptekkel haladok előre, de M'Bakunak okoz lépést tartani velem. Közben a saját nyelvén elkezd beszélni egy kommunikátorba is. Ha jól sejtem, akkor az embereit instruálja és helyzetjelentést kér.
Nem éppen a legjobban fogja kivenni magát, hogy már az első "próbám"-on ilyen gikszer ugrik be. A PR-osaimnak lesz dolga bőven, főleg, ha egy olyan arcnak kell majd befogni a száját, mint J. Jonah Jameson. Azt hiszem, hogy nem fog ártani majd megfejelni egy kis bónusszal a fizetésüket a hónap végén.
Ahogy közeledünk, egyre nehezebb átjutnunk a kifelé özönlő tömegen. Az emberek nagy részének ösztönös pánikreakciója a menekülés. De ami az egyéni túlélést szolgálja, nagy csoportban éppen gátolja a cél elérését.
Az sem segít túlságosan a helyzeten, hogy egy-két ember hátborzongató ívű pályán röpköd, mintha csak egy hisztis kisgyerek dobálná a játékait.
M'Baku közben megosztja velem a fontos infót.
Átkozott wakandai relikvia. Nem mondom, hogy jól van, de a PR-osaim valószínű dupla bónuszt fognak kapni a hó végén, ha ez a dolog kitudódik.
- Az embereid tereljék az evakuálást egy kicsit szervezettebb formába!- kiabálom túl a tömeget, majd egy gyengébb szökkenéssel a levegőbe emelkedek, hogy elkapjak egy ijesztő pályán repülő látogatót
Könnyedén zárom a karjaim köz, majd megkapaszkodom az egyik molinóba.
Nem számítok rá, hogy hosszabb ideig megtartaná kettőnk közös súlyát, főleg úgy nem, hogy minimum háromszor annyit nyomok, mint a bal karomban reszkető vékony tinédzser.
- Nem kell parázni! - villantom rá azt a mosolyomat, aminek a ragyogásától általában fél percre megvakulnak az emberek - A molinó nem fogja sokáig bírni, de estem már ennél magasabból is.
Láthatóan ez nem volt annyira megnyugtató, mint amilyennek szántam, de a műanyag-szövet reccsenése után elég nagy hanggal huppantam bele az egyik ősemberes tárlatba.
Letettem a kölyköt, majd újra a levegőbe szökkenve egy lapos tigrisbukfenccel átröppentem a tömeg fölött a wakandai tárlat bejárata előtt landolva.
Talán nem volt a legjobb ötlet magára hagyni a Fehér Gorillát. Most jól jönne, ha lenne valaki, aki akár csak érintőlegesen tudna valamit a wakandai legendákról, mert amit látok attól erős fejvakarhatnékom és homlokráncolási ingerem lett.




30841 embernek tetszik      5713 hozzászólás       2841 megosztás



    Tetszik                            Hozzászólás                        Megosztás

©️️️️️️️️

Vissza az elejére Go down

avatar

∆ Hozzászólások száma :
14
∆ Kor :
33
∆ Tartózkodási hely :
Wakanda



A poszt írója M'Baku
Elküldésének ideje Kedd 18 Szept. 2018, 21:27
Ugrás egy másik oldalra


Herkules - & - M'Baku


Igazán rövid idő alatt, igazán nagy káosz alakult ki, ami azért nem kis teljesítmény. Az emberek fejvesztve menekülnek kifelé és közben legkevésbé figyelnek a másikra. Ilyenkor igazán meg tudok lepődni, hogy mennyire átveszi felettük az alapvető ösztön az irányítást. Menekülj és mentsd magad, más nem számít. Eközben Herkules meg kilő mellőlem, hogy elkapjon egy repülő embert, majd pár pillanat múlva ismét elkap egy a másikat. Nem is rossz mutatvány, ami azt illeti. Közben én meg igyekszem átfurakodni a tömegen, hogy közelebb jussak, amikor az egyik emberem zuz szét egy vázát mellettem. Kapásból mellé lépek és örömmel látom, hogy egészen jól megúszta a dolgot.
- Jól vagyok, M'Baku. Viszont azok, akiket megszálltak, nem igazán szórakoznak. - mondja miközben feltápászkodik magától, de azért segítek neki.
- Rendben. Segíts ezeknek a hülye fehér embereknek kijutni innét, szólok a többieknek is, hogy segítsenek. Amint megvagyok, biztosításátok a helyet és lássátok el magatokat. Én majd gondoskodom a másik oldalról. - bólint az utasításra, majd elindul, hogy tegye a dolgát. Nem is sokat gondolkozik, hogy miként terelje az embereket. Bízom bennük, hogy precízen és jól meg fogják oldani ezt a helyzetet és nem lesz gondunk a látogatókra vagy azokra, akik fényképét akarnak csinálni az akcióról.
- Elég lesz, ha kiütjük őket, elvileg. Akkor kiszáll belőlük a harcosok régi szelleme és visszatér a tárgyba. - vázolom a helyzetet Hercules-nek, amint mellé lépek - Mindössze két probléma van. Egy, hogy az erejük ember felett. Kettő, nem tudom, hogy melyik tárgy az átkozott, hogy elzárjam. Így hát egyszerre kell valahogy velük boldogulni és megkeresni a forrást. - fejezem be és hajolok el egy felém száguldó váza elől. Azt hiszem, mégis ki lesz használva Shuri kis fejlesztései.

||   ||  

Vissza az elejére Go down

avatar

∆ Hozzászólások száma :
19
∆ Tartózkodási hely :
Általában Manhattan



A poszt írója Herkules
Elküldésének ideje Csüt. 20 Szept. 2018, 17:26
Ugrás egy másik oldalra



Herkules részt vesz ezen M'Baku társaságában: Jótékonysági kiállítás - helyszín: Guggenheim múzeum
19 perce

Előbukott egy régi jellemhibám és fejjel mentem neki a falnak, annak ellenére, hogy nem tudok semmit az ellenfelemről. Philoktétész most biztos megdorgálna, hogy mennyire forrófejű vagyok, ha nem az Elíziumi mezőkön iszogatná a mézédes vörösbort.
Mivel nem tudom, hogy vissza kell e fognom az a fene nagy erőmet, így a jó lábmunkámra hagyatkozom és kitérek a párducharcosok nekem szánt csapásaik és döféseik elől. Bár szívesen kihasználnám a hihetetlen erőm egyik különleges megnyilvánulását, de ha most teljes erővel tapsolnék egyet, akkor nem csak néhány törékenyebb műtárgyakt porlasztanék el, de a wakandai műtárgyak nagy részét feltölteném kinetikus energiával is, aminek a kisülése nem lenne túl egészséges. Arról nem is beszélve, hogy a múzeum összes ablakát is kitörném, ami a jelentős károk mellett szabad utat is biztosítani a bestiáknak. Más szóval marad a kitérés és a támadások eltérítése.
Egy kicsit bosszant, hogy a meggondolatlanságom miatt most nem üthetek vissza azt kockáztatva, hogy súlyosan megsebesítek egy-egy vendéget, de meg kell ennem a magam főztjét. A pillanat hevében úgy reagáltam, ahogy jónak láttam és ember életeket mentettem. Nem kellene ennyire kritikusnak lennem önmagammal szemben.
Nagy szerencsémre M'Baku megtalálja a módját, hogy a közelembe átverekedje magát a pánikoló embereken, becsatlakozik a harcba és a tömeget túlkiabálva közli velem, hogy mi a helyzet.
Nekem nem kell kétszer mondania. Most, hogy tisztában vagyok az ellenfelek gyengeségével legalább visszaüthetek, ami azért jelentősen megváltoztatja az erőviszonyokat.
Oké ez nem volt a legjobb szóvicc, de feszkós helyzetben ne várjatok tőlem kifinomult humort.
- Fogjuk látni, ahogy az erő visszaszáll a tárgyba, vagy kitalálóst kell majd játszani velük? - kérdezem a termetes wakandaitól és miközben megosztom a figyelmemet közte és a párduc-harcosok között
Több sem kell az átkozott látogatóknak már ugranak is nekem.
Egy modern edzéssel foglalkozó könyvben olvastam, hogy az erőedzésnek remek transzferhatása van a többi fizikai képességre. Nem hittem el ezt, amíg harc közben nem tapasztaltam. Ennek köszönhetően könnyen tudtam reagálni az engem ért támadásokra és elkerülni, hogy eltaláljanak.
Arrébb söpröm az egyik támadó szellempárduc mancsát, egy fordulással követem a lendületét, majd nyitott tenyérrel a tarkójára csapok. Visszafogom az erőmet, de ez a csapás egy jó kondiban lévő, edzett ember számára is elég lett volna az eszméletvesztéshez.
A lény össze esik és a macskaszerű vonások mintha csak elszublimálnának róla. A visszaváltozáson kívül nem látok semmiféle fizikai jelét az átok megtörésének.
Kilépek egy újabb párduc-harcos támadása elől, majd az előzőhöz hasonló módon leterítem.
- Akkor marad a kitalálós. - kiáltok oda M'Baku-nak majd elindulok lecsapni még néhány támadót




35491 embernek tetszik      5832 hozzászólás       2973 megosztás



    Tetszik                            Hozzászólás                        Megosztás

©️️️️️️️️

Vissza az elejére Go down





A poszt írója Ajánlott tartalom
Elküldésének ideje
Ugrás egy másik oldalra

Vissza az elejére Go down
 

Műélvezet (Herkules első modern próbája) - M'Baku és Herkules

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

 Similar topics

-
» Bárpult az első helyiségben
» Nolah & Ashley // Első típusú találkozás.
» Az első igazi randi - Flora & Leo
» Cedar első tetkója
» Uzumaki Baku

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Infinity Marvel :: Univerzum - Játéktér :: Föld :: New York :: Guggenheim Múzeum-