HomeHome  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Üdvözlünk az Infinity Marvel frpg oldalán
légy, aki lenni akarsz a marvel végtelen világában
Lépj be közénk
ne rejtsd el magad

Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatdoboz
oszd meg velünk titkaid





Itt tartózkodók
ki jár erre?

Jelenleg 17 felhasználó van itt :: 4 regisztrált, 0 rejtett és 13 vendég :: 2 Bots


A legtöbb felhasználó (71 fő) Hétf. 29 Május 2017, 19:54-kor volt itt.
Utolsó posztok
érkezett válaszod?

A nyár díjazottjai
az évszak nyertesei

A nyár férfi karaktere

M'Baku
A nyár nõi karaktere

Natasha
A nyár párosa

Pepper & Tony
A nyár canon karaktere

Steve & Bruce & Rocket
A nyár kedvenc karaktere

Pepper
A nyár saját karaktere

Esther & Vitali
A nyár elõtörténete

Gamora & Herkules
A nyár játéka

A 4. kaland (III. - IV. kör)

Share | 
A topik címe: Lorna && Charles





A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Vas. 08 Ápr. 2018, 18:48
Ugrás egy másik oldalra


Charles && Lorna
Do you know where is my father now?

Válaszokat szerettem kapni, de sosem szerettem magam a válaszok elé menni, utáltam, ha... nekem kell tennem valamit az információkért. Nem kevés pénzembe és időbe került, hogy megtaláljam Eriket vagy inkább Magnetot, nem tudom, hogy hogyan hívja magát jelenleg. Biztos nagy sokk lesz számára, hogy van egy lánya és az a lány én vagyok. Legszívesebben hagynám a dolgot ennyiben, hiszen már vénember, talán szívrohamban fog meghalni a hírtől, de őszintén az sem igazán érdekelne. Talán anyám nem mondta el neki vagy éppen tudta és nem érdekelte, hogy én életben vagyok, nem foglalkozott velem... De ő neki voltak válaszai, nekem pedig kérdéseim, például, hogy miért nem kellettem neki... Nevetséges, igaz? Én a nagy Polaris azon bánkódom, hogy apámnak nem kellettem, de általában minden férfi örül egy lánygyermeknek, kap egy hercegnőt... Na jó, mégsem bánom, hogy nem volt ott nekem, biztosan nem viseltem volna el a rózsaszín tütüt.
Végül pedig csak mégis taxiba szálltam és elindultam a megadott címre. Még hogy Intézet a tehetséges gyerekeknek, nevetséges és egyben bosszantó, tehetségnek nevezni a képességünket... Végül is megnyerő szöveg, biztos sok kétségbeesett muntánsnak tetszik, lehet én vagyok az egyetlen kivétel, nem lepne meg... Fél órával később pedig megáll a taxi a kapu előtt, gyorsan kifizetem és mikor elmegy, egy egyszerű legyintéssel kinyitom a nehéz vaskaput és elindulok a bejárat felé. Gyerekek szaladgálnak, kacarásznak és röhögnek, miközben néha a képességüket használják... Hát biztos nem fogok sokat maradni, hánynom kell ettől az egész dologtól.
A főbejárat előtt állva egy újabb lendítéssel kinyitom az ajtót és belépek rajta. Csípőre teszem a kezemet, mikor megállok a lépcső tetején. Nem igazán szeretem kerülni a forró kását, így inkább körbenézek és meglátok egy tolószékes ürgét, szegény... Sajnálnám, ha lenne rá időm. - Nem tudod véletlenül, hogy merre találom Erik Lehnsherr-t? - teszem fel a kérdésemet, miközben könnyed lépésekkel elindulok felé.

Music | Lesz ez jobb is <3 | Clothes
✖️ made by Lorna ✖️
Vissza az elejére Go down

avatar

∆ Hozzászólások száma :
96
∆ Tartózkodási hely :
New York; Xavier Iskola



A poszt írója Charles Xavier
Elküldésének ideje Hétf. 07 Május 2018, 00:25
Ugrás egy másik oldalra








Do you know where is my father now?

Lorna & Charles



A szobám ablakából nézem, ahogyan a napsugarak elfeledtetik a gyerekekkel minden gondjukat, és boldogsággal árasztja el őket. Ezekben az önfeledt percekben maguk lehetnek. Igazán önmaguk. Ez az intézetünk legfőbb küldetése. Egy olyan hely ez, ahol menedéket nyújtunk ezeknek a gyermekeknek, s megtanítjuk őket az adottságuk elfogadására.
Messziről megérzem a negatív aurát, s amint megáll a taxi, gondolataimmal végig kísérem lépteit. Gyrsan magamra öltöm az ingem és a mellényt, ls kigurulok szobámból, hogy a lépcsőn odafent fogadhassam, És még azt hittem, hogy egy újabb, ugyanolyan napnak nézek elébe, mint a tegnapi.. vagy tegnap előtti. Az efféle kihívások legalább felráznak egy kicsit. Bizonyára kiskirálynő. Olyan peckesen vonul végig, és szaggatja fel a csukott kapuinkat.
- Én is örülök a látogatásodnak, Lorna! Üdvözöllek a Xavier Intézetben! Fáradj beljebb! - mondom udvariasan, kissé megbiccentve testtartásom. Már csak azért is vicces, mert már az emeleten van, így minden egyes szavamból érződik a cinizmus. Köszönni sem képes, csak válaszokat követel. Bizonyosan az élet iskolája nem tanított neki alapvető jómodort. Örülök, hogy nem valamelyik gyereket kezdte el zaklatni, és Eriket követelni.
- Másegyébként Charles Xavier vagyok, a tolószékes ürge, címzetes rokkant és az Intézet vezetője. - gurulok némileg közelebb én is, hogy az alakja jól kirajzolódjon előttem.
Tényleg Erik lánya lenne? A gondolatai ekörül forognak. Ő szentül hiszi. Érdekes...
- És én meg azt hittem, hogy munkát keres. Ekkora mellélövést! De.. Mi dolgod van Erikkel, kedves Lorna? - szegezem hozzá a kérdést.




 Köszönöm a végtelen türelmed, Lorna!


Vissza az elejére Go down
 

Lorna && Charles

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

 Similar topics

-
» Charles Xavier - X-Professzor /Foglalt/
» Charles Willington
» Serena Amelia Lensherr
» Charles Dialin - Zűrzavar

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Infinity Marvel :: Archívum :: Archívum :: Félbemaradt játékok-