KezdőlapKezdőlap  Legutóbbi képekLegutóbbi képek  KeresésKeresés  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Üdvözlünk az Infinity Marvel frpg oldalán
légy, aki lenni akarsz a marvel végtelen világában
Lépj be közénk
ne rejtsd el magad

Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!

Megosztás
A topik címe: Gamers Club - Car & Eel

Vitali Kasparov

∆ Hozzászólások száma :
263
∆ Tartózkodási hely :
Mindenhol.



A poszt írója Vitali Kasparov
Elküldésének ideje Pént. 10 Nov. 2017, 13:31
Ugrás egy másik oldalra

Gamers Club - Car & Eel Img

Már rég lement a nap, de a bolt még mindig nyitva. Net kávézó, vagy hogy is hívják. Régen nagy dolog volt, hogy lehetett netezni valahol nyilvános helyen. Most már beülsz a mekibe, felcsatlakozol a free wifire, és annyi. Viszont itt van egy rakás gép, és lehet zúzni lanon minden féle jó kis game-et. Pontosabban nem csak lanon, járnak ide olyanok is, akik online játékokat játszanak. Csak otthon nincs elég erős gépük, vagy csak kell egy hely, ahol együtt lehetnek a csapattársakkal. Ez a társaság most inkább az utóbbi.
Eddig mindenkit ledaráltak, aki ma szembejött. Pedig offenzív taktikát tolnak, ami elég könnyen visszaüthet. De nem nekik. Ők profik. Ezek azok az idióták, akik CS-ben egymás fejére állva mennek végig a pályán, egy emberi toronyként, és úgy zárják a szögeket, hogy minden irányba néz mindig valaki. Mire átfutnak a túlsó végére, már le is szedtek mindenkit.
Na, most nem pont CS-znek, de hasonló csapatmunkával dörrentenek szét mindenkit, aki az útjukba kerül. Itt mindenki profi, nem csak a játékban. Tudnak úgy chipset enni és kólát meg energiaitalt inni, hogy ne menjen a billentyűzetbe. Övék a hátsó helyiség. Törzsvendégek. Négy kis szoba van, ajtó nélkül, csak egy-egy lyukkal elválasztva. Ha valakit zavarna a kinti zaj, csak rendesen a fülére húzza a fejhallgatót, és máris mehet a stereo gyakás.
Vissza az elejére Go down

Caroline Shione

∆ Hozzászólások száma :
438
∆ Kor :
27
∆ Tartózkodási hely :
New York



A poszt írója Caroline Shione
Elküldésének ideje Vas. 12 Nov. 2017, 20:30
Ugrás egy másik oldalra


Gamers Club- Car & Eel

Korábban értem ide az egyik Ismerősömhöz, aki a szemközti házban lakik, de még nem ért haza a vásárlásból. Így két óra „lyukas” időm lett hirtelen. Valahol nem is bántam, mert jó kint lenni a friss levegőn, meg nem is olyan fontos, hogy ma találkozzak a megbeszéltek szerint. Talán egy laza nap nem is árt meg nekem se. Ezért a telefonbeszélgetésünkben áttettük egy másik időpontra a találkozónk. Konkrét célom nem is volt, így arra mentem amerre a lábam vezetett. A kocsimmal nem messze parkoltam, de ha már itt vagyok, akkor körbenézek milyen üzleteket vagy kirakatokat látok. Fel is fedeztem egy hangulatos helynek nézőt. Igaz, nem éppen a Dior márkákat árusít, de belülről vidám nevetést és villogó fényeket láttam.  Egy Bár, vagy ahhoz hasonló kis kávézóba léptem. A hangokat a hátsó terem felől hallottam, így arra mentem. Talán be tudok nézni, hogy mi történik. Többen voltak, és látszólag baráti társság. Én nem igazán ismertem senkit, de a hangulata magával ragadott. Gyerekkoromban a Húgommal sokat játszottunk mindenfélével és csak a bátyusunk tudott „legyőzni” minket. Nem nagyon vagyok egy game-fan, de talán még nem felejtettem el, hogyan is kell játszani.
Rendeltem egy italt, és kíváncsian nézelődtem. Nem volt még szabad „hely”, de nem tántorított el az elhatározásomban. Inkább csendesen figyeltem, és néztem az önfeledt szórakozó fiatalokból álló társaságot.
Talán egy fél óra is eltelt, mikor egyikük felállt a gépétől, és hatalmas örömkiáltással ünnepelte a nyertes helyezését.
Jó volt látni az örömüket, ahogy azt is, hogy a barátaival koccintanak a nagy sikerre.
Én a háttérben maradtam, és iszogattam a narancslémet. Az örömük és a vidámságuk rám is ragadt, ahogy a kíváncsiság is, hogy mit játszhatnak.
Lehet, hogy nem éppen illendő, de óvatosan ránéztem az egyik üresen álló monitorra, ahol nemrég egyikük felállt. Egy érdekes játékot játszottak, amit még jó pár évvel ezelőtt a Bátyám is mutatott nekem. Nem emlékszem a nevére, de ismerősnek tűnt a látvány.
Kis gondolkodás után egyik félreeső box-ban, ahol úgy éreztem nem zavarok senkit, leültem, és beregisztráltam egy teljesen semleges néven, hogy kipróbáljam a „tudásom” és az emlékeim, mennyire maradtak meg bennem. Nem volt szándékom megdönteni semmilyen rekordot, de lassan kezdtem belejönni a billentyűk nyomogatásába.
Már vagy a harmadik gyümölcs-levet rendeltem, mikor elértem az alsó szintet, de aztán egyre feljebb kerültem a „rangsorba”.
Csendesen játszottam a magam tempójában, és örültem, hogy nem is felejtettem sokat az elmúlt évek alatt.
Persze, ha a Húgom itt lenne, akkor nagyot nevetne, mert kettőnk közül ő volt a stratéga, én meg a csendesebb hátul kullogó. De nem is a rekord döntésért vágtam most bele, hanem a régi szép emlékekért.
A Társaságot nem is figyeltem, csak a Pincér felbukkanására figyeltem fel, és arra, hogy megint üres a poharam. De kicsit belemerültem, és magamba kuncogva játszottam tovább a dobogós helyezés felé.
Egészen a II. Helyezéséig jutottam, mikor az órámra pillantva meglepődtem az elszaladt időn. Összeszedtem a holmim, és mentem a Pulthoz rendezni a számlám. De amikor visszanéztem a kijelzőre, egy mosollyal nyugtáztam, hogy elég szép eredményt értem el, ahhoz képest, hogy évekig nem is ütöttem le egy billentyűt sem a játékokban. A Pultosra vártam, és még egy italt rendeltem, de már nem ültem vissza a géphez, ahol eddig ültem. A bárszéken foglaltam helyet, és hallgattam a vidám hangokat odabentről.
Megfordultam a képernyő felé az italom iszogatása közben, ahol még jól látszódott a helyezésem, és pazarul mutatott ott a listán az „inkognitós” nevem a második sorban….” Nobody


zene |  megjegyzésed


Vissza az elejére Go down

Vitali Kasparov

∆ Hozzászólások száma :
263
∆ Tartózkodási hely :
Mindenhol.



A poszt írója Vitali Kasparov
Elküldésének ideje Pént. 17 Nov. 2017, 11:20
Ugrás egy másik oldalra

Vitali egy idő után azért már nem tudja vagy nem akarja figyelmen kívül hagyni, hogy mit susmorognak körülötte. Úgy látszik, páran elvesztették a fókuszt a másik szobában. Először nem értette, mire gondoltak az alatt, hogy majd kerek lesz a story, ha megnézi. Aztán rájött. Tényleg kerek. Mindegyik story. Ha ezt tudja, nem lepődik meg rajta, hogy így elverte a srácokat. Aki megnyerte ezt a Worms Armageddon kört, az is egy csaj. Ő meg hát azon kívül, hogy zakkant és a legnagyobb Worms fan a világon, nincs annyira elvarázsolva a formás didiktől. A fiúk viszont annyi nyálat szétcsorgattak, hogy meg kéne fordítani a billentyűzeteket száradni.
Vitali mosolyog egyet, és miután felmérte a helyzetet, átmegy az fps-es szobába. Stratégiában ma úgy sincsenek itt a nagy ászok, már kezdte kicsit unni az egészet. Közben azért dob egy sms-t Car-nak.
Szeva! Te mond csak, a fiúd még nem volt kíváncsi rá, kivel üzengetsz ennyit? = )
Gyorsan beül a két szabad hely közül az egyikre, mielőtt valaki még bepályázna ide, és már csatlakozik is az éppen folyó játékhoz. Mindenki ugyanabban a partyban van a szobában. Egy katonai-kommandós játék. Páran szépen campelnek, ahogy azt szokás. Vitali meg már készül, hogy fúrja meg a dolgot. Nem szerette sose az egysíkú meccseket, még akkor sem, ha úgy könnyen nyerhetne. Inkább a hibákat keresi mindig, a sebezhető pontokat. Most is így tesz. Szépen lopakodik a választható legkönnyebb géppisztollyal és pár gránáttal, végig fedezékben. Nem szokása rambózni. A többiek már rég a két szembe ház ablakaiból próbálják leszedni egymást, úgyhogy mondhatni, el van foglalva mindkét csapat fő ereje. Tökéletes.
Vissza az elejére Go down

Caroline Shione

∆ Hozzászólások száma :
438
∆ Kor :
27
∆ Tartózkodási hely :
New York



A poszt írója Caroline Shione
Elküldésének ideje Pént. 17 Nov. 2017, 12:37
Ugrás egy másik oldalra


Gamers Club - Eel & Car
A bárszéken ücsörögve hallgattam a kiszűrődő hangokat, és magam elé kuncogva szürcsöltem az üdítőmet. A tekintetekből leszűrtem, hogy azért látszik rajtam, hogy nem vagyok „idevalósi”, vagyis még nem láttak ezelőtt, de valahogy én inkább az újdonság varázsa miatt kezdtem el élvezni a helyzetet és kipróbálni a játékot. A végig mérő pillantásokhoz már hozzászoktam, és nem igazán hoztak zavarba. Sokan megnéznek az utcán is, de aki ismer, az jól tudja, hogy nem mindent mutat a külső. Nem vagyok elveszett, és sajnos korán rá kellett jönnöm, hogy kell megvédeni magam. De most ez a hely kicsit a gyerekkoromra emlékeztet, és arra az időre, mikor gondtalanul éltünk otthon. Hiányoznak a barátaim, de meg kellett tanulnom túlélni ebben a Városban. A Hívatásom sok emberrel összehozott, ahogy az események is. Most viszont egy kis kikapcsolódás nagyon jól jött. Sokat dolgozom, és a Betegeim is tudják, hogy éjjel-nappal hívhatnak. Nincs senkim, vagyis egy Férfi az életemben, akivel megosztanám a mindennapokat. De majd talán rám talál a Szerelem, ahogy a szobatársaim is megtalálták a Párjukat. A Munkám eléggé feszített tempójú, de ha a Sors is akarja, akkor találkozom azzal, akit nekem rendeltek az Égiek. Már majdnem elfogyott a kért italom, mikor a mobilomra kaptam egy üzenetet Eel-től.
Nagy mosollyal olvastam a szavait, és kicsi idő múlva írtam vissza neki a válaszom.
Szia Eel! Nem szokták kérdezni, kivel üzengetek, de ha kíváncsi vagy, akkor kérdezd meg személyesen tőlem. Mérd be a mobilomat, és megtalálsz. Egy Cola-val úgyis tartozom még!”
Elküldtem az üzenetem és vártam a válaszát. Talán lesz olyan kíváncsi, hogy nem riad vissza egy kis „nyomozástól”. Ahogy megismertem eddig a személyiségéből valamit, az arra utal, hogy nem éppen egy csendes otthonülő típus.
Kikértem még egy italt, és zsebre raktam a telefonomat. Lehet, hogy nem is kell sokáig várnom rá.


zene |  megjegyzésed


Vissza az elejére Go down

Vitali Kasparov

∆ Hozzászólások száma :
263
∆ Tartózkodási hely :
Mindenhol.



A poszt írója Vitali Kasparov
Elküldésének ideje Csüt. 23 Nov. 2017, 09:48
Ugrás egy másik oldalra

Igazából előbb-utóbb amúgy is sor került volna erre a találkozásra. Meg hát az a helyzet, hogy még ha szétszórt és szeszélyes is, rendes csaj ez a Car. Szóval gyorsan megy egy válasz sms neki, mielőtt az orosz csokoládé visszatérne játszani.
Oké. Még 5 perc.
Vitali szép sorban végigmegy a camper zónákon, egyesével lekéseli az ellenfél mesterlövészeit. Van egy kis lövöldözés is valahol, de mivel csapatjáték, a társak szépen feltartják a zavaró tényezőket. Igazából lemegy hamar három kör is, mire elfogy a szendvicse, amit rágcsált. Most meg már amúgy se lenne nagy kihívás neki a játék így két kézzel, úgyhogy szépen kisétál a büfé részhez.
Leül a pulthoz Caroline mellé, ránéz az órájára, aztán magában visszaszámolja az utolsó kábé fél percet. Mikor letelt az öt perc, pontosan akkor oldalra fordul, és megszólal.
- Na szeva! Itt vagyok, hol az a kóla? - kérdezi vigyorogva.
Közben egyik kezével halál lazán rákönyököl a pultra. El van tunyulva mostanában kicsit, hát ez van. Majd úgyis megint nyakába szakadnak a balhék most, hogy újra barátkozni kezdett. Ebben teljesen biztos, akárki akármit mondhatna.
Vissza az elejére Go down

Caroline Shione

∆ Hozzászólások száma :
438
∆ Kor :
27
∆ Tartózkodási hely :
New York



A poszt írója Caroline Shione
Elküldésének ideje Csüt. 23 Nov. 2017, 10:58
Ugrás egy másik oldalra


Gamers Club - Eel & Car
Ahogy sejtettem. Hamarosan meg is érkezik a válasz sms. Igazából nem is lepődtem meg, mikor olvasom a képernyőn a szavait. Talán ezuttal tényleg személyesen is találkozhatunk. Még nem is gondolkoztam, hogy külsőre kit is várjak. Bár ez nem szokott előfordulni, hogy így találkozgatok valakivel, de Eel-re már nagyon kíváncsi voltam.
A visszaérkező válasza után nem sokkal egy pasi ül le mellém a Pulthoz, és az órájára néz. Különösebb jelentőséget nem tulajdonítottam ennek, de aztán egy halvány mosollyal mégis csak a poharamból kiittam a maradék narancslevem, és úgy tettem, mintha nem vettem volna észre semmit.
Pár pillanat múlva végül felém fordul, és az asztalra könyökölve megszólal.
-Szia Eel! – mosolyodok el a mondata hallatán- Ahogy ígértem, máris kapod!
A Pultos felé fordulva, ki is kértem az italainkat.
- Kérek szépen egy kólát- jéggel, egy narancslevet, és két energiaitalt! Meg, ha nem nagy kérés, akkor odahozná ahhoz az asztalhoz?- mutatok egyik box-ban lévő helyre, és visszanézve a férfire, felállok a bárszékről, talán velem tart.
- Talán ott kényelmesebben tudunk beszélgetni. Szerintem, van pár megválaszolatlan kérdés mindkettőnknek, egymáshoz. - mosolygok rá, és elindulok a kiszemelt asztal felé.
~Tetszik ez a laza nemtörődöm stílusa. De kérdés, hogy tényleg mindent tud rólam?~ villan át a gondolataimon ez a kérdés, és szerintem hamarosan kiderül.


zene |  megjegyzésed


Vissza az elejére Go down

Vitali Kasparov

∆ Hozzászólások száma :
263
∆ Tartózkodási hely :
Mindenhol.



A poszt írója Vitali Kasparov
Elküldésének ideje Kedd 28 Nov. 2017, 11:36
Ugrás egy másik oldalra

Vitali úgy néz, mikor megkapja a kóláját, mint egy elégedett gyerek. Nem szokta mondjuk jéggel inni, de tanult azért illemet, szóval elfogadja úgy, ahogy adják. Főleg ha már így örül neki a csaj, hogy láthatja. Igazából elég sok olyan ismeretsége van, akivel sosem találkozott még. Szóval ez nem is lenne furcsa. Viszont általában nem küzd ennyit, hogy valakit kihúzzon szorult helyzetekből. Főleg úgy, hogy pl Car esetében az első ilyennél szinte az illető akarata ellenére kellett kínlódnia az egésszel. Nem, mintha megbánta volna. Vitali nem rossz ember, csak szimplán fura.
- Oké - feleli, és elindul a box felé. Közben azért beleszürcsöl egyet a kólába, csak a biztonság kedvéért. Meg udvariasan lemarad, és előre engedi a hölgyet, hogy megnézhesse a csinos h... haját, meg ruháját.
Megvárja, hogy Car válasszon helyet, magának, és szépen leül vele szemben. Így látják egymást, meg hát így szokás ez.
- Nem is tudtam, hogy szoktál játszani. Egész jó volt az utolsó Worms meccs. Az elsőket nem láttam, de biztos ott is szórtad a Halleluja bombákat - mondja vigyorogva, és kényelmesen hátradől.
Hagyja egy kicsit most Cart beszélni, mert ebből a van pár megválaszolatlan kérdés mindkettőnknek szövegből nagyon úgy tűnik neki, hogy ő most ki lesz kérdezve. Mondjuk ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy mindenre válaszolni is fog, de hát a lehetőséget meg kell adni a másiknak, vagy mi. Meg aztán neki is van mondandója, csak nem akar kapkodni vele.
Vissza az elejére Go down

Caroline Shione

∆ Hozzászólások száma :
438
∆ Kor :
27
∆ Tartózkodási hely :
New York



A poszt írója Caroline Shione
Elküldésének ideje Kedd 28 Nov. 2017, 18:04
Ugrás egy másik oldalra


Gamers Club - Eel & Car
Hamar meg is kapja Eel a kóláját, aminek szemmel láthatóan nagyon örül. Ami persze engem is megmosolyogtat.
- Megígértem, és be is tartom a szavam. - biccentettem viccesen felé, és a box-ban leültem az egyik székre. Eel udvariasan előre engedett az ülőhelyválasztásban. Igaz, hogy a tekintetét éreztem a hátam mögött, mert le sem vette a ruhám domborulatairól a pillantását. Úgy tettem, mintha nem vettem volna észre, bár szerintem nem én vagyok az első, akivel így tett. De egyáltalán nem zavar. Megszoktam a Férfiak reagálását, mikor meglátnak.
- Igen, régebben sokkal többet játszottam a testvéreimmel. Most csak kíváncsiságból ültem le a játékba, hogy felelevenítsem a régi emlékeimet róla. Tényleg nagyon szuper volt az utolsó forduló. De inkább rád lennék kíváncsi. Miért segítettél annak idején nekünk Rebeccá-val? Talán ismered őt?- kérdeztem kíváncsian a férfit, miközben én is iszogattam az üdítőmet.
-Sokszor itt vagy ebben a Klubban? Vagy csak véletlen, hogy erre jártál? Amúgy meg, igazán jól éreztem magam a játékban. Meg sem lepődők, hogy kitaláltad, mit is csináltam az elmúlt óra alatt…
De most inkább arra lennék kíváncsi, hogy miért kérdezted, hogy számon kérik-e azt, hogy kivel csevegek a telefonon?!
– néztem rá kíváncsian, mert ezzel a kérdéssel lehet zavarba is hozom. De ő kezdte. Most kiderül, hogy mit is tud rólam.
Lazának tűnik most is, de vajon tényleg tud rólam mindent, vagy csak blöfföl?



zene |  megjegyzésed


Vissza az elejére Go down

Vitali Kasparov

∆ Hozzászólások száma :
263
∆ Tartózkodási hely :
Mindenhol.



A poszt írója Vitali Kasparov
Elküldésének ideje Pént. 01 Dec. 2017, 16:02
Ugrás egy másik oldalra

Vitali nyugodtan iszogatja a kóláját, amíg Caroline beszél, meg kérdezget pár dolgot. Megvárja, hogy biztosan befejezte-e, mert nem akar közbevágni. Szépen leteszi maga elé az italt, és szája elé teszi a kezét, ahogy ásít egyet. Ma korán kelt, és kezd későre járni. Majd segít a koffein, gondolja persze közben. Azért is szokta inni.
- Az a helyzet, hogy csak a munkásságát ismertem. Igazából véletlenül vettem észre, hogy mekkora gázba keveredett. Ha nem tűnik el azóta, lett volna egy állásajánlatom számára. Számodra is van. Orvos vagy, igaz? Erről nem nagyon beszéltünk, de gondolom nem lepődsz meg, ha tudom - mondja egy kis mosollyal a szája szélén - Egyébként nem járok sokat ide. Most viszont kellett egy kis játék élőben, úgyhogy eljöttem. Amúgy meg azért kérdeztem, hogy számon kérik-e a sok sms-t, mert kíváncsi voltam - teszi még hozzá vigyorogva - Eddig nem úgy tűntél, mint akit zavarnak a kérdések. Vagy igen? - kérdezi incselkedve.
Egyébként igen, mindent tud róla, de nem fog kérkedni ezzel. Ő egy olyan hacker, akinek a munkaadói sosem ismerték az arcát. Mindig része volt az üzletnek, hogy nem is próbálják megismerni. Ez azért működhetett így, mert mindig tökéletes munkát végez, mindig megválogatja, kinek dolgozik, és igazából sosem a pénzért csinálja. Elég egyszerű elvei vannak, úgyhogy könnyű betartani őket.
Vissza az elejére Go down

Caroline Shione

∆ Hozzászólások száma :
438
∆ Kor :
27
∆ Tartózkodási hely :
New York



A poszt írója Caroline Shione
Elküldésének ideje Pént. 01 Dec. 2017, 20:02
Ugrás egy másik oldalra


Gamers Club – Eel & Car

Eel szavait hallgatom, és egy mosoly suhan át az ajkamon a válaszára. Teljesen meg tudom érteni valahol, hogy miért iszik annyi energia italt és kólát. A leplezett ásítása elárulta, hogy elég fáradtnak tűnik, de az is lehet, hogy untatom a társaságommal.
Rebecca tényleg egy furcsa lány volt, bár azt sem tudom, hogy hova tűnt el akkor hírtelen. Nem nagyon akarok visszaemlékezni azokra a napokra, amiken keresztül mentem. Sokszor gyötörnek rémálmok azóta, de szerencsére lassan megnyugszom és feledésbe is merülnek azok az idők.
Most Eel- lel találkoztam, akire nagyon kíváncsi voltam már. Sok információt tudott akkor is rólunk, de most jobban meglepett, mint a telefonba hallottam, akkor.
- Igazán kellemes helynek tűnik. Nem is csodálom, hogy itt vagy néha egy kis élőbeli játékra. Én is élveztem nagyon az elmúlt órát. Újra gyereknek érezhettem magam, és ez felvidított.
Kis idő kellett, míg a tudatomig elért egyik mondata. Kissé meglepetten nézek, mert milyen munkát tudna ajánlani nekem? Főleg, hogy a hívatásomhoz is köze van.
- Miféle munkára gondoltál? Orvos vagyok, igen. De ezt úgyis tudtad már, mikor kérdezted. - nevetek fel a kérdése iróniáján.
- Talán arra vagy kíváncsi, hogy járok-e valakivel?- nézek rá a narancsleves-poharam mögül.
- Nem nagyon hoznak zavarba a kérdések, de ezt is tudhatnád…- kuncogok ismét, és nézek a férfire.
- Vagy talán téged zavarba lehet hozni a válaszaimmal?- támaszkodom az asztalra ugyan úgy, ahogy ő is szokta. Vagyis ahogy a pultnál tette az előbb.
Láttam a szemében azt az incselkedő pillantást, és úgy döntöttem, hogy ha Flörtölni akar, akkor miért ne mennék bele? Majd kiderül, hogy meddig tart a bátorsága a kérdések terén. Bár szerintem csak most kezdett előjönni a kíváncsisága. Én meg egyre jobban érzem magam ebben a Kávézóban.



zene |  megjegyzésed


Vissza az elejére Go down

Vitali Kasparov

∆ Hozzászólások száma :
263
∆ Tartózkodási hely :
Mindenhol.



A poszt írója Vitali Kasparov
Elküldésének ideje Kedd 26 Dec. 2017, 12:20
Ugrás egy másik oldalra

Vitali nem nagyon szólt hozzá többet Caroline játékosi rutinjához. Csak bólogat arra, hogy kíváncsiság meg régi emlékek. Aztán mosolyog egy jót, mikor azt mondja, hogy rá kíváncsi. Tudta ezt jól. Igazából azt is, hogy valószínűleg főleg ezért beszélgetnek most, mert ez a lány itt nagyon kíváncsi. Ha többet tudna, lehet, hogy kevésbé lenne az. Vagy még inkább az lenne. Ez már ilyen trükkös dolog, mert elég szeszélyes fajta. Lehet, hogy ezért tetszik Eelnek is.
- Néha beugrok, de nincs törzshelyem, ha arra vagy kíváncsi. Meg aztán ha játszani akarok, azt online is megtehetem. Ez csak egy kis nosztalgia, mondjuk, mint neked. Ahogy a csevegés is. De te mondjuk sokat beszélsz mindig. Azt meg nem hiszem, hogy általában titokban csinálod. Tehát ha pont nekem pötyögsz, és más is van ott, megkérdezi, kinek írsz. Te vagy elmondod, vagy nem. Ha eltitkolod, az elég furcsa lehet, mert hát az a helyzet, hacsak nem valami nagyon komoly dologról van szó, te elég szókimondó vagy. Mégse árultál be, amit egyébként köszi, és nagyra értékelem!
Kifogyott a kóla, a poharat az asztalra teszi, és megint hátradől.
- Szóval lenne egy melóm a számodra, ha nincs ellenedre. Annyi lenne a dolgod igazából, hogy gyakorlod a szakmádat. Egy ilyen kis mini bosszúállók csapatban. Még nincs kidolgozott nyugdíjprogramunk, de a fizetés jó, a főnök pedig atomjófej - teszi hozzá szélesen vigyorogva.
Vissza az elejére Go down

Caroline Shione

∆ Hozzászólások száma :
438
∆ Kor :
27
∆ Tartózkodási hely :
New York



A poszt írója Caroline Shione
Elküldésének ideje Pént. 29 Dec. 2017, 08:17
Ugrás egy másik oldalra


Gamers Club -  Eel & Car
Kíváncsian hallgatom Eel szavait, Amit -az arckifejezését látva-, szerintem teljesen egyértelműen észre is veszi rajtam. Igazából nagyon is kíváncsi természetem van, de nem is titkolom.  Egyenesen és nyíltan szoktam vállalni az érzelmeim, bár aztán lehet, hogy sokan tényleg félreértik. Egyre jobban éreztem magam a Társaságában. Kicsit fura is volt látni azt a Férfit, aki eddig a vonal másik végén küldte az információt, de most szembesülve vele, sokkal jobban megnyugodtam. Érdeklődéssel hallgatom a monológját, mert eddig nem igazán mutatta ezt az oldalát, és nagyon tetszik, hogy nemcsak „tőmondatokban” beszél, ahogy az üzeneteiben.
- Nagyon ritkán játszom, vagyis gyerekkorom óta nem igazán tudtam időt keríteni rá, de itt tényleg jó a hangulat. - kortyolok én is az italomból.
- Nem igazán szoktam titkolózni, de vannak, mikor csak rám tartozik, kivel beszélgetek és nem nagyon szoktam a magánügyeimet megosztani illetéktelenekkel. - nevetem el magam, a mondatára. Tetszik, hogy finoman puhatolózik a „családi állapotom” felől.
Aztán másra terelődik a szó, valamiféle munkát ajánl nekem. Picit meglep a dolog, de ahogy belegondolok, nem is tartom nagyon valószínűtlennek az ajánlatát.
- Nem is tudom…. – kezdek el gondolkozni a dolgon.
- Nem tudom mi lehet az a „mini bosszúállók”, de kíváncsivá tettél. - mosolygok a narancsleves- poharam mögül.
- De egy újabb kóla mellett elmondhatnád a részleteket. - mosolyogva nézek rá, és intek a pultosnak, hogy hozzon még egy italt az asztalunkhoz.
- Figyelmesen hallgatlak.. - nézek rá kíváncsi arccal, és várom, hogy elmondja az ajánlatát.
Sohasem hallottam ilyen nevű dologról, de talán csak azért, mert az elmúlt évek nem éppen időmilliomossággal kecsegtettek, és a sok dolog, amin keresztül mentem, eléggé elszigeteltek a valós világ történéseitől. De lassan szeretnék visszarázódni a valóságba, és a jövő felé tekinteni.
~Viszont Eel elég érdekes és én szeretem a kihívásokat. Tetszik a titokzatossága.
De azon felül szerintem nem vagyok neki közömbös. Még a szemei is mosolyognak, mikor nekem beszél…~



zene |  megjegyzésed


Vissza az elejére Go down

Vitali Kasparov

∆ Hozzászólások száma :
263
∆ Tartózkodási hely :
Mindenhol.



A poszt írója Vitali Kasparov
Elküldésének ideje Csüt. 04 Jan. 2018, 19:55
Ugrás egy másik oldalra

Vitali valóban teljesen felszabadult, vidám hangulatban van, ahogyan azt Car is megfigyelhette. Mondjuk egy kis flegmaság mindig szorul belé, de ilyenkor ez inkább lazaságnak tűnhet. Az az igazság, hogy kevés dolog van, amit igazán komolyan vesz, és azokon se stresszel sokáig. Az élet megtanította, hogy ne görcsöljön rá semmire.
- Hát ha beszállsz a bandába, akkor bizony titkolóznod kell. Ahogy láthattad, elég sok infó folyik errefelé, és nem mindegyik olyan, amiről könnyű tudni. Szóval meg kell bíznod bennem, és nekem is benned. Egyébként általában kisebb bűntényeket szoktunk megakadályozni a magunk eszközeivel. Mármint ahhoz képest kisebb, mint ha egy rakás földönkívüli gyalulná le New Yorkot. De ahhoz elég nagy, hogy komoly bajok legyenek belőle, ha nem lépünk közbe. Sajnos a csapat nagyrésze szétszéledt, vagy lesérült. Voltak veszteségek is. Szóval most amennyiben beszállsz, két személyes csapatként kezdjük újra. Ha vágod az angol irodalmat vagy Kevin Costner filmjeit, mondhatnám, hogy modern Robin Hood-ok vagyunk. De nem pénzt adunk a szegényeknek általában, hanem megvédjük őket. Mint legutóbb a plázában. Ez mondhatni a munkánk. És egyébként egész jól együtt tudtunk dolgozni, nem?
Kacsint egyet, aztán vigyorog és vállat von. Ennél többet nem tudja, mit mondjon, szóval ha a lány kíváncsi, majd kérdez úgyis. És ahogy ismeri, eléggé kíváncsi fajta.
Vissza az elejére Go down

Caroline Shione

∆ Hozzászólások száma :
438
∆ Kor :
27
∆ Tartózkodási hely :
New York



A poszt írója Caroline Shione
Elküldésének ideje Pént. 05 Jan. 2018, 00:19
Ugrás egy másik oldalra


Gamers club -  Eel és Car
Elég érdekesnek hangzik amit Eel elmond arról a „mini Bosszúállók”-ról. Teljesen egyet is értek vele abban, hogy a Szegényeket és a nélkülözőket segíteni kell. Ha jobban belegondolok, kkor én is valami ilyesfélét csinálok, csak ennyire nem gondoltam túl. Nem igazán szeretnék a nyilvánosság elé állva hangoztatni vagy éppen dicsőíteni, amit teszek. Eddig is szép csendben a háttérben maradtam, és nem is szándékozom felfedni kilétem. Igaz, hogy a Családom nagy része a Hazánk védelmében teljesít szolgálatot, de eddig nem is beszéltem róla. Maradjon is így. Nem szeretnék kérkedőnek és nagyzolónak tűnni, inkább hétköznapi lány maradok.  Így is mikor a Bátyámmal találkozom, elég nehezen maradhatunk észrevétlenek. A rangja miatt állandóan készenlétben kell állnia, és ez még akkor fokozódott, mikor Colonel-i ranggal tüntették ki tavaly. Szinte alig látjuk egymást, de tudom azt, hogy mindent megtesz a haza és az Állampolgárok védelméért. Ebben Nagypapára ütött, mert ő is harcolt a Fronton. Én csak hallgattam a történeteit, és ámultam a kitartását, amivel mindenen túltette magát. Tudom, hogy nem könnyű olyan borzalmakat átélni, amik a harcokban voltak, és most is arra gondolok, hogy mennyire féltem Leó-t, pedig azt is tudom, hogy jobban tud magára vigyázni, mint az én el tudom képzelni. De nagyon el is kalandoztam a gondolataimban, miközben ízlelgettem magamban Eel ajánlatát. Kis gondolkodás múlva -  és a narancslé is lassan elfogy a poharamból - így arra jutottam, hogy elég jól hangzik ez a dolog. Még nem tudok sok részletet, de ahogy látom a férfin, szerintem kezd megismerni, főleg a kíváncsiságomról.
-Nekem tetszik a dolog. Vagyis amit mondtál a lehetőségekről. Azt a filmet már láttam, és egyet is értek a hasonlattal. Még nem ismerek sok részletet, de nem éppen arról vagyok híres, hogy egy mukkot se szóljak vagy kérdezzek. - kuncogok ismét a poharam mögül.
-Mondtad, hogy titkolózni is kell..- nevetek fel, de nem azért hogy kinevessem, hanem mert eszembe jut az első”találkozásunk”, amikor még azt se hittem el, hogy mindent tudhat rólunk, és most Rebeccára gondoltam, akiről én meg árva mondatot se tudtam, de azt igen, hogy a lelke mélyén egy nagyon rendes csajszi volt. Kíváncsi is lennék, hogy azóta mi történhetett vele. Remélem, hogy jól van, és hallok majd felőle. De amúgy meg lehet, hogy fáradt vagyok, és nem tudok gondolkozni.
- Mesélnél nekem az előző társaidról? Vagy az titok?- Hajolok hozzá közelebb és nézek rá kíváncsi szemekkel, de ezt, már szerintem megszokhatta tőlem.


zene |  megjegyzésed


Vissza az elejére Go down

Vitali Kasparov

∆ Hozzászólások száma :
263
∆ Tartózkodási hely :
Mindenhol.



A poszt írója Vitali Kasparov
Elküldésének ideje Csüt. 11 Jan. 2018, 06:16
Ugrás egy másik oldalra

Vitali is nevetgél egy kicsit Car viccén a kérdésekről. Ebben aztán teljesen egyetértenek. Ez a lány nagyon kíváncsi fajta, és ez nem baj. Sőt, mondhatjuk, hogy az egyik közös pont. Ha Eel nem lenne az, valószínűleg nem is tudna ennyi infót ennyi mindenről. De hát tud, mert érdekli. Kutakodik mindenfele, mindig. Nála már csak így megy. Aztán viszont egy kicsit komolyabb arcot vág, mielőtt megint mosolyog egyet. Most már visszafogottabban.
- Eltaláltad. Titok. Ahogy rólad sem adok ki semmit. Ha megint összejön a csapat, akkor aztán egymásnak azt mondotok, amit akartok persze. De én nem pletykálok - mondja, és heccelve csücsörít is egyet hozzá. Persze nem pletykál, de azért beszél, sokszor és sokat - Ja igen, pénz van elég. Szóval nyithatsz jótékonysági rendelőt, ahol szabadidődben intézkedhetsz. A titkos bázis meg nagyon menő, medencével, jakuzzival, és mindennel, ami kell - kacsint egyet - Ezt csak azért mondom, hogy tudjad, a kis hősöknek is kijár a pihenés. Na, jöhet a többi kérdés nyugodtan. Nálad abból sosincs hiány - mondja vigyorogva.
Rezeg a telefonja, ezért ránéz, de gyors pötyögés után, két másodperc alatt el is teszi megint. Mintha mi se történt volna.
Azért eszébe jutnak kicsit a korábbi társai. Ebből semmi nem látszik az arcán persze. Nem tudni, hogy azért, mert ilyen jó színész, vagy mert ennyire vegyes érzések tartoznak ezekhez az emlékekhez. Lehet, hogy egy kicsit mindkettő.
Vissza az elejére Go down

Caroline Shione

∆ Hozzászólások száma :
438
∆ Kor :
27
∆ Tartózkodási hely :
New York



A poszt írója Caroline Shione
Elküldésének ideje Csüt. 11 Jan. 2018, 09:06
Ugrás egy másik oldalra


Gamers Club – Eel & Car
Kicsit azért csalódott voltam amiért nem árult el semmit Eel az előző társakról. Nagyon kíváncsi lettem volna a kilétükre, de azt is megértem, hogy a Személyiségi védelmük érdekében, jobb ha nem is tudom. Az italom elfogyasztása után, még néztem egy ideig az üres poharam - nem mintha szomjas voltam volna még- hanem, mert elgondolkodtatott a dolog. Mikor észrevettem elkalandozásomat a gondolataimban, kissé zavartan egy mosolyt eresztettem meg, hátha ezzel leplezni tudtam pillanatnyi mélázásomat. Arra gondoltam, hogy talán én is megfelelően tudom majd ellátni ezt a feladatot? Még sohasem csináltam, és azért kicsit izgulok is miatta. Eel-t már lassan megismerem, és nem csak „egy hang” a mobilomon, és ez nagyon boldoggá tett. Nem is tudom, hogy képzeltem el anno, de most, hogy itt ülünk egymással szemben, sokkal közvetlenebbnek és kedvesebbnek látom, mint amikor torzítottan beszélt hozzám. Még mindig látom az arcán azt a huncut mosolyt, mikor beszél. Igazából nem tudom eldönteni azt sem, mikor mond fontosabb információt vagy éppen flörtöl velem. Talán ez is a image- része? De aztán a telefonjára valami érkezett, és nyomkodott rajta valamit, de el is rakta gyorsan.
-Jól hangzik a felszereltsége, annak a Bázisfélének. - nevetem el magam.
- Néha kell is egy kis kényeztető pihenés! A munka után meg főleg!- bólogatok rá.
De aztán egy mondatrészre leszek figyelmesebb.
- ”Minden ami kell”?- nézek rá nevetve. –Ez mit takar?- teszem le a poharamat, és nézek rá egyre kíváncsibban.
Mi lehet az a „minden”?- járnak rajta a gondolataim, bár szerintem vannak sejtéseim róla, de nem akarok találgatni, inkább a Férfi mondja el nekem, ha meri. De biztos valami szuper-menő lehet, ha egy kacsintással vezette ez fel nekem.
Közben meg is érkezik a következő kör ital és a sósmogyoró, amit a pultos elég széles mosollyal hoz ki az asztalunkhoz. Talán azért mosolyog ennyire, mert már a borravalójára gondol?- kuncogtam magamban, miközben a mogyoróból csipegettem pár szemet.



zene |  megjegyzésed


Vissza az elejére Go down

Vitali Kasparov

∆ Hozzászólások száma :
263
∆ Tartózkodási hely :
Mindenhol.



A poszt írója Vitali Kasparov
Elküldésének ideje Csüt. 11 Jan. 2018, 21:04
Ugrás egy másik oldalra

Jönnek is a kérdések. Mondjuk nem olyan tempóban, mint ahogy Vitali várta az eddigiek alapján, de jó lesz így is. Legalább van ideje mindenre válaszolni, meg marad elég meglepi későbbre is. Mondjuk az mindig marad, ilyen ez a meló. Erre a visszakérdésre viszont nagyot vigyorog, és "de hát ezt nem érted?" nézéssel reagál.
- Hát mindent, most mondom! Nem biztos mondjuk, hogy takarja azt a mindent, de minden benne van. Érted, nem? - kérdezi nevetve.
Pötyög egy kicsit a telefonján, mire Car üzenetet kap. A szokás kedvéért saját magától. Nem hosszú, csak egy cím van benne. Vitali megvárja, amíg a lány elolvassa, aztán kihúzza magát, és büszke arckifejezéssel hátradől.
- Gyere el szombaton, és iszunk egyet. Ott egy kicsit több mindent meg tudunk beszélni. Tudod, nyilvános helyen azért mégse megy olyan lazán az információcsere - teszi hozzá, és széttárja a kezeit.
A mozgásán nem, de az arcán úgy látszik, hogy fáradt is lehet. Valószínűleg a kóla tartja ébren főleg, de egyelőre megy neki a beszéd is simán. Igaz, nem az a megszokott életritmus, amihez ő van szokva. Mikor így, mikor úgy.
- Lassan lépnem kell, van még ma egy adag dolgom. Remélem, élsz a lehetőséggel és elfogadod a meghívást is! - Feláll a helyéről, és az asztalt megkerülve közelebb lép.
Ha így tesz a lány is, akkor közel is hajol. Rácsúszik a keze a lány oldalára, derekára, de még éppen a baráti fél-ölelés határán. Persze ez teljesen szándékos. Miért ne húzhatná egy kicsit ő is a másik agyát? Ez egy oda-vissza játék. Aztán puszit adnak vagy mi lesz, azt már a lányra bízza.
Vissza az elejére Go down

Caroline Shione

∆ Hozzászólások száma :
438
∆ Kor :
27
∆ Tartózkodási hely :
New York



A poszt írója Caroline Shione
Elküldésének ideje Pént. 12 Jan. 2018, 11:27
Ugrás egy másik oldalra


Gamers Club – Eel & Car
Kíváncsian várom a kérdéseimre az információt, de egyenes választ aligha tudok kihámozni a feleletéből. Bár nem is gondoltam, hogy ezt el tudná magyarázni, de érdekesen hangzott volna az a „minden” meghatározása. De mielőtt még elgondolkoztam volna mi az amire gondolt, egy üzenet jelent meg a telefonomon. Meglepetten olvastam el, de kicsit furának éreztem, hogy miért küld űzit, ha itt öl velem szemben? De egy cím állt a megnyitott szövegben. Mosollyal néztem rá, de egyébként nem értettem nagyon mit is jelent, addig, amíg el nem mondta, hogy vár engem szombaton ezen a címen.
-Rendben…..- nevettem el magam ismét. – Igazad van…ha titokról van szó, akkor jobb is nem sok ember előtt hangoztatni.
Fáradtnak látszik, és én is elég kimerült vagyok az egész nap után. Rendezem a számlát- ahogy megígértem a meghívást- és felállok az asztal mellől.
Ahogy megállok a bútor mellett, odalép mellém Eel. Meglepett a hirtelen közeledése, de nem lököm el magamtól a karját. Amúgy sem bántólag emeli felém a kezét, de nekem ez elég gyorsnak számít. Érzem a közelségét, de még nem tudok felé közeledni. Nem mintha nem találnám vonzónak, de ahogy mondta, ez egy nyilvános hely.
Kicsit zavarba is jövök, de nem lépek el mellöle. De még talán korainak tartom, hogy egy puszit is merjek adni. Inkább egy kedves mozdulattal végigsimítom az arcát, és lágyan kibontakozom az öleléséből.
-Akkor szombaton találkozunk...- mondtam ki végül és egy mosollyal elköszöntem tőle. Lehet nem erre számított, de én nem szeretnék semmit elkapkodni. Vonzónak találom, de még szeretném megismerni jobban. Talán a hétvégei nap minden tekintetben elválik, mit tartogat az elkövetkező nap..


zene |  Én is köszönöm a Játékot! Laughing




A hozzászólást Caroline Shione összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Pént. 12 Jan. 2018, 14:00-kor.
Vissza az elejére Go down

Vitali Kasparov

∆ Hozzászólások száma :
263
∆ Tartózkodási hely :
Mindenhol.



A poszt írója Vitali Kasparov
Elküldésének ideje Pént. 12 Jan. 2018, 13:44
Ugrás egy másik oldalra

Vitali csak mosolyog egyet reakcióként Car simogatására, mint valami menő akcióhős, aztán biccent egyet.
- Akkor szombaton!
Azzal sarkon is fordul, és elsétál. Miután kilép az ajtón, már el is tűnik. Egyébként nem történt nagy dolog, csak újabb menőzés. Gyorsan a kocsihoz sietett, hogy benyomhassa az eltűnős effektet. Szóval a szomszéd utcából aztán elgurigázik. Önvezetőre kapcsolja a kocsit, hogy tudjon még egy kört játszani hazafele.
- Azt hiszem, tetszem a csajnak - dörmögi magában mosolyogva, miközben ölbe veszi a laptopot, és belövi a választott gamet.
Nyugis kocsikázás, és halk digitális mészárlás következik úgy fél órán keresztül, mielőtt hazaért.

/Köszi a játékot! Smile/
Vissza az elejére Go down





A poszt írója Ajánlott tartalom
Elküldésének ideje
Ugrás egy másik oldalra

Vissza az elejére Go down
 

Gamers Club - Car & Eel

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Infinity Marvel :: New York-