Üdvözlünk az Infinity Marvel frpg oldalán
légy, aki lenni akarsz a marvel végtelen világában
Lépj be közénk
ne rejsd el magad

Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatdoboz
oszd meg velünk titkaidat





Itt tartózkodók
ki jár erre?

Jelenleg 13 felhasználó van itt :: 4 regisztrált, 0 rejtett és 9 vendég :: 1 Bot



A legtöbb felhasználó (71 fő) Hétf. 29 Május 2017, 19:54-kor volt itt.



Utolsó posztok
érkezett válaszod?




Díjazottaink
A Tavasz nyertesei


A tavasz férfi karakterei

Logan & Eric
A tavasz nõi karakterei

Norina & Caroline
A tavasz párosa

Pepper & Tony
A tavasz canon karaktere

Shuri
A tavasz kedvenc karaktere

Drax
A tavasz saját karaktere

Vitali
A tavasz elõtörténete

Franklin
A tavasz játéka

A 4. kaland (I. - II. kör)

Share|
Kukackaland, avagy Őrzők a pácban


Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
13
∆ Tartózkodási hely :
Bárhol a galaxisban



Tárgy: Kukackaland, avagy Őrzők a pácban Vas. 25 Feb. 2018, 13:37

Kukackaland

Kikérem magamnak, naná hogy be vagyok oltva! Van egy rakás nyavalya amit a flancos kis bolygók árasztanak magukból. Nem érek én rá betegnek lenni, meg ilyen hülyeségek. Meg nagy a szája, úgy tudom a terrán is bevett szokás szurkálni az emberkölyköket. Bár véleményem szerint ő pont nincs beoltva... hülyeség ellen semmiképp. Felemelem jobb mancsom és mutatóujjammal rámutatok a lényegre.
- Pontosan. Ez rólad nem mondható el. -  
Meg amúgy egyébiránt semmi jó nem mondható el róla, de ezt már nem kötöm az orrára, épp elég, ha én tisztában vagyok vele, nem akarom máris ledönteni a kicsi törékeny lelkét. Egyem a zúzáját. Éppen szerencsétlen fegyvert szuggerálom, ami ha bizonyos szempontból nézem, túlélt egy Quill-kobak becsapódást. Ez mondjuk azért acsívment. Mert az a tökfej keményebb dió az obyssirnél is. A kérdésére egy enyhe grimaszt tolok felé.
- Most mi van?! Jó íz íze... meg az a kis bizsergés ami leszambázik a gerincemen és vissza...-  
Riszálom meg egy kicsit a habtestem, imitálva az élményt, amit a puncs okoz szőrös kis lelkemben. Jó cucc na, kell az ilyen mindenkinek, nekem ez jutott és nem is bánom egy cseppet sem.
- Na ugyehogyugyehogyperszeee!-  Röhögök fel hangosan, elvégre most megint nekem adott igazat, ez egy ilyen szuper nap, elvégre minimális időkülönbséggel már kétszer is igazat adott nekem. Ohó pajtikám, fogod ezt te még hallgatni, nem is keveset.
- Ezt mondogathatnád gyakrabban, baromi jó érzés. -  Vigyorom aztán átcsap értetlenségbe, mikor cseppet sem művészi módon rájátszva előadja a kis egyszemélyes műsorát. Az első döbbenet után könnyesre röhögve, görnyedve csapkodom a térdeim és próbálok nem masszívan megfulladni. Ezt a barmot! Jaj már... a végén még elpirulok. Höhö.
- Jó-jó-jó, de a vacsit te intézed! Valami puccos helyre vigyél ám, nem elégszem meg egy büfével...-
Villantom a széles vigyorom, miközben sétálok utána, a vállam fölött hátra dobom a megviselt fegyverkezdeményt, ami valamelyik dobozban csörömpölve landol és a beülök a helyemre a hídon.. Bekapcsolom magam és karmaim ütemes kopácsolása halaltszik, amint a fedélzeti komputerbe lehelek életet.
- Lássuk csak, hogy is volt a felhívás... ja megvan. Xandartól a nyugati ugróponton át három ugrásra van. Méégpedig X:35455,72 és Y:89585,08. -
Kukázom ki a választ az agyamból, mert tudni tudtam én, hogy emlékszem, csak nem sejtettem.
- Höh... akármilyen hihetetlen, a csapatod valahol a hajón van, tökkelütöttkém. Jeee, a rendszer felállt az alvásból, üzemanyagszint rendben, motorok rendben, úgy általában minden rendben. Na adjunk neki kakaót.... -
Sorolom, miközben kapcsolgatom fel a kapcsolókat és nézem a rendszer önellenőrzési fázisait. Aztán elkapom a hangosbemondó végét és rányomok a gombra.
- Ding-ding! Felhívjuk a kedves naplopók figyelmét, hogy a Milano hamarosan elhagyja ezt az űrszeletkét. Kérjük ne sikítsanak nagyon, érzékeny a füleeeehehehheem. Na, a lényeg... Kapaszkodjatok, rázós lesz -
Egy kicsit beleröhögtem, na... van az úgy. Kicsi Groot közben a vállamra mászik és nagy bociszemeivel kérdezi, hogy nem-e kellett volna elmondani, hova megyünk. Nem.. Nem érzem úgy, hogy magyarázni kéne tovább, egész egyszerűen előre tolom a kart és irányba veszem a legközelebbi ugrópontot. Űrpojáca ne is álmodjon róla, hogy ő vezet. Mindenki tudja, hogy én vagyok a jobb pilóta.
- Egyébként... van nálunk elég Kemotox? -
Vagy az nem jó a kukacokra...? Nézek rá összevont szemöldökkel, és ha át is veszi az irányítást, rögtön visszakapcsolom,na ne már!

~-~-~-~-~-~-~-~-~-~-~-~-~-~-~-~-~

Az alaphelyzet az, hogy a csapat a győzelemnek nem mondható túlélés után az űrben depizik, a drágalátós vezérünkkel az élen. A Milano célra tart két ugrással Xandarhoz, majd onnan még három a valódi helyszín, ahol kukacvadászat lesz. Addig lehetőség van felvenni a hülyeség fonalát és megismerkedni a macitokkal.

Reagsorrend: Quill, Gamora, Drax és velem zárul a kör.


zene | Remélem tetszik. ._. |
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
929
∆ Kor :
37
∆ Tartózkodási hely :
next to my a-holes



Tárgy: Re: Kukackaland, avagy Őrzők a pácban Szomb. 03 Márc. 2018, 21:08



show time a-holes!
the guardians of the galaxy
_________________________
Nem mondhatnám, hogy jó ötletnek tartom, hogy máris küldetésezzünk a csapattal, lévén egyáltalán nem vagyunk összekovácsolódva. A Titánt nem régiben tettük lapátra - tették, nekem közöm sem volt hozzá lényegében - szóval még nyalogatjuk sebeinket. Az én vállam még mindig tropa ráadásul, úgyhogy nem igazán van kedvem keménykedni, de egy termetes kukac olyasvalami, amit nem igazán hagynék ki. A társaság persze nem a legjobb, jelen esetben ugyebár a négy főből hármat elkerülnék, a negyedik meg egy gally. Szóval csak bólogatok, többre nem telik. A vacsorás megjegyzésére összefutnak a szemöldökeim. Komolyan?! Arról vagyok hírhedt, hogy puccos helyekre furikázom a seggüket?
- Drax a kaja felelős, szerintem rá bízhatod magad... - halványan belenevetem magam az emlékekbe, hányszor futottunk négyen nyolc irányba, amikor a Pusztítóként híressé vált barátunk úgy döntött, kotyvaszt valami hazait. Mármint valami számára hazait, amiben mondhatni épp csak lepke-kaka nem volt. Nem mintha az űrben hemzsegnének, de szerintem simán találni, ha az ember nagyon akarja. Belesüppedek az ülésbe, kicsit még nehezen nyújtózkodom a karom miatt. Nem akar gyógyulni, de hát a démon ürülék már csak ilyen mély nyomot hagy...
- Aha, mondja ezt az, aki három naponta mászik vissza a Milanora, mert mindenhol kreditekért futkorászik... - forgatom meg a szemeim, a többiek hollétére tett megjegyzésen, közben pedig azon agyalok, hogy nem-e kellett volna megkérdezni őket is, hogy mehetünk-e. Elvégre a két morcosabb még pampoghat, amiért így indulunk. Nekem pedig per-pill a kabinom tűnik a legszimpatikusabb társaságnak, így ezt a balhét nem viszem el. Ha kell, még a nem ép-karommal is Mordályra fogok mutogatni!
- Ha valamelyik előadja, hogy nincs kedve küldizni, remélem tudod, hogy te viszed el a balhét, én mosom mocskos kezeim maradéktalanul... - tartom is fel őket, védekezően és még az sem izgat, hogy a mosómaci vezeti a gépet. Higgye csak jó pilótának magát, mása úgysincs! Nézelődni kezdek és kényelmetlenül fészkelődöm. Őszintén szólva hiába oltott le Rocket, Gamorával mosolyszünet van, Drax meg fogalmam sincs hogy van, mióta elhagytuk a terrát, nem beszélgettem vele se. Senkivel se. A tarkómon érzem a puhább szálak jellegzetes felállását, innen tudom, hogy valaki csatlakozik hozzánk.
- Gondolod megoldaná? - félmosollyal pillantok a pilótánk felé, majd róla kifelé a műszerfalon túlra. Nyelnem kell, rendeznem arcizmaim. Nem akarok úgy veszélybe sodródni velük, hogy nincs minden rendben velem, pedig nincs. És az igazság az, hogy azon morfondírozok, mi lesz velünk ezek után? Drax és Gamora is a Titán miatt tartottak velünk. Rocket maradna, hiába egy nyers tuskó, legalább tudom, hogy számíthatok rá és a tökmagra a jövőben. Az előbbi kettőről viszont fogalmam sincs.
- Mennyire veszélyes a kukacunk? - egyik szemöldököm felvonom, úgy pillantok lopva rá, majd hagyom, hogy Groot átmásszon az én vállamra, s onnan lecsúszva, az egyik combomon foglaljon helyet. Rocket rázkódása mellett az én nyugalmi állapotom, biztosan felüdülés az apró facsemeténknek!
Ha Gamora csatlakozik hozzánk, teljes figyelmem az űrbe vetem. Nem tudom mit kellene mondanom neki.., így hát hagyom, hogy Rocket válaszoljon minden kérdésükre. Egyébként is... nincs az a helyzet, ami megoldaná azt, ami kavarog bennem. De legalább már tudom, hogy nincs olyan, hogy te meg én.





_______________________________


csapassuk veszteseim!  kacsint  ||  L


_________________




Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Vendég
↷ i still believe in heroes


Vendég



Tárgy: Re: Kukackaland, avagy Őrzők a pácban Szer. 18 Ápr. 2018, 17:23




kukackaland
the guardians of the galaxy!  


Némán álltam a tükör előtt, s néztem saját magammal farkasszemet. Arcom rezzenéstelen volt, ahogy egész testtartásom egy szoboréhoz hasonlatos merevségbe feszült. A vöröslő hajkorona alatt azonban nem nyugodott egyetlen gondolat sem. Újra és újra lejátszottam ugyan azokat a képsorokat, melyek a Terrán történtek. Ugyan azok a képkockák, egyetlen másodpercet sem átugorva. Az elmémbe vetített képek oly elevennek tűntek, hogy szinte éreztem kardom nyelét jobbomban, ahogyan a fémre szorulnak a zöld ujjak, az izmok megkeményednek, én pedig magasba emelvén a fegyvert lesújtok. Bosszúm bevégeztetett.
Valami nincs rendben. Győzelmet kellene éreznem, hisz elégtételt vettem. A várt mámor helyett azonban nincs semmi, ami kitölthetné az eddig bennem lüktető gyűlölet helyét.
Jobbom az oldalamon díszelgő heghez ér, óvatos mozdulatokkal kitisztítva a tőr ütötte sebet. Isten vagy sem, ezért még megfizet. Ez, s a többi, csatában szerzett sérülésem mit sem számít, hisz nem nagy ár azért cserébe, hogy túléltük. Vékony tapasz kerül a sérülésre, s miközben gondos mozdulatokkal simítom el azt, felcsendül Rocket hangja. A hangszóró felé kapva a tekintetem szaladnak kissé magasba szemöldökeim. Az eddigi ráérős mozdulatok helyett most szaporábban húzom magamra a kikészített fekete ruhadarabokat, majd indulok meg a pilótafüle felé.
- Felvilágosítana valamelyikőtök, hogy mégis mi a fene ez az egész? - csendül határozott, nem kevés korholással telt hangom, mikor megérkezek, s tekintetem Rocket és Quill között cikázik. Utóbbi szembetűnően kerüli a pillantásom, így kénytelen vagyok a másik félre nézni. - Rocket? -
Ha esetleg nem lenne egyértelmű, kitől is várom a választ, ezennel megerősítem azzal, hogy a nevén szólítom. S természetesen most azonnal tudomásomra kell hozniuk, mi is folyik éppen.
- Épp csakhogy visszatértünk a Terrai csatából. Némelyikünk fel sem épült rendesen. Tényleg feltétlenül szükséges kreditek után kajtatnunk? – ha valaki, hát Mordály különösen kedveli a krediteket, legfőképpen elkölteni szereti azokat, viszont ehhez a művelethez elengedhetetlen a megszerzésük is, ami nem éppen tartozik a kedvenc foglalatossági közé. A szükség azonban nagyúr, így biztos vagyok benne, hogy az Ő ötlete volt az egész. - Quill, mondd, hogy Te sem támogatod ezt az őrültséget! Legfőképpen azért, mert a vállad még koránt sincs megfelelő állapotban. -
Megrovó hangom mit sem változik, miközben kezeimmel felé mutatok, ezzel a gesztussal adva szavaimnak nyomatékot.



 sajnálom, hogy ilyen sokat várakoztattalak Titeket! elnézést érte, ég a pofám rendesen! remélem megfelel a reagom, de ha bármi vitathatót felfedeztek benne, csak szóljatok és javítom! :$ || Deathbeds.

Vissza az elejére Go down

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
69
∆ Tartózkodási hely :
Galaxis, a Milano fedélzete



Tárgy: Re: Kukackaland, avagy Őrzők a pácban Kedd 01 Május 2018, 21:28



Kukackaland
Gamora & Rocket & Quill & Pusztító

Thanos halott. Nekem ennyi éppen elég ahhoz, hogy végre ledőljek. Hihetik, hogy magamba fordultam, miután Gamora ölte meg legádázabb ellenségemet. Ez nem bizonyít semmit! A zöld nőszemély jókor volt jó helyen! Annyiban változott volna a végeredmény, ha jómagam viszem be az utolsó döfést, hogy nevem végleg bevésődött volna a galaxis krónikáiba. Ehelyett roboghatok tovább a bandával, hogy újabb lehetőséget kapjak legendává válni... Annyi bizonyos, hogy ezentúl még ádázabban fogok küzdeni, és minden lehetőséget megragadok a kaszabolásra. Drax a Pusztító legenda lesz, mindegy mi áll előttem!

Fene sem tudja mennyi ideje hagytuk el Quill bolygóját, de a csupasz földiek megmenekültek, hála... leginkább nekem. Végtére is a Pusztító ma igazán elemében volt! Annyi kree kutyát és rezes démonfajzatot vágtam le, hogy a kezem teljesen beállt az intenzív használattól. Máskülönben jól esik pihenni... hiszen meghaltam. Vagy valami történt, mert egyik pillanatban még a szarvasbogárfejű asszony köpenyéből felnyársalt egy tucat penge, a másikban pedig Quill könnytől és orrváladéktól áztatott arcát pillantottam meg fölöttem.
Túléltem, és mindannyian nagyon is lélegzünk. Ennél pedig nem kellett több, hogy végre dobjak egy hátast a világ legkényelmesebb hencserén. Ez a zug az enyém, és senki másé. Még a nevemet is belevéstem Quill előző matracba. "DRX".. mutatja a hasadás a fekhelyen. Mordály csak egyszer próbált elaludni benne... végül ráfeküdtem, és párnának használtam aprócska testét.
Kistestű barátom hangja ver fel negédes álmomból.
- Mi? Hol vagyok? - nézek körbe üveges szaruhártyám mögül, és azonnal préselem is lábaim csizmáimba. Még dőlöngök az ágyon, így mikor ránt egyet a Milano, lebukfencelek, és immár a mennyezeti lámpatestet bámulom.
- Megcsinálom apám csodás mókuspörköltjét! Quillt meghagyom pilótának, de Mordály megy az üstbe! - dörmögöm magam elé, miközben négykézláb verekedem ki magam az ajtón.
Éppen szidalmazásra nyitnám a számat, amikor Gamora kérdőre vonja két hímnemű társamat.
- Küldetés? - dúródok előre, és megtámasztom magam a pilótafülke oldalában. Nem érdekel a kredit, de ha ölhetek, nem érdekel ki milyen állapotban van éppen. - De hiszen mozog a mellkasuk, és egyiknél sem állt be a hullamerevség! Ez azt jelenti, hogy harcképesek! Benne vagyok, bárhova is megyünk! Drax, a Pusztító végre legendás lesz! - nevetek fel önelégülten, majd becsatolom magam a jól bevált helyemen.
Tekintetem ide-oda kapkodom közöttük, de csak azon járnak a gondolataim, hogy... ismét ennem kell.

 Bocsánat a megvárakoztatásért! Sad || kukackaland Very Happy ||
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
13
∆ Tartózkodási hely :
Bárhol a galaxisban



Tárgy: Re: Kukackaland, avagy Őrzők a pácban Szer. 30 Május 2018, 20:18

Kukackaland

Ó, én nagyon érzem hogy ez jó muri lesz, mondhatni, a pocakom is ezt sugallja. Vagy az inkább Draxé, amit hallok? Elég hangos emésztése van a mintás nokedlinek. Egyébként is, nem mindegy minden? Megyünk és kész. Űrpojáca is így gondolja, én is, más meg nem számít, főleg az én véleményem, de ezt nem hangoztatom túlzottan.
- Nyald meg egy ungarri harcos hónalját. Ugyan mi baj lehetne? Ez csak egy kukac, egy darab szilárd takonykupac. Pik-pakk végzünk aztán puncsozunk. -  
Vigyorgok a kijelzőre, mialatt mozgásra bírok mindent, de főleg a Milano-t. Meg ahogy a trappolást hallgatom, szerintem jön a nehéztüzérség is. De legalábbis Gamora biztosan.
- Ugyan, tutira akarják, csak még nem tudják, hogy akarják.-  
Magyarázom meg briliáns levezetéssel a dolgot és adok kakaót a hajónak. Quill meglepően könnyen belement, vagy csak a személyes varázsom nőtt meg ennyire amíg ki voltam ütve, fene se tudja, kérdésére hangosan mélázok.
- Hát... kártevőkre van nem? Vagy a kukacot inkább horgászbottal kellene ijesztgetni? -  Ez a tézis egészek kerek két percig elgondolkodtat. Már csak az a kérdés, honnan szerzünk akkora horgot és botot. Az orsót ne is említsük. Bár lehet a zsineg helyett acélszemű láncsodrony kellene. Ja, elkalandoztam, ideje becélozni az első ugrópontot. Ezen munkálkodom éppen, mikor a páfrányszínű harcimaca nagyjából szó szerint beesik a kabinba. Kapásból mutatok Quillre.
- Megengedte! -  Egyelőre ez az én nagyon hatásos védekezésem, mert időközben a matyómintás hegyomlás is befutott. Remek, együtt a csapat. A szavaira felkurjantok.
- Ez az cimbi! Ez a beszéd! Ugyan már Gam... ez csak egy kukac. Egy nagyobbacska cipővel simán kilapítjuk. Könnyű meló, sok zseton. A kötszerek meg amúgy mocsok drágák. -
Világítok rá egy igen érdekes tényre, majd megtolom a kart és belehajtunk az ugrópontba. Zsinórba végigmászok mindkét ugróponton, hogy a Xandar meleltt kössünk ki pillanatok múlva.
- JIIIHÁÁÁÁÁ! -
Kurjantom majdnem Draxival együtt, kicsit beborzolja az ilyesmi a bundámat, de még megvan, szóval az émelygő ugrás kész, és a szemem sem guvadt ki. Annyira.
- Ja igen, azt elfelejtettem mondani, hogy kapaszkodjatok. -
Röhögök fel, és vezetgetem tovább a Milanot a következő pontra, hogy kilyukadhassunk az eredeti úticélunknál.
- Relaxáljatok már egy kicsit. Egy hájas taknyot kell kigyomlálni egy békeszerető nép bazi nagy kertjéből. Nem nagy kunszt, az eddigiekhez képest ez a szombat esti matiné. -
Megvonom a vállam és ezerwattos vigyort villantok Gamora felé, elvégre, ő az egyetlen aki még ellenáll. Mééég.
- Ne legyél ünneprontó, mindenki oda van az ötletért. -
Emelgetem neki a szemöldökömet nagyba s amíg rám figyelt én maxra kapcsolok és telibe kapom az ugrópontot. Halál vicces ahogy nyúlik a fejük!

~-~-~-~-~-~-~-~-~-~-~-~-~-~-~-~-~

Az első ugrási fázis megvolt, megkezdtük a másodikat, hogy a célhoz jussunk. Amit eddig tudhattok: megyünk kukacot vadászni. :3 Bocs a kihagyásért, IRL utál engem, de most már igyekszem itt lenni, szerintem ha nagyjából 2 hetente tudunk új kört kezdeni, akkor az úgy effektív lenne.

Reagsorrend: Quill, Gamora, Drax és velem zárul a kör.


zene | Remélem tetszik. ._. |
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
929
∆ Kor :
37
∆ Tartózkodási hely :
next to my a-holes



Tárgy: Re: Kukackaland, avagy Őrzők a pácban Szomb. 09 Jún. 2018, 14:46



show time a-holes!
the guardians of the galaxy
_________________________
- Oké, te vagy a Főnök. - rázom a fejem nemlegesen Mordály logikáját hallván. - Most!!! - pontosítok, felé bökve mutatóujjammal. Elfoglalom a helyem, közben kifelé bámészkodok a műszerfal fölött. A lemaradó kettes becsatlakozása előtt Mordállyal volt egy igen komoly elbeszélgetésünk - ami ránk nem jellemző. És persze látszata nincs, de hatása bennem igen. Hagyom, hogy vezessen. Nem akarok vele civakodni. Gamora felbukkanását már cipője kopogása jelzi, kérdését viszont igyekszem figyelmen kívül hagyni. Igen jelentősen Mordály felé pillantok, jelezve, dumálja le ő a dolgot. Amúgy is az ötlete volt. Nem beszéltünk Gamorával, mióta visszajöttünk és nem is igazán tudom, hogy mit kellene mondanom, így inkább kussolok, ha lehet. Drax is becsatlakozik Mordály kérdőre vonásában, de nagyon úgy fest, hogy a szinonima srácnak bejön a dolog. Így aztán nem igazán van, ami visszatartson bennünket. Amíg amaz kettő eltársalog, Gamora kérdésére csak megrázom a fejem.
- Jól vagyok. - köszörülöm torkom, fészkelődöm és ismét Mordály felé hasít tekintetem, jelezve, hogy nem igazán van kedvem tovább folytatni az állapotomról való társalgást. Baromi jó lesz így küldetésezni, hogy a zöld nőszemélyem, meg én ennyire nem jövünk ki, de basszus, hát mit csináljak?!
- Mihhh? - nézek a mosómedvénkre értetlenül, amikor azzal védekezik, hogy én engedtem ezt a küldetéses dolgot. - Mit mondhattam volna?! Ez, ez nem fair. - ekkor pillantok először a zöld sziluettre, s nyelnem kell. Legalább hibát találnék rajta, bármit, ami segít ebben a helyzetben, de még az sem. Így csak nézem egy néma másodpercig, majd előre fordítom a fejem. Rendezem arcizmaim, próbálok hű lenni ahhoz, ami vagyok: egy sértett szerelmes.
- Drax, szerintem te már rég egy legenda vagy, csak még nem tudsz róla... - vonom meg ép vállam, közben az övemmel babrálva. Amíg a többiek társalognak, én fészkelődöm. Aztán a kicsikém megbillen és suhanunk. A két ugró pont miatt felfordul a gyomrom és szeretném tarkón csapni a pilótánkat, de helyette inkább megfogadom a tanácsot és kapaszkodok.
- Szombat este szórakozni szoktunk, nem matinézunk, de tök mindegy, ha mackó falván másképp van. - intem le a dolgot, nézelődve, meg elejtve egy sóhajt szavaim között. A lényeg, hogy együtt vagyunk és élünk és mozgunk. És hogy rohadtul kínos ez az egész. Legalábbis nekem. Mordály győzködése Gami felé egy halovány félmosolyt ültet arcomra.
- Mit is mondtál? Mennyire van messze? - pillantok az oldalamon ülőre, majd elgondolkozva nézelődök. - Honnan szerzünk egy olyan bazi nagy cipőt?! - értetlenül rázom a fejem, persze próbálok gondolkozni a lehetőségeinken. Remélem csak viccel ezzel a tervével. Jó lenne, ha nem tűnnénk ostobáknak, akik idétlenül futkorásznak egy kukac körül, hanem volna egy tervünk hozzá.






_______________________________


csapassuk veszteseim!  kacsint  ||  L


_________________




Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Ajánlott tartalom
↷ i still believe in heroes





Tárgy: Re: Kukackaland, avagy Őrzők a pácban

Vissza az elejére Go down

Kukackaland, avagy Őrzők a pácban

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 1 oldal

Similar topics

-
» Hull a pelyhes fehér hó avagy Gundan karácsonya
» Nariko - Avagy a verebek újra szállnak
» Kazuma (avagy egy zombi élete :P)
» Ki micsoda, avagy a foglalkozás lista
» Élmények, avagy az események egy kislány és egy sárkány szemszögéből

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Infinity Marvel :: Univerzum - Játéktér :: Világûr :: A világűr más pontjain-