Üdvözlünk az Infinity Marvel frpg oldalán
légy, aki lenni akarsz a marvel végtelen világában
Lépj be közénk
ne rejsd el magad

Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatdoboz
oszd meg velünk titkaidat





Itt tartózkodók
ki jár erre?

Jelenleg 6 felhasználó van itt :: 1 regisztrált, 0 rejtett és 5 vendég :: 2 Bots



A legtöbb felhasználó (71 fő) Hétf. 29 Május 2017, 19:54-kor volt itt.



Utolsó posztok
érkezett válaszod?

•• Rakami
írta: Bruce Banner
Today at 00:26
•• home - Steve & Carol
írta: Steve Rogers
Yesterday at 22:30
•• Elkészültem!
írta: Rakami
Yesterday at 16:22
•• Enoros
írta: Peter Quill
Yesterday at 14:12
•• Zren
írta: Zren
Yesterday at 13:49
•• Piroska és a Farkas
írta: Nadine Amita Carlisle
Csüt. 20 Szept. 2018, 22:03



Díjazottaink
A Nyár nyertesei


A nyár férfi karaktere

M'Baku
A nyár nõi karaktere

Natasha
A nyár párosa

Pepper & Tony
A nyár canon karaktere

Steve & Bruce & Rocket
A nyár kedvenc karaktere

Pepper
A nyár saját karaktere

Esther & Vitali
A nyár elõtörténete

Gamora & Herkules
A nyár játéka

A 4. kaland (III. - IV. kör)

Share|
Névtelen Telefonáló- Norina & Logan


Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
161
∆ Tartózkodási hely :
New York - Xavier Intézet



Tárgy: Névtelen Telefonáló- Norina & Logan Hétf. 01 Jan. 2018, 01:50

Norina & Logan

So was I
Ha valaki azt mondta volna egy pár nappal ezelőtt, hogy repülőre ülök, akkor lehet egy végtaggal kevesebbel ébredt volna. De olyannal lenne szegényebb, amit nem tudna pótolni, mondjuk a fejét…
Elég rázósnak ígérkezik ez az út Washingtonba, de kocsival nem lett volna jó elindulni, már csak azért sem, mert lehet meggondoltam volna magam. Ha lehetne, akkor nem is ülnék fel a légi közlekedésre, de ez legalább két óra alatt odaér, én meg ennél többet úgysem bírnék ki..
De most a terminálban várakozom a kicsekkolásra, és ha nem volt eddig afférom, akkor majd a mágnes-kapuknál.
Oooohh..…a Francba!- eresztek el egy halk szitkot, mikor megszólal a vörös fény a kapu tetején.
-Semmi gond!!...Csípőprotézisem van!…- mondom gyorsan a biztonságiak felé.
Ahogy kigyulladt a fény, máris öten indulnak el felém. Nem akarok zűrt, így nem mutatok semmiféle gyanúsnak ítélt mozdulatot. Lassan felemelem a kezem a fejem fölé.

-Nyugi Pajtik, motozzanak csak meg!- rakom fel a kezemet, hogy lássák békés szándékomat.
Végül ketten elővették a kézi szenzorokat és körbe vizslattak a testemen, de a zsebeimben sem találtak semmit, így lenyugodtak.
-Remek!- eresztek el egy félmosolyt, mikor kis hezitálás után tovább terelnek.
-Köszönöm. - veszem át az útlevelemet a kapunál ülő Őrtől, aki kissé jobban szemügyre vesz az átlagosnál, de aztán mégis elenged.
Odalépve a csomag-csúszdához, magamhoz veszem a batyumat, és indulok is kifelé az üvegajtón.
Elég borús napot fogtam ki az utazásra, na de már akkor nem volt kedvem kimozdulni, mikor felültem a repülőre. Most már itt vagyok, és egy gonddal kevesebb. Már csak meg kellene találnom azt a helyet, ahová egy névtelen telefonáló hívott. Gyanúsnak találtam, de elég hihető sztorival állt elő, és nem vetne ránk jó fényt, ha belekeverednének az X-ek valami kétes ügybe. Eddig sem volt egyszerű elsimítani az emberekkel a konfliktusokat, de ez a telefonáló egy nőről beszélt, aki készül valamire. De nem is ezen lepődtem meg, hanem a helyszínen, ami eléggé „kényes” területnek számít.
Fogok egy taxit, és beülök. Egy kis gondolkodás után megmondom az úti célom, ahová a hívás irányított.
- A Pentagonhoz vigyen. Kérem.- teszem hozzá kis szünettel.
Ott fogok valakivel találkozni - ha igaz volt-  a névtelen hívónak a szavai. Tudom, hogy nem vagyok normális, amiért iderepültem, de utána akarok járni a dolognak. Ha kiderül, hogy igaza volt, akkor talán meg tudom állítani a tette előtt azt a Nőt!
Megérkezem a megbeszélt helyre, és a taxit kifizetve megállok az Épület melletti parkolónál. Talán nem hiába érkeztem ide, és megtalálom, aki miatt idejöttem.
De addig is egy szivarra van még időm.


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
114
∆ Kor :
22
∆ Tartózkodási hely :
A végtelen gyémánt belsejében



Tárgy: Re: Névtelen Telefonáló- Norina & Logan Pént. 05 Jan. 2018, 13:07


Logan & Norina
Névtelen telefonáló


~Itt kell lennie a közelben..~gondolom magamban, miközben néha-néha hátranézek, hogy követnek e.
A folyosó üres (egyelőre), úgyhogy nem is erőltetem magamat feleslegesen. Az erőmet a későbbiekre tartogatom, mert ha nem tévedek, akkor nagy kihívás elé nézek. Ráadásul itt vagyok a Pentagonban, a világ egyik legjobban őrzött épületében és bármikor rám találhatnak. Igaz, Macsek elrejt a kamerák elől, de az őrök elől már nem tud, így azt nekem kell elintézni.
A folyosó végén járok, mikor két oldalról hirtelen fegyveres katonák vesznek körbe.
-Fel a kezekkel!-szólit fel az egyik, miközben fegyverét rám szegezi. Ha nem teszek eleget a kérésnek simán szitára lőhetnek, de nem vagyok bolond, van tervem is. Csak állok egy helyben és megrántom a vállamat, mint akit nem érdekel, hogy most az életéről van szó.
A katonák nem várnak tovább, tüzet nyitnak rám, mire én egy nagy és erős pajzsot emelek magam köré, ezért a töltények nem érnek el hozzám. Várok egy kicsit, míg el nem áll a golyózápor, majd egy egyszerű mozdulattal energialöketet küldök az emberek felé, akik ettől hátraesnek és a falhoz csapódnak. De sajnos az erő hatására megszólal a riasztó, ezért sietnem kell. Elrugazkodom a földtől és mint egy rakéta, száguldok a célállomás felé. A katonákkal még könnyen el tudok bánni, de csak remélni tudom, hogy nem áll senki erősebb az utamba.


Szöveg szöveg
@
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
161
∆ Tartózkodási hely :
New York - Xavier Intézet



Tárgy: Re: Névtelen Telefonáló- Norina & Logan Pént. 05 Jan. 2018, 18:30

Norina & Logan

So was I
Úgy látszik, hogy hiába jöttem ide, mert akire várok az ide se tolta a képét. Az eddigi várakozásom alatt, már két szivart is csutkára szívtam, de jól palira vett a Névtelen akárki. Kissé bosszant, hogy miatta Repülőre is fel kellett ülnöm, de remélem, hogy találkozom még vele. Ezt nem felejtem el neki. Abban is biztos lehet!

Elnyomom a csikkemet a talpammal - mint aki jól végezte dolgát- indulnék is vissza Taxit keresni. Ha itt lenne a Prof, akkor megmondhatta volna, hogy ez csak egy átverés akart lenni, de az orrom megérzi a veszélyt, vagy legalábbis nagyobb eséllyel. Vállamra kapva a batyumat, keresek is egy sárga járgányt, ami visszavisz majd a repülőtérre. De mielőtt még egy újabb szivarra gyújtottam volna, egy éles hang szűrődik ki az Épületből. Szirénák vijjognak fel fülsiketítő hanggal. Nem is kell messzire mennem, mikor az egyik ajtón át kirobban az áttörhetetlen üveg. Azt hittem, hogy ezeket beton-biztosra csinálják, de akkor ezek szerint nem.
Meglapulok az épület oldalánál, várva azt aki kijön, mert ha jól tudok időzíteni, akkor elkaphatom a grabancát. Aztán majd ráérek gondolkodni, hogy mit csináljak vele. Azt már sejtem, hogy nem éppen díszlátogatásra fizetett be a Pentagonnál, de abban is biztos vagyok, hogy körülbelül két perc múlva az egész Army a környéken lesz, hogy lezárják a területet. Én meg ezt nem akarnám megvárni! Feszülten figyelek, remélve, hogy a kellő időben mozdulok, és kiemelem onnan akárki is az, aki kirobbantotta az egész ajtót tokostul. Mert most is a szimatomra hallgatok, a „szagáról” ítélve Mutáns. Elég jó képességekkel, ha így tudja irányítani a környezetében lévő dolgokat. Így most a falnak lapulva várom, ahogy kijöjjön. Egy kaján vigyort még eleresztek, mert ezek szerint mégsem csalt meg a szimatom az ügyben. Már csak el kell kapnom azt, aki miatt itt vagyok.




Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
114
∆ Kor :
22
∆ Tartózkodási hely :
A végtelen gyémánt belsejében



Tárgy: Re: Névtelen Telefonáló- Norina & Logan Szomb. 06 Jan. 2018, 10:06


Logan & Norina
Névtelen telefonáló


Az idő szorít, nekem pedig sietnem kell, hogyha nem szeretnék hátralevő életemet bezárva tölteni. Minden olyan gyorsan történik. Előbb még nyugalom volt, aztán jöttek az őrök, majd a sziréna, most pedig mint egy őrült, száguldok végig a folyosón. Nagy mázlim van, hogy még nem lett rajtam úrrá a pánik, mert akkor már rég nem lennék itt. Ha hazaérek tuti kinyírom Macsekot, amiért ilyen öngyilkos tettekre beszélt rá. Mondjuk...most ezt is hallja, hogy én pillanatnyilag fasírtot szeretnék csinálni belőle, de nem is baj. Hadd készüljön fel rá, mert otthon  még beszélünk erről.

Hátranézek és ha nem tévedek, akkor leráztam őket. Ez jó hír, hiszen most végre leállhatok egy kicsit. De ez biztosan nem lesz így sokáig. Hamarosan körbeveszik az egész épületet, én pedig még mindig itt vagyok és nem vagyok kész. Végignézek a folyosón, ahol még mindig nincs senki, csak a riasztó vijjog,  úgyhogy tovább kell indulnom. A biztonság kedvéért, a folyosón található dolgokból pl. székek, csövek és hasonló stabil dolgokból egy erős, áttörhetetlen falat formálok, hogy az ideérkezők ne tudjanak átjutni rajta.
Az utamat már biztosítottam, mostmár könnyedén továbbmehetek, de hirtelen egy férfi az utamat állja (?).



Szöveg szöveg
@
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
161
∆ Tartózkodási hely :
New York - Xavier Intézet



Tárgy: Re: Névtelen Telefonáló- Norina & Logan Szomb. 06 Jan. 2018, 11:22

Norina & Logan

So was I

Feszülten várakoztam, mert tudtam, hogy ha egy Mutáns van bent, akkor nem hinném, hogy szó nélkül kiengednék az Őrök. Eddig sem volt felhőtlen a kapcsolatunk az Emberekkel, de ha tényleg igaz, amit elmondott az ismeretlen a vonal másik végén, akkor valami nagy disznóság van a háttérben. Nem tudom kiről szólhatott a figyelmeztetés, de már nagyon várom, hogy felbukkanjon valaki az üvegtörmelékeken keresztül. Szorosan a falhoz támasztom a hátam, és várom a kifelé tartó Személyt. Egy idő után belesek a néhai ajtón át, hogy ha látok valakit, akkor cselekedni tudjak. Pár perc se telik el, mikor egy lányt látok közeledni, de ahogy nézem, elég szép kis emelvényt csinált a bútorokból. Ez meg ki lehet?- villan át a gondolatomon, de majd ráérek kitalálni, mert most már nyakunkon lehet az egész Hadsereg. Én meg nem szeretném, ha újra valami őrült Stryker fazon megint az utamba tévedne. Intek a lánynak, hogy erre jöjjön.

-Húzzunk innen, Kislány! Nem várnám meg a Védelmi Erőket!- mondom neki kissé sietősre fogva, mert ha a szimatom nem csal, akkor rohadtul közel járnak hozzánk az egyenruhások.
-Gyere már!- ismételem el neki, hátha nem hallotta. De ahogy körbenézek, elég rázós futásunk lesz, ha nem hallgat rám. Talán felméri az erőviszonyokat, és eleget tesz a hívásomnak.
-MOZGÁS!!!- emelem fel a hangom, hogy túlkiabáljam a szirénák hangját.
Ha velem tart, akkor a lehető leggyorsabban kijuttatom a lassan lezárt körzetből.
Fogalmam sincs ki lehet, de majd ha biztonságos távolságba kerülünk, akkor megtudom. Talán még időben érkeztem, és nem csinált semmi visszafordíthatatlant. Ajánlom neki!
Ha sikerül kijutnunk, akkor megállítom és kérdőre vonom.
- Ki vagy, és mit kerestél odabent? –nézek rá szúrós szemmel, de megvárom mit felel.



Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
114
∆ Kor :
22
∆ Tartózkodási hely :
A végtelen gyémánt belsejében



Tárgy: Re: Névtelen Telefonáló- Norina & Logan Szomb. 06 Jan. 2018, 23:13


Logan & Norina
Névtelen telefonáló


Már haladnék tovább, mikor hirtelen egy középkorúnak kinéző fazon az utamba áll és sürgetni kezd, hogy kövessem. Na márcsak ez hiányzott. Ha bunkó volnék, akkor félrelökném vagy elállítanám az utamból, valószínűleg ez lenne a legkönnyebb és a leggyorsabb, de nincs kedvem energiát pazarolni az ilyesmi apróságokra...inkább majd elküldöm csendesen a francba...
Próbálok nem is figyelni rá, így egy egyszerű mozdulattal megpróbálom kikerülni. De úgy látszik nem érti a célzást, továbbra is ki akar jutatni innen. De miért?! Szerintem látszik rajtam, hogy eszem ágában sincs elhagyni ezt a helyet, sőt, inkább mennék tovább a dolgomra.
-Hagyjon! Tovább kell mennem!!-mondom, szinte már ordítom, mert a szirénák füllsértő hangjától alig hallani bármit is. Messziről hallom, ahogy a katonák közelednek, így muszáj lesz egy kicsit szüneteltetni az akciót és követnem a férfit.
-Macsek, biztosítsad a terepet!-mondom leginkább a levegőbe, hiszen biztos vagyok benne, hogy akinek mondom, az biztosan hallja és segít nekünk. Ha másképp nem, később úgyis visszajövök, ha már leráztam a fickót.
Hamarosan kiérünk az épületből, aminek nem igazán örülök, hiszen volna jobb dolgom is. Aminek viszont végképp nem örülök, hogy most következik a kérdőre vonás, amire csak megrántom a vállamat.
-Mégis mi köze van hozzá?-mondom halál nyugodtan, nemszámít, hogy akivel éppen beszélek, az imént mentett ki a Pentagonból. Inkább zártak volna be engem is, mint a többi rabot, még azzal is közelebb járnék a célomhoz.
-A nevemet biztosan nem fogom megmondani, csak annyit mondanék, hogy akit keresek és tudna nekem segíteni az odabent van és akár magával, akár egyedül, de vissza kell jutnom! Érti?-mondom bármiféle érzelem nélkül. Ha gondolja, segíthet visszajutni, de nekem vissza kell mennem mindenképpen.


Szöveg szöveg
@
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
161
∆ Tartózkodási hely :
New York - Xavier Intézet



Tárgy: Re: Névtelen Telefonáló- Norina & Logan Vas. 07 Jan. 2018, 00:48

Norina & Logan

So was I

Úgy látom, hogy nem éppen az az „értelmes fajta” ez a lány, de nagy nehezen megértettem vele, hogy nem  okos dolog olyan helyre bemenni, ahol több mint ezer egyenruhás őrködik állig felfegyverkezve!
Elég sok időbe tellett, hogy végre hallgatott rám, és kijött az Épületből. Amúgy meg nem kis akciómba került kihoznom épségbe. Hálát, azt igaz nem vártam, de egy szimpla köszönömöt, talán.

- Még szép, hogy van közöm! Ha valamit elbaltázol, Kislány, akkor nagyon sok gondot fogsz okozni, vagy ezt nem vetted számításba?
- Gondolod, hogy érdekel, hogy vissza akarsz menni? Menj csak! De azt ugye tudnod, hogy egyedül nem fogod kihozni! Jobban járnál, ha kicsit visszafognád a lelkesedésed, és elmondanád, mi folyik itt!? – nézek rá és remélem, eljutnak a füléig a szavaim.
- Arra is van terved, hogy ha teljesen hermetikusan lezárják a Pentagon kijáratait, akkor hogyan fogsz kijönni onnan? Mert abban biztos vagyok, hogy a csinos kis hátsódat nem fogják kímélni, ha elkapnak!- mondom kissé ingerülten, de szerintem nem nagyon fogja fel, hogy meg akarom menteni a rá váró rohadt nagy balhétól.
-Most már engem is belekevertél! Úgyhogy jobban jársz ha lehiggadsz, és elmondod, mi a fene folyik itt!- vonom újra kérdőre.
De lassan kezdek a türelmem végére érni.



Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
114
∆ Kor :
22
∆ Tartózkodási hely :
A végtelen gyémánt belsejében



Tárgy: Re: Névtelen Telefonáló- Norina & Logan Vas. 07 Jan. 2018, 09:48


Logan & Norina
Névtelen telefonáló


Nem mondom, hogy örülök annak, hogy ez az ember kirángatott az épületből. Így most kénytelen leszek újból bemenni az épületbe, de mostmár kicsit nehezebben, mint az előbb. Nem érdekel, hogy mit mond az előttem álló, egymásba fonom karjaimat és a földet bámulom.
-Norina vagyok és az egyik rabot keresem-mondom, miközben a férfire nézek. Tudom, hogy semmi köze sincs ezekhez az információkhoz, de végülis mit árthatna nekem. Ezer Norina nevű ember létezik, ráadásul szerintem már az is feltűnt neki, hogy egy rabot kerestem odabent.
-Keresek valakit. Egy bizonyos John nevű rabot, aki tudna nekem segíteni. Egyedül csak ő volt ott a balesetemnél, így csak ő tudja megmondani, hogy mi történt velem-utalok itt a képességemre. Ugyanis ez nem volt mindig így. A képességemet azon a napon szereztem, amikor mindenemet elveszítettem: családomat, otthonomat, emlékeimet... Gondolom említenem sem kell, hogy rohadt sok időmbe telt, mire megszereztem ezt a sok infót, úgyhogy két hónapos munkám veszne kárba, hogyhamost nem mennék vissza.
-Nyugalom, mindenre van egy tervem. És nincs semmi gáz, hogyha elkapnak, megszöktem már nem egy börtönből. Ez sem lehet nehezebb-mondom miközben megrántom a vállamat. Szerencsére van egy titkos fegyverem, minek segítségévelakár bankot is lehetne rabolni, de arra sajnos még nem használtam...Még...
-Nekem ne mond, hogy higgadj le!...Teljesen le vagyok higgadva! Nem látod?-mondom mostmár kicsit ingerülten. Bocsánat, de ki nem állhatom, ha folyamatosan azzal piszkának, hogy higgadjak le. Mert attól az ember inkább csak idegesebb lesz, nemhogy nyugodt.
Veszek egy nagy levegőt, így mostmár a hangom higgadtabb, mint az előbb.
-Szóval, van egy rab, akit már hónapok óta keresek és most végre megtaláltam. Ott van bent és nekem meg kell kérdeznem tőle pár dolgot. Öt perc az egész -mondom kicsit sietősen, remélve hogy a férfi megérti és végre befejezi a faggatást.


Szöveg szöveg
@
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
161
∆ Tartózkodási hely :
New York - Xavier Intézet



Tárgy: Re: Névtelen Telefonáló- Norina & Logan Szomb. 13 Jan. 2018, 16:07

Norina & Logan

So was I

Ma nincs valami jó napom. Először a mágnes-kapuk, aztán egy Névtelen Telefonáló aki el se jön a megbeszélt helyre, és most ez a lány, aki elég hepciásan mordul vissza rám a kérdéseim miatt. Egy ideig hallgatom a feddő szavait, de aztán egy vicsorral megálljt intek a szóáradatának. - Elég! – emelem kissé meg a hangom, de aztán ha leáll a szövegével én is szóhoz juthatnék.

- Rendben! Segítek neked kihozni a fickót! De mostantól egy büdös szót ne halljak feleslegesen!- nézek rá szúrós szemmel, de inkább azért, mert kissé sok a szövege.
-Hol tartják fogva? Azt tudod?- veszem le a batyumat a hátamról, és elrejtem jól egy sűrű bokorban. Miután megbizonyosodtam arról, hogy tökéletes álcát csináltam a holmimnak, az Épület felé fordulok. Tüzetesen végig nézek a környékén, és a lehető leggyérebben őrzött útvonalat keresem, hogy visszaosonhassunk a Pasasért. Majd utána kiderítem, hogy mi a fene folyik itt. Ez a Norina nevű lány elég idegesítően viselkedik.
Óvatosan lapulva a kerítéshez, visszaindulok a kiszemelt kapu felé. Ha velem tart a lán, akkor remélem, csendben marad, és nem feszíti az idegeimet a locsogásával.



Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
114
∆ Kor :
22
∆ Tartózkodási hely :
A végtelen gyémánt belsejében



Tárgy: Re: Névtelen Telefonáló- Norina & Logan Vas. 28 Jan. 2018, 10:06


Logan & Norina
Névtelen telefonáló


Hát, úgy látszik ma nincs sok szerencsém. Már majdnem bejutottam, erre jön ez a pasas és kiráncigál ebből az épületből. Mondhatom szuper; most lőttek az akciómnak.
-Tényleg? -kérdezek vissza egy kicsit meglepetten. Nem gondoltam volna, hogy ez az ember végül segít kihozni azt a fickót. Nem mintha baj lenne, csak ki tudja. Lehet, hogy megint ki akar majd hozni onnan. Ha esetleg megint ehhez akarna folyamodni, akkor kénytelen lesz szembenézni a haragommal. Azt pedig még senki nem úszta meg csonttörés nélkül.
-Második emelet, keleti szárny, 156. cella-válaszolom, majd lassan elindulok a bejárat felé. Az épület körül mindenütt egyenruhások sorakoznak, ami egyáltalán nem könnyíti meg a dolgomat.
-Macsek, rejts el minket! Ha minden igaz, akkor teljesíti kérésemet és az őrök nem látnak minket. Hátrafordulok és látom, hogy a pasas eléggé óvatosan próbál bejutni, de én nem követem, inkább folyamatosan, egyre-közelebb megyek a bejárathoz és szerintem ő is jobban járna, hogyha inkább velem jönne. Macsek sikeresen elrejtett minket, felesleges bújkálni.



Szöveg szöveg
@


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
161
∆ Tartózkodási hely :
New York - Xavier Intézet



Tárgy: Re: Névtelen Telefonáló- Norina & Logan Vas. 28 Jan. 2018, 13:11

Norina & Logan

So was I

Valahogy nem teljesen tiszta ez a dolog. Az a Telefonáló lehet, hogy erre a túszra értette a figyelmeztetését? Na, akkor jobb lesz, ha utána nézek ennek! Nem éppen szerencsés, ha itt felfedeznének minket!
Óvatosan lapulok a kerítéshez, hogy a lehető legkevesebb feltűnéssel haladjak, mikor látom a lányt egyenesen a bejárat felé haladni. De mielőtt még intenék neki, hogy lassítson a kamerák miatt, észreveszem, hogy nem történik semmi. Mintha nem látnának minket a Biztonságiak. Ez meglep, de biztos van rá magyarázat. Csak úgy nem leszünk láthatatlanok, vagy mégis?
Követem a folyosóra, de még most sem villognak a behatolást jelző fények. Kapkodom körbe a fejem, de el sem hiszem nagyon, hogy így gond nélkül bejutottunk egyetlen egy akadály nélkül.
-Mi a fene?- húzódik a vigyor szélesre az arcomon, mikor látom, még mindig szabad az utunk befelé.
- Merre van az a szoba?- kérdezem halkan, bár szerintem ott nem lesz zökkenőmentes a járkálásunk. Gyorsabbra veszem a lépteim, és a lépcsőházba indulva haladok felfelé a második emeletre. A lány remélem nem marad le, és lehetőleg csendbe is marad. Nem nagyon tudom, miért nem rohannak le minket, de ameddig tart ez a különös „láthatatlanság” addig élvezzük.
Felérve a folyosóra, résnyire nyitom a lengőajtót, hogy lássak valamit. Két őr éppen előttem sétál el, de annyira belemerültek az esti sztorijuk mesélésébe, hogy nem vettek észre. Remek!
Kilépve a hátuk mögé. Két csapással ártalmatlanná teszem őket, és bevonszolom az egyik közelbe lévő takarítószertárba. Jó nagyot fognak aludni a tarkójukra mért csapásaimtól, így nem kell tartanunk a riasztástól. Ragasztószalaggal összekötöm hátra a kezüket és betapasztom a szájukat. A zsebüket kikutatva keresek valami kulcsfélét, biztosan maguknál hordják.. Meg is van! Gyorsan magamhoz is veszem-  biztos ami biztos alapon - aztán újra a folyósóra lépek. Kezdem azt hinni, hogy valaki odafentről figyel, és még Fortuna Istennő is kegyeibe fogad, hogy elég kevés egyenruhást sodor az utunkba a sors.
- Az a Cella.- mutatok a túloldali ajtóra, amelyiken az említett szám szerepel, amit a lány mondott. Nem is lep meg, hogy zárva. Előveszem a kártyát, amit az egyik őrtől nyúltam le és nyitom az ajtót.
- De aztán gyorsan tűnjünk el innen!- mondom halkan Norinának. – Nem szeretnék sokáig itt időzni! – bólintok, aztán megvárom, míg kihozza onnan azt a valakit, akiért jöttünk. Rohadt kíváncsi vagyok ki az a fontos személy, akit itt őriznek! Nem lehet egy piti szélhámos, ha ebben az épületben tartják fogva. Várok és figyelek. Remélem, kitart a szerencsénk még egy ideig, amíg felfedeznek..


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Ajánlott tartalom
↷ i still believe in heroes





Tárgy: Re: Névtelen Telefonáló- Norina & Logan

Vissza az elejére Go down

Névtelen Telefonáló- Norina & Logan

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 1 oldal

Similar topics

-
» Avatárfoglaló [régi]
» A legjobb virtuális barát - Laura & Norina

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Infinity Marvel :: Univerzum - Játéktér :: Föld :: Washington D.C. :: Pentagon-