Üdvözlünk az Infinity Marvel frpg oldalán
légy, aki lenni akarsz a marvel végtelen világában
Lépj be közénk
ne rejsd el magad

Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatdoboz
oszd meg velünk titkaidat





Itt tartózkodók
ki jár erre?

Jelenleg 14 felhasználó van itt :: 6 regisztrált, 0 rejtett és 8 vendég :: 2 Bots



A legtöbb felhasználó (71 fő) Hétf. 29 Május 2017, 19:54-kor volt itt.



Utolsó posztok
érkezett válaszod?




Díjazottaink
A 2017. év nyertesei


Az év férfi karaktere

Loki
Az év nõi karaktere

Gamora
Az év párosa

Gamora & Lord
Az év canon karaktere

Loki
Az év kedvenc karaktere

Drax
Az év saját karaktere

Alison Magdalen J.
Az év ellenség karaktere

Hela
Az év játéka

3. nagy kaland

Share|
Samy és Gregory - The gods of the material


Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
117
∆ Tartózkodási hely :
Xavier birtok vagy egy bár



Tárgy: Samy és Gregory - The gods of the material Kedd 07 Nov. 2017, 11:31

Szeretem amikor a Proff kevés információval lát el. Pont ahogy ma reggel is: "Nem akarsz elmenni egy kicsit kikapcsolódni?"
Teljesen nyilvánvaló, hogy nem a kikapcsolódás a felkérés lényege. Főleg, hogy a helyszínt később adta tudtomra. Gondoltam addigra sikerült kiolvasni a delikvens fejéből, hova akar menni. De nem én lennék ha nem élnék a lehetőséggel már vaktában is. Természetesen rövidített órákat tartottam. A négyből 3-at úgy lerövidítettem, hogy meg se lettek tartva.
-Egy Whiskyt kérnék, 2 jéggel.
Felkönyöklök a pultra és végig mérem a társaságot. Látok jó néhány mutáns. Sőt elég sokat és fiúk is vannak köztük.
~Tehát valami mást kéne észrevennem... Eddig kétszer küldtél fiú mutánsokért... Abból mindig verekedés lett...
Morfondírozok a dolgon. Közben megjött a Whiskym. Biccentéssel köszöntemmeg a csaposnak és a pohárért nyúltam. Amint megragadtam a szemeim kikerekedtek. Egy cinkos mosoly ül ki az arcom szélére. Lassan emeltem fel a poharat és magamat meghazudtoló módon nem a számhoz emeltem, hanem a szememhez. Noha addigra már teljesen tisztába voltam a pohár felépítésével de ez amolyan megszokás volt. A pohár vastag alját fogtam és úgy forgattam körbe körbe. Az anyagszerkezetén merengtem. Túlontúl szabályos a kristályok elhelyezkedése ahhoz, hogy ezt emberi kéz alkossa.
~Szóval miatta küldtél...Ez érdekes lesz.
Belekortyolok az italba, közben tovább töprengek és ismét a társaságra vetül a figyelmem.
~Már csak arra kéne rájönnöm, hogy miért küldtél hozzá...
Felhörpülöm a meglepően iható minőségű whisky maradékát. A poharat nem teszem vissza a pultra. Két kezemben fogom. A levegő lassan a pohárba áramlani, ami alulról töltődni kezd az aranyszínű nedűvel. A két jégkocka pedig visszanyeri korábbi méretét. A jellegzetes sárgás ital színe pedig markánsabbá mélyebbé válik. Ahogy én szeretem. Rendes Ír whisky. Tekintetem továbbra is kíváncsian pásztázza a terepet apró jelét keresve annak, hogy valaki maga készíti a ruháit, kiegészítőit...
~Remélem Charles, hogy egy csinos lányhoz küldtél...
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
25
∆ Kor :
32
∆ Tartózkodási hely :
New York



Tárgy: Re: Samy és Gregory - The gods of the material Kedd 07 Nov. 2017, 19:53

A mai reggel kivételes volt hősünk számára, ugyanis arra ébredt, hogy fáj a feje. Hogy ez miért is volt szokatlan? Nos hacsak nem előző este nem durvult nagyon ilyen nagyon ritkán történt.

Legutóbb akkor volt ilyen eset, amikor egy neves arab front emberei elvitték egy napra. Előtte pedig amikor Anyagmérnöki vizsgáján ment át, még előtte a doktori átadása... hogy ez most jó vagy rossz esemény lesz életében nem tudni előre sose.

Lassan kelt fel a motel ágyából, a motelben melyben már két napja lakott. Igen éppen kirándulni indult és itt telepedett le egy rövidke hétvége erejéig.

Hogyan is szokták mondani? Jellemtelen és jellegtelen szürke szoba. Ez az ami Samyt körbevette, de nem zavarta, hiszen sokszor járt ilyen helyen.

Egészen kora délutánig eseménytelen volt a napja, a szokásos netezés, a szokásos reggeli, ami egy fura volt a reggeli kávéja. Kissé kevesebb volt és más is volt az aromája.

Késő délután beült az ebédlőbe amit két napja látogat és ahol tegnap eltört egy poharat, vagyis mindenki azt hitte, és már a pincérnők is a nyakára akartak lépni, de mire odaértek meglepődve látták, hogy nincs törött pohár...

Látni kelett volna a pincérnők kerek szemeit és arckifejezésüket. A meglepődés, hogy egy törött pohárért indult, de helyette egy csillogót kapott csak. Samy jót kuncogott és felháborodva kérdezett vissza, hogy mégis milyen törött pohár?

-Egy tál gyümilevest kérek hidegen kis tejszínhabbal és a tetején cuki cherryvel.

A pincérlány nagyot nézett.

Samy erre leengedte a napszemcsijét és hátradőlt

-a szakács már tudja aranyom... nem kell izgulni, tegnap szóltam előre.

~nem is értem mit vártam komolyan... előre megrendelem egy nappal a mai kajcimat, de ezek nem hajlandóak...uhaaa micsoda rendkívüli személy!~ ekkor figyelt fel hősünk a pultnál ülő rendkívül elegáns úriemberre. Nincs mit tenni, ha hétköznapi emberek közé megy valaki öltönyben vagy estélyiben, akkor akaratlanul is felfigyelnek rá.

Előre dölve figyelte Samy az alakot a napszemüvege alól. Vicces, hogy ezt ő nem is akarta titkolni, de azt azért egy hölgy nem teheti meg, hogy csakúgy odasétál és beszélni kezd vele. Így inkább csak figyelt. Feltűnően. Nagyon. Feltűnően. Lehet olyan érzés volt, mintha szúrna. Lehet.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
117
∆ Tartózkodási hely :
Xavier birtok vagy egy bár



Tárgy: Re: Samy és Gregory - The gods of the material Szer. 08 Nov. 2017, 00:23

Már a harmadik kör whiskyt kortyolgatom a csapos segítsége nélkül amikor megakad a szemem egy lányon. Többször is átfutott rajta a tekintetem de csak most jut el a tudatomig, hogy engem bámul. Túlságosan is feltűnően. Látványosan végig nézek rajta. Különös érzés kerít hatalmába. Talán a remény apró sugarai. Szemre való teremtés. Mutáns, az X génjei erről árulkodnak...
~Adja az ég hogy rólad legyen szó.
Mihelyst ismét a szemüvegére téved a tekintetem. Pontosabban a mögötte lévő szempárra, elismerően bólintok, rokonszenvemet nem palástolva.
Pohártartó kezemmel az asztal felé mutatok majd kérdőn biccentek, hogy szabad e. Szinte meg se várom a választ útnak indulok, hogy helyet foglaljak. Kezembe na poharat körkörösön mozgatom, hogy a jégkockák csúszkáljanak benne, illetve a benne lévő újabb adag whisky-t gyorsabban lehűtse. Az asztalhoz érve további kérdezősködést mellőzve helyet foglaltam.
-Így talán nem kell annyit hunyorogni.
Mondom kedvesen és kényelembe helyezem magam.
-Én is jobban látom magát. Meg a szemüvegét.
Aminek a pontos másolatát egy lezser mozdulattal felhelyezem. Megeresztek benne egy félmosolyt végül a homlokomra tolom. Nem igazán az én stílusom a szemüveg. Illetve a pohár Whiskym is ráment a műveletre.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
25
∆ Kor :
32
∆ Tartózkodási hely :
New York



Tárgy: Re: Samy és Gregory - The gods of the material Szer. 08 Nov. 2017, 19:03

A pincérnő halgatagon távozott Samy mellől, aki már csak egy dologgal volt elfoglalva.
~Ki vagy te? Egy ügynök? FBI? rosszabb?~Samy sosem volt az a fajta, aki megijedne egy csillogó jelvénytől vagy egy nagy stukkertől, márcsak azért sem, mert ha villantják a jelvényt, ezt elkapja és hamuvá teszi.
Halkan kuncogott fel hősnönk, amikor a szép emlékek jutottak eszébe, és ekkortájt volt az is amikor észrevette, hogy felfigyeltek rá.
~helyes helyes, mutasd meg ki vagy te igazából!~gondolta gonoszan, tulajdonképpen ez egy tánc.
Hogy miért? Vajon ki lesz az aki kiteríti a lapjait, ki lesz az aki elmondja előbb mit is akar.
Nos Samy nem sokat, egy kis izgalmat. Elég egyszerű motiváció nem?

Megjött a pincérlány. Kezében a kért finomság, lassan tette le az asztalra a lány elé, mellé helyezve gondosan a joghurtos kanalat. Nem gondolná senki igazából mennyire érzékenyek az emberek az ilyenre, de kétségségtelen, hogy a barna hajúnk ilyen volt.

Lassan elfogyott a hab és Samy magát a nedűt kezdte kortyolgatni. Kipillantott az ablakon az utcára, mikor ajkaihoz emelte a csészét és amikor visszanézett....

Hirtelen kiköpte az itókát! A figyelt pasi felé jött, és annyira meglepődött ezen, hogy...nos érthető, két másodperc és mi lesz a játékával.

Hogy hol maradt le a hősünk az eseményekről? Lehet a hab utolsó nyalata miatt volt, meg hogy elbambult picit az édes kényeztetés miatt. Pedig egy dolog biztos az ismeretlen férfi jelezte, hogy jönne, csak hát akinek figyelni kellett volna épp a cseresznyés habbal volt elfoglalva.

-ohh hát am tessék csak foglalj helyet?-zavarban is volt, és ráadásnak törölgette az asztalt egy zsepivel. Ha mindez nem lenne elég, még egy bókot is kap a saját tervezésű napszemcsijéért.

Ami utána jött viszont nem várt fordulat volt. Samy a kezében a kávés zsepivel, észrevette, hogy a srác szinte a semmiből csinált egy ugyanolyan menő szemcsit.
Elmosolyodott, de nem szólt semmit, kezével a szemüvegéért nyúlt, és mintha csak az orrán tolná feljebb, úgy változtatta át rózsaszínné, amivel az amúgy is menő kiegészítőt egy szuperkirály trendi szemcsivé alakította.
-hmm ezt megtartom azért köszi-kapta le szemtelenül az ügynökről a feketét.
-nem vagyok udvariatlan remélem, ha megkérdem, hogy honnan akasztottak le egy ilyen selejtes darabot.-majd kis szünetet tartva forgatta meg a szemcsit-mármint erre gondoltam itt-egy fülig érő mosoly és egy levett szemüveg a jutalom, de arra még rákell jönni, hogy Samy vajon tényleg a feketével foglalkozott, vagy a vele szembe lévő rejtélyes rokonnal.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
117
∆ Tartózkodási hely :
Xavier birtok vagy egy bár



Tárgy: Re: Samy és Gregory - The gods of the material Hétf. 13 Nov. 2017, 14:27

A lány zavarát egy elégedett mosollyal nyugtázta és mielőtt ténylegesen helyet foglalt köszönetképpen azért biccentett. Már csak a formaságok miatt is.
Nem látszott de feszülten figyeltem a mozdulatait, ahogy a szemüvegért nyúl, és utána manipulálja annak szerkezetét.
~Érdekes...
Állapítom meg és elmerengek a lehetséges magyarázatokon, hogy ez megszokás e, vagy korlát a képességét illetően. Esetemben megszokás, hogy kézzel nyúlok, irányítok, pedig menne anélkül is. Amíg mélázok a szemüveg lekerül a fejemről. Mosolyogva ingatom a fejem.
-Koránt sem vagy az.
Nyugatom. Ha már én is ilyen illedelmesen foglaltam helyet, ez a legkevesebb amit felróhatok neki.
-Egy csinos lányról akasztottam... Jobban mondva másoltam. Tökéletes mása... volt... Az övé Rózsaszín. De az nem megy a szemem színéhez.
Ecsetelem gonoszkásan mosolyogva. Ahogy lekerül a szemüvege belenézek a sötét szempárba. A gonosz mosoly ellágyul ahogy elidőzök a tekintetében. Próbálok mélyen belenézni, minthak eresnék valamit. Tekintetem elsiklik a pincérnőre aki megérkezett a lány rendelésével.
-Volna szíves hozni két korsó sört?
Biccentéssel köszönöm meg és vissza fordulok Samy felé.
-Jó étvágyat.
Csöndben figyelem őt is és az ételt is amit fogyaszt, hogy használja e ilyenkor a képességét? Módosítja e az össze tételét, hogy finomabb legyen? Mennyire használja a teste a képességét, hol és miként kezdi meg a tápanyag ebontását? Emésztő rendszere lép reakcióba az étellel, vagy a képességével bontja le? Vajon tudja e micsoda hatalom van a birtokában. Egyáltalán birtokában van e teljesen? Arcomról nem rejtem el a gyermeteg kíváncsiságot, hiszen nem is tudatosítom, hogy ennyire elbambultam.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
25
∆ Kor :
32
∆ Tartózkodási hely :
New York



Tárgy: Re: Samy és Gregory - The gods of the material Csüt. 16 Nov. 2017, 18:11

Nem, nem értette a kettős kérdést a férfi, igazából arra volt hősnönk kíváncsi honnan jött, hogy ki küldte és hasonlók, bár az új szemüveg is jól jött volna neki, ha otthon nem lenne vagy tíz tucattal már belőle. ~Egyszer fogok azokból valami nagyot csinálni, de arról mindenki tudni fog~gondolta, és tényleg, hiszen a legfőbb célja most épp egy vibránium darabka volt a gépéhez, amin már régóta ügyködik, ahhoz pedig 1247 darab napszemüveg kell majd neki. Kiszámolta.
-igazából a kérdés téged célzott titokzatos ügynök bácsi. Am és köszi
Ivott bele a kávéba, majd amikor már majdnem kevés volt, dobott bele két kocka cukrot és elkezdte kevergetni a kávét, ami hirtelen megint majdnem tele volt
-Ha kérsz szólj csak rám, amúgy a név Bethany-nem ez megint egy álnév. Rossz szokása volt hősnőnknek, de így volt biztosabb, mondjuk nem sok félni valója volt, de mégis a jó öreg ösztönök szabták neki ezt most is meg.
-nem hagy nyugodni a gondolat, hogy lekoppintottad a szemcsim. Mégis miért kellett egyedi darab volt!-dőlt ki belőle a kissé gyermeteg hozzászólás, és bár nem ez zavarta, hanem az, hogy a pasi pontosan tudta mit fog erre ő reagálni és nem szeretett Samy kiszámítható lenni...
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
117
∆ Tartózkodási hely :
Xavier birtok vagy egy bár



Tárgy: Re: Samy és Gregory - The gods of the material Pént. 17 Nov. 2017, 14:42

Amint egyértelműsíti, hogy rám gondolt a selejt alatt elnéző mosolyt eresztek felé.
-Ami azt illeti ügynöknek tényleg elég selejtes lennék. Nagyobb karizma, több sárm, kisebb befolyásolhatóság. Megkérdőjelezhető haza szeretet. Nem jó alapanyag ügynöknek.
Ecsetelem s a cukorkákra terelődik a figyelmem. Elmélázva nézem a két fehér testet. Ahogy molekuláikra, atomjaira bomlanak és megtöltik a kávésbögrét. Felpillantok rá és egy röpke másodpercig tépelődöm az ajánlatán.
-Köszönöm Bethany de ahogy elnézem az itteni zaccnak jó ha a fele kávébab...
Bökök mutató ujjammal a pohara felé. Az érkező pincének csak fejbólintással köszönöm meg a sört. Miután elment az egyik korsót két újjal Samy felé tolom. A sör fakó színe élettel töltődik meg. Egy markáns színt vesz fel. A pohárban lévő olcsó sör és a beleengedett víz átalakul.
-Ahogy ez a pohár sem látott rendes sört...eddig.
Megragadom a saját poharamat aminek a tartalma szintén megváltozik. Egy belga sörkülönlegesség emelkedik a magasba és várja hogy Samy hozzá koccintsa a másikat.
-Gregory. Örvendek.
Mutatkozom be én is.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
25
∆ Kor :
32
∆ Tartózkodási hely :
New York



Tárgy: Re: Samy és Gregory - The gods of the material Hétf. 20 Nov. 2017, 20:28

~Ha nem ügynök... Akkor kicsoda, micsoda lehet?~ gondolkodott el látványosan hősünk a szemben ülő férfiról, akiről mint utólag kiderült Gregorynak hívnak. ~Vajon ő is olyan kreatív, hogy álnevet használjon?~ Mondjuk tény ami tény Samynek volt rá oka, úton, útszélen őt keresték. Ez nem igaz. Csak ő jobban érezte magát tőle.
-Hmm-húzta fel a szemöldökét az ügynöki magyarázatra. Fura volt Samynek, hogy találkozott egy minden tekintetben nagyon hasonló képességekkel rendelkező mutánssal, és nem is félt tőle már így annyira, így feltette a legmerészebb kérdést.
-Najó el kell mondanod.
Ekkor mély levegőt vett, az idő lelassult körülötte
~Miért nem merem megkérdezni? Talán a megjelenése, vagy csak a válasz az amitől félek? Nem érdekel tudnom kell!~
-khm szóval te is az anyagokkal tudsz ahm szórakozni ugye?-Hősünk kímélni akarta az ügynököst játszó férfit a szakszavakkal, mint mulakula szerkezet és anyagrács módosítás, transzmutálás, hasonlók.
-mert nos én is hasonlókat művelek... köszi a sört-engedett meg egy apró mosolyt és egyben esélyt adva, hogy kitérjenek a válasz elől. Bár ő sem akarta, hogy  ne tudja meg a választ, de lehet saját félelme adott rá okot, vagy esélyt, hogy a másik fél kitérjen.
Lassan kortyolt bele a sötét barna italba és utána jobb kezével törölte le szájáról a habot, ami ráragadt picit bőrére, hamar illatos parfümmé vált. Sosem szerette a sör illatát magán, de a kellemes eperét... annál inkább.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
117
∆ Tartózkodási hely :
Xavier birtok vagy egy bár



Tárgy: Re: Samy és Gregory - The gods of the material Hétf. 20 Nov. 2017, 20:50

Szemöldököm az égbe szalad. Fejemet kérdőn oldalra billentme és várok. Várok néhány hosszúnak tűnő másodpercet.
-Mit is?
Volt pár elképzelésem, hogy miről lenen szó. De ami végül elhagyta a száját igen csak meglepett. Találkoztam néhány közvetlen mutánssal, de ennyire közvetlennel még nem. Szavain amiket használt elmosolyodtam. Végig gondoltam, hogy miként is lehetne jól megfogalmazni az erőmet. Billegettem a fejem ahogy felsorakoztak az ötletek és választani próbáltam közülük.
-AZ anyagot.
Hangsúlyozom ki az "Az" szócskát.
-Manipulálni, de lényegében igen. Szórakozhatok vele kényem kedvem szerint.
Mondandóm közben a korsó fogantyúja a kezemben marad. A kis üveg giliszta pedig a kézfejemen kezd el tekeregni, bemászni az ujjaim közé. Ahogy forgatom ide-oda a kézfejem, az igyekszik, mindig felülre kerülni. Egy könnyed csuklómozdulattal átpasszolom a lánynak. Alig, hogy elhagyja a kezemet, az üvegkígyó, már meg is dermed.
Érdeklődve várom, hogy el tudja e kapni. Egy pillantást vetek a sörhabra a kezén, amin egészen különös alakot vesz fel. Elvigyorodom rajta.
-Hah, ötletes.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
25
∆ Kor :
32
∆ Tartózkodási hely :
New York



Tárgy: Re: Samy és Gregory - The gods of the material Szomb. 25 Nov. 2017, 17:13

Samy mégis megkapta a válaszát. Nem tudta, hogy erre mit lépjen csak annyit tudott, hogy még sosem látott mást aki képes volt az anyagokat változtatni, formálni.

~Megdöbbentő és egyben izgalmas!~gondolta magában a lány, csak figyelte a férfit aki az ujjai körül tekergette az üveg kígyót. Igazán bámulatosnak találta és egyben azon gondolkodott neki is menne-e hasonlóan, amiről hamar ki is derül, hogy....

Amikor Gregory átengedi neki a "kígyót" az ő ujjain kissé lassabban, de ugyancsak képes mászni. Hősünk nagyon boldog volt, hiszen képességét ilyesmire nem nagyon használta még, ez is nagy koncentációt igényelt, de végülis folyamatos formázáson kívül nem rejtett mást.
-Ez egyszerűen csodálatos! Sosem hittem hittem volna, hogy lehet ilyesmit is csinálni... és arra pláne nem gondoltam volna, hogy találkozok veled. Itt.-Hősnőnk egyik legmélyebb kívánsága teljesült ilyenkor, hogy nem volt már egyedül. Tudta, hogy sok mutáns van. Azt is, hogy lehetnek hasonló képességűek, de azt nem, hogy itt fog vele találkozni. Egy eldugott New Yorki lyukban.

-Áruld el a titkodat. Napok óta ide járok, de még nem láttalak itt. Miért most és miért itt? Hogy-hogy?-igen Hősnőnk összekavarodott, túl nagy véletlen volt ez az egész, mintha két természetfeletti lény megbeszélte volna, hogy itt találkoznak. De mégis kik lehettek ezek, ha egyáltalán léteztek?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
117
∆ Tartózkodási hely :
Xavier birtok vagy egy bár



Tárgy: Re: Samy és Gregory - The gods of the material Hétf. 04 Dec. 2017, 17:21

Elégedett mosollyal arcomon nyugtáztam, hogy mozgásra bírta a kígyót. Ezt az elégedettséget palástolva a sörömbe kortyoltam. Már amennyiben a fél korsó lehúzását kortynak lehet nevezni. Félszemmel figyeltem, hogy miként ügyeskedik az üvegdarabbal.
Rosszallóan csóváltam a fejemet.
-Ez még semmiség...
Kezemet nyújtom felé, hogy elkérjem az üveg darabot. ha megkapom a csuklóm köré tekeredik majd vissza mászik a markomba ahol össze tekeredik egy tojássá. áttetszőségét lassan elveszti és befehéredik. Mérete megnő és egy hatalmas tojás lesz belőle.
-Kissé túlméretes, de egyszerű tyúk tojás. A madár nincs benne.
A tojás mérete lecsökken valemellyest és a felülete elszíneződik, illetve pikkely szerű kinövések kezdik el beborítani. Leteszem az asztalra és nem birizgálom tovább.
-Sárkány tojás. Igazából szinte bármi lehet...
Sokat sejtetően pillantok fel rá, tőle várva a mondat befejezését. Vajon rájött e már a korlátokra, és ha igen melyikekre?
-A titkomat? Nincs itt semmiféle titok. Nem vagyunk egyedül, néhányan pedig nem az anyaggal ügyeskednek, hanem az agyunkkal. Olvassák, érzik, beszélnek hozzá... Mindenféle zavaró dologra képesek. De megtalálni is az olyan csodálatosakat, mint a tiéd.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
25
∆ Kor :
32
∆ Tartózkodási hely :
New York



Tárgy: Re: Samy és Gregory - The gods of the material Vas. 10 Dec. 2017, 13:52

Egész jól tudta mozgatni Samy a kígyót, forgott a keze körül, bár ilyennel még nem nagyon foglalkozott, eddig nem jutott eszébe, hogy ilyen sokáig formáljon, tulajdonképpen életrekeltve az üveget.
Amikor Gregory visszakérte, azonban nem habozott és kezét kecsesen kinyújtva egyenesre, ajkába pedig beleharapva -ezzel is éreztetve odafigyelését- engedte át a majdnem élőlényt.

~Vajon most mit fog mutatni nekem?~ érezte, hogy most egy különlegesség jön, és nem is tévedett.

Az üveg kígyó egy csirke tojássá alakult, XXL méretűre, majd átszíneződött és pikkejessé vált, ekkor hősnőnk egy picit fékrebiccentette a fejét és beráncolta a homlokát:
-bármi lehet.... de élő nem... kissé elgondolkodott, de kapott egy választ is a kérdésére.

Elkezdett benne kirajzolódni, hogy mi is történik itt
- szóóval nem is a véletlen műve volt, hogy ma itt találkozunk, ha jól értem, és nem véletlenül fájt a fejem sem ma reggel. Ugye? -Samy tudta, hogy mindenkettőre a válasz a -nem véletlen- lenne, és szemével a csészéjét kezdte figyelni, azt két kezével szorosan megfogva. Előre dőlt vállait elengedte és komoly arckifejezéssel tette alig egy másodperccel később.
- tudom, hogy sokan vannak, vagy vagyunk, igazából ez mindegy, de én sosem voltam része ilyennek, és nem hiszem egyáltalán jó lennék egy klub tagjának...
Őszintén felelj kérlek. Te mit látsz bennem?

Elég tágra hagyta Samy a kérdést, de nagyjából azért tudni lehet mire gondol. Kissé mindig vágyott egy társaságra ahova tartozhat, de egyben azt is tudta a hírekből főleg, hogy nem szeretik az egy csoportba verődő mutánsokat.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
117
∆ Tartózkodási hely :
Xavier birtok vagy egy bár



Tárgy: Re: Samy és Gregory - The gods of the material Szomb. 13 Jan. 2018, 20:33

Vontatott, mély bólintással reagáltam. Teli találat. Némi csalódást is éreztem. Úgy fest ahányszor felbukkan ez a fajta erő, a korlát mindig ugyan az. Az élőbe mi nem piszkálhatunk bele. Talán így van ez rendjén. Így is nagy hatalom, és kevés felelősséggel jár a dolog.
Kérdésére végig fut rajta a tekintetem. Elmosolyodom és billegetni kezdem a fejem, ám ahogy folytatja abba hagyom és enyhén oldalra billentett fejjel figyelek a továbbiakra. Közben ujjam a tojásra téved. Billegetni kezdem, forgatni. Végül megragadom és vissza helyezem a korsóra. Mielőtt válaszolnék a lány temérdek kérdésére beleiszok a sörbe. Így van időm rendezni a gondolataimat.
-A fejfájásról nem tudok nyilatkozni. Az, hogy itt találkoztunk... az csak félig a véletlen műve. Az, hogy találkoztunk, na az nem a véletlen műve.
Kezdek bele szépen az elejéről. Hagyok egy kis időd neki, hogy ülepedjen a dolog. Vagy, hogy magamnak nyerjek némi időt.
-Hogy mit látok benned? Nos ez jó kérdés.
Erre emelem poharam és iszok, még egy nagyobb kortyot. Lassan teszem vissza a habzó italt.
-Amikor ide küldtek fogalmam sem volt, hogy miért is kell idejönnöm.
Lassan hátra dőlök. Felkönyöklök a háttámlára.
-Az, hogy a téged felépítő elemeken túl mit látok benned, az csak rajtad múlik. Eddig tetszik amit látok. Rokonszenves vagy, nagyon hasonló képességgel. Ami nagyon, de nagyon ritka, olykor pedig ijesztő. Összességében még "nézelődöm", ha úgy tetszik.
Mutatom kezeimmel is a macskakörmöket, hogy ne csak a hangsúlyból lehessen érezhető a metafora. Magamhoz veszem az italomat és belekortyolok. Kicsi meglögybölöm és ismét belehörpintek az ismét lehűlt italba.
-Miből gondolod, hogy nem lennél jó csapajátékos?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
25
∆ Kor :
32
∆ Tartózkodási hely :
New York



Tárgy: Re: Samy és Gregory - The gods of the material Vas. 14 Jan. 2018, 22:13

Nem igazán értette Sam, hogy Gregory mit akar tőle végülis, egyben volt biztos, hogy ő sem tudja mi a helyzet, vagyis neki sem mondtak el mindent.
Sam így azon kezdett el gondolkodni, hogy mégis mi lehet ez az egész, ami meg is látszott rajta, eléggé összeráncolta a homlokát.
-nem véletlen? Háát azt hiszem pedig a véletlen jobb lenne, így azon fogok gondolkodni egész nap, hogy mégis miért éppen most. Annyi jobb időpont lett volna, mondjuk tegnap, tegnap egy szép nap volt, ráadásul ha veled találkoztam volna, nem kellett volna mennem dolgozni.-fogta egy picit viccesre a témát, egy kicsit elrejtve az aggodalmát a felsőbb erők miatt, majd hagyta, hogy tovább mondja Gregory a mondandóját.
A mondandója viszont annyit ért el Samnél, hogy grimaszoljon egy picit és hogy keresztbe kulcsolja karjait mielőtt felelne:
-Érdekes a véleményed az emberekről, pont azért amiért nem tudom befolyásolni az élőlényeket én mindig többet láttam bennük egyszerű anyagon kívül, de megértem az álláspontodat...-komoly benyomást tett rajta Grogory véleménye, mivel ő ahogyan mondta is tisztelte az életet, tény, hogy kihasználta őket és vega sem volt, de tisztelte az életet, legalább annyira, mint más, sőt egy kicsit jobban is.
-És... hogy a kérdésedre is feleljek, tudod sosem tartoztam sehova, nem is hiszem, hogy akartam volna, mindig inkább az voltam, aki ha tehette egyedül ügyködött valamin, ahogy most is teszem, persze néha előjön az inger, hogy "társas lények vagyunk" akkor kötök ki mondjuk egy ilyen csevelyben, csak nem ilyen érdekes alakkal-kacsintott és előre dőlt, megengedve magának egy kis mosolyt, szinte szemei is örültek annak, hogy egy olyan személy van előtte, aki tulajdonképpen mindent tud amit ő.
-nade akkor rátérek a negyven milliós kérdésre: miért küldtek, mert végülis ezt mondtad-kissé irreálisan tűnt a komolytalan arca mellé ez a komoly kérdés, de feltette, mert kezdte érdekelni a dolog.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
117
∆ Tartózkodási hely :
Xavier birtok vagy egy bár



Tárgy: Re: Samy és Gregory - The gods of the material Hétf. 15 Jan. 2018, 16:55

Elmosolyodom és orrom alatt kacagok is egy halkat.
-Igen a tegnap nekem is jobban alakult volna a te társaságodban, ebben biztos vagyok. Amúgy nem kell túldimenzionálni a dolgot...
Próbálom nyugtatni és egy kis szünetet követően folytatom.
-Annyi az egész, hogy valószínűleg csak tegnap este talált rád a Proff. Vagy ma hajnalban.
Tárom szét kezeimet. Grimaszát látva érdeklődve vonom fel a jobb szemöldökömet. Aprókat bólogatva hallgatom. Lassan világossá válik,hogy min is akadt fenn. Kiiszom az utolsó kortyot a poharamból. Tényleg az utolsó cseppig kiürült a korsó, tisztább mint új korában.
-Jómagam is csodálom az élőlényeket. Noha egy emberi test valójában nem más mint 40Kg Oxigén, 11 Kg szén, 6kg Hidrogén, 2kg Nitrogén, 1kg Kálcium, alig fél kg Foszfor és 2 dkg kálium, meg még néhány apróság, kis vas, ammónia, egyebek. Mégis van benne valami amitől ez az egész él. Egy szikra ami működteti és fenntartja az egészet. Csodálatos... Bocsánat kicsit elragadtattam magam.
Merülök bele kicsit a mondandómba. Észre sem véve, hogy az előttem lévő pohárból, miközben markolásztam azt, készítettem egy miniatűr emberi testet. Ruha is van rajta. Lefektetem az asztalra. Kicsit talán bizarr. Hiszen csak egy lélek kéne bele és élhető test. Végig nézek rajta és sejtszinten belül máris oszlásnak indul. Lemondóan sóhajtok és vissza alakítom üveggé az egészet.
Bókjára önkéntelenül elvigyorodom. Kicsit rájátszva a dologra büszkén kihúzom magam. Államat enyhén felszegem. Fejbiccentéssel köszönöm meg a dicséretet és pár másodpercig még páváskodom. A negyvenmilliós kérdés külön felkelti érdeklődésem és bontom a pózt. Mondandója végére sem ér már vigyorogva nyúlok a zakóm belső zsebébe. Igen vannak dolgok amiket amúgy magamnál hordok. Ilyen ez a névjegykártya is amit előhúztam belőle. Nem az enyém, inkább az iskoláé. Leteszem az asztalra és mutató ujjammal felé tolom.
-Pontosan azért, ha netán szeretnél valahova tartozni. Valahova ahol nem kell bujkálni és hozzám hasonló remek emberekkel élhetsz együtt. Ahol nem lőnek rád, ha újratöltöd a Whisky-d némi oxigén feláldozásával...
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
25
∆ Kor :
32
∆ Tartózkodási hely :
New York



Tárgy: Re: Samy és Gregory - The gods of the material Hétf. 15 Jan. 2018, 18:31

Sam belül érdekesnek tartotta a figurát, ezt nem is titkolta előle, és örült neki, hogy észrevette a másik, de előtte még szép összefoglalást hallott arról amit nem is tudott, vagyis az emberi test teljes összetevő listáját, amolyan konyhai recept félét, nem is maradt sokáig titok, hogy ezt nem tudta, a szája picit kinyílt, ha helyesen írnám le, azt mondanám tátva maradt.
A pontra az Í-t pedig az tette fel, hogy egy piciny emberkét is elévarázsoltak, ami miatt okvetlenül fel kellett tennie egy kérdést.
Samy az arcát picit megkapirgálva fogott hozzá, nem tudva, hogyan is kéne mondania...
-öhm.... izé... szóval, na jó! Próbáltál már végtagot visszanöveszteni valakinek? Mert én eddig nem is gondoltam rá, hogy testet feltudok építeni, akkor, bár végülis miért ne tudhatnánk nem?- ez egy Samhez hasonló személytől kissé kiábrándítóan hathatott, sosem érdekelte még ez a része, csak amikor kiskorában madárkát akart csinálni, neki inkább a fémek, műanyagok és technológia volt a gyengepontja.
-szerinted érdemes lenne megpróbálni? Végülis, ahogy hívtad egy szikra az élőkben benne van már, így elméleti síkon nem okozhatna gondot.-kicsit elragadta a gondolat Samyt, de a lassan elé csúsztatott névjegykártya visszazökkentette...
Samy felkapta a kártyát és elolvasta, egy iskoláé volt, különleges gyerekeknek végülis, ami Gregory szavainak végén rögtön fel is vetett benne valamit.
-tudod, ha Whiskyt szeretnél magadnak csapolni, akkor azt ne feltűnően csináld, nézd meg én sem ittam sokkal kevesebbet a kávémból mint te, mégis tele a poharam még mindig-kacsintott egyet, és mintha csak közeli barátja lenne Greg, előre dőlt súgni neki valamit:
-lassan töltögesd folyamatosan újra, ne amikor megittad mindet, senkinek nem fog feltűnni semmi-majd hátradőlt vissza és Gregory szemébe nézett, végigmutatva magán
-és ami ezt illeti... nem hiszem úgy tűnök, mint aki még kis sulis lenne, elég sokat tanultam már,
és egy jól fizető állás jobb lenne nekem
-hangsúlyából lehetett érezni, hogy vagy mondana még valamit, vagy hallani akar valamit, de akár melyik is legyen az, Sam egy dolgot akart most hallani az előtte ülő férfitől, és nem azt, hogy milyen csinos a kabátja.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
117
∆ Tartózkodási hely :
Xavier birtok vagy egy bár



Tárgy: Re: Samy és Gregory - The gods of the material Kedd 30 Jan. 2018, 21:15

Kérdését hallva elmerengtem. Rövid gondolkodás után megcsóváltam a fejem.
-Még nem próbáltam. Elvileg sikerülhetne, ha bele tudnám... Vagyis bele tudnánk erőszakolni az új idegpályákat a sérültek közé. Ez végtelenül fájdalmas lenne és az sem biztos, hogy sikerülne. Az idegek nem igazán szeretnek újra összekapcsolódni. Igazából...
Közelebb hajolok hozzá, hogy ne kürtöljem világgá a dolgot.
-Egyszerűbb egy új testet létrehozni és megkérni egy erős telepatát, hogy áthelyezze a sérült tudatát... Fogyókúra, plasztikai sebészet pillanatok alatt... Nagy biznisz lenne benne. Ilyenkor sajnálom, hogy a telepaták ennyire humánusak.
Hátra dőlök és kezembe veszem a poharamat.
-Így az örök élet is csak pénz kérdése...Groteszk, de ez van...
Vonok vállat, sajnos túlságosan is sokat gondolkoztam világ működését ahhoz, hogy az ilyesmin ne borzadjak el. Az emberek az örök életet keresik, ami pedig megakadályoz ebben az a porhüvelyünk. Minden pénzt megadnának egy új ért. Ez egy gyümölcsöző üzleti lehetőség... sajnos.
-Majd ha fogatlan vén bolond leszek beindítom a dolgot.
Vigyorodom el és úgy sandítok Samyre.
-Sajnos, ha 2 órája egy pohár whsikyt kortyolgatsz az már a csaposnak is feltűnik...
Kacagok fel majd koccintásra emelem az italt. Végül pedig beleiszok. Hosszasan nagy kortyokban nyelem az ízletes söritalt. Nem döntöm hátrébb, ugyan abban a szögben tartom és nyelem. Lehunyt szemeimet hosszú másodpercekkel később nyitom fel. Megkeresem velük Samy-t. Elemelem a számat a pohártól amiből ennek ellenére nem folyik ki a sör. Sokat sejtetően elmosolyodom. Szokásom ezzel ijesztegetni az embereket. Lerakom ismét az asztalra. Elég volt a mókázásból, végén ránk hívják a zsaruka, vagy egy szemfülesebb csibész a végén még belénk köt. Szánom aki megpróbálná...
Szemöldököm a magasba szalad. Nem hiszem a fülemnek.
-Ugye, most csak szórakozol velem?
Hitetlenkedve pislákolnak a szemeim.
-Azt hiszem többet kell tanulnod, mint hinnéd...
Mutatóujjammal felé mutatok és ha nem hajol el, akkor finoman megbököm a szemüvegét, mire az arannyá változik. A súlya érezhetően pillanatról pillanatra gyarapodik.
-You know nothing John Snow...
Ingatom a fejem és leiszok a sörből.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
25
∆ Kor :
32
∆ Tartózkodási hely :
New York



Tárgy: Re: Samy és Gregory - The gods of the material Pént. 02 Feb. 2018, 21:41

Ledöbbentette Samyt, hogy végül azt tudta meg, hogy pár mutánssal sikeresen összeállva nem kéne senkinek aggódnia az élete miatt, plusz...
-Manapság te is tudod, hogy mi a fő téma, a mutánskérdést illetően, nem is rég még vadászni akartak ránk és hasonlók, ezzel meg lehetne oldani is... áhh bocs csak elkalandoztam-Akkoriban Sam sokat bújdokolt, és nagyon vigyázott, hogy nehogy lebukjon, sok olyan ismerőst kellett hátrahagynia.... az országot ahol született, de így elkerülte, hogy elvigyék, erről sosem mesél szóban senkinek, üzleti utat mond mindig, ha kérdezik miért hagyta el a hazáját...
Majd egy kellemesebb téma következett, amire fellélegezhetett...
-Hááát ilyen zsúfolt helyeken nem figyelnek nagyon ránk bármennyire is vagy paranoid-kacagott fel és figyelte, hogy tulajdonképpen zöldfülűnek tartják...
Hirtelen a szemüvege arany lesz, és leesik az asztalra az új súlya miatt, ami nagyot koppan ás páran rájuk néznek.
-Most miért? olyan jól állt pedig....-szólt Gregnek-Nyugi emberek, csak látni akarta a szememet-vette észre a lány, hogy őket nézik.
Majd megfogta a szemüvegét és megforgatta
-pedig szerintem az előbb akkor is jó volt, de azt hiszem igazad van. Részben.-majd odahajolt Sam Greg füléhez és odasúgta
-ezt már próbáltam, de sajna ellenőrzik az eredetét a bankban
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
117
∆ Tartózkodási hely :
Xavier birtok vagy egy bár



Tárgy: Re: Samy és Gregory - The gods of the material Hétf. 05 Feb. 2018, 20:29

-Semmi gond.
Legiyntek mosolyogva és akaratlanul is tovább fűzöm a dolgot.
-Ha ez kitudódna, valószínűleg megkísérelnék az összes magunkfajta mutánst valamilyen úton módon begyűjteni. Sajnos előbb utóbb kitalálnának valamit amivel még minket is lakat alatt tudnak tartani. Más nem, néhány telepatát megzsarolnának, hogy mossák ki az agyunkat... Ehhez kéne az a különös anyag amit Magneto hord a fején... Úgy nem igazán lenne mitől félnünk...Csak egymástól.
Ábrázatom néhány árnyalatot sötétedik. Többször is eljátszottam a gondolattal, hogy ugyan ki tudna engem... vagyis minket megállítani. A vége mindig ugyan az, a telepaták. Felpillantok és vissza tér a magabiztos, sugárzó jókedvem.
A kis színjáték után a hüledező emberekre néztem én is.
-Megérte.
Kacsintok sokat sejtetően. Valójában tényleg szépnek találom a szemeit. Rájuk is fordítom tekintetem. Lepillantok a szemüvegre majd vissza rá.
-Ha nem tetszik csináld vissza.
Előre hajolok, hogy halljam mondandódat. Emésztem pár másodpercig a dolgot. Hátradőlök.
-De a sarkon a zaciban nem.
Bököm oda amúgy félvállról.
-Néhány jegygyűrű. Pár gyémánttal... Egy-két ékszer, nyaklánc. Amit a héten találtál a padláson...Meg is van a kezdő tőke. Abból veszel egy kiapadt arany bányát. Onnantól kezdve pedig... Mint magánvállalkozó azt csinálsz amit akarsz.
Tárom szét kezeimet.
-Ha csak pár rögöt is "hozol fel", amihez nem kellenek gépek, máris megugrik a telek értéke. Valami baleknak tovább passzolod jó áron. Esetleg ott hagysz néhány kiló aranyat a földben ha nem akarod nagyon átverni.
Beleiszok a sörömbe mielőtt folytatnám.
-Én az életre tanítom a lurkókat. Hogyan boldogulhatnak a világban az adottságaikkal. Persze az etikettnek megfelelően, nem csalókat képzek ki... De ha ellesnek ezt-azt, hát istenem...
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Sponsored content
↷ i still believe in heroes





Tárgy: Re: Samy és Gregory - The gods of the material

Vissza az elejére Go down

Samy és Gregory - The gods of the material

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Infinity Marvel :: Univerzum - Játéktér :: Föld :: New York :: Szórakozóhelyek-