Üdvözlünk az Infinity Marvel frpg oldalán
légy, aki lenni akarsz a marvel végtelen világában
Lépj be közénk
ne rejsd el magad

Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatdoboz
oszd meg velünk titkaidat





Itt tartózkodók
ki jár erre?

Jelenleg 7 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 7 vendég :: 1 Bot

Nincs


A legtöbb felhasználó (71 fő) Hétf. 29 Május 2017, 19:54-kor volt itt.



Utolsó posztok
érkezett válaszod?




Díjazottaink
A Tavasz nyertesei


A tavasz férfi karakterei

Logan & Eric
A tavasz nõi karakterei

Norina & Caroline
A tavasz párosa

Pepper & Tony
A tavasz canon karaktere

Shuri
A tavasz kedvenc karaktere

Drax
A tavasz saját karaktere

Vitali
A tavasz elõtörténete

Franklin
A tavasz játéka

A 4. kaland (I. - II. kör)

Share|
I hated you the least ~ Gamora & Nebula


Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
12



Tárgy: I hated you the least ~ Gamora & Nebula Hétf. 06 Nov. 2017, 20:00


Gamora & Nebula

Igyekeztem semleges helyet választani a találkozóra, és kifejezetten kihangsúlyoztam, hogy egyedül jöjjön. Semmi kedvem nem volt a félkegyelmű bagázshoz, akikhez oda csapódott, és pláne a bohóc terraihoz, a párjához. Ez a kettőnk dolga, hogy kiadjam a mérgemet, és a tudtára adjam, mennyire gyűlölöm őt, azért amit tett. A világegyetemnek egyértelműen jobb most, hogy Thanos már nem él, de engem nem érdekel. Engem a saját kútba esett bosszúm érdekel, vagyok annyira önző, hogy felőlem a fél univerzumot kiirthatta volna, ha nekem van esélyem bosszút állni. A Gamora ellen irányuló bosszúmat már félre tettem, mikor megmutatta mennyire más tud lenni az élet, ha egyedül kell boldogulnunk benne.
Ahogy csendben várakozom, hagyom elkalandozni a gondolataimat. Valahogy újra és újra vissza térnek hozzá, és ahhoz, hogy mennyire próbálom gyűlölni még mindig, és egyre kevésbé megy. Az új barátaival töltött idő meglágyította, megtanította érezni, így engem is megpróbál minden rivalizálásunk ellenére szeretni. És épp ezért próbálom olyan görcsösen gyűlölni. Mert nem tudom bevallani magamnak, hogy én is kedvelem őt. Képtelen vagyok belátni, hogy vannak érzéseim, és ahogy neki is mondtam, az összes testvérünk közül, őt gyűlöltem legkevésbé. Ennyire vagyok képes, ennyit tudok kifejezni, és nem is akarok többet, én nem érzek, én nem szeretek, nincs szükségem efféle gyengeségre. Valamikor, életem hajnalán kree voltam, így feltehetőleg sosem ismertem volna meg a szeretetet, az a nép nem olyan. Thanos kezei alatt pedig nem is ismerhettem mást, mint a káoszt és a fájdalmat, így ezek lettek fő mozgatóim. A harag, a gyűlölet, a vérszomj dominálnak szívemben, és túl büszke vagyok hozzá, hogy elismerjem: képes lennék másra is, ha egy kicsit megerőltetném magam.
Gondolataimból az ránt ki, hogy meglátom nővéremet felém közeledni. Mind a ketten kilógunk ennek a bolygónak a forgatagából, talán azért is választottam épp Xandart a találkozónk helyszínéül, hogy ne is érezzek késztetést nyílt színen neki esni. A park, ahol várakozom rá émelyítően szép és rendezett, a xandari családok pedig éppen ugyan ilyenek. Kihúzom magam, ahogy tekintetünk találkozik, de arcom rezzenéstelen marad. Azt hiszem, fizikailag képtelen lennék rá mosolyogni, talán csak robotszerűen másolnám e mozdulatsort, mozgásra bírva arcizmaimat. Ahogy elém ér, csupán biccentek egyet, és fejemmel intek, hogy üljön le. Szénszín pillantásomat bele fúrom az övébe, komolyan nézek rá, arcom híven tükrözi érzéseimet.
- Nővérem! –szólalok meg színtelen hangon, hogy valahogy elindítsam a beszélgetést. – Köszönöm, hogy eljöttél. Nem fogok sokat kertelni, elmondhatatlanul dühös vagyok rád! Tudom, te csak azt tetted, amit helyesnek véltél, de az én életemet értelmetlenné tetted ezáltal! –kanyarítom le lényegre törő mondókámat, kíváncsi vagyok mit fog tudni válaszolni erre.

It was all a lie | Ha nem jó üss le  Twisted Evil |



A hozzászólást Nebula összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Vas. 11 Feb. 2018, 22:18-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Vendég
↷ i still believe in heroes


Vendég



Tárgy: Re: I hated you the least ~ Gamora & Nebula Kedd 14 Nov. 2017, 11:38


nebula & gamora

Everybody wants to rule the world

Önmagában az a tény, hogy Nebula felvette velem a kapcsolatot döbbenetes. Sokkal inkább számítottam arra, hogy legközelebbi találkozásunk alkalmával ismételten megpróbál megölni, és invitálásként egy kést szorít a torkomhoz. Most mégis más történt. Találkozóra hívott. Ráadásul a helyválasztás is Tőle szokatlan, hiszen Xandar koordinátáit adta meg, s az időpont sem hordozott baljós vonatkozást magában. A további feltételei nem lepett meg, de külön kérés nélkül is egymagam jöttem volna el. Még ha Nebula azt is hiszi, nem vagyok összenőve a Galaxis Őrzőivel; élek s létezem nélkülük is. S vannak dolgok, melyek egyáltalán nem tartoznak rájuk; egyikükre sem. Ezen kategóriába tartozik a Nebulával való kapcsolatom, mely pont olyan viharos, s egyben veszélyekkel teli, mint egy meteoriteső.
Határozott léptekkel haladok keresztül a Xandari parkon, ahol még a fűszálak is tökéletesen állnak, a gondos s mérnöki precizitással elhelyezett fák alatt elnyúlva. Szinte azonnal kiszúrom testvérem izmos alakját, nem kell túl sokáig keresnem. Ebben a közegben feltűnő jelenség, pont ahogy én is.
- Nebula. - biccentek egyet, mikor odaérek. Arcom szenvtelen, de mégsem olyan kővé dermedt, mint az Övé. Int a fejével, én pedig mellé ülök. - Hívtál, eljöttem. Mit akarsz hát? -
Magamhoz véve a kezdeményezést szólalok meg. Megköszöni, hogy eljöttem, mire kissé meglepve vonom fel az egyik szemöldököm, de bólintok egyet rá. Legyen bármilyen is a viszonyunk, egy láthatatlan örök kapocs köt össze bennünket. S valóban nem köntörfalaz, szóban is megfogalmazza azon érzéseit irántam, melyekkel eddig is tisztában voltam.
- Te most Thanos megölésére gondolsz? - kérdezek vissza, amikor az életcéljának teljes elvételét akarja rám hárítani. - Igen, azt tettem, amit tennem kellett. Éltem a lehetőséggel. Thanos a saját csapdájának esett áldozatául, s végül én adtam meg a kegyelemdöfést, egyenesen a szívébe. -
Nem tudhatom, mennyit tud a Terrán történtekről, s miként jutott eme információkhoz, de nem fogom azzal áltatni, hogy az egyedüli dicsőség az enyém. Sokan, nagy árat fizettek azért, hogy Thanos végül megsemmisüljön.
- Magamért, s Érted tettem. S azokért a gyermekekért, akiket elrabolt, vagy a jövőben szakított volna ki a családjából, mint ahogy velünk is tette. - igen, tudnia kell, hogy Őt is megbosszultam ugyanúgy, nem csak azt, ami velem történt. - Ugye Te sem hiszed azt, hogy Thanos ezzel végleg eltűnt? -
Értelmetlennek veszi a létezését, pedig ez nem igaz. Mindketten tudjuk, mekkora hatalommal bír a Titán, ahogy azt is, miféle segítsége van odaát, a túloldalon.
- Az a szóbeszéd járja, hogy több hajója megmaradt, amely a galaxisban kering. Ezeket el kell pusztítanunk. Egyetlen csatlósa se várja, vagy segítse elő a visszatérését.. -




It's my own remorse. | ha valami nem ok, ránts tőrt! Wink


Vissza az elejére Go down

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
12



Tárgy: Re: I hated you the least ~ Gamora & Nebula Vas. 11 Feb. 2018, 22:29


Gamora & Nebula

Nem is tudom, mivel kezdjem, mit tudnék mondani neki, ha végre előttem áll majd. Sosem éreztem még ilyen észvesztő magányt, mint most. Azzal, hogy elárultam Thanost, elvágtam a gyökereimet, azzal pedig, hogy látszólag meghalt, elvesztettem kapcsolódásomat a nővéremhez is, hiszen érthető módon, ő az Őrzőkkel tartott. Végtére is ki vagyok én neki. Még csak nem is vagyunk valóban testvérek, csupán együtt nőttünk fel, én pedig szívem mélyéből gyűlöltem őt. Már abban sem vagyok biztos, hogy valaha tudnám szeretni. Elvégre hogyan is tudna szeretni egy gép. Ostoba ábránd ez csupán, hiszen sosem leszek több, mint a gonoszság és sötétség, amit Thanos mechanikus motorom belsejébe ültetett, és gondozott kitartóan évtizedeken át. De nem is akarok. Jobb, ha félnek tőlem, mintha szeretnek, annak a nőnek jobb, akivé váltam. Mégis, a tisztelet, és a gyermekkorunktól kialakult kapocs tagadhatatlan, és azt tudnám mondani, bár vonakodva, hogy valami kis szeretetféle pislákol a szívem mélyén Gamora iránt.
Ahogy meglátom a parkon át közeledni, mégis megnyugszom kicsit. Egyedül jött, nem rángatta ide egyik intergalaktikus retardáltat sem, akiket mostanában a csapatának hív. Először, mikor megláttam velük, nem hittem a szememnek. Nem értettem mi ütött belé, de rá hagytam. Nem akarok ebbe bele folyni, és nem akarom közelebbről ismerni azt a szedett-vedett bandát. Az Ego-val folytatott harc miatt, erre úgyis volt lehetőségem, és az éppen elég volt.
Szavaimat valami olyan furcsa hangsúllyal mondom, ami még engem is meglep. Szomorú lennék? Önszántamból nem mentem, mikor hallottam mi történik, nem akartam bele folyni a hősök küzdelmébe. Most mégis, szomorú lennék, amiért kimaradtam belőle?
Sóhajtva veszem tudomásul szavait. Hogy a gyermekekért tette, magáért tette, és értem tett. Ez az, amit a legkevésbé sem tudok elhinni, pedig el kéne. Én úgy érzem azért tette, mert megtehette, és mert ugyan úgy vágyott a bosszúra, ahogyan én, és nem voltam ott, hogy bosszúmat beteljesítsem.
Nem is tudom, mivel kezdjem, mit tudnék mondani neki, ha végre előttem áll majd. Sosem éreztem még ilyen észvesztő magányt, mint most. Azzal, hogy elárultam Thanost, elvágtam a gyökereimet, azzal pedig, hogy látszólag meghalt, elvesztettem kapcsolódásomat a nővéremhez is, hiszen érthető módon, ő az Őrzőkkel tartott. Végtére is ki vagyok én neki. Még csak nem is vagyunk valóban testvérek, csupán együtt nőttünk fel, én pedig szívem mélyéből gyűlöltem őt. Már abban sem vagyok biztos, hogy valaha tudnám szeretni. Elvégre hogyan is tudna szeretni egy gép. Ostoba ábránd ez csupán, hiszen sosem leszek több, mint a gonoszság és sötétség, amit Thanos mechanikus motorom belsejébe ültetett, és gondozott kitartóan évtizedeken át. De nem is akarok. Jobb, ha félnek tőlem, mintha szeretnek, annak a nőnek jobb, akivé váltam. Mégis, a tisztelet, és a gyermekkorunktól kialakult kapocs tagadhatatlan, és azt tudnám mondani, bár vonakodva, hogy valami kis szeretetféle pislákol a szívem mélyén Gamora iránt.
Ahogy meglátom a parkon át közeledni, mégis megnyugszom kicsit. Egyedül jött, nem rángatta ide egyik intergalaktikus retardáltat sem, akiket mostanában a csapatának hív. Először, mikor megláttam velük, nem hittem a szememnek. Nem értettem mi ütött belé, de rá hagytam. Nem akarok ebbe bele folyni, és nem akarom közelebbről ismerni azt a szedett-vedett bandát. Az Ego-val folytatott harc miatt, erre úgyis volt lehetőségem, és az éppen elég volt.
Szavaimat valami olyan furcsa hangsúllyal mondom, ami még engem is meglep. Szomorú lennék? Önszántamból nem mentem, mikor hallottam mi történik, nem akartam bele folyni a hősök küzdelmébe. Most mégis, szomorú lennék, amiért kimaradtam belőle?
Sóhajtva veszem tudomásul szavait. Hogy a gyermekekért tette, magáért tette, és értem tett. Ez az, amit a legkevésbé sem tudok elhinni, pedig el kéne. Én úgy érzem azért tette, mert megtehette, és mert ugyan úgy vágyott a bosszúra, ahogyan én, és nem voltam ott, hogy bosszúmat beteljesítsem.
- Sosem hittem. Ő annál sokkal hatalmasabb, mintsem hogy ilyen egyszerűen el lehessen törölni. És most nem téged akarlak ezzel megsérteni. –mondom, valami halvány mosolyféle fut át az arcomon.
- Azt hiszem vádaskodás helyett, inkább meg kellett volna köszönnöm, de tudod, hogy nem kenyerem a hálákodás.
Elgondolkodva felnézek az égre, ahol egy xandari hajó kering felettünk lustán. Eszembe jut a Sötét Lótusz ostroma, és hogy ezek a hajók milyen hihetetlenül erősek, és ellenállóak, mégis gyorsak voltak. Vissza nézek a nővéremre, egy olyan cinkos kifejezéssel az arcomon, mint egy épp csínyt elkövetni készülő gyerek.
- Segíts nekem hajót szerezni….a többit pedig bízd rám!

It was all a lie | Ha nem jó üss le  Twisted Evil |

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Ajánlott tartalom
↷ i still believe in heroes





Tárgy: Re: I hated you the least ~ Gamora & Nebula

Vissza az elejére Go down

I hated you the least ~ Gamora & Nebula

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Infinity Marvel :: Archívum :: Archívum :: Félbemaradt játékok-