» Üdvözlünk az Infinity Marvel frpg oldalán «
légy, aki lenni akarsz a marvel végtelen világában
Lépj be közénk
ne rejsd el magad

Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatdoboz
oszd meg velünk titkaidat

Itt tartózkodók
ki jár erre?

Jelenleg 16 felhasználó van itt :: 6 regisztrált, 0 rejtett és 10 vendég :: 2 Bots



A legtöbb felhasználó (71 fő) Hétf. 29 Május 2017, 19:54-kor volt itt.
Utolsó posztok
érkezett válaszod?


Share|

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
17
∆ Kor :
28
∆ Tartózkodási hely :
New York



Tárgy: Alex Goldberg Szomb. 04 Nov. 2017, 18:48

Alexander  Goldberg

Stoneheart




biográfia

becenév » Alex
születési idő » 1989. március 23.
születési hely » Michigan, a nagyszüleim farmja.
kor » 28
play by » Sam Clafin
csoport » Galaxislakók
tartózkodási hely » New York
család »Édesanyja Judith Goldberg 54 éves általános iskolai tanár. Édesapja Id. Alexander Goldberg 60 éves könyvelő. Hollie Winter fogadott húga, 24 éves jelenleg egyetemi hallgató.



jellem és külső »

Emberi formában Alex egy 188 centiméter magas, nagyjából 100 kg-t nyomó, izmos alkatú fiatal ember. Sokan jóképűnek tartják. Dús, nehezen kifésülhető szőkés barna haja van. Szeme színe kék. Öltözködésével nem sokat törődik, de ha lehet inkább praktikus ruhadarabokat részesíti előnyben. Képességének használatakor a külseje nagymértékben megváltozik, amit lentebb részletezek.

Hősünk, egy titokzatos, nehezen ki ismerhető egyéniség. Ahogy mutáns neve is mutatja, egy igen hűvös, érzéketlen, sokak szerint kiégett személy, aki teljesen elfojtja az érzelmeit. Ez azonban nem fedi le a teljes igazságot. Valójában soha sem zárja ketrecbe a benne lakozó indulatokat, ha nem megküzd velük és általában győzedelmeskedik. Nagyon precíz, pontos. Ami már-már mániába hajló terhelhetőséggel párosul. Ez az oldala érthető okokból gyakran halálra idegesíti a környezetében lévőket. Alapvetően filozofikus természet, aki egy fajta sztoikus nyugalommal szemléli az őt körülvevő világot. Az őt ért tapasztalatok és a múltjában történt események miatt, sokszor viselkedik kegyetlenül. Mára már nem okoz neki nehézséget ölni, de nem feltétlen szereti csinálni és alig mutat szocioptikus jellemzőket. Elvont hajlamai ellenére alapvetően realistának tartja magát. Csak nagyon ritkán szólal meg, de akkor mindig összeszedetten, értelmesen és magabiztosan beszél. Nem szereti a felesleges szócséplést.

képesség »

Alex emberfeletti képességekkel rendelkező mutáns, képessége abból áll, hogy megtudja változtatni szöveteinek a méretét és anyagsűrűségét. Az iszomszövetek növeléséhez az energiát a földőn kívülről érkező kozmikus sugárzásból nyeri, illetve korlátozott mértékben feltudja használni a nap és más elemi energiákat, mint például hő vagy elektromosság. Ezen felül sejtjei extrém energiaelnyelő és tároló képességekkel rendelkeznek, amely tovább fokozza megváltozott  formái a  ellenállását. Az átalakulásnak ötszintje van, amelyek során egyre nagyobb lesz és ezzel egyenesen arányosan nő ereje, valamint az ellenállása. Nem csak méretei, de a külseje is megváltozik, a bőre beszürkül, szövetei folyamatosan egy magas vas és titántartalmű szerves közetté alakulnak. Test szőrzete felszívódik, a haja drótszerű lesz, a szeme pedig bevörösödik. A képesség használata, mind mentálisan, mind pedig fizikálisan nagyon megterhelő, minél erősebb formát ölt annál nagyobbak az azzal járó hátrányok. Emiatt fenntartási idejük korlátozott, ami tovább csökkenhet ha teste nincs optimális állapotban és ha extrém körülmények között kell tevékenykednie. (Pl. Harc) Ha az átváltozáskor sérült volt, akkor az átalakuló és megnövekedő szövetek képessek kijavítani sérülést, valamint mivel a vére is megváltozik, ezért a mérgek, alkohol és a hagyományos gyógyszerek eltűnnek szervezetéből. Ez az adottsága azonban korlátozott, valamint jelentős energia veszteséggel jár, ami fenntartási idő rovására megy. Ha túlzottan sérült, fáradt akkor képtelen átváltozni és ha átváltozott formában megsérül, akkor zsugorodni kezd. Ájulás vagy esetleges halál esetén visszalakul emberré. Mivel agya is kőszerű lesz és szintén megnő, (változik az agyszerkezete) így mentális manipuló varázslatok és telepaták ereje csak korlátozottan működnek ellene. Alap formában ez a védettség nem áll fent. Oxigénre természetesen szüksége van, de ahogy nő a hatékonyabb izmok és nagyobb kapicitású tüdő miatt, egyre többet tud tárolni, miközben felhasznáása csak korlátozott mértékben nő. Ha bármilyen okból visszalakult akkor legalább annyi időt kell pihenéssel töltenie, mint amit kőszörnyként eltöltött, ellenkező esetben maradandó károsodást szenvedhet és elveszítheti a képességeit. Ha teljesen lemerült legalább tizenkét óra kell az újra töltődéshez, ami idő alatt semmilyen képessége nincs. Sajnos földi körülmények között, ez néha tovább, akár egy-két napig is eltart.

Alap forma
Alap emberként megközelítőleg egy tonnát képes megmozdítani, ha teste legalább 50%-s töltöttségen van energiával, illetve sűrűbb izom szövetei ellenállnak kisebb késeknek, valamint közel harci fegyvereknek. Nincs telepátia és hőtűrés. Egy napnyi folyamatos fizikai munka kell, hogy teljesen letudjon így merülni.

I.szint
Ebben a formában 3 méteresé nő, bőre elkezd beszürkülni. Ereje eléri az 5-s kategóriát, bőre ellenáll nagyobb közelharci fegyvereknek, és a kisebb pisztolyoknak. Jobban bírja hideget és a hőt, valamint kibírna, egy 440 voltos áramütést. Rekord fenntartási ideje tizenkét óra, harci körülményyek között pedig négy óra.

II.szint
Megközelítőleg hat méteres magasság, több tonnás súly és világos szürke bőr jellemzi. Ereje eléri 15-s kategóriát, bőre kibírja nagyobb kaliberű lövedékek sebzését. Tartósan ellenáll hidegnek és  képes tartósan elviselni akár több száz fokos hőséget. A telepátia védelem korlátozott mértékben megjelenik. Továbbá kibírja egy kézi gránát, vagy egy minirakéta robbanását. Rekod fenntartási ideje hat óra volt, harci körülmények között két órát hozott össze.

III.szint
Tizenkét méteres magasságot ér el ilyenkor, ereje nagyjából 30-s kategóriába tartozik. Bőre ellenáll minirakétáknak, és kibírja egy közepes rakéta robbanását. Bőre ellenáll az extrém hőnek, és hidegnek, valamint mivel itt már az agyszövetei is átalakulnak, ezért elméjébe is nagyon nehéz olvasni. Rekord ideje ebbe a formában három óra volt, harci helyzetben azonban maximum egy óráig bírja ki. Nagy mérete és súlya miatt ilyenkor már mozgékonysága is csökken, ezért nem szívesen alakul át ennyire.

IV.szint
A végső teljes kifejlett formája 18 méter magas, megközelítőleg 15 tonna súlyú óriás. Ereje nagyjából a 60-s kategóriába tartozik, de súlya és méretei miatt rövid ideig ennél nagyobb terhet is megtud mozgatni. Bőre szinte minden földi fegyvernek ellenáll, 3000 fokig bírja hőt és rövid ideig elbírja viselni az űrbeli körülményeket. Rekord fenntartási ideje másfél óra volt, harci helyzetben szűk húsz percet hozott össze. A telepátiára szinte immunis. A mozgékonysága itt már jelentősen csökken. Földi vagy ahhoz hasonló körülmények között ezt a formát még nem tudta felvenni.

Felszerelése:
Hősünk rendelkezik egy speciális ruházattal, amelyet földön kívüli barátaitól kapott. Ez a ruha képes egy biomechanikus folyamatosan táguló szövettel beburkolni, amely takarja arcát és vele együtt növekszik. Alap esetben egy speciális szerkezetben tárolja a csuklóján, ami futurisztikus karórának tűnik. Az eszköz rendelkezik egy beépített energiaszint mérővel, ami jelentősen megkönnyíti Alex életét. Később gárdánál ezt kiegészítették egy fejlesztett fordítóval és kommunikátorral, ám ezek földi körülmények között nem működnek valami hatékonyan.

Antigravitációs technológia: Mint a Siar gárda tagja, őt is felszerelték repülést segítő övvel és lábpántokkal, amelyeket úgy alakítottak ki, hogy a ruhája része legyen. Sajnos azonban, méretnövekedése miatt ennek hatékonysága forma függő. Emberi formában 200-300 km/h segítségével tudna velük repülni, I-s fokon már csak ennek felével, még II. Fokon maximum 50-80 kmh/t tudna ki préselni készülékből. III. Fokú átalakulásnál maximum levitáló és sikló mozgást tudna biztosítani neki, maximum félméterrel amelné a föld felé. (Ezt se bírná sokáig). IV. Formában teljesen haszna vehetetlen.

Szakértelmei:
Alex kimagasló képességű pusztakezes harcos, komoly harci és háborús tapasztalattal háta mögött. Bár nem nevezhető mesterkémnek, de képes csöndben mozogni, meghúzni magát és elrejtőzni ha arról van szó. Az űrben töltött idő alatt korlátozott mértékben elsajátította a szuper technológiák kezelését és megtanult űrhajót vezetni. Földi tanulmányai révén jelentős ismeretei vannak politológiából, jogból és társadalom tudományok terén, valamint tud egy kicsit latinul is. Hobbijai a sportok és barkácsolás, bár ezek terén kiesett gyakorlatból. Legnagyobb gyengesége, hogy nagyon ügyetlen a különböző lőfegyverekkel, valamint pocsékul főz és egyesek szerint elég rossz sofőr is (Űrben nincs KRESZ és amúgy is autóval én súlyózni szoktam. Repülni sokkal menőbb és könnyebb.)
előtörténet »
"Aki reménnyel születik, annak legnagyobb esélye, hogy kétségek között pusztoljon el."

Amikor megszülettem az egész család boldog volt. Kicsit későn jöttem össze, sokáig próbálkoztak, teljesen érthető volt a reakciójuk. Fiatalon nyugodtan és békésen élltem szép kertvárosi környezetben, amerika egy kevésbé központi államában. Mindenem meg volt amiről álmodhattam. Rengeteg barát akivel játszhattam, az autókat csak reggel és este látott utcákon. Szerető család, akikre bármikor számíthattam. Anyagi biztonság, amely biztosította a gondtalan gyermekkort. Később pedig ahogy nőttem álmaim is lettek, egyszerű még is szép álmok. Sose akartam híres lenni, se megmenteni a világot, csak sportolni akartam és megtanítani másokat az élet szépségére, ahogyan a szüleim tették ezt velem. Az egyedüli ami hiányzott az egy kis testvér volt. Apuék eleve nem akartak egynél több gyereket. Hiába kérleltem őket, még ha el is csábultak a gondolattól a koruknál és anya egészségi állapotánál fogva, sem merték megpróbálni. Szerencsére jó barátságba kerültem egy szintén egyke kislánnyal, aki a környékünkön lakott és aki pótolta az űrt az életembe.. Neki is nagyszüksége volt rám, hiszen egészen fiatalon elveszítette a szüleit és sikerült otthon kiharcolnom, hogy befogadják. Ő lett tehát a fogadott húgom, később pedig a legjobb barátom.

" Az utcáinkon háború dúl, amelynek áldozatairól senki sem akar tudomást venni."

Nagyjából tizenhárom éves lehettem, amikor az életem gyökeresen megváltozott. Mindig is volt bennem egy érzés, hogy más vagyok mint a többiek. Gyorsabban nőttem, erősebb voltam és nálam kétszer nagyobb gyereket is könnyedén legázoltam a foci pályán, de ebbe nem találtam semmi rendkívülit. Aztán a szüleim elvittek egy sport iskola felvételijére, ahol Hollie jó szokásához híven eltévedt és páran másik iskola tagjai közül szidalmazni kezdték. Nekem sikerült megtalálni és mikor megpróbáltam leállítani a támadóit pár idősebb, már gimnazistának számító srác nekem esett. Természetesen semmi esélyem nem lett volna, de valahogy még is leráztam őket magamról és sikerült kimenekítenem a húgocskámat. Fogalmam sem volt mi történt, de otthon döbbenten vettem észre, hogy az amúgy is egyszámmal nagyobb mezem több helyen megszakadt. Szerencsére mindenki annyira megvolt döbbenve, hogy nem tűntek fel a furcsaságok. (Természetesen a felvételemet elutasították, érhető okokból.) Mások azonban megneveszélték a dolgot, a következő mecsünkön fura ruhás alakok jelentek meg és támadtak meg minket. Nem tudták pontosan ki vagyok, csak egy mezben lévő fiút kerestek, talán ez volt szerencsém, mert a zűrzavarban végre tudtam hajtani az első átváltozásom. Nagyra nőttem, erősebb és mozgékonyabb lettem, testemet nem fogták kábító fegyverek lövedékei, én pedig nem gondlkoztam csak megvédtem magamat. Abban a pillanatban nem akartam senkit megmenteni, nem gondoltam a családomra sem, csak életben akartam maradni és visszakapni a normális életetet, amit ők abban a pillanatban elvettek tőlem. Egyetlen támadó sem élte túl az összecsapást, nem voltak felkészülve rám és én se voltam még tisztában mire vagyok képes. Az eset után hetekre korházba kerültem, mivel alakváltásomat senki se látta és egy kétméteres kőszörnyről nem gondolták, hogy az egyik gyerek az, így nem buktam le. Az életem azonban innentől fenekestől felfordult és soha semmi nem lett mára régi.

"Minden végzet magába hordozza, egy új kezdet lehetőségét"

Egy évig terápiákra kellett járnom és rövid időre bentlakásos intézetbe kerültem, annyira megviseltek a történések. Ennek ellenére sikerült időben megkezdenem a gimnáziumot, ami minden nehézsége ellenére életem egyik jó időszakaként maradt meg az emlékezetembe. Jó sportoló és visszonylag jó tanuló voltam. Miután kezdtem kitapasztalni erőm működését már képes voltam szabályozni, hogy a pályán ne jeletsen előnyt a számomra. Igyekeztem minél több szakkörön is részt venni, segítettem a diák önkormányzat munkáját és eközben nagyon sok barátot szereztem magamnak. Az életem azonban korántsem volt egyszerű és igen kevés tervemet sikerült valóra váltanom. Először is többször kénytelen voltam használni a szuperképességeimet mások megvédése érdekében, másfelől a képességemre nem csak egy embernek fájt foga. Akkor még nem voltam tisztában hatalmam eredetével, és annak kozmozhoz köthető mivoltával. Elégé meglepődtem amikor űrlények akartak elrabolni, vagy egy idegen világ diktátora akart párbajra hívni. Nem is voltam felkészülve ilyen harcokra, sokszor csak a szerencsémnek köszönhetően sikerült életben maradnom, vagy éppen visszajutnom a bolygómra. Próbáltam segítséget kérni, próbáltam szövetségeseket találni, de amikor shield felbukkant inkább csak kárt csináltak mint hasznot. Sőt, egyik harcom során kevesen múlott, hogy nem öltek meg. (Rakétáik okozta, otthon autobalesetnek hazudott sérülés miatt egy félévet hagytam ki és elbuktam egy ösztöndíjat is.) Ilyen körülmények között tanulni és sportolni is szinte lehetetlen volt, társadalmi életet élni meg végképp. Sokszor fogalmam sem volt, hogy mit csinálok. Tanácsot se tudtam kérni senkitől, szinte teljesen magam voltam a problémáimmal, emiatt nagyon korán felkellett nőnöm. Folyamatosan agódtam mikor bukok le, vagy ki tud arról ki is vagyok valójában, és mikor veszik célba a családomat. Nagyon nehéz volt mind ezeket az érzéseket elrejteni a családom előtt. Sokszor gondolkodtam, hogy itt hagyom őket és ha Hollie nem lett volna, biztosan így is teszek. Őt azonban akkor még nem voltam képes hátrahagyni, így cipeltem tovább az egyre nagyobb terheket és fogamat összeszorítva tűrtem a sors rám osztogatott csapásait.

"Amikor legnehezebb az élet sokszor akkor érezzük legnagyobb boldogságot. Sajnos, ez fordítva is igaz."

Egy napon az imáim meghallgatattak. Amikor az egyik legnagyobb ellenfelem visszatért a bolygóra, sőt több régi ellenségemmel is szövetkezett, én is társakra találtam. Nem, nem a bosszúállók jöttek végre megmenteni, (Igaz ők akkor még meg sem alakultak, de később sem törték magukat miattam.) nem az x-men, és szerencsére fedték annyira jól akciót, hogy shield se jöjjön azonnal. Földön kívüli kalózok és fejvadászok érkeztek akik diktátort akarták és elfogásához  a segítségemet kérték. Együttes erővel győzelmet arattunk, ám ennek mindenki megfizette az árát. Az utolsó csatában sikerült szinte teljes magasságomat elérnem, ám annyira túlerőltettem a szervezetemet, hogy képtelenné váltam a további átváltozásra. Társaimnek pedig több mint a fele elhullott és a szomszéd városban is jó páran meghalltak. A rendőrség, és mindenféle állami szerv hónapokig kutakodott, szinte senkinek se volt nyugta a megyében. A veszteséget én jutalomnak éltem meg, bár szövetségeseim felajánlották, hogy tartsak velük hát ha az űrben visszatérnek képességeim vagy tudnak rajtam segíteni, de eszem ágában sem volt velük tartani. Biztos helyre elástam a tőlük kapott kommunikátort, kerestem egy terapeutát és neki álltam összeszedni az életemet. Utolsó évben bár a focit abba kellett hagynom, de megválasztottak a diák önkormányzat elnökének, és nagyon jó jegyeket szereztem. Minden felvételi tesztem és maga az érettségi is remekül sikerült, amelynek köszönhetően felvettek több kiválló egyetemre. Én a Yale-t választottam, ahol tizennyolc évesen annak rendje-módja szerint meg is kezdtem a tanulmányaimat.  Minden a legnagyobb rendben volt körülettem, életemben először barátnőm volt és nem kellett aggódnom semmi miatt. Aztán beütött a baj. Hollie-ból előtört a mutáns képessége. Éppen vittek volna vissza a főiskolára, amikor az eset történt. Csak visszaakartam szaladni pár könyvért, ezért haza hajtottam. Amikor megláttam a lángoló épületet, semmi sem érdekelt, berohantam megmenteni a húgomat, de éppen mikor beértem  ő már elviharzott mellettem. Ez után én is kiszerettem volna menni, de pár gerenda lezuhant és majd nem maga alátemetett. A trauma és a nagymennyiségű hőenergia azonban, újra aktiválta a képességemet, így minimális sérüléssel megúsztam a dolgot. Utólag vissza gondolva, talán lottóznom kéne, vagy megvizsgálni létezik-e olyan mutáns képesség, mint amilyen az én emberfeletti szerencsém.

"Csak az lehet igazán szabad aki képes lemondani mindenről, ami valaha fontos volt neki."

Természetesen a visszaszerzett képességemmel, minden kezdődött előlről. Sőt nyakamba szakadt Hollie eltűnése, valamint az ezzel járó családi visszályok sorozata is. Én pedig próbáltam megtagadni aki vagyok, az egyetemen és párkapcsolatomon kívűl, csak fogadott húgom megkeresésére koncentráltam. Hiába próbálkoztam azonban mindig belekeveredtem valamibe. Hol embereket kellett menteni égőtűzből, hol a párom apja került bajba, a rossz arcú üzlettársaival, hol az egyetemet rabolta ki valaki, nem épp természetes módon.  A baj és megoldandó ügyek keresés nélkül is házhoz jöttek, én pedig kezdtem egyre nehezebben viselni a nyomást. A sorssal való küzdelemben azonban már igazán jó voltam, és most sem dobtam be a kesztyűt. Sikeres záró vizsgát tettem az egyetem társadalom tudományi karán, miközben több állásra is pályáztam valamit felvételiztem a jogi egyetemre is. Az élet azonban közbeszólt ismét, a régi barátaim visszatértek és egy új az egész galaxist érintő fenyegetésről számoltak be. Egy skrull hadúr klónozta diktátort, valamint maga mellé állított más nagyerejű lényeket, akikkel közösen megakarták dönteni az univerzumon belül status qou-t. Mivel miattam, valamint a bosszúállók, akkor már aktív tevékenysége miatt a föld is célpont lehetett volna, úgy döntöttem hátra hagyok mindent és részt veszek az intergalaktikus polgárháborúba. Meglepetésemre egyáltalán nem esett nehezemre az egészet megtenni, anyáék a tűz óta tudták mire vagyok képes és legbelül sejtették, hogy csak miattuk nem fogok maradni. Amikor pedig az űrhajóval elhagytam a légteret, minden terhet ami fájón nehezedett a lelkemre magam mögött hagytam és életemben először megkaptam a lehetőséget, hogy önmagam legyek. Ez pedig olyan jól eső érzéssel töltött el, hogy az áldozatok sem érdekeltek, amit ennek érdekében hoznom kellett. Ma már eljutottam oda, hogy azokat sem bántam meg, amit később hoztam.

"Az erős, de jó emberek élete egy áldozat. Mert más emberek védelme során lemondanak mindenről ami jó bennük és szép a világban."

Háború vér és pusztulás, valamint rengeteg áldozat. Azt hittem tudok mit jelentenek ezek szavak, de amit az elkövetkezendő háromévbe megtapasztaltam, azután már semmiben se lehettem biztos. Akikkel elindultam otthonról, azok közül egy földi éven belül már senki maradt életben. Új társakra, nagy szerelemre találtam a hazámtól távol, de a végső győzelemért végül mindent fel kellett áldoznom. Háromévig küzdöttem sokad magammal a lázadó skrullok ellen, valamint sikerült számtalan kisebb helyi konfliktusba belekeverednem. Sokszor csak sodródtam egyik bolygóról a másikra, nem mindig tudtam megértetni magamag helyiekkel, ami miatt nem egyszer börtönbe kerültem és majd nem kivégeztek. (Ez azután se sokat változott, miután szereztem egy fordítógépet, a primitív emberi nyelvvel valamiért nem mindig boldogult.) Rengeteget tanultam azonban ez idő alatt, többek között egy Fib'dibdi fajba tortozó tudós végre tív év után elmagyarázta, miért is vagyok képes óriási köszörnyé alakulni. Megtanultam fegyelmezetten és ésszel harcolni. Ráeszméltem, hogy a fizikai erő önmagában nem minden, sokszor érdemesebb emberi formában csendben lopakodni és  cseleket használni, amely mögé újabb cseleket rejt el az ember. Harcosból túlélővé váltam, majd később gyilkossá, ahogyan veszteségeimmel együtt lefoszlott rólam, amit emberségnek hívunk, de valójában az állati énünk része csupán. Rengeteg szörnyű dolgot tettem, amire nem vagyok büszke, azonban nem is bánom őket mert szükséges volt és alapos megfontolásból cselekedtem. A háborúnak végül akkor lett vége, amikor Siar birodalom is beavatkozott.  Engem először elfogtak, mikor az egyik ellenséges tábornokkal való csatában, egy kolóniájukat kevés hílyán elpusztítottam. (Ne lökj egy sugárzó űrlényt, egy ismeretlen működésű erőműbe.) Szerencsére praktikus nép lévén rögtön császár elé vittek, és már csak a puszta hírnevem miatt is, hasznos eszközt láttak bennem. Először segítettek felépülni, majd birodalmi gárda két tagja, Bestia és a hozzám hasonló erőkkel bíró Titán segített felkészülni az utolsó ütközetre. Végül egy kietlen világban, az ellenség alul maradt. Nem tudtak minket sem szárazföldön, sem a levegőben, sem az űrben legyőzni. Mivel gárda több tagja meghalt és többek között Titán is súlyosan megsérült, ez után sem tértem haza, ha nem esküt tettem a birodalmi gárdának és felajánlottam a szolgálataimat a császárnak.


"Ha volt bátorságod szembe fordulni a sorssal, legyen bátorságod elfogadni azt"

Két évet szolgáltam egy rettenetes nagy birodalmat, amelynek önjelölt vezetői sokszor indokolatlanul is rettenetes dolgokra képesek. Ha pedig birodalom védelme és ezzel saját hatalmuk megóvása a tét, akkor szószerint bármire képesek, olyan dolgokra is amelyet mi el sem bírnánk képzelni. Akkora azonban ez már teljesen hidegen hagyott, tökéletesen alkalmazkodni tudtam ehhez az életformához. Érdekes módon nem harci téren fejlődtem ez idő alatt, ha nem emberileg. Oda haza is érdekeltek társadalom tudományok, a jog és politika világa, itt pedig egy kvázi feudális rendszer intrikái bontakoztak ki előttem. Korábbi tudásomat felhasználva, csendbe jártam kastély folyosóit. Oda haza évekig titkolnom kellett a képességem, itt el kellett titkolnom az erőmet, és el kellett hitetnem, hogy jelentételen vagyok, akivel nem kell senkinek se számolnia. Természetesen a fizikai edzést sem hanyagoltam el. Az űrben töltött idő alatt a képességem rengeteget fejlődőtt, hála a közvetlen kozmikus sugárzásnak, amely érte a testemet. Továbbá, a gárda tagsággal rengeteg edzés és felkészülés is járt, ami mellett minden korábbi gyakorlatom eltörpült. Több, mint két év szolgálat után óriás visszatértekor kérvényeztem, hogy visszatérhessek földre, mivel nyugtalanító hírek érkeztek arra felől. Bár nem számítottam rá, hogy haza is engednek, de végül ez még is megtörtént. (Vajon mit forral az uralkodó? Ez azóta se derült ki.) Én pedig haza utaztam és egy hónap a szüleimnél való vendégeskedés után, megpróbáltam újra kezdeni. Jelenleg a Columbia egyetem jogi karán  vagyok elsőéves hallgató. Hogy a költségeimet fedezni tudjam, elvállaltam egy részmunkaidős gyakornoki állást és néha kijárok kikötőbe rakodni. (Egyik sem éppen diplomás meló, és a szomorú, hogy az utóbbit fizetik meg jobban. Mindegy volt már rosszabb is.) Közben pedig végre megkerestem Hollie-t, bár egyenlőre nem léptem kapcsolatba vele, csak távolról vigyázok rá. Egyenlőre nem tervezek a szükségesnél jobban előre, és már várom, hogy mikor érkeznek felém első csapások. Vajon ennyi év után felkészültebben fogom fogadni őket? Ez hamarosan kiderül.
Minimum 300 szó, határ a csillagos ég.

user neve » tapasztalat » multik

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
452
∆ Kor :
47
∆ Tartózkodási hely :
☢ with H e r o e s



Tárgy: Re: Alex Goldberg Szomb. 04 Nov. 2017, 22:33

•• Kedves Alex! ••

Elfogadva!


Nem semmi, amit - és amennyit megírtál nekünk. Brutál munka van a lapodban, és az, hogy mindezt egy saját karakter készítésébe fektetted bele... hát megemelem a kalapom. Még egy canonról is nehéz lenne ilyen terjedelmesen, ilyen kidolgozottan írni. Határozott elképzeléseid vannak a karakterről, amit megálmodtál róla, azt mindet meg is írtad nekünk, hogy a karakteredről egy széles, mindenre kiterjedő képet kaphassunk.
Tetszik, hogy összekapcsolatad Hollieval a karaktert, végülis neki hoztad Alexet. Sokszor olvastam Hollietól arról a jelenetről, amikor leég a házatok, de most a Te szemszögedből is átélhettem. Amit viszont Hollie nem láthatott, azt most nálad megtudjuk. Azon az estén bizony más is történt a ház leégésén kívül! A kíváncsibb olvasóknak házi feladat kikeresni! Smile
Végig olvastam a lapodat, és rengeteg információt megtudtam rólad. A képességleírásból kiderül minden, amit a képességedről tudni kell. Nagyon erős karakter vagy, és ha eléred a legutolsó szintet, akkor nem sokan tudnak megállítani. Egy óriási kőszörny, néhány kiegészítővel. Ami viszont külön tetszett, hogy írtál gyengepontokat, és persze a kiegészítőid sem bírják a végtelenségig a szuflát. Apropó kiegészítők. Azok köthetők az űrbéli kalandjaidhoz, amik valljuk be, megérdemelnének egy külön filmet is! Very Happy
Nem az a célom, hogy leírjam, miken mentél keresztül, hanem hogy a lapodról beszéljek. A külsőd leírása, a jellemed részletezése is teljesen rendben volt, de aztán jön a képességleírás. Mindenre kiterjed, alaposan leírod a képességed szintjeit, hogyan és mikor tudod használni az átalakulást, milyen előnyei, és milyen hátrányai vannak. Nagyon szép munka! Én bevallom, képtelen lettem volna ennyire kidolgozni. Nem semmi, amit prezentáltál nekünk!
Az előtöridben pedig a gyermekkorodtól végigvezeted a karaktereddel történteket egészen a jelenig. Hollie is az életed egy nagyon fontos része, ám többször, évekre elhagytam a Földet. Vannak harcostársaid, mestereid szerte a világmindenségben. Jó kis előtöri volt, nem spóroltál a szövegmennyiséggel, de megérte elolvasni! A végén véletlenül otthagytad a sablon utolsó mondatát is, amit direkt bennehagytam én is. A 300 szó sokszorosan megvolt, és tényleg a csillagos égig kiírtál magadból mindent! Gratulálok! Very Happy

No de nem is tartalak fel tovább, irány lefoglalni a színész arcát, aztán pedig nem is lesz más dolgod, minthogy meghódítsd a játékteret! Smile


_________________

That's my secret. I'm always angry.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://www.http://infinity-marvel.hungarianforum.com

Alex Goldberg

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 1 oldal

Similar topics

-
» Halász Alex
» Unlike, dislike [Alex vs Shu (?)]

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Infinity Marvel :: Elsõ lépések :: Karakteralkotás :: Elkészült karakterek :: Galaxislakók-