Üdvözlünk az Infinity Marvel frpg oldalán
légy, aki lenni akarsz a marvel végtelen világában
Lépj be közénk
ne rejsd el magad

Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatdoboz
oszd meg velünk titkaidat





Itt tartózkodók
ki jár erre?

Jelenleg 5 felhasználó van itt :: 1 regisztrált, 0 rejtett és 4 vendég :: 1 Bot



A legtöbb felhasználó (71 fő) Hétf. 29 Május 2017, 19:54-kor volt itt.



Utolsó posztok
érkezett válaszod?




Díjazottaink
A Tavasz nyertesei


A tavasz férfi karakterei

Logan & Eric
A tavasz nõi karakterei

Norina & Caroline
A tavasz párosa

Pepper & Tony
A tavasz canon karaktere

Shuri
A tavasz kedvenc karaktere

Drax
A tavasz saját karaktere

Vitali
A tavasz elõtörténete

Franklin
A tavasz játéka

A 4. kaland (I. - II. kör)

Share|
Alternatív Valóság - Halloween-i borzongás (2017)


Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
86
∆ Kor :
27
∆ Tartózkodási hely :
everywhere she goes



Tárgy: Re: Alternatív Valóság - Halloween-i borzongás (2017) Vas. 26 Nov. 2017, 17:29



Halloween-i borzongás

Félve nyitok be az ajtón. Magam sem tudom, mire számítok egész pontosan, de valamire nagyon is számítok az elmúlt percek vérfagyasztó történései után - ehhez képest semmi sem történik, nem ugrik rám semmi, nem zuhanok újabb métereket alá, így egy halk, megkönnyebbült sóhaj szakad fel belőlem. Egy lejáratot pillantok meg, ami természetesen a mélybe és a teljes sötétségbe vezet. Utólag belátom, hogy hiba volt nem körbenézni a viskóban; egy zseblámpát igazán szerezhettem volna. Annyira kapaszkodtam Peterbe, hogy bele sem akartam gondolni, egyszer talán különválunk egymástól. S lőn, megtörtént.
A vállam felett hátrasandítok a folyosóra.
- Ez egy lejáró! Hallok valamit lentről, szerintem a gyerekek azok! - szólok hátra Peternek és Scottnak, aztán a végeláthatatlan lépcsők sokaságába vetem magam, elindulok lefelé. A nyirkos falakban keresek kapaszkodót, óvatosan haladok, nehogy megcsússzak. A legkisebb zajokra is hátrapillantok a vállam felett, de olyan sötét van, hogy nem látok semmit, csak a hangokra tudok összpontosítani, és mivel nem hallom léptek zaját, arra következtetek, hogy egyedül vagyok. Talán Peterék találtak valami érdekeset odafent... Nem mondom, egy pillanatra inába száll a bátorságom, ahogy ráébredek, hogy egyedül maradtam, de a gyerekek kiáltozása erőt önt belém, így folytatom az utat lefelé. Kezdem elveszíteni a tér- és időérzékemet, minden összefolyik előttem, fogalmam sincs, mióta haladok, vagy mennyi lehet még hátra. Élénken él bennem az ösztön, hogy visszaforduljak és szóljak Peteréknek, megnézzem, mi van velük és miért nem jönnek már, de ha már elindultam, nem állok meg. Nem állhatok meg. Megfogadtam, hogy minél előbb kijutok innét.
- Lucyyy? Hallotok engem? - Nem merek túl hangosan kiabálni, okulva a bohócos eset kárán, hiszen az az izé még mindig szabadon mászkál, talán épp a lépcső alján vár... A gondolattól sírni támad kedvem, de azért megemelem a hangom, hátha a gyerekek meghallják és válaszolnak. Jól esne érezni, hogy közel a cél és nem vagyok egyedül, abban a jóféle értelemben...
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
33
∆ Tartózkodási hely :
Hangyavár



Tárgy: Re: Alternatív Valóság - Halloween-i borzongás (2017) Hétf. 27 Nov. 2017, 18:43

A nappaliban nem találok semmi különöset, azon kívül hogy beszakad alattam a plafon. Mint utólag kiderül nem is beszakadt, hanem ez egy cselek csapóajtó ami lefelé nyílik, és minket remekül csapdába ejtett itt lent. Nem tudom mi lehet a célja ennek a csapdának, és nnek az egész idétlen, morbid és kretén játszadozásnak. Ha megtalálom ki az, esküszöm addig fogom verni amíg csak szuszog, elrabolni ennyi gyereket, köztük az én drága Lucy-mat is! Meg a szomszéd fiát, és Caroline lányát is.... Elmebeteg, meg sem érdemli hogy éljen! De nem is fog!
- Jól, nekem semmi bajom, csak egy halom hullát találtam, meg valami beteges húzást a virsliként fődögélő ujjakkal... - sóhajtok fel.
Elengedem a gyerekeket és körülnézek ahogy haladunk, szorosan fogom a feszítővasam, belekapaszkodva, mint valami mentsvárba. Az ajtók előtt megállunk és döntenünk kell. Nem akarok, de muszáj. Peter a félig nyitott felé indul, de Avery a másik kilincset nyomja el. Időben vetem magam a fiam után, és a félig nyitott ajtón esünk be mindketten, ahol a hintaszékes valaki ül.
- Igen, az eléggé rémes volt, de nem kell megtenned Peter, hogy venné már ki magát ha te mentenél meg engem a kellemetlenségtől? - mosolyodom el, de magamban hízik a májam öt kilót hogy micsoda hősies és belevaló gyermekem van. Egy nap sok sok körrel fog engem maga mögé utasítani.
- Peter? Peter, vigyázz! - kiáltok rá, ahogy belép, és erre a székes férfi felé vetődik, de áthullámzik az arcomon az iszonyat ahogy megpillantom. Ennek sincsenek szemei.
- Ez őrület! De ne is álmodj róla hogy kezet emelhetsz a fiamra, te mocsok! - kiáltok rá, ahogy felé suhintok a feszítővassal, és ha maga a hétfejű sárkány lenne is szembe szállnék vele. Az ajtó felé próbálom terelni a fiam, hogy kimehessünk, és elmeneküljünk előle. Ha kell hát megölöm. Ahogy hárítom a csapásait, és hátrálok kifelé észreveszem hogy nem követ az ajtó felé, amerre Avery is ment.
- Peter, az ajtó. Menj Avery után, én is megyek! - amíg ő a hátam mögött odamegy, addig én visszatartom ezt a kreatúrát, és jókorát sózok a bordáira és a fejére is. Remélem sikerül, és ha sikerül nyerni egy két másodpercet, akkor utánuk vetem magam én is, igaz alaposan lehorzsolva magam itt ott, és nem tagadom pár kék zöld foltom nekem is lesz, mert küzdött a mocsok! Ám a kölykeit védő apatigrist nem győzi le! Olyan isten nincs a világon, de azon túl!
Meghallom az elfojtott nyöszörgést, és a sikolyok visszhangjait, amik véres késként hasítják ketté a szívem.
- Lucy.... Gyerünk, menjünk - indulok el, és észre sem veszem hogy a feszítővasat markolva az kissé síkos lesz. Valahol felsértettem magam és most csúszik, de ez a legkisebb gondom, nem érdekel. Lucy valahol ott van és nekünk meg kell találnunk őt.
- Lucy! Gyerekek! Tartsatok ki! - fohászkodom, hiszen feltett szándékom mindenkit megmenteni akit ott találok. Ezt senki nem érdemli meg hogy ott maradjon. Senki!

//Előbb a félig nyitott ajtó, aztán ha sikerül, akkor követem Averyt a csukott felé. Smile//
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
398
∆ Kor :
21
∆ Tartózkodási hely :
New York



Tárgy: Re: Alternatív Valóság - Halloween-i borzongás (2017) Kedd 28 Nov. 2017, 00:18


Halloween-i Borzongás
Teljesen tudatában vagyok mindennel, amit cselekszem. A Kriptába érve Jane rohan hozzám, és átöleljük egymást. Nagyon jó volt újra látni őt és a többieket. Aztán Nimellos rohan oda hozzám, leültet egy sziklára és szorítja rá a szíját a csuklóm maradék részére, hogy elállítsa a vérzést. Nem akarok én semmit magyarázkodni, de szerintem nem hiszik el nekem, hogy teljesen érzéketlen már az a rész rajta.
- Nincs semmi baj. Ha akarod, tedd meg….- nézek Nimellosra, aki tudom, hogy segíteni akar rajtam, de a fájdalmat tényleg nem érzem már a karomban.
Ahogy a felforrósított pengét rászorítja a csonkra, egy pisszenést se hallatok, inkább csak kedvesen nézek a férfire, aki erején felül segíteni akar nekem.
-Köszönöm, Nimellos! Hálával tartozom. - simítom meg a karját a megmaradt kezemmel, ha engedi.
-De ez nem fáj már. Nem vagyok bolond vagy eszement őrült. Odakint, amikor az a valami megragadott és rátekeredett a kézfejemre, akkor volt időm sokat gondolkozni. Játszik velünk, és a félelmeinket fordítja ellenünk. A rettegésünkből merít erőt. De bennem már nincs félelem. Menjünk, vigyük ki a gyerekeinket innen! Meg fogjuk találni őket! Higgy benne te is!- nézek Nimellos-ra és a többiekre. Luna, Jane, Wade, és Leo-t látom, ha körbenézek. A többiekről nem is merek kérdezni. Talán a másik úton indultak el.
Összeszedem a holmimat, és a fáklyára újabb rongyot tekerek rá a pólómból szakítva. Jane ismer évek óta, ahogy tudja is, hogy mikor vagyok teljesen higgadt, vagy éppen ideges. De most valami más. Elszánt és célratörő lettem. Nem vagyok örült, vagy ilyesmi, de az biztos, hogy engem már nem kerít hatalmába a félelem. A lányomért és Kevinért jöttünk, ahogy Lucy-ért is. Nem fogok megfutamodni a cél előtt. Ahogy már kiválasztottam a Halál feliratú ajtót, újra arra megyek. A lámpámmal világítok, és a késemet a szíjamhoz visszateszem. Talán még jól jön.
Haladok előre a többiekkel, és figyelek. Hallgatom a hangokat, mert a lányomét biztosan felismerem, ha itt van.



zene |  megjegyzésed


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
79
∆ Kor :
20
∆ Tartózkodási hely :
☣ NYC



Tárgy: Re: Alternatív Valóság - Halloween-i borzongás (2017) Szer. 29 Nov. 2017, 10:33

Psychoville 2.0

Az apró üvegcse a földre kerül, ő pedig szinte levegőt sem vesz, úgy várja, történik-e valami. Akármi. Keze remeg, szíve zakatol és talán sosem aggódott, félt valami miatt, mint most. Rettentően mardossa odabent a félelem. Mi van, ha rosszul döntött, ha ez a helyzet, ez a beteges, horrormese szabályai mindet felrúgva fordított ütemben működik..? A gyomra görcsbe szorul, nem is akar arra gondolni, hogy egy másik gyógyszer is van az asztalkán..
- Ne halj meg, ne halj meg.. kérlek.. - mormogja maga elé, majd amikor a férfi levegőért kap, belőle is kitör egy hangosabb, reszketeg sóhaj, hátradőlve ül a földön, és lehunyt szemekkel igyekszik elfojtani azokat a könnyeket, amelyeket az elmúlt másodpercekben szerzett, és amelyet most céltalanul, tétlenül buggyannak ki pillái alól, esnek egyenest az ölébe, és ő dühödt mozdulattal dörzsöli ki végleg a szeméből azokat.
- Fogalmam sincs, mi volt benne, de reméltem az az orvosság, ami rá volt írva. Bíztam ebben.. - szusszan ismét – Amúgy.. mi? Ezt mi is kérdezhetnénk. Bebújtál abba a fába, aztán.. őrjöngtél és meg akartál ölni minket – összegzi nagyon, de nagyon röviden, majd ráérnek egyszer egy kávé, vagy inkább egy sör mellett megbeszélni, ki mit tett. Remélve, hogy túlélik, és lesz ilyesmire alkalom. Bele sem akar abba gondolni, hogy másképp lehet. Feltápászkodva rúgja el az üvegcsét, amely a falnak csapódva törik darabjaira. Mintha ezzel akarna kicsit oldani a dolgon, kicsit rombolni annak a betegnek a művét, akinek ezt köszönhetik. Amint a pillanatnyi csörömpölés elhallgat, odakint élet a világ. Csak épp kipillant, és szeme előtt a kerítés magasodik ki a földből. Arca ugyanúgy elsápad, mint annak, aki csak látja a jelenetet. Ez.. Ez..
- Csapda.. ez egy rohadt csapda.. és az a... valami fog minket learatni..  - sejtette, érezte valahol a legmélyén, hogy ide végképp nem kellene bemenni. Elvégre, egy kripta valakinek a nyughelye, ebben az esetben lehet nekik szánták, csoportosan. Nem, nem kéne ilyesmiken agyalnia. Inkább hátat fordít neki, és megrázza a fejét.
- Én már nem akarom elhinni. Remélem hallucinálok csak valami kerítés tövében – fogja a fejét, igyekszik nem most engedi a pánik morzsáinak. De épp elég löket az, ahogy a nő beesik hozzájuk, és ahogy meglátja a kezét. Be van kötve, de így is átüt rajta a vér és a francba is, az már csak egy csonk! Gyomra fordul, mert a vércseppek, amiket látott, ehhez képest semmiség, ez pedig itt mégis csak egy csonkolás. Elfordítja a fejét és a sarokba egy kisebb adagnyit öklendezik ki, szerencsére csak édesség volt benne, amit csórni tudott, a nagy zabálás későbbre volt tartva. Köhögve emelkedik meg, miközben Nimellos intézkedik. Aztán pedig jöhet a második adag. Bármit is művel a késsel, ő azt nem látja, lelkesen öklendezik és köp, már csak az epe marad a végére.
- Könyörgöm már..  - remegő kézzel törli meg a száját, és eltűnne ő, ha tudna. Feliratok. Nem észlelte, ő mással foglalkozott, de a lány, Katherine gyorsabb. Már lépne utána, amikor eltűnik.. örökre. Olyan gyorsan történik, hogy csak megilletődve néz az ajtóra. Aztán nem tud mást, csak nevetni. Az a kínos, fájdalmas nevetés.
- Ez.. ez.. ez.. abszurd. Ez nem.. ez valami...  - képtelen mozdulni, arcán pedig ismét könnyek száguldanak lefele. Nem akar választani, nem akar semerre menni, csak leülni a földre, és zokogni talán. Vagy csak lenni. Itt még aránylag biztonságos, addig, ameddig az a dög nem tér be ide, aki odakint hahotázik. Fogalma sincs. Nem akar gondolkodni. Csákánya a földön hever, és mire képes lehajolni érte és megragadni, az esély elmúlt. A sokk nem engedte, talán ha szétverte volna az ajtót.
- Sa.. sajnálom.. Én nem.. képtelen voltam.. - szabadkozik, mintha muszáj lenne. Nem tudta megőrizni a hidegvérét, ennyi történt. Akármekkora nagyszájúnak adja el magát, most nem volt rá képes. Nimellos mögé sétál, egyszerűen nem akar már felfedezni semmit sem. Ahova ő belép, követi. Egy kicsit ismét gyerek, akinek egy apuka alakra van szüksége útmutatásra. Arca maszatos, saját könnyei, a kosz, és a halloween-i smink keveredik rajta de már rég nem érdekli, hogy néz ki. Lehunyja a szemeit, és hiába a bűz, amely a másik ajtó mögül jön, már nem képes rókázni. Csak nyel egyet, és belép az ajtón, a...
- Egy újabb ösvény..? - pillant körbe és megtapogatja a járat falát, amely nedves és hideg. A föld alatt lehetnek. Csak a hangok. Elérnek hozzájuk, ahogy elindulnak. Fogalma sincs mi lesz a végén, de a fentiek után, már nem számít semmi jóra sem.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Vendég
↷ i still believe in heroes


Vendég



Tárgy: Re: Alternatív Valóság - Halloween-i borzongás (2017) Szer. 29 Nov. 2017, 18:37











Halloween-i borzongás

Sötét volt a lefelé vezető út, de nem volt más választásunk. Három lehetőségünk is adódott arra, hogy merre folytassuk az utat. Apámmal bementünk a félig nyitott ajtón, ahol egy ember ült nekünk háttal. Felajánlottam, hogy én megyek be először, mert a fél órával korábbi eset valószínűleg megviselte és nem akartam ezzel is őt terhelni. Ő természetesen nem akarta, de én csak megforgattam a szemem és beléptem előtte.
- Elnézést, tudna nekünk segíteni? - lassan közeledtem az idegenhez. Hamar észrevettem, hogy valami üvegből evett emberi szemgolyókat. A férfi hátrafordult és akkor pillantottam meg, hogy neki sem volt szeme. Eléggé megrémültem és azt se tudtam, hogy mit csináljak. Próbáltam hátraugrani, de a hátamra estem és a földön kúszva próbáltam meg hátrálni a fickó elől. Azt hittem, hogy végem, de az édesapám leütötte a feszítővasával. Közben én gyorsan feltápászkodtam a földről és elindultam ki a szobából. Visszanéztem, hogy a hősöm elbír e azzal az őrülttel és nem kellett csalódnom benne. Sajnos az ásóm ott maradt a földön és már nem tudtam visszamenni érte, hanem úgy tettem, ahogy apám kiabálta. Gyorsan odafutottam az ajtóhoz, amin Avery ment be és én is beléptem. Ott vártam.
- Jól vagy? Nem sérültél meg nagyon? - támadtam le egyből, amint belépett ő is.
- Vérzel apus. - aggódva néztem végig rajta.

Közben én is meghallottam a gyerekek hangjait és elindultam felé, közbe pedig csatlakoztam a barátnőmhöz, hogy együtt folytassuk az utat lefelé.






Remélem elfogadható lett Very Happy



 

Vissza az elejére Go down

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
26
∆ Kor :
20
∆ Tartózkodási hely :
Cambridge



Tárgy: Re: Alternatív Valóság - Halloween-i borzongás (2017) Szer. 29 Nov. 2017, 19:48



This is Halloween
Eskü, ha túlélem, soha többé nem fogok megviccelni senkit. Az égvilágon senkit sem, mert lehet, hogy néha én is elvetem egy kicsit a sulykot. Azonban a mai események közel sem nevezhetőek átlagosnak, és még csak véletlen sem mondanám, hogy vicces, ami itt folyik. Márpedig van egy olyan sejtésem, hogy nem viccnek szánták ezt. Bizonyára valami elvetemült, agyát vesztett tudósnak vagyunk a kísérleti egerei, és nyilván arra törekszik, hogy minél jobb eredményt kapjon valami félelmet vizsgáló tesztjéhez… Tudom, teljesen abszurd, valamivel azonban nyugtatnom kell magam, ha nem akarok teljesen begolyózni. Ezt ép ésszel nem lehet kibírni…
Észre se vettem, hogy vannak a helyiségben üvegek, de Leo szerencsére megoldotta a helyzetet, és Nimellos ennek köszönhetően rendbe jött. Hála az égnek, de valahogy mégiscsak jobban leköt Nimellosnál a három ajtó. Ilyen egyszerű nem lehet, nem is hiszem, hogy az, de… Katherine! Istenem, mi a kénköves franckarikás pokol ütött ebbe a lányba? Mert még ha szól valakinek, akkor azt mondom, oké. A másik illető segíthetne, de így természetes, hogy esélytelen a próbálkozása…
Miután becsukódik az ajtó, pár hosszú másodpercre csendben maradok. Katherine nem volt rossz ember, és ennek megfelelően nem érdemelt ilyen sorsot. Senki sem érdemli ezt…
A többiekkel együtt a HALÁL feliratú ajtóhoz állok, és megkönnyebbülten, mégis felettébb hátborzongva pillantok le a sötét járatba. Miféle őrült játék ez, doktorkám?

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
408
∆ Kor :
99
∆ Tartózkodási hely :
Staff rezidencia



Tárgy: Re: Alternatív Valóság - Halloween-i borzongás (2017) Szer. 29 Nov. 2017, 20:54

••  Halloween-i borzongás ••

Are You Ready?




• A két csapat pár perc barangolás után összetalálkozik a nyirkos járatban, ahol is egy közel három méter magas, vörös bársony béléses ajtó áll. A túloldaláról elegáns dallam szól. A gyerekek segélykiáltásának már nyoma sincs. Alulról fény szűrődik kifelé, és mozgás hallatszódik.

Amint valaki elég bátor, hogy megtegye az első lépést és kinyissa az ajtót, odabenn talál egy kerek asztalt, körülötte pontosan annyi székkel, ahányan megérkeztek. Az ülőalkalmatosságok háttámláin gravírozott tábla jelzi, kinek - hol a helye. A szoba elegáns. Csillár lóg az asztal fölött. Gyertyafény világítja be a helyiséget. Három ajtó nyílik a szobából, de belülről nem nyithatóak. Az asztalon mindenféle étel és ital díszeleg.

A jelenlévők választhatnak, hogy helyet foglalnak, vagy megpróbálnak kijutni.

Mindenkinek döntést kell hoznia, ha fel van kínálva több választható lehetőség. Nem várakozunk a többiekre, önálló feladatot oldunk meg. Aki mégis hezitál, illetve nem egyértelmű a választása - azt sajnos a jövőben ki kell zárnunk a kalandból, mert csak azokkal tudunk haladni, akik egyedül is képesek dönteni. Köszönjük a megértésetek!

***

» Általános leírás: Szerdánként, illetve szombatonként érkezik a mesélés. Ha valaki nem írja meg a hozzászólását, a kör tovább folytatódik (mivel sokan vagyunk, törekedjünk nem megváratni egymást). A Kalandmesternek jogában áll a karaktereket útmutatásokkal irányítani, illetve vihet ki, ha eltűnik a játékos, vagy a szituáció úgy kívánja. Nyomatékosan megkérünk mindenkit, hogy jelezzétek, ha valami közbejön! Második alkalommal törölhetünk a játékból.

- Résztvevők: Avery Jones, Jane K. Foster, Luna Thomson, Nimellos, Peter Parker, Leonard Atkinson, Wade Wilson, Alfred Gätes, Scott Lang, Caroline Shione
- Esetleges résztvevő: -

Jó szórakozást!


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
398
∆ Kor :
21
∆ Tartózkodási hely :
New York



Tárgy: Re: Alternatív Valóság - Halloween-i borzongás (2017) Csüt. 30 Nov. 2017, 17:59


Halloween-i Borzongás

Ahogy ott a többiekkel haladtam azon a nyirkos és sötét helyen, csak arra tudtam gondolni, hogy megtaláljuk a gyerekeinket. A hangokból nem lehetett megmondani, hogy milyen messze is vannak tőlünk a szeretteink. Olyan érzés volt bennem, hogy ez is csak egy trükk, hogy közelebb csaljon minket magához ez a valami. A gyerekeinket használja fel, hogy besétáljunk az ő kis „birodalmába”. Talán nem is a gyerekek kellenek neki, hanem mi? Jártak a gondolataim, de a lányom hangját nem hallottam a többi közt.
A csonkolt kezemre néztem, már nem vérzett annyira. Nimellos-nak hála és a lélekjelenlétének, hogy elzárta az ereket a sebemen. Hiába nem érzem már a fájdalmat belőle, de a látványa még mindig ijesztő lehet másoknak. De most nem is a kézfejem elvesztésén gondolkodtam, hanem ezen a Bohócon, aki játékot űzve velünk egy újabb „meglepetést” okozott nekünk. A járatba haladva előre hamarosan ismerősökbe botlottunk. Nagyon megörültem, hogy Scott-ék azok! Ők se néztek ki jobban, mint én, vagyis tele vérfoltokkal és sebekkel, de Éltek,és ez a lényeg!
-Mi történt veletek? Jól vagytok? A gyerekeket láttátok?- szaladt ki belőlem egy rakat kérdés, de aztán végignéztem az arcukat, semmi biztatót nem fedeztem fel. De az öröm, hogy látom őket, reménnyel töltött el. Sok mindenen mehettek keresztül, ahogy szerintem mindegyikünk. ~Kathy-t nem látom velük. Talán egy másik úton jön majd. Remélem, nincs baja...~ suhant át a gondolat bennem, de aztán megint egy rejtélyes ajtó tárul elénk. A segélykérések meg mintha elhaltak volna, csend lett. Egyre furcsább dolgok történnek. De mostanra már nincs bennem félelem. Előre megyek és kinyitom azt a vérvörös ajtót. Nem tudom mi fog odabent fogadni, de elszánt vagyok, hogy végére járjunk ennek a rémálomnak.
-Megyek elsőnek…ha nem jönnék ki, Jane…- nézek a legjobb barátnőmre, és a szemem elárulhatja neki, hogy mit kérnék tőle, ha nem élném túl. Én már úgyis sérült vagyok, de ha ezzel a többieknek tudok segíteni, akkor legalább nem éltem hiába. Nem mártír akarok lenni, de ezzel tartozom Nimellos-nak is, aki megmentette az életemet. Reménykedem, hogy megtaláljuk a gyerekeinket, és hamarosan a karomba tudom zárni Erikámat. Nagyon hiányzik a kicsi lánykám. Bármit megteszek érte.
Az ajtón belépve a látvány meglepett. Egy sírboltra számítottam és temérdek holttestre, de e helyett egy kifejezetten rendezett és díszes terembe csöppentem. Hatalmas kerekasztal állt a közepén megterítve minden finomsággal és székek sorakoztak körülötte. Először, egy pillanatra azt hittem álmodom, de a neveink a háttámlákra voltak írva.
A szoba másik végén három ajtó volt. Látszólag zárva, és szerintem nem is tudnám kinyitni, ha odamennék. Lehet, hogy ez is egy csapda, de miután körbejártam az asztalt, döntöttem. Megkerestem a nevemet az egyik széken, és leülök. Ha játszani akar ez a rohadék, akkor állok elébe! Nem vagyok őrült, de már rájöttem, hogy ha „belemegyek” a játékszabályaiba, akkor talán láthatom a lányomat és ez a legfontosabb számomra.
Elfoglaltam a helyem a széken és vártam. Talán a többiek is jönnek utánam.


zene |  megjegyzésed


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
86
∆ Kor :
27
∆ Tartózkodási hely :
everywhere she goes



Tárgy: Re: Alternatív Valóság - Halloween-i borzongás (2017) Pént. 01 Dec. 2017, 16:50



Halloween-i borzongás

Végig az jár a fejemben, hogy talán meg kéne várnom a többieket, de minden egyes megtett lépéssel egyre inkább félek megállni vagy visszafordulni. Az a bohóc errefelé lehet, és ha egyhelyben toporgok, biztosan rám talál... Így folytatom az utat lefelé, de kellően lassan totyogva ahhoz, hogy Peterék beérjenek. Nem látom túl jól őket a sötétben, de azt így is meg tudom állapítani, hogy történt velük valami.
- Te jó ég! - mérem végig Scottot, majd Petert is, hasonló jeleket keresve rajta, és a viszontlátás örömében egyből a nyakába borulok. - Mi történt veletek? Megint hallottam a gyerekeket, de aztán...
Aztán persze néma csend borult erre az egész helyre. Ha itt is vannak a kicsik, valószínű, hogy csak csalinak használják őket, ha ugyanis nem hallom meg a viskóból kiszűrődő segélykiáltásokat, biztosan nem jövök erre, és ez igaz a járatra is. Mondandómat azonban nem tudom befejezni, mert léptek ütik meg a fülemet. Riadtan rebbenek az érkezők irányába, ám az ismerős arcok láttán nagy sóhaj szakad fel belőlem.
- Jól vagytok? - kérdezem senkitől és mindenkitől, csak úgy bele a tömegbe, hátha valaki válaszol. Elég megviseltnek tűnnek, habár mi sem festhetünk sokkal jobban. Végül azonban Miss Shione bátorkodik odalépni az ajtóhoz és kinyitni azt. Peter mellett maradok, a távol töltött idő elég rossz volt így is, ezért mellette lépek be a vörös ajtón.
A helyiség eleganciája valahogy nem illik az eddig tapasztalt, sötét és nyirkos lejáróhoz, de hát ez már meg sem kéne, hogy lepjen. Az ételekhez nem merek hozzányúlni, hátha mérgezettek, bár ennyi megpróbáltatás után túl egyszerű lenne... Az ajtókhoz azonban odasietek, egyenként próbálom meg nyílásra bírni őket, aztán amint rájövök, hogy nem megy, csalódott sóhajjal a székekhez lépek. Ujjaimmal végigcirógatom a támlákon látható neveket, gondterhelt pillantást vetve a többiekre, s bár az agyam egy része azt súgja, hülyeség, mégis megkeresem a saját nevemmel elátott széket és helyet foglalok. Jöjjön, aminek jönnie kell!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
33
∆ Tartózkodási hely :
Hangyavár



Tárgy: Re: Alternatív Valóság - Halloween-i borzongás (2017) Szomb. 02 Dec. 2017, 13:30


- Gyerünk, találjuk meg Averyt! Nekem semmi bajom, csak horzsolások- mondom Peternek, ahogy arra felé vetődünk mindketten, ahol az ajtó mögött eltűnt. Szerencsére megúsztuk ezt a kis kalandot azzal a szemetlen fószerral, de abban biztos vagyok hogy a rémálmoknak fő szereplője lesz. Ezek után? Minimum a sárga föl alá akarom inni magam, hogy zaklatott idegeim lehiggadjanak. Csak találjam meg Lucyt! Lucy, kicsikém remélem semmi bajod nem esett, mert ha igen, itt harmadik világháború lesz, erre megesküszöm!
Nem sokára megtaláljuk Averyt ahogy halad és megörülök a látványának, hiszen egyben van és szemmel láthatóan nem esett baja.
- Avery! Legközelebb ha nem hallgatnék a női megérzésekre, emlékeztess nyugodtan hogy tegyem meg! - jelentem ki, hiszen ő ráérzett hogy merre induljon meg, míg mi megharcoltunk egy elmebeteg kreálmánnyal. Az agyam szerintem még mindig nem fogadta be a látványt és a tényt, csak reflexszerűen sóztam oda. És még mindig szorongatom a fegyverem. Egyszer csak lépteket hallunk meg és megtorpanok, készen arra hogy megvédjem a gyerekeket, de megkönnyebbült sóhaj szakad ki belőlem ahogy megpillantom a többieket.
- Ti vagytok! Egek, már megijedtem hogy valami bohóc vagy zombi sereg jön, vagy nem tudom - sóhajtok fel, és végigpillantok rajtuk. Nem néznek ki túlságosan jól, és mintha kevesebben is lennének mint voltak. Hol van Kitty?
- Megjártátok a poklot ahogy látom - pillantok Caroline-ra és csuklóból levágott keze helyére. Úristen, mi történhetett ott?! Mi még... istenem. Bele se merek gondolni mi lett volna ha ez Peterrel történik, vagy Averyvel!
- Légy óvatos, Care - sorakozok fel mögé és ha benyit akkor követe is, ahogy szerintem nagyjából mindenki más is, hiszen más merre nem igen mehetünk.
Belépve nem egy pincehelyiség fogad ahogy azt elvárnám, hanem egy bálteremhez hasonló helység, székekkel és megterített asztalokkal. Gyanús, pláne hogy ahogy körbejárom a helyet, minden székre fel van írva a gazdája neve. Mintha csak egy gondos terv része lenne, hogy mi mind ideérjünk és belemenjünk ebbe a gondosan kitervelt rémálomba. Végül megkeresem a saját nevem valahol kettővel odébb Averytől, és leülök. Ha ez az ára hogy megtaláljam Lucyt, hát legyen!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
26
∆ Kor :
20
∆ Tartózkodási hely :
Cambridge



Tárgy: Re: Alternatív Valóság - Halloween-i borzongás (2017) Szomb. 02 Dec. 2017, 19:14



This is Halloween
Hosszú út, és érzem, nem szűnik lábaim alatt az út. Nem is csoda, ahhoz lépnem kellene, ám  a szűk, nedves lejáratnál a csapat némiképpen torlódik. Nem mintha ennél is nagyobb szörnyűségekre vágynánk, egyszerűen csak... Senki sem szeretne egyedül maradni, gondolom én. Mindenesetre én még mindig a kaland miatt vagyok itt, de ez már se nem kalandos, se nem szórakoztató. A tudóskának biztosan, de számunkra semmiképp. Magam előtt bemutatok, remélem vette az üzenetet... Bár, mit is gondolok? Biztosra veszem, hogy nem zsugorodtunk össze, hogy kísérleti egérként rohanjunk a sajt után... esetleg a sajt elől, hogy ennél pontosabban fogalmazzak.
Hosszú út, és jelen pillanatban egyre fogy az út, melyen járhatunk, mégis éber-vakon menetelek előre, és amint a kis csapat megáll, sikeresen beleszaladok az előttem állóba. Elmotyogok egy bocsánat-ot, és Caroline válla fölött a három másik emberre pillantok. Megkönnyebbült sóhaj hagyja el ajkaimat, hisz nem hiányzik ennél is több őrület, holott tisztában vagyok azzal, hogy még korántsem végeztünk itt...
- Én is megyek... - szólalok meg halkan, és átnyúlva Scott mellett, Caroline vállára teszem az egyik kezemet, hogy érezze, nincs egyedül. Bizonyára más is követ minket, amint rájönnek, nincs más választásuk. Nem szeretem ezt a kifejezést, hisz vallom, mindig van választásunk. Az a baj, hogy itt most ezt kell tennünk. Be kell mennünk, bármennyire is ellenkezik ez az elveimmel. Egyszer már beléptem egy ismeretlen helyre, mikor a kriptába elsőnek tértem be, akkor azonban a menedék reménye lebegett a szemeim előtt, most pedig... Most csak egy kampót érzek a köldökömben, ami testem előrehaladtával egyre jobban húz, és már kezdem azt hinni, hogy belülről tép szét, mikor végre beérek a terembe, és eláll a lélegzetem is. Mi ez? Mi az isten ez? Mért nincsenek itt a gyerekek? És egyáltalán mi ez a berendezés? Mért vannak itt székek és...
Beljebb lépek, hogy a mögöttem lévők is be tudjanak jönni, illetve, hogy jobban szemügyre vehessem a termet. Az egyik székhez lépek, és gondosan megvizsgálom. Rajta van egy név: Wade Wilson. Ezt nem hiszem el! Miféle őrült játék ez? Értem én, hogy nem tehetünk mást, minthogy követjük az általa diktált tempót és megszabott szabályokat, de ez már kezd sok lenni... Illetve, sok akkor kezdett lenni, mikor kivájta az öreg szemét. Miféle embertelen lénnyel állunk szemben.. akarom mondani: Miféle embertelen lény bábjai vagyunk? Merthogy itt már nem kardinális szempont az ész. Csak játszik velünk az őrült tudós...
Megkeresem azt a széket, amelyiken az én nevem áll. Nem kell messzire mennem, hisz rögtön Wade széke mellett lelem meg, így leülök. Várok valami olyasmit, hogy szíjak jelenjenek meg, és lekötözzenek, vagy elnyeljen székestől a talaj, de semmi. Talán mindenkinek le kell ülnie. Ki tudja? Az is lehet, hogy társasozni fogunk...

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
104
∆ Kor :
23
∆ Tartózkodási hely :
New York



Tárgy: Re: Alternatív Valóság - Halloween-i borzongás (2017) Szomb. 02 Dec. 2017, 21:32

Ez az éjszaka sem lehet rosszabb, legalábbis nagyon remélem. Gondolom magamban miközben haladunk a nyírkos, hideg folyosón. Egyszer csak megtorpan a kis csapat. A másik csoport áll elötünk. Most már együtt haladunk tovább. Ismét megállunk és egy piros bársinnyal kárpitozott ajtó van előttünk. Carolin néni megy be elsőnek és páran követik a példáját. Aztán erőt veszek magamon és én is belépek az ajtón. Bent minden ragyog. A szoba közepén egy nagy asztal van, rajta mindebféle étel és ital, körülötte pedig kényelmesnek tűnő székek, gravírozott táblákkal. A táblákon a mi neveink láthatók jelezvén a helyünket. Ezeket mind egy hatalmasés gyönyörű csillár világítja meg. Körbenegyek az asztal körül és megtalálom a saját helyem, de nem csak ezt találom meg. Észrevettem három ajtót, odalépek az egyikhez és csalfa reményekben bízva lenyomom a kilincset, de nem nyílik. Nem próbálkozom tovább és visszatérek az asztalhoz, a többiekhez.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
79
∆ Kor :
20
∆ Tartózkodási hely :
☣ NYC



Tárgy: Re: Alternatív Valóság - Halloween-i borzongás (2017) Szomb. 02 Dec. 2017, 21:49

Psychoville 2.0

Csendben halad a többiekkel a hosszú folyosón. Út a Pokolba, vagy annál rosszabb helyre? Meglehet. Nem lehet itt már semmit sem remélni, de talán itt mégis jobb, mint a kriptában, amely körül az az elmebeteg rohangál. Sóhajt egyet, nem szól semmit, egyelőre kifogyott minden szóból. A csákány már csak tölteléksúly, egyre nehezebbnek érzi, és már-már úgy van vele, itt hagyja a fenébe. Azonban, mintha valami mágikus ragacs mégse engedné el, vagy épp az ösztön. Kicsit kavarog még a gyomra, de ebben a hűs, csendes helyen van ideje kicsit nyugodni is, főleg, ha nem tekint a csonkolt kéz irányába, és nem gondol rá – ez persze marhára lehetetlen. A lába elé bámul inkább, nehogy valami kígyófészek legyen a következő lépcső, vagy pókfészek vagy.. akármi. Azonban a sötét földön kívül, meg amennyit a fényviszonyok engednek láttatni, itt nincs nagyon semmi sem, még ruhacafatok se, ami azért megnyugtató, hogy nem cincálták itt őket végig. Ha idehozták, ha még élnek. Érti ő a szülők ragaszkodását, azonban nagyon kevés esélyt érez abban, hogy élve maradtak a kicsik. Órák óta odavannak, és amiket eddig ők is átéltek.. nem, nem hiszi, de nem is osztja ezt meg egyikükkel sem. Nem akarja őket megbántani, és felidegelni sem, egyszerűen csak hallgat, és menetel. Akárhova is..
Aztán szemből hangok érkeznek, amely elérik őt is. Összerezzen, fejét megemelve kémlel előre, és ujjai ismét görcsösen fonódnak a fegyvere nyelére. Talán maga a beteg őrült tárul eléjük végre, és itt, a föld alatt mondja ki az ítéletét. Hogy mást kit remélhetne? Senkit nem tud elképzelni, így mikor ismerős arcok bukkannak elő a sötétből, arcára meglepettség ül ki.
- Srácok.. ti.. éltek – és ennek örül. Nem mert arra gondolni, hogy mi lehet velük ott, ahova mentek, mert mióta szétváltak, mintha egy örökkévalóságig tartó idő telt volna el. Az, hogy mit találtak, nem derül ki, és talán jobb is, azonban, az kicsit elszomorító, hogy egy gyerkőc sincs az oldalukon. Nem találták meg ők sem. Szépen be lettek húzva a csőbe. Ez a két út volt a beetetés. És most az újabb fejezet vár rájuk az ajtón túl.
- Mi ez a hely már megint..? Szórakozik velünk – mordul fel mikor az elsők a vörös ajtót kinyitva átlépik a küszöböt és ahogy ő is végre átlépi azt. Azonban holttestek, horrorképek és szörnyek helyett „csak” egy asztal és székek látványa tárul elébük. Értetlen fejjel pislog körbe-körbe, tanácstalanul pillant a másikakra, hogy most akkor mit tegyenek. És semmi, senki sem tud ezzel mit kezdeni.
- Szerintem ne menjü... jó, jó, akkor üljetek le – sóhajt. Ő ezt nem tartja jó ötletnek, mivel talán ez valami csapda. Az ételek meg.. arra már nem is figyel, inkább nem. Először is, még mindig rosszul van kicsit, másodszor akármennyire haspók, az utolsó dolog, hogy itt álljon neki enni. Méreg méreggel. Nem kell az senkinek sem.
- Édes istenem.. - elsőre egy random székre akar leülni, de amikor megfogja a támlát, észleli a nevet. Felvont szemöldökkel néz a többire, nézi a neveket, majd végül elér oda, hogy a sajátját bámulja hosszú ideig. Mintha rettegne tőle, és ezek szerint ismeri őket. Remegő késszel húzza ki, és ül le, a szék mellé pedig fegyverét támasztja, de el nem engedi, mintha az élete múlna rajta. Lehet hogy az is múlik.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
453
∆ Kor :
37
∆ Tartózkodási hely :
♦ New York ♦



Tárgy: Re: Alternatív Valóság - Halloween-i borzongás (2017) Vas. 03 Dec. 2017, 11:49



when witches go riding, and black cats are seen, the moon laugh and whispers...

This is Halloween


A gyerekek hangját hallom, mire egyre gyorsabban kezdek el lépdelni lefelé a lépcsőn. Már régóta keressük őket, egy pillanatra már azt hittem, hogy soha nem találjuk meg őket. De mire leérünk, már nem hallani a gyerekeket, amin kicsit elgondolkozom. Mi lett a gyerekekkel?... És mi van, ha ez egy csapda, oh csak azt ne... Keveredtem ma már elég csapdába, mostmár elég volt!
Hirtelen valamilyen furcsa hangot hallok. Mintha léptek lennének, amik egyre közelebb és közelebb jönnek. Összerezzenek a hang hallatán, majd hátrapillantok a többiekre, akik szerencsére itt vannak mögöttem. Már támadásra készen állok, hátha a közeledő kicsit nem éppen békével jönnek, de szerencsére nincs igazam. Scotték azok, akiknek nagyon örülök. Hála az égnek, nincsen semmi bajuk. Aztán együtt indulunk tovább. Caroline szavaira, felé fordulok.
-Nem lesz semmi baj, megtaláljuk a gyerekeket és ki fogunk jutni innen!-mondom magabiztosan, miközben egyik karomat a vállára helyezem. Nem szabad feladnunk, a végén úgyis minden jóra fordul... Legalábbis remélem...
Átmegyünk egy nagy vörös ajtón, majd egy hatalmas, rendezett terembe érünk.
-Mi ez?-mormolom magam elé, hiszen nem gondoltam volna erre. Azt hittem, hogy ennél azért rosszabb lesz. A terem közepén megterített asztal, mellette székek. Látom, hogy a többiek megkeresik a saját helyüket és helyet foglalnak, ezért én is hasonlóképpen teszek, főleg mivel nem hinném, hogy jó ötlet volna egyedül folytatni az utat. Lassan nézek körbe a teremben, majd végül megtalálom a székeket. Helyet foglalok és kíváncsian várom, hogy most mi fog történni. Istenem, csak nehogy csapda legyen...






Megjegyzés ide
••
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
78
∆ Tartózkodási hely :
☙ Alfheim'



Tárgy: Re: Alternatív Valóság - Halloween-i borzongás (2017) Vas. 03 Dec. 2017, 14:37



Halloween-i borzongás
Music: Hallo? ... It's me!
°°
Notes: halloweeeeen


Némán hallgatom, ahogyan Jane és Leonard felevenítik a pár perccel ezelőtt történteket. Nem önmagam voltam. Még mindig képtelen vagyok elhinni, hogy léteznek hallucinogén pókok. De.. megtörtént. És a jó fiolát kaptam a fiútól, az ellenanyaggal. Szerencsés vagyok, de azt kívánom, bárcsak túl lennénk ezen. Vagy legalább felébrednék. Az tuti, hogy Leonard egy rekesz sörre a vendégem. Hazahozzuk a srácokat, és jól berúgatom az egész utcát!
Odakint egy hatalmas bohóc hangsúlyozza, hogy érdemes bent maradnunk. Valószínűleg idebent fogunk mindannyian meghalni.
Caroline súlyosan megsebesült. Hajlamos vagyok túlaggódni dolgokat, s ezt érzem is szavai hallatán, ám mégis csak egy megcsonkolt végtagról van szó.
- Hogy a fenébe vagy ennyire higgadt?! Ha elvérzel, akkor nem ölelheted meg újra a lányodat... - az lehet, hogy az adrenalin teljesen hazavágta a fájdalomreceptorait, de nem győzöm csodálkozni a nő elszántságán. Amikor megköszöni a segítségnyújtásom, bólintok felé. Ez legyen a legkevesebb. Vigyáznunk kell egymásra!
Amikor Katherinet berántják a halálos csapdába, kétségbeesetten próbálom feltépni az ajtót... mindhiába.
A lány csak segíteni akart a gyerekeken! Mikor elhallgat, tudom, hogy mi történt vele. Ebben a pillanatban esküszöm meg, hogy ha túlélem a "Halál" feliratú ajtót, és megtalálom azt, aki mindezért felelős, meg fogom ölni. Nem könyörülök rajta! Ahogy ő sem tette Katherine-el.

Elsőként lépek a Halál feliratú ajtó elé, hogy ha hasonló csapda jön, történjen meg, aminek meg kell... de csak engem ragadjon el. Szorosan mögöttem jön Leonard, majd a lányok is felsorakoznak és mind belépünk... egy föld alatti járatba.
- Úgy néz ki. - súgom hátra Leonardnak. - Igyekezzünk csendben maradni! Ki tudja mi vár idelent... - kontrázok Jane kiabálására. Halkan osonok, de túl sokat nem látok. Remélem, hogy Caroline fáklyáján kívül más is tud világítani, ugyanis nem sokat látni elpre. A lámpámat széttörtem, amikor ámokfutásba kezdtem. Arra most nem számíthatunk.
- Mik ezek a hangok? Gyerekek?

(Eddig írtam meg hétfőn, és elküldtem, de most itt volt hozzászólás szerkesztésben, tehát valószínűleg nem vártam eleget, mielőtt bezártam az ablakot és nem küldte el. - Tanuljatok a hibámból. xD)
Folytatás...

Az utunk keresztezi egymást a másik csapattal. Valószínűleg ők sem a mézeskalács házban voltak idáig. Meggyötörtek, sápadtak.
- Scott, Avery, Peter... mi a fene történt Veletek? A gyerekek? Nem voltak a nagy házban? - kérdem a triumvirátustól aggódva.

Némi séta után egy hatalmas ajtóhoz érünk.
- Meg se lepődnék, ha Drakula gróf vagy egy zombisereg várna odabent. - suttogom társaimnak. Más út nem volt, ide kellett jönnünk. Lehet, hogy a halálunkba terelt az a nagy bohóc. Talán itt lesznek a gyerekek. Nincs is értelme tippelni. Csupán bábok voltunk valaki beteg játékában, ez most sem lesz másképp.
Rámarkolok a lapátomra, ez az egyetlen fegyverem, majd követem az előttem benyomuló társaságot.
A teremben a milliónyi gyertyafény vakítóan világít a kinti sötét járatrendszer után. Kerek asztal vér odabent, körben székekkel. Túlságosan gyanús, ismét valami beteg játék következik.
Nézem, ahogyan Luna megpróbálja kinyitni az egyik ajtót, de az meg sem mozdul. Majd leül a helyére.
- Az ajtókkal már párszor befürödtünk. Meglepődnék, ha az egyik mögött lennének a gyerekek. Úgy néz ki, már vártak minket. - ezzel odasétálok a nevemmel gravírozott helyemre, és leülök. A lapátomat nem tartom messze magamtól, becsúsztatom az asztal alá. Mi mást tennék. Az ajtók zárva vannak, nyilván nem véletlenül. Várunk valakit, vagy valakiket. Jól felkészültek az érkezésünkre. Túl gyanús ez a sok étel. Utolsó vacsora?
- Ez valakinek a beteg játéka. Remélem megismerjük személyesen is.



Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
408
∆ Kor :
99
∆ Tartózkodási hely :
Staff rezidencia



Tárgy: Re: Alternatív Valóság - Halloween-i borzongás (2017) Vas. 03 Dec. 2017, 19:31

••  Halloween-i borzongás ••

Are You Ready?




• A székek kartámláiról és háttámláiról hirtelen indák tekeregnek a rajtuk ülők kezeire, lábaira, hasfalaikra. Ezáltal megakadályozva, hogy elhagyják a nevükkel ellátott helyeik. Miközben mindenkit gondosan lefognak a sötét gyökerek, a középső ajtó hirtelen kivágódik és besétál azon Jack O'Lantern hangosan kacarászva. Jobb kezében egy tálca, amin négy tál hever, négy különböző színű és állagú étekkel.
- Ó, jaj de jó! Jaj de jó! Mi itt mind együtt! Hát hello! Szia, szevasz! - jár-kel a székek mögött, megsimogatva szabad kezével Leo és Avery feje búbját, hogy aztán az asztalfő helyére állva középre lökje a tálcát. - Annyira örülök, hogy többé-kevésbé mind eljutottatok ide hozzám. Jó kis móka volt, ugye? Hihihi. - dörzsöli meg tökállát bal tenyerével, majd kinyújtózik és magas térdemeléssel körbe-körbe jár a csapat háta mögött masírozva.  - Sálálá-lálá. Van négy tálka és négy gyerek. Ó-ó-ó-ó, mit gondoltok, mi lehet az összefüggés? Eltűntek a gyerekek és négy edényke van... - éles nevetése lecsapódik a falakról. Megtorpan Nimellos mellett s annak vállait kezdi masszírozni. - Csitt! Csitt! A feladat egyszerű. Aki eszik a tálkából, talán túléli... - suttogja a férfi fülébe, majd felpattan onnan és körbe-körbe táncikálva várja, hogy ki, hogyan dönt. - Aki nem eszik, hát annak sajnos csicsikálnia kell... - szomorúságot imitál, közben fejét ingatja jobbra-balra.

Az asztalnál ülőknek egyértelműen dönteniük kell, hogy esznek-e az étkek valamelyikéből, vagy sem. A négy tál balról jobbra:
• A legpépesebben pici ujjak bukkannak fel.
• A zöld színűben egy fül villantja meg magát.
• A leghígabban úszkál két szemgolyó.
• A sárgás, tojáslevesre emlékeztetőben csontok úszkálnak.
- Amennyiben valaki rábólint, Jack a megterített asztalról kanalat, vagy villát vesz magához, hogy azzal etesse meg az éhesszájúbbakat.

Mindenkinek döntést kell hoznia, ha fel van kínálva több választható lehetőség. Nem várakozunk a többiekre, önálló feladatot oldunk meg. Aki mégis hezitál, illetve nem egyértelmű a választása - azt sajnos a jövőben ki kell zárnunk a kalandból, mert csak azokkal tudunk haladni, akik egyedül is képesek dönteni. Köszönjük a megértésetek!

***

» Általános leírás: Szerdánként, illetve szombatonként érkezik a mesélés. Ha valaki nem írja meg a hozzászólását, a kör tovább folytatódik (mivel sokan vagyunk, törekedjünk nem megváratni egymást). A Kalandmesternek jogában áll a karaktereket útmutatásokkal irányítani, illetve vihet ki, ha eltűnik a játékos, vagy a szituáció úgy kívánja. Nyomatékosan megkérünk mindenkit, hogy jelezzétek, ha valami közbejön! Második alkalommal törölhetünk a játékból.

- Résztvevők: Avery Jones, Jane K. Foster, Luna Thomson, Nimellos, Peter Parker, Leonard Atkinson, Wade Wilson, Alfred Gätes, Scott Lang, Caroline Shione
- Esetleges résztvevő: -

Jó szórakozást!


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
398
∆ Kor :
21
∆ Tartózkodási hely :
New York



Tárgy: Re: Alternatív Valóság - Halloween-i borzongás (2017) Kedd 05 Dec. 2017, 10:28


Halloween-i Borzongás

A széken ülve vártam a többiek érkezésre. Hamarosan mindenki leült, és a szívem összeszorult, hogy mi mindenen mehettek keresztül a Barátaim, akikkel most itt ülünk egy asztalnál. Elkalandozott gondolataimból egy tökfejű valami éles kacaja rángatott vissza a jelenbe. Mintha egy meséből lépett volna ki, és mi meg ott ragadtunk a fantáziájában.
A testemre tekeredett indákról nem is beszélve.
~ Biztosan kitervelte ezt az egészet ez a félnótás! És most a játékában újabb rettenetet talált ki….mik ezek a tálak?~ néztem körbe az asztalon levő négy edényre….mi lehet a nyitja?~
Ahogy körbejár minket és sátáni nevetése a falakból visszhangzik… Erikámra gondolok.
~Min mehet keresztül az én Kicsikém?! De ha viszont akarom látni, akkor választanom kell ezek közül….és nem tudom, hogy mi fog következni, de abban biztos vagyok, hogy nem hátrálok meg.~
- Én ennék!- mondom érzelem nélkül ennek a rohadéknak.
A csonkolt kezemre néztem, és ha választanom kell valami alapján, akkor megteszem.
Végig nézem újra az előttünk sorakozó tálakat, és választottam végül.
- Abból, a sárgás csontokkal teli edényből kérek!- mondtam határozottan, de a szívemmel csak a lányomra gondoltam, és arra, hogy láthassam őt élve!
Látom a nagy széles vigyort azon a Tök fején - és mivel le vagyok kötözve a székhez- magamtól nem tudnám a kanalat sem megfogni.
De ez nem okoz semmi akadályt, mivel hamarosan ez a Jack nevű őrült, kanállal etet meg belőle.
Van bennem undor, de lenyelem, mert a Lányom arca lebeg előttem. Megteszek érte bármit!
~Csak a karomba zárhassam az én Kincsemet!~
Nem tudom mi következik utána…de remélem, hogy ez a végjátéka ennek a rusnyaságnak.
Végig Erikámra gondolok, és a többi kicsire, akik valahol odakint vannak és várnak ránk.
Ha befejezte az etetésemet, akkor várom, mi fog történni. Remélem, hogy elégtétellel szolgáltam arra, hogy a lányomat láthassam…


zene |  megjegyzésed


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
453
∆ Kor :
37
∆ Tartózkodási hely :
♦ New York ♦



Tárgy: Re: Alternatív Valóság - Halloween-i borzongás (2017) Kedd 05 Dec. 2017, 19:42

Kíváncsian ülök az asztalnál és várom, hogy mi lesz. Nagyon remélem, hogy ez most az egyszer nem csapda, mert szörnyűség már történt velünk épp elég. Bárcsak végre megtalálnánk a gyerekeket és hazamehetnénk... Annak nagyon örülnék. Hirtelen az ajtón egy furcsa, tökfejű ember lép be és jön közelebb az asztal felé. Kicsit komoran hallgatom szavait, hiszen olyan jókedvűen, vicceskedve beszél a mi kis "kalandunkról", hogy az dühítő. Mert egyáltalán nem volt mókás. Kíváncsi volnék, hogy ő mit érezne, hogyha a gyerekeit elrabolnák és végig kéne fésülnie utánuk az egész temetőt. Nekem ugyan nem rabolták el a gyerekem, nincs is gyerekem, de azért nem volt kellemes ez a mai este. De remélem mostmár vége és mehetünk vissza.
De amit a tökarcú mond az nem valami jó hír. ~Négy tál van a kezében, négy eltűnt gyerek van, az összefüggés pedig...Ó, istenem... ~jutt eszembe az összefüggés, mitől mentén rosszul leszek. Meglátom a tál tartalmát és legszívesebben kiszaladnék a világból, de nem tehetem, mert hamarosan indák  kötik le kezeimet, lábaimat és mozdulni sem tudok.
-Te szörnyeteg...-mondom eleinte motyogva, majd egyre hangosabban, a végén már szinte ordítva. Belegondolni is borzasztó, hogy mit élhet át most Caroline, Nimellos és Scott. Nem lennék most a helyükben. Próbálok kiszabadulni, de sehogy sem megy. Az indák túl erősen fognak, mozdulni sem tudok. A tökfejű feltételeit hallgatom, melyek csak még jobban feldühítenek. Ilyet senki se kérhet tőlünk.
-Edd meg te ezeket, én nem kérek belőlük!...-rohanok ki magamból, miközben szemrehányóan nézek az emberre.
-...És egyáltalán nem érdekel, hogy mit csinálsz velem, még az sem, hogy megölsz, de engem nem kényszeríthetsz!-jelentem ki magambiztosan.
Emberek vagyunk és nem kanibálok, nem kérhetnek ilyet tőlünk. Az ilyen embert legszívesebben felpofoznám, de valószínű, hogy még attól sem jönne meg az esze. Caroline kér a leveléből, amin kicsit csodálkozom. De mostmár nem változtathatom meg a szavaimat. Tisztában vagyok a következményekkel, hogy mit mondtam és hogy most valószinűleg mi fog velem történi. érdekel, hogy mi lesz vagy hogy mit mond. Csak várom az ítéletet.


//ha valami nem jó, pm.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
86
∆ Kor :
27
∆ Tartózkodási hely :
everywhere she goes



Tárgy: Re: Alternatív Valóság - Halloween-i borzongás (2017) Szer. 06 Dec. 2017, 19:21



Halloween-i borzongás

- Azt hiszem, sokkal inkább csak szerencsém volt... - felelem Scott megjegyzésére, kipréselve magamból egy halvány mosolyt. Újra együtt a csapat, de igyekszem nem gondolni arra, hogy nem ennyien voltunk, amikor szétváltunk. Nem merek rákérdezni, hol vannak a többiek, inkább a Nimellos által feltett kérdésre válaszolok, ha a fiúk még nem tették meg.
- A viskó csapda volt... Nem találtunk senkit, csak egy bohócot, egy igazi, embernagyságú bohócot, aki életre kelt és az arcunkba nevetett, aztán átrohant egy falon - mesélem, minden egyes szót lassan, megfontoltan ejtve ki, mintha azt ellenőrizném, eszemnél vagyok-e. Az őrület nagyon vékony határán táncolunk mindannyian, hiszen a való életben ilyesmi nem történik... Mégis úgy adom elő, hogy biztos legyek benne, nem csak képzeltem az egészet. Így történt, így kellett történnie. Nem őrültem meg, ugye?
Nem lep meg, hogy a székekkel teli terem is csapda, de az igen, ahogy az egészet kivitelezik. A két lábon járó töklámpás egész egyszerűen a frászt hozza rám, annyira élethűnek tűnik, mégis minden erőmmel igyekszem jelmezként tekinteni rá, ami alatt hús-vér ember lapul. Muszáj, hogy így legyen, mert ez az egész már túl sok. Hiába feszegetem az indákat, semmi haszna, képtelen vagyok szabadulni, bármennyire is ficánkolok.
Nem kell sokat agyalnom, hogy leessen a tálkák és a gyerekek közti összefüggés, és ettől egyből felfordul a gyomrom. A gondolat, hogy azok a gyerekek, és hogy nekünk mit kell tennünk... Öklendezni kezdek, mély levegőket kell vennem, hogy magamban tartsam az ebédemet. Kizárt, hogy képes lennék akár egyetlen falatot lenyelni bármelyikből anélkül, hogy elhánynám magam. Elönt a kudarc, leszegett fejjel próbálom visszatartani a könnyeimet. A gyerekeken már nem segít... A gyerekeken igazából már semmi nem segít. Naivitás azt hinni, hogy megmenthetjük őket, valószínűleg már mindannyian rég halottak. Az egyetlen kérdés, hogy mi magunk túlélhetjük-e, és a Tök elmondása alapján erre csak akkor van esélyünk, ha eszünk valamelyikből. Nem tudom, egy töklámpásnak miért kéne igazat mondania. A józan eszem, a túlélési ösztönöm és az elveim feszülnek egymásnak, és egyszerűen képtelen vagyok bármelyikre is hallgatni, így a megérzéseimre, önmagamra hagyatkozom.
Tehetetlenül megrázom a fejem anélkül, hogy felnéznék. Inkább 'csicsikálok' úgy, hogy mindent megtettem és végül elbuktam, önmagamként, minthogy megpróbáljam túlélni azáltal, hogy olyasmit teszek, amit amúgy sosem tennék. Nem fogyasztok egyik ételből sem.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
33
∆ Tartózkodási hely :
Hangyavár



Tárgy: Re: Alternatív Valóság - Halloween-i borzongás (2017) Szer. 06 Dec. 2017, 23:26

Lassacskán megint együtt lesz a csapat, ahogy elindultunk, mert kiugrasztottak a pulykasütés mellől, de Lucy bárminél többet ér, minden hülye pulykánál. Elég kalandos utunk adódik, ahogy végül nagy nehezen találkozunk a többiekkel, és aggodalmasan mérem végig őket, ők talán rosszabbul jártak mint mi. Leszámítva a folyamatos aggodalmam, és azt hogy a szívrohamot hozta rám, az a nyomorult bohóc, aztán meg az a szemetlen figura aki ránk támadt, de abból nem evett. Peterhez senki sem érhet.
- Na meg megtámadott egy fickó akinek nem volt szeme, úgy mint a temetőőrnek, és egy kanállal evett szemeket egy befőttesüvegből. Igazából... nem tudom hogy még mi jöhet - sóhajtok fel, mert ez is sokkal több volt mint amire kíváncsi lettem volna, és ahogy Caroline belép, követem én is. A terem egészen más, és elképeszt hogy mi mindent rejt még ez a ház. A nevekkel ellátott székekre pillantok, és a legtöbben leülünk ahogy látom. Avery is, Care is.
Elhelyezkedek, és mikor mindenki elhelyezkedett valahol, a székek életre kelnek, és indák tekerednek körbe rajtunk. Felugranék de az inda visszaránt és odaszíjaz.
- Mia! Mi ez már megint?! - nyögök fel, mert szorosak és kellemetlenek. Megjelenik valami figura és felismerem Jack-et, aki a karácsony előtti rémálomban szerepel igazán. Mi a jó édes élet folyik itt? Ahogy körbeugrál mindent próbálom követni de nem igazán sikerül. A mondandójára elkap a pulykaméreg!
- Te mocsok! Mégis mit műveltél a gyerekeinkkel?! Hol van Lucy? Kevin és a többiek?! Azonnal add őket elő! - üvöltök rá szinte magamból kikelve, de azt hiszem érthető is azután hogy mennyire ki vagyok idegileg, és eddig próbáltam józanul az eszemre hallgatni de most.. valahogy nem megy. Nekifeszülök az indáknak, hátha ki tudok törni közülük, de az biztos hogy én nem eszem egy falatot sem. Inkább elsápadok.
- Még csak az kéne! Nem eszek semmit, annak tudatában hogy lehet, LEHET hogy a saját lányom. Edd meg te és akadjon a torkodon!! - fakadok ki és dühösen ökölbe szorulnak a kezeim.

//Bocsi bocsi bocsiiiiiiii, elnéztem a napot! Sad //
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
104
∆ Kor :
23
∆ Tartózkodási hely :
New York



Tárgy: Re: Alternatív Valóság - Halloween-i borzongás (2017) Csüt. 07 Dec. 2017, 05:53

Leülök a székemre és hirtelen indák fonódnak rám. Az indák egyre csak szűkülnek a kezemen, a lábamon, és a melkasomon. Ezt követően az egyik ajtón egy tökfejű lény lép be a szobába ördögi kacagás közepedte, kezében egy tálca rajta négy lefedett edény. Leteszi az asztalra és körbe-körbe járkál az asztal körül. Magyaráz pár dolgot. Négy edény van és négy eltünt gyerek. És enni kel valamelyikből, hogy életben maradjunk. Ekkor a szüleim, a rokonaim jutnak az eszembe. Még élnem kell, hogy láthasam, hogy karomba zárhassam őket, hogy azt mondhassam nekik, hogy szeretlek titeket. Ezért bármi is legyen a tálakban, én mindenképpen eszek valamelyikből. Caroline néni már evett is a csontos, sárgás valamiből. De Jane néni nem kér semmit, ekkor nagy szomorúság lesz urrá rajtam, ami még inkább arra késztet, hogy életben kell maradnom. 
- Én is abból a sárga csont "levesből" kérek.
Jack most is, mint Caroline néninél kanalat ragad merít az ételből és a szám felé közelít. Én pedig nagy undorral lenyelem amit ad. Eközben végig a szüleimre gondolok, hogy ő értük kell életben maradnom.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
78
∆ Tartózkodási hely :
☙ Alfheim'



Tárgy: Re: Alternatív Valóság - Halloween-i borzongás (2017) Csüt. 07 Dec. 2017, 21:30



Halloween-i borzongás
Music: Hallo? ... It's me!
°°
Notes: halloweeeeen


- Mi is zátonyra futottunk az erdővel. Bohócunk az nekünk is volt. Egy kriptába terelt. De inkább egy ház méretű volt,
mintsem emberi.
- reagálok Avery válaszára, és elcsodálkozom, nekik milyen falon átrohangálóós bohócuk volt. Úgy látszik vannak viszatérő szörnyek ebben a beteges játékban.
A szívem nem szűnik meg zakatolni egyetlen percre sem. Izzadok az izgalomtól, a stressz apróra gyúrta össze gyomromat.
De a túlélési ösztön, az adrenalin nem engedi, hogy összeessek. Túl fontos, hogy ismét lássam a fiamat. Kevin mindennél fontosabb a világon, és ha az kell, hogy én is szörnyeteggé váljak, hát megteszem. Egy gyilkos leszek, megölöm az elrablókat, ám válogatott módszerekkel fogom megkínozni őket, mielőtt megdöglenek. Lassú haláluk lesz, mint Katherinenek, akinek valami rothadó kripátban kellett meghalnia valami beteges állat miatt.

Ahogyan a székekhez kötöz a szörnyeteg, tudom, ez már a végjáték. Nem fogom tudni elpusztítani. Azt mondja, hogy együnk. Táncol, körbeugrál minket. Úgy tűni, ő boldog. Egy rohadt töklámpásfejű emberszerű lény fog megölni minket.
- Te elmebeteg állat! - hörgöm magam elé, mikor kirakja elénk az "ételt". - Mit tettél a gyerekekkel? Ugye, csak szórakozol? - azt állítja, hogy amit elénk rakott, azok a gyerekeink. Levesnek? Szemszósznak? Meg a jóég nem tudja, milyen gusztustalanságokat tett elénk.
Amikor a fülembe suttog, szabályosan kiráz tőle a hideg. A jeges verejték végigszántja halántékomat, ahogyan a négy, színes tálat nézem. Az egyikben aprócska ujjak úszkálnak. Lehet akár a gyerekeinké is. Tényleg megtenne ilyet?
- Dögölj meg, Te szemét! - Scotthoz hasonlóan én is kétségbesetten próbálom kitépni magam a szék fogságából, de mindhiába.
Amikor Caroline és Luna a csontlevesből kérnek, elfog a hányinger. És ha tényleg a gyerekeink csontjai vannak benne? Mi van, ha Erikát, Lucyt és Kevint eszik? Nem hiszem, hogy csirkehúsból készült.
- Inkább meghalok, minthogy egyek az ujjpástétomodból! Oldozz el, és én foglak megfőzni levesnek! Meglátjuk, mit kezdenél akkor, ha nem táncikálnál. Kettévágom az undorító tök fejedet! - szitkozódom, miközben minden erőmmel próbálok kiszabadulni. Ha itt a vége, akkor legyen már vége! Ha valóban a gyerekek vannak a tálakban, akkor nincs már miért élnem.



Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Vendég
↷ i still believe in heroes


Vendég



Tárgy: Re: Alternatív Valóság - Halloween-i borzongás (2017) Csüt. 07 Dec. 2017, 21:45











Halloween-i borzongás

Az az ember nagyon rám ijesztett. Nem számítottam arra, hogy valaki ki akarja enni a szemgolyóimat. Nagyon örült volt. Szerencsére ott volt az én apám, aki a legnagyobb hősöm is, és megmentett. Szembeszállt a kattant pasassal és leverte. Ő is szerzett pár sérülést, ezért aggódva néztem rá. Megnyugtatott, hogy csak horzsolások, de azért nem hittem el teljesen.
- Rendben! - szinte kiáltottam és el is indultam Avery után. Gyorsan utolértük őt, de akkor már nem hallottuk a gyerekhangokat.
- Ránk támadt valami pszichopata, de apa félkézzel elintézte. - néztem büszkén az öregre. A családegyesítés után tovább haladtunk. Összefutottunk a többiekkel, akiken végig is néztem. Nekik se lehetett sokkal jobb estélyük, szóval nem bántam meg a mi útvonalunkat. A nagy csapattal haladtunk tovább. Egy nagy terembe érkeztünk, ahol meg volt terítve az asztal és körülötte pár szék. Volt ott több ajtó is és a többiek próbálták kinyitni, de nem sikerült nekik, szóval én meg sem próbáltam. Inkább a székeket és az asztalt figyeltem meg. Minden széken ott volt valaki neve. Én leültem az én nevemmel ellátottra. Amint ezt megtettem, valamilyen inda tekeredett körém és alig tudtam megmozdulni. Természetesen nem hagytam magam és mocorogtam kicsit, aztán minden erőmmel próbáltam kiszabadulni a szék fogságából. Hamar beláttam, hogy ez nem sikerülhet. Vártam, hogy történjen valami és történt is. Egy fura alak jött be, egy töklámpással a fején. Nem tudtam már normális magyarázatot rá, szóval csak összeszorított szájjal ültem ott némán. Azt akarta, hogy együnk abból a gusztustalan "ételből", amit hozott. Utalt arra, hogy a gyerekek lehetnek benne, de én nem akartam elhinni. Apa nagyon dühös lett és legszívesebben biztos ezt az idegent is elintézte volna, de nem mi voltunk a jobb helyzetben. Azt kellett tennünk, amit ő akart. A barátnőm arcán is láttam, hogy egyikből sem szándékozik enni.
- Apa, Avery, ennetek kell belőle! Nem végezhetitek ti is abban a tálkában! - kiabáltam nekik. Lehet, hogy az egyikben tényleg a húgom volt, de a biztos halál várt ránk, ha nem ettünk belőle.
- A szemgolyóból kérnék. - morogtam a tökfejnek, aki oda is jött, hogy megetessen vele. Behunytam a szemem és egyben nyeltem le, miközben próbáltam teljesen másra gondolni. Azért a szemgolyót választottam, mert az egész utunk során jelen volt ennek a testrésznek a fogyasztása, szóval azt gondoltam, hogy van valami jelentősége.






Remélem elfogadható lett Very Happy



 

Vissza az elejére Go down

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
408
∆ Kor :
99
∆ Tartózkodási hely :
Staff rezidencia



Tárgy: Re: Alternatív Valóság - Halloween-i borzongás (2017) Csüt. 07 Dec. 2017, 22:08

••  Halloween-i borzongás ••

Are You Ready?




• Miután Jack megeteti azokat, akik úgy döntöttek, hogy ennének a felkínált étkek közül, rögtön ujjai között játszani kezd az asztalon heverő kések egyikével. - Milyen sajnálatos cö-cö-cö... - lassú léptekkel indul körbe az asztalnál, búskomor képet vágva, miközben minden egyes személynek (illetve, aki ebben a körben nem írt), aki nem fogadta el az ételt, elvágja a torkát. Amint végez, nyaka köré tekert, szakadt sáljába törli az összekeveredett vérüket.
- Lám-lám-lám. - csapja össze tenyereit, majd kiszélesedő vigyorral néz az asztal közepén lévő tálakra, melyek megbűvölt formájuk levetve, felfedik valódiságuk: méghozzá, hogy nem igazi gyermek részeket etetett meg a túlélőkkel, hanem mindenféle édességet. - Nagy árat fizettetek... - simít végig mutatóujjával Caroline levágott alkarján, majd egyetlen pillanat műve, hogy visszaadja a nő számára az elveszettnek hitt végtagot. - Így máris jobb, igaz? - simítja meg a nő arcperemét, hogy aztán az egyik ajtóhoz sétáljon. - Ti hárman távozhattok... és nem egyedül! - int tök állával a középső ajtó felé, ami hirtelen kivágódik. Az ajtón túl ott várakozik Caroline lánya és Peter testvére (nyilvánvalóan a másik két gyermek hozzátartózóik döntése miatt szintén életüket veszítik). - Hess-hess! Tűnés innen! - a kijárat meg van bűvölve. Azon átlépve a temetőben találja magát a kiscsoport, ahonnan hamar hazaérnek és hátuk mögött hagyhatják a Halloween-i borzongást és annak minden veszélyét. Természetesen az emlékek gyötörni fogják őket, de a fő, hogy életben vannak. - Nem igaz? -

Van még lehetőség egy utolsó hozzászólást írni, amennyiben viszont nem születik több reag, úgy mindenkinek köszönjük a részvételt!

***


» Általános leírás: Szerdánként, illetve szombatonként érkezik a mesélés. Ha valaki nem írja meg a hozzászólását, a kör tovább folytatódik (mivel sokan vagyunk, törekedjünk nem megváratni egymást). A Kalandmesternek jogában áll a karaktereket útmutatásokkal irányítani, illetve vihet ki, ha eltűnik a játékos, vagy a szituáció úgy kívánja. Nyomatékosan megkérünk mindenkit, hogy jelezzétek, ha valami közbejön! Második alkalommal törölhetünk a játékból.

- Résztvevők: Avery Jones, Caroline Shione, Jane K. Foster, Luna Thomson, Nimellos, Peter Parker, Leonard Atkinson, Wade Wilson, Katherine Pryde, Alfred Gätes, Scott Lang, Luna Thomson, Caroline Shione
- Esetleges résztvevő: -


Köszönjük a részvételt! Reméljük élveztétek az alternatív kiskalandunkat!



Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Ajánlott tartalom
↷ i still believe in heroes





Tárgy: Re: Alternatív Valóság - Halloween-i borzongás (2017)

Vissza az elejére Go down

Alternatív Valóság - Halloween-i borzongás (2017)

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
4 / 4 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4

Similar topics

-
» Happy Halloween [Event]
» [Játékos Küldetés] Halloween Party!
» Halloween-i "rémség" tabló [2014.]
» Halloween-i szerepcsere [2016.]
» This Is Halloween

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Infinity Marvel :: Univerzum - Játéktér :: Kaland játékok ::  Mesék-