HomeHome  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Üdvözlünk az Infinity Marvel frpg oldalán
légy, aki lenni akarsz a marvel végtelen világában
Lépj be közénk
ne rejtsd el magad

Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatdoboz
oszd meg velünk titkaid





Itt tartózkodók
ki jár erre?

Jelenleg 26 felhasználó van itt :: 11 regisztrált, 0 rejtett és 15 vendég :: 2 Bots


A legtöbb felhasználó (71 fő) Hétf. 29 Május 2017, 19:54-kor volt itt.
Utolsó posztok
érkezett válaszod?

A nyár díjazottjai
az évszak nyertesei

A nyár férfi karaktere

M'Baku
A nyár nõi karaktere

Natasha
A nyár párosa

Pepper & Tony
A nyár canon karaktere

Steve & Bruce & Rocket
A nyár kedvenc karaktere

Pepper
A nyár saját karaktere

Esther & Vitali
A nyár elõtörténete

Gamora & Herkules
A nyár játéka

A 4. kaland (III. - IV. kör)

Share | 
A topik címe: Just a workship

avatar

∆ Hozzászólások száma :
36
∆ Tartózkodási hely :
Valahol az árnyékban



A poszt írója Sebastian la Morte
Elküldésének ideje Hétf. 16 Okt. 2017, 16:44
Ugrás egy másik oldalra

Nice, you have assume,
I have feelings

A tudástér, még mindig változatos, és még mindig megannyi lehetőséget kínál a szórakozni vágyó és kikapcsolódni készülő fejvadászoknak, mint amilyen én is vagyok. Lusta léptekkel haladok végig a sikátoron amit már nem is tudom hányszor jártam meg és ismerem minden egyes zugát. Semmi újat nem tartogat nekem, és elkanyarodom az egyik kocsmához vezető kis sikátorba, és lezser mozdulattal rúgom be az ajtót, mint sokszor és indulok el az egyik hátsó asztalhoz ahol üldögélni szoktam, vagy éppen pókerezni a többi vadásszal akik nem tudják hogy a Midnight az én fedőnevem. Szűk réteg van csak akik tudják, és nem is reklámozom. Aki meg akar találni munkával, az meg is fog, mindig is így volt, és nem utasítottam el megbízást még sosem.
Leteszem magam, és rendelek is az itteni sörszerű italból, és kényelembe helyezem magam a kedvenc székemen, és felteszem csizmás lábaim az asztalra. Nem számítok társaságra, és nem is igazán várok senkit, így mégis meglep hogy valaki az asztalom felé indul. Felvont szemöldökkel nézek rá, hogy mégis ki az és mit akar de nem utasítom el, egy jó partnert sosem. Ismerős is a félig mechanikus testével, és agresszív lánggal égő fekete szemével.
- Nohát, micsoda érdekes asztaltársaság, pedig még csak most érkeztem - mosolyodok el, és leveszem a lábam, hogy ideférjen ő is kényelmesen.

Vissza az elejére Go down





A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Hétf. 06 Nov. 2017, 17:46
Ugrás egy másik oldalra


Midnight & Nebula

Céltudatosan sietek végig a sikátoron, szinte futok. Gyűlölöm a zsúfolt Tudásteret, nem akarok itt több időt tölteni, mint amennyit nagyon muszáj. Aki az utamba áll, azt gondolkodás nélkül rúgom arrébb, néha el-el vakkantok egy-két szót, mikor egy kéregető közel lép hozzám, vagy utcagyerekek megpróbálnak kizsebelni. Élvezem, hogy rettegő pillantások kereszttűzében teszem meg utamat a bűzhödt kocsmáig, ahová készülök, ahol olyan sokat látni a férfit. Bent körbe pillantok, de még nem látom, így leülök egy megfelelő asztalhoz, ahonnan belátom az egész helyiséget.
Normál esetben nem jönnék ide, te tudom, hogy a furcsa szerzet tud valamit a Titánról, és meg tudja mondani merre, keressem. Nem gondoltam, hogy ingyen, vagy a két szép szememért fog segíteni, így a megfelelő mennyiségű kredittel felszerelkezve érkeztem ide. Ha nem lenne a birtokában értékes információ, valószínűleg szóba sem állnék vele.
Meglátom, ahogy belép, és hagyom, hadd helyezkedjen kényelembe. Mikor megfelelőnek találom, a pillanatot felállok, és ruganyos léptekkel megindulok felé. Látom, hogy ő is észre vett, és tudom, hogy ismer. A Titánnak hála az egész világegyetemben ismerik és rettegik a nevünket, az enyémet, és a nővéremét. Mióta nem követem vakon parancsait, sikerült kitörnöm Gamora árnyékából, kétes hírnevet, és megannyi ellenséget szerezve ezzel.
Ahogy meghallom, szavait elvigyorodom, leülök a székre mellette. Körbe lesek, hogy nem hallja-e senki, amit mondok, mert tudom jól, hogy itt még a falnak is füle van. Majd a férfire nézek, szénfekete pillantásommal végig mérem tetőtől talpig.
-Nem cseverészni jöttem terrai!–szólalok meg, tőlem már megszokott nyers stílussal, tekintetem elszántan csillog. A világűr leghátsó sarkába is elmegyek, ha arról van szó, és felforgatok mindent, csak hogy kiállhassak kínzóm ellen, és örökre letöröljem az univerzum térképéről.
-Információra van szükségem! Úgyhogy, most elmondom mi lesz! Te elmondasz nekem mindent, amit tudsz –felteszem az asztalra a krediteket tartalmazó kártyát, és felé tolom a koszos falapon. -Én pedig hajlandó leszek fizetni neked ezért. Sokat megér nekem ez az információ. De ha megtudom, hogy hazudtál nekem, keservesen meglakolsz érte. Értettük egymást… Midnight?!–szúrom oda a mondat végére féltve őrzött fedőnevét, hogy tudja, nem viccelek, és ugyan úgy fel tudom hajtani őt, ha hazudik nekem, ahogy felhajtottam minden információt róla.

It was all a lie | Ha nem jó sikolts Very Happy |



A hozzászólást Nebula összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Vas. 11 Feb. 2018, 22:30-kor.
Vissza az elejére Go down

avatar

∆ Hozzászólások száma :
36
∆ Tartózkodási hely :
Valahol az árnyékban



A poszt írója Sebastian la Morte
Elküldésének ideje Vas. 24 Dec. 2017, 15:04
Ugrás egy másik oldalra

Nice, you have assume,
I have feelings

Két munka közötti pihenés, erre is időt kell szakítani mert különben az ember könnyen ott hagyhatja a fogát, ha fáradtan megy egy újabb hajszára. Bár most éppen nincs sorakozó megbízásom, így hát ráérek lazítani mielőtt kitérőt tennék Zenn La felé hogy egy bizonyos csinos özvegy karjai közt keressem a megnyugvást és a kielégülést. Fogalmam sincs miért járok oda vissza, de majd ha lesz rá időm, elmerengek ezen a kérdésen is.
Az asztalhoz telepedve máris meghúzom a korsóm tartalmát, és közben veszem szemügyre a kis krimó összetételét. Sok ismerős arcot látok meg, és egyet, ami különösen nem illik be ide, és mégis felém tart. Nohát, ez máris felkelti az érdeklődésem, hiszen a Titán lányairól ki ne hallott volna? Gamora és Nebula. Az utóbbi pedig éppen engem részesít figyelemben és gyűlölettől fénylő szemei szinte égetnek. Bár engem nem érdekel, tudom hogy nem engem utál ennyire, hanem egy bizonyos lila bőrű szörnyet.
- Azt mindjárt gondoltam, valahogy nem a te stílusod - mosolyodom el könnyedén, de a feszült figyelemmel nézem. Nem lankad az éberségem egy pillanatra sem, hiszen ez a nő veszélyes. Épp csak nem villog a feje felett a piros figyelmeztetés. Kíváncsian vonom fel a szemöldököm hogy mit is akar tőlem.
- Elég sok mindent tudok ami azt illeti, de közel sem mindent. Ha tudom a választ, akkor velem lehet egyezkedni - jelentem ki, hiszen nem vagyok én elrontója egy jó üzletnek sem. Miért is tenném? Valamiből élni kell nekem is.
- Hm, mégis miféle információra vágyik tőlem egy ilyen veszélyes és önálló nő, amit nem tud maga kideríteni? Kíváncsivá tettél, kérdezz hát - mosolygok, és a fenyegetésére meg se rebbenek. Nem lenne könnyű győzelme, és nem érdekem hogy hazudjak neki, én nem vagyok senkihez sem hűséges, csak saját magamhoz. Az én életem a fontos, mindenki másé mellékes.

Vissza az elejére Go down





A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Vas. 11 Feb. 2018, 22:32
Ugrás egy másik oldalra


Midnight & Nebula

Sok minden át pörög a fejemben azalatt az idő alatt, míg oda érek hozzá. Főleg, mert láthatóan nem fél tőlem, pedig a galaxisban szinte minden terrai félelemmel tekint rám. Ismeretlen vagyok a számukra, és az a faj hajlamos rá, hogy féljen az ismeretlentől. De ez a férfi nem, és ez valahol tetszik is. Nem szeretek olyannal tárgyalni, aki reszket, ha csak rám néz. Ha félnivalója lenne tőlem, már nem kellene emiatt aggódnia, mert addigra, mire rettegni van ideje, már rég halott.
Ahogy lehuppanok, vele szembe rá nézek, arca sejtelmes, kiismerhetetlen. KI hitte volna, hogy ilyen összetett lények. Végig mérem, semmi különöset vagy kirívót nem látok rajta, főleg a kocsma forgatagából nem tűnik ki. Össze szedem a gondolataimat, de azonnal magához ragadja a kezdeményezést. Hát valóban nem szívbajos, és az ő érdekében nagyon remélem, hogy valóban birtokában van annak az információnak, amit én keresek.
- Nekem nem kell, hogy mindent tudj, egyetlen dologra vagyok kíváncsi. –mondom szárazon, nem vagyok az a vicceskedős fajta, nem vagyok most vevő erre. Meg akarom találni Thanost, és minél gyorsabban akarom megtalálni. Nincs időm, és ha lenne, akkor sem egy koszos kocsmában akarnám vesztegetni.
- Az a helyzet, hogy néhány embert el kellett intéznem, mert hamis információkat adtak meg. De te nem tűnsz hazugnak, és ha jól sejtem, az életedet is jobban szereted. Egyetlen dolgot akarok tudni. Hol van Thanos? –szögezem neki a kérdést. Nemrég kaptam a fülest, hogy ő tudja, merre tartózkodik a Titán, előtte keresztül-kasul bejártam a galaxist, hamis információkat, és eltereléseket követve, és jelentős hullahegyet építettem a hazugokból. De aki azt mondta, Midnightnál van az, ami nekem kell azt is állította, hogy jobban szereti az életét annál, mint hogy hazudjon. Még közelebb tolom hozzá a krediteket tartalmazó kártyát.
- Én ennyit voltam kész szánni az információra, ha úgy érzed többet ér, hajlandó vagyok tárgyalni.


It was all a lie | Ha nem jó sikolts Very Happy |

Vissza az elejére Go down

avatar

∆ Hozzászólások száma :
36
∆ Tartózkodási hely :
Valahol az árnyékban



A poszt írója Sebastian la Morte
Elküldésének ideje Pént. 23 Márc. 2018, 21:22
Ugrás egy másik oldalra

Nice, you have assume,
I have feelings

A tudástérben mindig kellemesen el tudom ütni az időmet, akár már csak azzal is hogy egy éjszakát töltök ebben a csehóban és minden léyneges galaktikus pletykát megtudok. Oh, jól ismerem én ezt a helyet, hallottam a galaxis önjelölt hőseiről is, akik egy röhejes kis vidám csapat, de a véleményem nem mondom ki, engem nem érdekelnek, amíg nem rám vadásznak, és nem én kellek nekik. Félő nagy falat lennék, és élve engem nem kapnának el.
Váratlan látogató érkezik ide, és össze is súgnak többen pláne akkor, amikor az én asztalomhoz telepszik le, holott akad itt még üres is.
- Úgy? Nos, kérdezz és kiderül hogy ki tudom-e elégíteni a kíváncsiságodat - mosolyodom el hidegen. Sokan szoktak, sok mindent kérdezni, és lennének tippjeim arra is, hogy ő mit akar tudni. Keresztbeteszem a lábaim, ahogy az italomba kortyolva hallgatom a kérdést. Nem is tévedek nagyot ami azt illeti, így hát elgondolkodom a válaszon. Megrágom mielőtt kiköpném, hiszen ez nem olyan egyszerű a válasz. A creditekre pillantok, ez elég sok pénz ennyi információért, így nem is nyúlok azonnal utána.
- Nos ez remek kérdés. Szeretem az életemet ez igaz - dehogy igaz, de hazudni is tudni kell. Én a harcot szeretem, a küzdelmet, ahol edzhetem magam és még jobbá válhatok.
- Jelenleg nem tudom hogy hol van a titán. Annyit tudok csak, hogy két hónapja hol volt, hogyha az neked elég akkor az összeg felét elfogadom, ha nem elég akkor viszont nyilván nem - válaszolok, végül is az összeg fele is tekintélyes amit ajánlott, és nem vagyok a pénzem ellensége. Főleg hogy jó helyet találtam neki, ahol nem érződik a vér és erőszak. Ahol tisztára mossa a pénzt egy mogyorószínű szempár.
- Mit mondassz hát? - kérdezem, mert más esetben még sokáig szédítenék bárkit, de őt nem tanácsos, és nem itt akarok jelenetet rendezni, szeretem ezt a helyet, kár lenne érte.

Vissza az elejére Go down





A poszt írója Ajánlott tartalom
Elküldésének ideje
Ugrás egy másik oldalra

Vissza az elejére Go down
 

Just a workship

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Infinity Marvel :: Archívum :: Archívum :: Félbemaradt játékok-