» Üdvözlünk az Infinity Marvel frpg oldalán «
légy, aki lenni akarsz a marvel végtelen világában
Lépj be közénk
ne rejsd el magad

Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatdoboz
oszd meg velünk titkaidat

Itt tartózkodók
ki jár erre?

Jelenleg 7 felhasználó van itt :: 2 regisztrált, 0 rejtett és 5 vendég :: 1 Bot



A legtöbb felhasználó (71 fő) Hétf. 29 Május 2017, 19:54-kor volt itt.
Utolsó posztok
érkezett válaszod?


Share|
Thor & Sif - You're alive...

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
441
∆ Tartózkodási hely :
Asgard



Tárgy: Thor & Sif - You're alive... Vas. 01 Okt. 2017, 18:21



Thor&Sif
i'm glad you're alive

Képtelen vagyok meglelni a helyem a világunkban. Igen, Heimdall él és Hogun és Volstagg is biztonságban vannak. Asgard újjáépült, de ... mindez milyen áron?! Hela meggyilkolta szeretett királyunkat, elveszítettük Fandralt. Nyoma sincs korábbi életünknek. Hell - nem csak fizikailag rettentett meg, a lelkem egy darabkája is ott ragadt. Hittem Thorban, hittem Lokiban is! És meg lett az eredménye, természetesen a következmények és a körülmények nem számítanak, ha az életünkről van szó. De élünk. Több-kevésbé karcolás-mentesen.
A falak, a levegő, mind megtelt gyásszal és értetlenséggel. Hiába telt el bizonyos idő, kérdések sorakoznak fejembe és képtelen vagyok nyugtom lelni. Fandral nevét kiáltom éjjelente és hallom a démonok hörgéseit tarkómon. Hogun messzire vonult már, Volstagg pedig mint mindig - asszonyok és italok mögött keresi a megnyugvást. Fandral, mintha csak emlék lenne. Ha bármikor kiejtem nevét katonáink között, úgy méregetnek, mintha bolond volnék. Thor közelébe nem mentem. Kerültem őt. Láttam, hogy él és jól van, azt is láttam, tudomásomra jutott - hogy a két fivér hazatért. Én mégsem kerültem közelükbe, távol maradtam. Háttérben, ahogy oly sokáig tettem korábban is. Nyugalomra mindössze a Friggához suttogott imák vezettek...
Azonban most, díszes lakomáink hetedik estéjén már nem tudom elkerülni, hogy kifejezzem örömöm Thor épsége iránt. Ki tudja, mikor tér vissza a Földre, hogy ismét a halandó karjaiba vesse magát?! Összeszorul a szívem, mindig, mikor erre gondolok. Ám önző nem vagyok és megtanultam élni a viszonzatlan érzelmeimmel. Valamint, fontosabbá vált szőke fivérem eltűnése, mintsem könnyeim hullajtása egy meg sem kezdett kapcsolat után...
- Talán bocsánatkéréssel tartozom... – lépek Thor mellé az erkélybe nyúló teremben oldalára állva. Mosolyra görbítem ajkaim vonalát, arcom enyhén ingatva. - ... amiért korábban nem fejeztem ki örömöm jólléted miatt! – hangom megremeg, ujjaim egymáson játszadoznak. Lepillantok magunk közé. Próbálok az lenni, aki egykor voltam... a harcos amazon! Mégsem könnyű. Legyőzöttnek, megtépázottnak érzem magam, amiért Asgarddal együtt elbuktam. Elbuktunk mind. És nem lehettem melletted az utolsó harcod során...
- Őszinte részvétem Atyád miatt. – pillantásom lopva engedem rá, lágyan megsimítva felkarjának ívét. Oly sok minden próbál rózsaszín ajkaimról lepattogni, hogy elérjék a szőke menedékem, én mégis, mintha csak szoborba öntenének, állok előtte és nézem. Nézem. Ez minden, 'mi megadatott...


Remélem, hogy tetszeni fog!  zavarba jöttem  || i dont wanna know... ||
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
42



Tárgy: Re: Thor & Sif - You're alive... Kedd 10 Okt. 2017, 16:53


I'm alive, again
How can I forget you, friend?


Megmentettük a világot. Megint. Asgard elpusztult egy igen erőteljes és intenzív küzdelem során és most mégis itt ülök asgard hosszú asztalainál, és a győzelmet ünneplem a többiekkel. A társaimmal, barátaimmal és a népemmel. Mert ezek ők, mindenki számít és mindenki egy értékes ember erre már rájöttem régen. Az örömük helyén való, a világunk helyre állt, azonban még sincs maradásom köztük, és megint nem igazán érzem hogy itt lenne a helyem. Bár már erősebb, bölcsebb vagyok, néhol mégis ugyanolyan tanácstalan és bizonytalan mint egy ifjú.
Nem vagyok elégedett teljesen, hiszen... nem mindenki van itt, aki fontos a szívemnek, és bár a barátaim is jól vannak mégis... Fandral hiányzik. A jellegzetes anekdotái és folyamatos karattyolása ahogy elcsavarja a női fejeket. Egyszerűen üres a terem nélküle, hiába hallom Volstagg nevetését és vedelését. Lady Sifet is látom, ahogy a teremben ténfereg, mintha kerülne engem mostanában.
Kilépek az erkélyre és körülpillantok. Lenézek a birodalomra, és felülök a korlátra, felhúzom az egyik lábam és átkarolom a térdem. Elgondolkozok egy kicsit, így Sif hangja szinte megriaszt. Mosoly csillan ajkamon ahogy ránézek.
- Semmivel nem tartozol nekem Lady Sif, tudom hogy örülsz hogy életben vagyok, neked nem is kell mondanod - megpaskolom magam mellett a korlátot, mintegy meginvitálva a magányomba. A vezetés terhe súlyos köpönyeg és most eléggé húzza a vállam ami azt illeti. Loki és Sigyn ki tudja merre járnak. Még senkinek nem mondtam el, hogy mi zajlott le köztünk hármasban, még neki sem, pedig nyomja kicsit a lelkem. Valakivel jó lenne beszélni.
- Köszönöm. Nagyon hiányzik nekem mindkettő - sóhajtok fel egy kicsit, hiszen most mindenki oda. Apám, Frigga, Loki... Fandral is eltűnt valahol. Hogun már úton van, de neki lételeme hogy mindig mehessen valahová, hát nem tartóztattam. Végigmérem a harcos amazont, és látom az arcán a rengeteg ki nem mondott szót, gondolatot.
- A kérdés az, hogy veled mi a helyzet? Egész héten a közelembe se jöttél, már azt hittem nem is állsz velem szóba. Haragszol rám valamiért? - mosolyodom el, ahogy szemeim őt furkészik. Nemes, finom vonású arcát ahogy rám pillant, és figyel. Mindig figyelt engem, és éppen ezért éreztem magam mindig biztonságban, hiszen jobb harcost nem is kívánhattam volna magamnak.

Music: ♪ Calling
• •
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
441
∆ Tartózkodási hely :
Asgard



Tárgy: Re: Thor & Sif - You're alive... Vas. 15 Okt. 2017, 22:31



Thor&Sif
i'm glad you're alive

Asgard talán szebb és varázslatosabb, mint hajdanán bármikor. Az én szívemben azonban mindig is a letűnt, elesett királyság jelenti majd az otthonunk. Meg kell acéloznom vázam, kihúznom magam, állam szegnem és elfogadnom, hogy semmi sem ugyanaz már. Én sem vagyok az. Mindössze egyetlen dolog makulátlan és sebezhetetlen mellkasom falain belül, jól őrzötten, mélyen... a szőke herceg -mostanra király- és beképzelt mosolya.
A teremben boldogságtól bűzlenek a férfiak, ölükben asszonyaik, van hol egyik combon vörös nő, másik combon aranyhajjal bájolog egy asszony. Volstagg körül négy nő is keresi éjszakai megnyugvását, s nem hibáztatom társam, sem hölgyeimet érte. Látom, megpillantom a sorok között Thort és érzem, hogy sejtjeim mind kívánkoznak őhozzá, mégis elkapom tekintetem, mikor véletlenül összetalálkoznak mieink.
Mégis, ahogy látom a teraszra húzódni, magányosan, képtelen vagyok a távolból nézni őt. Tudom, s érzem, hogyha mást nem, legalább részvétem ideje volna így egy hét magasságában kifejeznem végre neki. Lábaim visznek, a szívem zakatol, tompán hallok, rezignál a lelkem, de végül megállok mögötte és ha lágyan is szólok, megriasztom kissé. Mosolyom bocsánatkérővé válik emiatt, lesütöm pillantásom egyetlen másodpercre.
- Igen, tényleg nem. – erősítem meg szavait halkan, köpenyem összehúzva hasfalam előtt. Hűvös esténk van, habár mióta csak visszatértünk Hellből, úgy érzem fázom. Pillantásom csak lopva, csak laposan és finoman érinti őt. Kedvem lelem benne, hogy egy kicsit, hacsak percekre is, de magaménak tudhatom társaságát - mégis elidőzöm azzal, hogy nézelődjek vele.  
- Gondolom. – elnyílva maradnak ajkaim, lesajnálóan nézem őt. A csillagos égbolt sem elegendő ahhoz, hogy szemeim levehessem róla. - Ugye tudod, hogy számíthatsz rám? – ösztönösen kérdezem, pedig a válasz egyértelmű. Fejem megbillen, szomorkásan meredek rá. Először Frigga, majd Loki, végül Odin. Oly' sok veszteség, oly' kevés idő alatt. Leejtem pillantásom magunk közé, s mikor kérdése elér hozzám, megrezzen minden sejtem kérdésébe. Arcomról árulkodhat, hogy rejtegetek valamit előle, de valójában sosem lepleztem túl jól, mindössze ő volt vak hozzám.
- Nem, dehogy, ... miért haragudnék? – vonásaim lágyulnak, kiszélesedő, mégis finom mosollyal fordulok a korlát felé, hogy arra támaszkodva, teljes súlyom annak döntve meredjek a távolba. Könnyebb a ragyogó pontokba veszve beszélni, mint a szemeidbe mondani, amit érzek. - Én... – bukik fel, így hát muszáj leszek elmondani, végre kitárni felé a szívem, és hagyni, hogy összetörje. Szükségem van rá ahhoz, hogy újra tudjam kezdeni.  - Csak tudtam, hogy elfogsz menni és nem akartam ismét búcsúzkodni. – vonok vállat puhán, majd végül szembe fordulok vele. Nem mondok ki hangosan semmit, de szemeim elárulnak, ahogy annyiszor már. Kérlek, figyelj rám! Tudom, hogy nincs közöttünk miről beszélni, ha ezek a dolgok letisztázatlanok maradnak. Márpedig én ezt nem engedhetem meg... A tiéd a szívem már hosszú idők óta, most hát végre tégy vele valamit. Törd össze, vagy engedd szárnyalni, de tovább ne őrizd vakon.



ejj zavarba jöttem  || DUSK TILL DAWN... ||
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Sponsored content
↷ i still believe in heroes





Tárgy: Re: Thor & Sif - You're alive...

Vissza az elejére Go down

Thor & Sif - You're alive...

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 1 oldal

Similar topics

-
» You can stay alive FRPG
» Part 14 / 2
» Képek
» Part 14 / 10
» Asgard > Einar Thorson

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Infinity Marvel :: Univerzum - Játéktér :: VilágÛr :: Kilenc birodalom :: Asgard-