Üdvözlünk az Infinity Marvel frpg oldalán
légy, aki lenni akarsz a marvel végtelen világában
Lépj be közénk
ne rejsd el magad

Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatdoboz
oszd meg velünk titkaidat





Itt tartózkodók
ki jár erre?

Jelenleg 4 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 4 vendég :: 1 Bot

Nincs


A legtöbb felhasználó (71 fő) Hétf. 29 Május 2017, 19:54-kor volt itt.



Utolsó posztok
érkezett válaszod?




Díjazottaink
A Tavasz nyertesei


A tavasz férfi karakterei

Logan & Eric
A tavasz nõi karakterei

Norina & Caroline
A tavasz párosa

Pepper & Tony
A tavasz canon karaktere

Shuri
A tavasz kedvenc karaktere

Drax
A tavasz saját karaktere

Vitali
A tavasz elõtörténete

Franklin
A tavasz játéka

A 4. kaland (I. - II. kör)

Share|
do you think it's still a good idea?


Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
291
∆ Tartózkodási hely :
somewhere in the shadows



Tárgy: do you think it's still a good idea? Pént. 29 Szept. 2017, 18:57




- Biztos vagy benne, hogy jól átgondoltad ezt, bátyám? – pillantok Thor-ra, ahogy megérzem a jeget a talpam alatt, kicsivel később pedig a bőrömön is érezhettem Jötunheim dermesztő hidegét. Már-már megfagy a lehetelem is. – Atyánk azt kérte az Ő nevében járjunk el. Nem hinném, hogy …   tettem egy lépést oldalra, hogy szembe fordulhassak velük. Thor, Sif és Fandral. Mind hárman kivont fegyverrel a kezükben, mintha csak háborúba indultak volna. -  … így értette. – sóhajtottam fel. Igaz, csak az ostoba ember jön Jötunheim-re fegyver nélkül. Laufey elfogta, rosszabb esetben már ki is végezte azokat, akiket Odin ellőttünk küldött ide, tárgyalni. Az, hogy épp nem állunk háborúban Jötunheim-mel, nem jelenti, hogy béke honol a két világ között.
-Elrejthetem magunkat, de csak idő kérdése, hogy ránk találjanak. – ez az ő világuk, jobban ismerik, mint mi. A nyomainkat nem tudom elrejteni, legalábbis nem az összest, amint pedig Laufey rájön, hogy asgardiak érkeztek a világára, kétlem, hogy a nekünk kijáró tisztelettel fogadna minket. A Jötun vendégszeretet nem éppen a legbarátságosabb.
- Kétlem, hogy élnének még atyánk követei. Heimdall sem látta őket, igaz? – pillantottam Sifre. Heimdall szeme elől pedig közel sem olyan könnyű elrejtőzni, a Jégóriások pedig maguktól erre aligha képesek. Úgyhogy, van egy olyan érzésem, hogy a küldetésünk ezen része megbukott, mielőtt elkezdődhetett volna. Őket már aligha vihetjük vissza a családjaikhoz. Odin szeretné elkerülni a háborút, de a Jégóriásokat ez aligha érdekli. Odin utolsó győzelme óta csak árnyékai önmaguknak, nincs már mit veszteniük. Nehéz úgy békét teremteni, ha csak az egyik fél akarja azt.
- Na és te, Fandral? A feleségeikkel biztos találkoztál már …   mosolyra húztam a szám, ahogy a szőke férfira pillantottam. Meglepne, ha lenne olyan szoknya Asgard-on, ami alá még nem nézett volna be. -  … nem tudtál meg tőlük valamit? – van egy olyan érzésem, hogy amennyiben a tudomására is jutott valami, arról közölünk senki nem szeretne tudni.

Sif, Thor, Fandral and me

do you think it's still a good idea?

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
428
∆ Tartózkodási hely :
Asgard



Tárgy: Re: do you think it's still a good idea? Vas. 01 Okt. 2017, 18:01



Boys&Sif
legends never die

Loki kérdésére kénytelen vagyok puhán megforgatni a szemeim. Ha bármit megtanulhatott volna eddigi éveink során (bizony, jó pár évre kell gondolnunk...) Thorról, az, hogy Ő és az átgondolás még csak finoman szólva sem találkoztak még az univerzumban. Akár két tökéletesre formált paralel. Ha bárki kérdezne, szerintem egyébként is lehetetlen, hogy Ő valaha is fontolóra vegye a tervei következményeit. De sosem fordulnék el tőle, legyen bármennyire vakmerő és ostoba ötlet. Kénytelen vagyok kissé összehúzni öltözékem, a Jötünhem-i hideg lágyan cirógatja szöveteim. Ellenállunk a fagynak, persze, mondják azok, akik még ezen a vidéken nem jártak soha talán. Loki végül hátrapillant, kénytelen vagyok követni tekintetét a fegyverre kezemben, majd tovább Thor, s Fandral kezeire. Ajkaim megfeszülnek, görcsbe rándulnak, majd elengednek. Lágyan csóválom meg a fejem.
- A jégóriások nem vendégszeretetükről hírhedtek Loki. – félmosolyra görbítem vékony vonalát számnak, majd hagyom egy apró résen kiengedni a levegőt, láthatóvá téve leheletem.  Hallgatom, ahogy ismét megszólal Loki, de ellépek mellette, hogy a magam utam járjam finoman, halkan. Óvatosan, szinte hangtalanul. A jég még csak nem is reccsen súlyom alatt. Hagyom, hagy vitassák meg a férfiak maguk között, hogy érkezzünk közelebb, ám vállam fölött megjegyzem; - Ha előbb tárgyalni kívánunk, nem hinném, hogy az elrejtőzésünk fogja előbbre vezetni ügyünket... – grimasz szalad át arcomon, de a lendületével el is tűnik. Tekintetem társaimon felejtem, megállva tőlük pár lépésnyire.
- Igaz. Ebből kiindulva Odin fiai még nagyobb veszélynek vannak kitéve, nem árt az óvatosság. Ám tekintettel kell lennünk Odin kérésére is... – kérdőn nézek Thorra, lándzsaként tartott fegyverem puhán meglendítve magam körül, mintha csak leejteném azt. Nem akarnék támadónak tűnni - ha nem feltétlenül szükségem, ám ahogy Thor óhajtja, úgy teszek majd. Loki kérdést intéz Fandralhoz is, addig én elfordítva fejem a sötétbe eresztem vizsgálódó tekintetem. Minden mozgás, minden elsuttogott szót próbálok észrevenni. Magaménak tudni a változás bármekkora jelét is. Fel kell készülnünk a támadásra, de elég ébernek kell lennünk ahhoz is, hogy úgy tűnhessünk ártalmatlan látogatók vagyunk... S mindössze hírnökei Királyunknak.
- Nem szívesen szakítanálak félbe benneteket, de talán túl közel vagyunk ahhoz, hogy figyelmetlenek maradhassunk... – bökök állammal a jégtömbök mögé, hol árnyak mozgása látható, s hallhatóak súlyos lépteik.

Uraim!  szuperhős  || dallam ||
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
72



Tárgy: Re: do you think it's still a good idea? Hétf. 09 Okt. 2017, 23:01


Welcome in jöttünheim
How can I forget you, friend?


- Igen! - jelentem ki ahogy Lokira pillantok, és aztán körbe a fagyos, jeges Jötunheim terepén. Elképesztően sivár és kihalt jég borította vidék, nem csoda hogy a jégóriások hazája. Elméletileg apánk nevében jöttünk, gyakorlatilag magam sem vagyok benne biztos, csak hogy alaposan felfegyverkezve jelent meg mindegyikünk, még Loki is. Elméletileg, egy diplomáciai küldetésre jöttünk így együtt, és ezért logikus is lenne amit Loki mond, de mégsem vezetne előre.
- Nem rejtőzködni jöttünk, hanem elvileg tárgyalni, de szerintem erre nem igazán lesz alkalmunk, ismerve a jégóriásokat - borongok egy kicsit, még ha átgondolt látogatás is lenne, de gyakorlatilag csak egy homályos utalást kapta, hogy mit kellene tennem, és mit nem, és elindultunk. Heimdall szemei nem látták a követeket, így joggal feltételezhetjük hogy meghaltak.
- Ha Heimdall nem látja őket, én hiszek a szavainak miszerint már nem is élnek - válaszolom, és Sifre pillantok, ahogy megforgatja a lándzsát és rámosolygok. Tudja, hogy tudok magamra vigyázni, de büszke is vagyok, hogy egy ilyen erős harcost tudhatok a barátomnak és bajtársamnak.
- Oh hát azt hiszem értünk jött a fogadóbizottság - mosolyodom el, és teszek egy lépést előre a jégóriások felé. Nem tűnnek túl barátságosnak, és csak remélem hogy kiprovokálják a harcot, mert igencsak viszket a tenyerem a pörölyöm markolatán.
- Nos barátaim, azt hiszem a tárgyalásnak vége - pillantok körül ahogy az első óriés támadásra emeli a lándzsáját. Én sem habozok, de annyi eszem azért van hogy megvárjam, ők támadjanak először, hogy jogos önvédelemre foghassam a pusztítást, amit mi itt négyen véghez viszünk majd. Szőke bajvívó barátomra pillantok.
- Adjunk nekik pajtás! - vigyorodom el.

Music: ♪ Calling
• •
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
27
∆ Tartózkodási hely :
• i'm not sure anymore



Tárgy: Re: do you think it's still a good idea? Vas. 15 Okt. 2017, 14:16



Big Hero 4
Let's have some fun, ladies and gentlemen!

"Van egy ötletem!" – mindig így indul, s aztán mindig ez lesz a vége. Valamelyik távoli birodalom csücskében kötünk ki, ahol hideg van, sötét van, esetleg a változatosság kedvéért forró láva örvénylik alattunk, de Thor arcán az öntelt mosoly egy árnyalatnyit sem fakul meg, miközben mi vakon követve őt próbálunk egymásba és a túlélésbe kapaszkodni. Mindig ugyanaz a séma, és mi mindannyiszor bedőlünk neki, talán csak azért, mert azt hisszük, ezúttal más lesz, ezúttal jobb lesz; vagy pedig titokban élvezzük a kalandokat, a harc izgalmát, és tudjuk, Thor sosem hagyna minket cserben. Valószínűleg én az utóbbi kategóriát erősítem, hiszen már akkor sejtettem, mikor elindultunk, hogy színes kis csapatunkat ha összeadjuk a diplomáciai küldetéssel, akkor az egyenlőség jel végén nem állhat semmi pozitív.
Kivont karddal szemlélem Jotunheim kopár csúcsait, csizmám talpa alatt halkan serceg a jég és a hó. Egy naiv kis részem még hinni szeretné, hogy megúszhatjuk ezt az egész kalandot erőszak nélkül, nagyobbik, igazabb felem azonban alig várja, hogy szétcsapjunk a jégóriások közt. Loki felvetését hallva egyből a fegyveremre pillantok, majd a többiekre, kik hozzám hasonlóan szintúgy harcra készek.
- Ha pont úgy járnánk el, ahogy az előttünk tárgyalni küldött követek tették, pontosan ugyanarra a sorsra is jutnánk, mint ők - jegyzem meg széttárt karokkal, együttérző "leszavaztunk" pillantást küldve az ifjabbik felé, csakhogy erősítsem az ellentábor véleményét. Odin király tárgyalási stratégiája láthatóan nem vezetett eredményre, így kénytelenek leszünk némi változtatást beeszközölni, ha sikerre szeretnénk vinni az ügyét. Elcsípem Sif kérlelő pillantását Thor irányába, és fanyar félmosollyal elkönyvelem magamban szegény harcosnő hiábavaló reményeit. Ha vezetőnket egyszer megszállja a harci szellem, onnantól hiába szép szó és könyörgés... Egyedül azt sajnálom, hogy Hogun és Volstagg nem tarthattak velünk, hiányosnak, szellősnek érzem oldalamat nélkülük, hiszen bár számtalan kalandot megéltünk együtt így hatan, mégis csak a mi hármasunk az, a Három Harcos, mely igazán eféle kalandokra termett.
Loki megjegyzése az eddigieknél szélesebb mosolyt csal az arcomra. Tartásom fellazul kissé, ahogy hetykén közelebb lépkedek hozzá, laza nyolcasokat festve kardom pengéjével a levegőbe.
- Bár egy igazi férfi nem nevezheti magát válogatósnak, ha a gyengébbik nem által kínált gyönyörökről van szó, a jégóriások népe eddig mindig is kívül esett az érdeklődési köreimen. Jobb szeretem, ha egy nő ölelése - s ezt véletlenül se vedd magadra, drága Sif -, pont olyan, mint a természete: forró. - megjegyzésem végén cinkos mosollyal szegem le állam Loki előtt, habár nem hiszem, hogy ő olyan sokat tudna a női test melegéről. Sif megjegyzése azonban leolvasztja arcomról a mosolyt, fejem egyből az említett irányba fordítom. Bolondos mozdulataim megkomolyodnak, kardomat magam elé emelve rántom elő társát is hüvelyéből, hogy kettejüket keresztezve Thor mellé húzódjak. Talán ezúttal is elmarad a diplomácia, talán lépésről lépésre ugyanazt a megszokott sémát követjük, mint eddig mindig, de ha már itt vagyunk, élvezzük hát ki a harc lehetőségét és adjunk elleneinknek egy jó nagyot!
A szőke isten megjegyzésére csibészes mosollyal bólintok, néhány bemelegítő mozdulattal megsuhintva kardjaimat.
- A diplomácia nevében, fegyvert elő! Vagy még mindig el óhajtanál rejteni minket, Loki? - sandítok az ifjabb felé, aztán tekintetem a mozgolódó árnyakra tapad, enyhe terpeszbe csúszva, megfeszült izmokkal várom, mi következik.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
291
∆ Tartózkodási hely :
somewhere in the shadows



Tárgy: Re: do you think it's still a good idea? Pént. 20 Okt. 2017, 18:53




- Csak azt mondom, ha fegyverrel jövünk, ne lepődjetek meg, ha ők is. – vontam meg a vállamat, nem mutatva ki csalódottságom. Megint nem hallgatnak rám. Thor ezt egyébként is versenysportként űzi, a többiek pedig inkább hallgatnak rá, semmint rám, mindegy, hogy mit mondok. – Inkább mi lepjük meg őket, mint ők minket. – nem hinném, hogy a fegyvereknél többet ártana az, ha elrejteném magunkat egy darabig. Azonban … Thor ebbe soha nem menne bele. Ő túl büszke ahhoz, hogy … elrejtse magát és fű alatt jusson közelebb Laufey-hoz. Ő inkább vágná keresztül magát fél Jötünheim-en, semmint, hogy valaki akárcsak egy kicsit is joggal nevezhesse őt gyávának. Szép dolog a büszkeség, de csak gátolja az embert az esetek többségében. Na persze … én könnyen beszélek. Asgard-ban szeretnek a becsületem hiányáról beszélni. – De persze, ahogy akarjátok. – hagytam rájuk nagyot sóhajtva. Az én tőreim azonban továbbra sem pihentek a kezemben.
- Laufey kétségkívül szívesen látná a fejünket egy karón, Bátyám! – adok igazat Sif-nek, majd Thor-ra pillantok. – Félek úgy kevesebb szívet dobogtatnál meg. – habár a bátyámhoz intézem a szavaimat, Sifre pillantok, ahogy kiejtem őket. Ironikus, hogy Thor az egyetlen, aki nem látja, hogy miként is érezz iránta. Igaz, a bátyám szeret nagyra lenni magával, nehéz lehet olykor az egóján kívül mást is észre vennie.
Fandral szavai először úgy vágtak meg, mintha csak a kardjával sújtott volna le rám. Egy igazi férfi … mindannyian jól tudták, hogy nincs jó hírem, hogy Thor árnyékában senkit nem érdekel a király másodszülött fia, aki még csak véletlen sem olyan daliás, mint a trónörökös. Engem kibeszéltek a hátam mögött, gúnyoltak mindig is. Előbb vakították volna meg magukat, semmint ünnepeljenek, vagy éltessenek. – Ne aggódj, Fandral, nálad kevesebb igazi férfi – az ő szavaival élve - … van az univerzumban. – mosolyodtam el. Aligha akad olyan férfi ebben a galaxisban, aki kevésbé lenne válogatósabb, mint ő. Ebben az egyben szinte biztosan Thor felé nőtt. Azt hinné az ember, hogy emiatt rossz híre van Asgard-ban, de épp ellenkezőleg.
Sif szavait hallva követem a tekintetét, ahol a jégóriások semmi mással össze nem téveszthető sziluettjét pillantom meg. Ez gyorsabban ment, mint hittem volna.
- Úgy túl könnyű dolgod lenne, Fandral. – pillantottam felé, majd a felénk rohanó jégóriásokra. Amint megbizonyosodtak arról, hogy honnan jöttünk, figyelmeztetés nélkül, kivont fegyverrel rohantak felénk. – Egy igazi férfi harcoljon szemtől szemben az ellenségével … -  ahogy a szavakat kimondtam, már nem láthattak engem. Csak akkor tűntem fel újra, mikor a legközelebb érő jégóriás, aki megelőzte a társait, fájdalmasan ordított fel, majd dőlt el a hóban, a tőrömmel a hátában. Kihúzva azt belőle tettem pár lépést hátra, hogy egy vonalban legyek a többiekkel, várva, hogy elérjen minket az igazi roham. Fandral talán igazi férfi, én viszont … okos férfi vagyok.

Sif, Thor, Fandral and me

do you think it's still a good idea?

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
428
∆ Tartózkodási hely :
Asgard



Tárgy: Re: do you think it's still a good idea? Kedd 31 Okt. 2017, 14:36



Boys&Sif
legends never die

Figyelemmel adózom bajtársaim eszmecseréje felé, de eközben mindkét tenyerem lándzsámra feszül. Pillantásom nem igazán vonom le a sötétebb foltokról, hacsak nevemen nem szólít bármelyikük, vagy ha úgy érzem a választ tőlem várják. Minden izmom megdermed, harcra készen lépek előre. A fagy, ahol vékonyabb - talpaim alatt ropog. A hótakaró vakító lehetne, ha megtörhetne fény  a peremvidéken. A fivérek társalognak, szemeim úgy követik az árnyakat, mintha csak hozzám szólnának. Kivonom magam a társalgásból. Legalábbis azon részébe nem csatlakozom bele, ahol mindössze arról szólnak a halkan összepuffanó szavak, hogy megéri-e kivont karddal érkezni. Részemről nem képzi vitatárgyát, hogy így tegyek. E föld sosem lesz békében hazánkkal, így ne várjunk olyasmire, amit e hosszú idő alatt sem kaphattunk meg. És még ha tárgyalásig sikerül is belebeszélnie magát Odin fiainak, akkor sem bíznék meg a hűvösebbekben annyira, hogy eltegyem a fegyvert. Nem.
Loki igazat ad engem, mire kissé meglepetten pillantok felé. Épp csak egyetlen szemvillanás és már fordítanám is fejem, de akkor ismét megszólal, tekintetét rajtam felejtve. Ajkaim elnyílnak, meglepetten nézek rá, de aztán elküzdöm az ingert, hogy felmorranjak és ellentétes irányba fordulok a sötétebb hercegtől. Thor pillantását is elkapom, amikor is fivérem szavahihetősége kerül szóba, így kénytelen vagyok engedni az ajkaim szegletébe húzódó apró mosolynak. Lágyan, szinte csak berögzülten bólintok hálám jeléül, majd elfordulok és tovább haladok. Nem szívesen időzik tekintetem a szőke hercegen, akkor sem, ha a szívem máshová sem fordulhat... Loki szavai Fandralhoz, akár a gyermeknek a dicsérő szó. Elmosolyodom. Kénytelen vagyok a bajvívó fivéremre ejteni egy lesajnáló pillantást, s amikor vonakodik elnézésem kérni, ujjaim felemelkedve a lándzsáról adják tudtára, nincs miért bocsánatot kérnie, grimaszom hasonlatosan elnéző. A szóváltások közöttük igazán szórakoztatóak! Akár az összeeresztett kakasok! Ha kedvem is lelném a Fandraltól már megszokott téma diskurálásában, nem kerüli el a figyelmem az árnyak mozgása, s ennek hangom is adom!
Thor rögtön, ahogy mindig előre mozdul. Én tartom a pozícióm, szélen maradok, kissé le is tőle, hogy ebből az irányból védjem majd a négy fős csapatunk. A szóváltások közepette, a lándzsám megemelkedik, a térdeim kissé rogyasztva, apróbb terpesz és már várom is az első csattanás hangját. Loki láthatatlan, a szőkébbek elől, én viszont - figyelek hátra is! Onnan érkezik három rátermettebb ellenfelünk. Jeges koppanás, ahogy a közelebbi kettő közé ékelve magam, egyszerre döföm át őket lándzsám végeivel. - És egy igaz nő... – bukfencezek, ahogy szemből érkezik a harmadik, hogy ledöfhessen. Sikerül a háta mögé kerülnöm, így összecsapunk. Éles csattanások, hogy aztán végül az oldalából húzzam ki fegyverem. - Fedezi a hátatokat... – grimaszkodó félmosoly, hogy aztán rohanvást utánuk eredjek, s közelebbről fedezhessem őket. Nyilván, a támadóinkra figyelek, de ha bármelyik társamnak szüksége van rám, akkor ott termek!



Uraim!  szuperhős  || dallam ||
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
72



Tárgy: Re: do you think it's still a good idea? Kedd 28 Nov. 2017, 20:18


I'm alive, again
How can I forget you, friend?


Itt vagyunk a jégóriások földjén, és innen nem vagyok hajlandó elmenni amíg meg nem tudom mi történt az elődeinkkel, de erre nem is kell sokat várnom hogy kiderüljön. Jót derülök a barátaim beszédén, mindig szórakoztat a csipkelődésük, még Loki olykor aljas viselkedése is, de tudom hogy számíthatok az öcsémre ha szükségem van rá.
- Semmi kedvem meghalni, még jó pár évig, szóval ez az út nem járható, és ahogy elnézem... nem éppen beszélgetni akarnak velünk - magabiztos, széles mosolyt villantok a többiekre, hiszen ismernek már jól. Tudják hogy mennyire fejjel a falnak típus vagyok, de imádok harcolni, és küzdeni. Ez meglátszik az alakomon is, és igazat adok az öcsémnek, akármilyen egoistán is hangzik, nem érek én rá itt meghalni, annál nekem több dolgom vana nagyvilágban.
- Ez igaz, ha Fandralról és a nőkről van szó akkor tévedés biztosan nincs - nevetek nagyot, és megforgatom a pörölyt, felkészülök arra hogy ezek a mocskok nekünk fognak esni nem tisztelve semmilyen törvényt. Megölték a követeket, hát most viseljék a következményeket is maguk után.
- Ez így van. Szemtől szemben, de tudom hogy te mindig csalsz Loki - mosolyodom el ahogy az első óriás odaér, és jókorát sózok rá a pörölyömmel. Felzengenek a csata zajok, és egyszeriben felébred a vérem, ahogy a küzdelem középpontjába kerülök.
- És mind szeretjük az igazi nőket! - villantok egy vakító mosolyt a nőre, hiszen tény és való hogy nem tekintem olyan gyenge nőnek mint a legtöbbeket. Van ereje, van tartása és félelmetes ellenfél bármely férfi számára.
- Gyerünk barátaim! Vágjunk rendet! - kiáltok fel és előrevetem magam, hogy haladjunk. Azzal az áruló Leufey-al lenne némi beszélnivalóm, és jégóriás holtakból rakok magamnak utat hozzá.

Music: ♪ Calling
• •
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
27
∆ Tartózkodási hely :
• i'm not sure anymore



Tárgy: Re: do you think it's still a good idea? Pént. 01 Dec. 2017, 22:43



Big Hero 4
Let's have some fun, ladies and gentlemen!

Sssz, érzékeny terepre tévedtem ezzel az igazi férfi témával, de nem visszakozom, már kár lenne. Loki lelki világa amúgy sem olyasmi, amit megérné - vagy az én tisztem lenne - pátyolgatni. Habár én nem fényezném magam ilyen szavakkal, játékos visszaszólására komolytalanul bólogatok, hisz valamelyest azért helyén való a feltételezés. Sosem tagadtam, milyen nagy hódolója vagyok a gyengébbik nemnek - szégyenfoltot szokás tagadni, erre viszont büszkeségemként tekintek. Kiismerni és meghódítani a nőket csodálatos és nemes küldetés, s ennél fogva nincs mit szégyellnem rajta. Diskurálásunkat azonban nem folytathatjuk sokáig, Loki tökéletes záró akkordokat pendít meg a csata kibontakozása előtt, s ahogy alakja semmivé foszlik a zord tájban, elnevetem magam burkolt, ámde ravasz feleletén. Ha valamit, hát a képességeit sosem kérdőjelezném meg, ahogy esze pengeéles vágását sem.
Thor mellett maradok, hanyag félkörívünk pontként hajlik Sif köré, aki hátulról fedez minket. Loki pedig ki tudja, merre jár... Jobban leköti figyelmem az ellen, kik dühös léptekkel rontanak ránk, igazságtalanul oszlatva el létszámukat kettőnk közt. Az, aki nem esik áldozatául Loki aljas támadásainak, főként Odin másik fiának ront neki - panaszkodhatnék e méltatlan és diszkriminatív bánásmódról, de az a néhány tag, ki nekem ront, igazából bemelegítésnek bőven elég. Ügyesen félreugrom az egyik csapása elől, hogy oldalról hasítsam végig pengémmel, majd könyökömet hátrarántva torkon csapom a mögém lopódzót.
- Pontosan ezért vagyok hódolótok! - lendítem meg kardom színpadiasan Sif felé a megjegyzése hallatán, azt a pillanatnyi szünetet kihasználva, míg talpon maradt ellenfeleim ismét közel férkőznek hozzám. Kardjaimat x-et formálva rántom magam elé, felfogva egy súlyosabb csapást. Érzem, hogy talpam megsüllyed, hátrébb csúszik a jégen, de megtartom magam, visszalökve hasítom ketté. Elégedett szusszanásra jut csak időm, mely során sikerül felmérnem ellenfeleink nagyzólagos mennyiségét. Kissé elbizonytalanít létszámfölényük.
- Annyian vannak, mint a... - kezdenék bele, de hirtelen elhallgatok, egyrészt mert fogalmam sincs, milyen hasonlattal kéne folytatnom, másrészt mert oldalról egy sötét árny ismét nekem ront. - Hangyák! Nagy, dühös, fagyos hangyák! - kiáltom végül két csattanás közt, amint eszembe jutott valami jó példa. Izmaim máris kellemesen izzanak a harc hevétől, csak a felkaromon sikerül egy óvatlan pillanatban vágást ejteni. Úgy látom, a haderő jelentős része Thor köré összpontosul, ezért igyekszem távolabb jutni az epicentrumtól, Sif mögé, hogy hátunk szinte összeérjen, nem akadályozva, de védve egymás vakfoltjait.
- Nem óhajtok panaszkodni, de elfogynak ezek valaha? - kapok levegő után, amint újabbat küldtem padlóra, s kissé nagyobbat kell szusszannom, hogy kapkodó tüdőmet elegendő levegővel tölthessem fel. Úgy tűnik, bármennyit is ölünk meg, nem akarnak elfogyni. Mindegy, mennyire erős egy harcos, idővel még a legyőzhetetlenek is kimerülnek...
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
291
∆ Tartózkodási hely :
somewhere in the shadows



Tárgy: Re: do you think it's still a good idea? Csüt. 14 Dec. 2017, 19:24




- Úgy érzem te sem beszélgetni jöttél ide, Bátyám! – vontam meg a vállam, ahogy egy halovány mosoly költözött a szám szegletébe. Kár lenne tagadnia azt, hogy már idejövetelünk előtt is azt reméltem, hogy összecsapásra kerül majd a sor. Minden bizonnyal Atyánk is, ha nem így lett volna, akkor nem is Thor-t küldi ide. A bátyám nem éppen az a … szavak embere típus.
Kihúzom magam, a kezembe ügyébe véve a tőreimet, mikor feltűnik az ellenség a láthatáron. Odin nem gondolta át eléggé azt, mikor követeket küldött ide. Laufey mindennél jobban gyűlöli Asgard-ot, és … még annál is jobban Odin-t, és a véreit. Alighanem képes lenne fél Jöttunheimet odaadni azért, hogy darabokban küldhesse vissza Thor-t a Mindenek Atyja elé.
- Nem csalás, ha olyat tudok, amit más nem. – mosolyodtam el a bátyám szavait hallva, mielőtt még levágtam volna az első felénk igyekvő jégóriást. Az én eszközeim és lehetőségeim merőben mások, mint Thor-é, vagy a többieké, ugyanakkor nem kevésbé hatékony, habár ezt aligha ismernék el szívesen.
Mielőtt még elérne minket a jégóriások hada, négy velem teljesen azonos alak lép ki a sziluettemből és veszi fel a harcot a ránk törő szörnyekkel. Könnyen lépek el az ütések elől, gyorsabb vagyok, mint, amilyen gyorsan a hatalmas fegyvereiket mozgatni tudnák, így egy-egy jól irányzott szúrással harcképtelenné is tudom tenni az ellenségeim. Fandral-t meghallva pillantottam csak fel, arrébb ugorva egy lecsapó bárd elől. Nem véletlen, hogy a legtöbben Thor-t támadják … közölünk ő a legfontosabb Laufey-nak. A jégóriások nem túl eszesek, de elég sokan vannak ahhoz, hogy előbb-utóbb érvényesüljön a létszámfölényük.
- Thor! – kiáltottam a bátyámnak, a torka felé hajítva a tőreimet a két rám törő óriásnak, majd elfutva mellettük kihúzva onnan azokat egy rántással. – Talán itt lenne az ideje, hogy lecsapjon a vihar! – adtam egy kéretlen tanácsot neki, miközben módszeresen próbáltam magam átvágni a köztünk lévő óriásokon, közelebb férkőzve Thor-hoz, de nem túl sok sikerrel. Minél többen vannak, annál nehezebb az én dolgom is. A végtelenségig nem kerülgethetem őket.

Sif, Thor, Fandral and me

do you think it's still a good idea?

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
428
∆ Tartózkodási hely :
Asgard



Tárgy: Re: do you think it's still a good idea? Hétf. 01 Jan. 2018, 18:26



Boys&Sif
legends never die

Thor válasza megtölti a szívem, arcomon jelét csak íriszeim csillogása árulhatják el, ajkaim mozdulatlanok maradnak - s talán meg is játszom, mennyire nem vonja magára figyelmem, amit mond. Pedig épp ellenkezőleg! Fandral feleletét meghallva elnyílt ajkakkal nevetek bele a fagyba, hogy aztán pörgéssel zárjam a kacajom. Pörgéssel, melynek végén lándzsám hegye az egyik rám törő sziluett gyomrába fúrom élét. Enyhe vicsor arcomon, ami lassan alakul lefojtott nevetésbe, hogy aztán további hófúvás kísérje pörgésem. A párbeszéd, melyek a fiúk folytatnak körülöttem, mintha taszítana magából - erről szó sincs, csak lefoglal a hátuk fedezésre, mert legyen mindhárom a maga kategóriája legjobbja, mind rendelkezik ugyanazzal a hibával: férfiak. És pontosan tudom ennyi év után az oldalukon, hogyha valami nem megy nekik, az-az, hogy a szájuk helyett a kezük járjon.
Bármennyire vagyok gyors és hatékony, mégis meglep, amikor annyi beszéd után Fandral háta az enyémnek csapódik és szinte egymásba idomulva folytatjuk tovább a küzdelmünket. Hallom pihegő hangját, ahogy kapkodó légzését is, bár hangtalannak hisszük, a fagyba fújt sóhaja látható felhőként árulkodik róla, bajtársam fárad. Ahogy magam is. Bár a legtöbb ellen Thor köré gyűlik, jut belőlük bőven mindannyiunknak.
- Vágd le a királyuk fejét... – féloldalt, vállam fölött adom tanácsom szőke fivéremnek, hogy aztán közvetlen mellette pördülve a látóteréből (valószínűleg) kieső támadóját szúrjam torkán, megvédve vele őt. - Szundizol? – ejtek egy kacér mosolyt Fandral felé, majd fejem Loki hangjának irányába kapom, mikor fivére után üvölt. Azt hinném, - szívem szorulván- hogy történt hercegünkkel valami, de szerencsére csak a jó tanács, mi Loki hangján szárnyra kél. A csatakiáltások, az éles koppanások között időnként nehéz megállapítani, hogy egy sikoly miért indul útjának. S, ha Thor nevét hallom, úgy ezerszer törik össze szívem, feltételezvén a legrosszabbat...
- Gyere! – hívom magamhoz vívónkat, hogyha Thor megfogadná testvére tanácsát, akkor ne legyünk láb alatt, inkább szélen. Két oldalról bevehetjük az újabb érkező 4-5 fős csoportot. - Fedezz! – mosolygok rá fültől-fülig érő görbével Fandralra, hogy aztán elrugaszkodva a talajtól, pontosan az új csapat közepébe csapódhassak, féltérdre. Ha szemeik rám szegeződnek, úgy tudom, hogy én jövök! Próbálom mindannyiukkal felvenni a harcot, persze jelentősen könnyebb dolgom van, ha a drága szöszi velem tart...



Uraim!  szuperhős  || dallam ||
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
72



Tárgy: Re: do you think it's still a good idea? Vas. 18 Feb. 2018, 23:18



Nobody's hero

Once upon a time, I had a heart...
Kedvem lenne dalra fakadni, ahogy csatába rohanunk, mert itt már diplomatikus beszélgetés nem lesz, ezt nem nehéz kikövetkeztetni.  Csalódott is lennék ha nem fordult volna a helyzet olyanra, ami igen is kedvemre van. Jégóriások hada, én és a barátaim. Hát mi mást kívánhat még az ember, ennél szebbet? Ugye, hogy nem!
Küzdelembe vetem magam, és csak jót nevetek a barátaim szavaira, amikkel a hangulatot fokozzák.
- Tény és való öcsém, mindig is csodáltuk az eszedet - hiszen nem veszem magamra a sztereotípiát. Én az erő vagyok, ő az ész néha mert én hevesen kezelem a problémákat. Fandral kijelentésére felnevetek.
- Dühös fagyhangyák, és mi vagyunk a csizmatalp ami rájuk tapos - jelentem ki, és szavaim nyomatékosítva meg is küldöm egy alapos örvénnyel őket. Hadd fogyjanak, nem kár értük. Előre nyomulok hogy utat vágjak a jégóriások között, és a harci pörölyöm csak úgy repked össze vissza, nem kímélve senkit aki elé kerül, és igyekszem a barátaim közelében maradni hogy védeni tudjam őket, és fedezzük egymást.
- Igen, szerintem is itt az ideje! - lendítem meg a Mjölnirt párszor hogy vihart és villámcsapásokat generáljak és a fegyveren keresztül egyetlen égi jelenségként csapjak le a jégóriások közé, nem is egyet a pokolra küldve ezzel. Nem hagyom magam, és mindenkit félreállítok ahogy céltudatosan haladok a király felé.
- Told elő a képed Laffey! Vagy talán félsz tőlünk! - kiabálok ahogy tovább aprítom az ellenséget de már bosszantanak ezek a csip csup katonák, nekem valami szívósabb kell, egy erősebb ellenfél, aki nem rogyik meg az első csapásom után.


••
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
27
∆ Tartózkodási hely :
• i'm not sure anymore



Tárgy: Re: do you think it's still a good idea? Pént. 30 Márc. 2018, 01:13



Big Hero 4
Let's have some fun, ladies and gentlemen!

Mindegy, milyen ádáz harcot vívsz éppen, ha egy általad kevésbé szívlelt, ám ettől függetlenül azért persze nagyra tartott alakból hirtelen öt is megjelenik a látótered sarkában, az rögtön arra késztet, hogy miután messzire rúgtad magadtól az ellenfeled, megállj a percnek egy sebes töredékére és elszörnyülködj a látványon. Loki duplikációs trükkje határozottan nem tartozik a kedvenceim közé, és ahogy így nézegetem ő(ke)t a harc hevében, magányosan álldogálva, akaratlanul is megakad a tekintetem Sifen. Fintorgok.
- Odin nevére, egy is sok belőle, nem? - bökök pengémmel a zöld sziluett felé, ám mielőtt meghallgathatnám harcostársnőnk válaszát, kénytelen vagyok figyelmem ismét a nekem ugró ellennek szentelni, elszakítva pillantásom Siftől, egészen addig folytatva magányos küzdelmem, míg hátunk egymásnak nem verődik.
- Mi sem könnyebb annál! Összetévesztesz egy fokkal asgardibb barátunkkal - bökök fejemmel egy random irányba, melyben Thort sejtem. Igazából fogalmam sincs, hol jár és mit csinál, mert az ellen olyan hévvel és mennyiséggel tör ránk, hogy eszemben sincs a szőke sziluettet lesni. Ellenben a körülöttem lebegő, éjszín fürtök tulajdonosát annál inkább, hisz egymás holtpontját fedezve harcolunk.
Thor természetesen megfogadja Loki tanácsát, Sif invitálására így csak hangosan és fájdalmasan felsóhajtok, mint mindig, amikor tudom, hogy valami rosszul fog elsülni. Márpedig a káosz legyűrése káosszal minden, csak nem letisztult, ahogy én szeretem.
- Remek... - dörmögöm az orrom alatt, de azért követem a nőt oldalvédnek, hogy elébe menjünk azon szerencsés? jégóriásoknak, akik túlélték a villámisten csapását. Sif hősiesen ront a közepükbe, én pedig mögötte maradok, hogy kérésének eleget téve aprítsam azokat, akik átjutnak gyilkos csapásain.
Ekkor érzem meg a szúró fájdalmat, apró és jéghideg, ám elég mély ahhoz, hogy csontjaim közt vibráljon. Ahogy a jégdarab kiszakad húsomból, önnön vérem pillantom meg tükröződni rajta. Tenyerem vakon szorítom a fájdalom helyére, hogy aztán bőrömön ellenőrizhessem a vér mennyiségét. Elenyésző, tartásom is csak néhány pillanatig koordinálatlan, míg egyensúlyom keresve megszédelgek.
- Sosem lennék ellene egy jó harcnak... - kezdek bele, épebb oldalamra fogva át a kardot, hogy félbeapríthassak egy körülöttem gomolygó ellent. Megjegyzésem sejteti, hogy lesz folytatása, melyet már ordítok, hogy egész biztosan Thor is meghallhassa. - De nem kéne megfontolni a visszavonulást? Nem igazán akarnak tárgyalni velünk, a fenébe is!
Semmi értelme sokáig időzni itt. Az kéne még, hogy Thor tényleg kihívja Laufey-t, akkor aztán a meneküléssel sem kéne bajlódnunk. Majd valahogy visszaszállítanák a darabjainkat, vagy esetleg az örök jég birodalmában hagynák sínylődni az idők végezetéig... Egyik sem túl dicső kilátás.
- Hopp! - ugrok Sif mögé, felnyársalva kardomra egy jégóriást, aki hátulról próbált lecsapni az amazonra. - Csak óvatosan, kedves - susogom, ám szabad kezem vérző oldalamra kell szorítanom, hogy elég erőt gyűjthessek a fájdalom legyűrésére, ahogy kirántom a lényből a kardom. Halk szisszenésbe torzuló vonásaim így sem sikerül teljesen kendőznöm.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
291
∆ Tartózkodási hely :
somewhere in the shadows



Tárgy: Re: do you think it's still a good idea? Kedd 17 Ápr. 2018, 21:47




Mindenki úgy harcol, ahogy a legjobban tud. Gyerekként megpróbáltak rávenni arra, hogy olyan legyek, mint mindenki más. Éppen ezért gyengébb is voltam, mint mindenki más, céltáblává váltam, és míg Thor sütkérezett már akkor is az elismerésben, nekem nem maradt más, csak az egyre nagyobb árnyéka. A mellőzöttség pedig eleinte zavart, később viszont rájöttem, hogyan is fordíthatnám ezt a hasznomra. Frigga tanított mindenre, amit tudok, később pedig továbbképeztem magam, tiltott tudást szívtam magamba, mindent akartam, és … meg is szereztem. Ez az előnye annak, ha láthatatlan az ember, nem figyelnek oda rá, én pedig ezt… kihasználtam. Az asgardiak nagyrésze karddal, baltával, fejszével harcol, én nekem egyik se túl praktikus, a tőr sokkal inkább a kezembe áll, gyors, egyszerű, végzetes. Ha pedig még több van belőlem, úgy … ez hatványozottan igaz. Pontosan szúrásokkal vetek véget a jégóriások életének, a torkukat és a szívüket célzom, majd pedig a kezembe idézett hegyes jégcsapot a mellkasába hajítom annak a szörnynek, aki rájött, hogy melyik énemet kell rohamoznia, hogy megölhessen. Mielőtt azonban kettőt léphetne, a földbe szegezi a mellkasát átszúró jégcsap.
Jobb, ha hátrálunk. – jegyzem meg, de Sif-ék felé pillantva látom, hogy nélkülem is megtették már ezt. Thor nem éppen az odafigyeléséről híres, mikor arról van szó, hogy az erejét fitogtassa, úgyhogy … minél távolabb lenni a biztonságosabb tőle ilyenkor, éppen ezért egyből hátrálok is, amint elkezdi pörgetni a Mjölnir-t, de még így is érzem, ahogy beleremeg a föld, ahogy lecsap azzal.
- Ismered Thor álláspontját a visszavonulásról! – felelem a csata hevében Fandral-nak, miközben a jégóriások közt lavírozok, próbálva előnyömre kovácsolni a gyorsaságom, viszont a túlerő végül is … túlerő. A lépteim nekem is egyre nehezebbek, lassabbak, érzem, ahogy egyre közelebb vannak hozzám az ellenség fegyverei, miközben én inkább egyre távolabb szúrok, semmint közelebb. – Azt hiszem ezzel eldőlt. – teszem hozzá bosszúsan, mikor Thor Laufey-t emlegíti. Az hiányzik még, hogy a Jégóriások királya is úgy döntsön, hogy harcba száll az egyre inkább fáradt asgardiakkal. Nem túl kedvező helyzet ez nekünk.
- Sif! Talán nem ártana beszélned vele! – pillantok a nő felé, miközben a földön bukfencezve egyet kerülök hozzájuk közelebb. Közülünk Thor talán ráhallgatna legelőször, az idő pedig inkább ellenünk, semmit mellettünk dolgozik, szükség lenne egy … vésztervre, azon kívül, hogy szembeszállunk egy bolygónyi Jégóriással.
- Legalább lesz néhány új történeted. – szólok Fandral felé, mikor megpillantom, ahogy az oldalát markolássza. Hallottam már őt a sebhelyei történetével dicsekedni, aligha van ellenére, hogy szerezzen néhány újabbat. – De ahhoz életben is kell maradnod …   teszem aztán hozzá mosolyogva, egyre reménytelenebbül próbálva távol tartani az ellenséget. Ha most itt meghalunk, a történetünket is a sírunkba visszük magunkkal.

Sif, Thor, Fandral and me

do you think it's still a good idea?

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
428
∆ Tartózkodási hely :
Asgard



Tárgy: Re: do you think it's still a good idea? Hétf. 30 Ápr. 2018, 22:22



Boys&Sif
legends never die

A csata hevében a szívem feszül. Igyekszem hatékony és elég gyors lenni ahhoz, hogy ne sebezzenek rajtam a hűvös ellenek. Tekintetem megakad Loki trükkjén, de nincs túl sok időm azzal foglalkozni, hogy mit csinálnak a többiek, mert magam is meg kell küzdjek néhány fickóval. Fandral grimaszát még így is elkapom, s szemeim forgatva somolyogva küzdök tovább, amikor szavait felém intézi.
- Jelen helyzetben azt hiszem minél több ... – döfök bele az egyik óriás mellkasába mélyen és erősen. - ... annál jobb. – vonok vállat felé, bár arcomról szőke fivérem leolvashatja, hogy igazából nem rajongok a gondolatáért, hogy Lokiból sok legyen, de azt hiszem most szükségünk van rá. Kevesen vagyunk. És nem úgy tűnik, hogy nyerésre állunk. Addig egymagam aprítom az ellent, amíg Fandral hátával találkozik enyém.
Hívom oldalfelemnek a vívónkat, s együtt hatékonyak is vagyunk. Legalábbis egy darabig, amíg meg nem sérül. Felszisszenve kerülgetem Fandralt. Látom, hogyan fog szerzett sebére és ebből tudom, hogy fájdalmai vannak. Ráadásul kiáltása el kellene érje Thort, aki bőszen még mindig faltörő kost látszik. Loki szavaira oldalra húzom a szám, ám nem tudok reagálni, mert figyelmem magára vonja, hogyan siet megmentésemre Fandral.
- Ezt jelenti... a "fedezz". – somolyogva nézek a szőkére, közben aggodalmas fejbiccentéssel tudtára adva, hogy mellette maradok. Legalábbis maradnék, csakhogy Loki ezt másképpen gondolja.
- Pont rám nem fog hallgatni. – sóhajtok fel, ahogy Loki háta mögé hajítom dárdámat. A fegyverem az egyik jeges fejébe fúródik, hogy aztán hanyatt vágódjon. Lendületesen mozdulok, hogy felkapva a fegyvert, Thor után vessen magam. Bele a közepébe. - Mekkora ostobaság, sose hallgat rám... – motyogom futás közben. Igyekszem aprítani az ellent köztem és Thor között. Nem is lassítok le, amíg el nem érhetem őt. Eltelhet egy perc is, mire befutok és pontosan elé és a vágyott célja elé vágódok.
- Thor. – húzom ki magam, hogy aztán elé lépve a fejem nemlegesen csóválja jelezzem rögvest, hogy mondandóm nem lesz tetszésére. - Túlerőben vannak, Fandral megsérült, nem fognak tárgyalni. Tűnjünk el innen, kérlek! – nincs sok időnk csak úgy ácsorogni, mert támadnak ránk, így hát Thor közvetlen közelében ragadva próbálok a segítségére lenni. Ő és a pörölye persze javarészt elintéznek mindent, de ami megmarad, az... nos, az enyém! - Ne feledd el, hogy nem mindenkinek van szuper kalapácsa! – motyogom, miközben türelmetlenül révedek rá egy-egy rövid közelharc között. Szemeim persze másik két társam is keresik, de oda koncentrálok, ahol vagyok.


Uraim!  szuperhős  || dallam ||
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
72



Tárgy: Re: do you think it's still a good idea? Szer. 23 Május 2018, 12:25



Nobody's hero

Once upon a time, I had a heart...
Valahogy Jöttünheim nem épp a legotthonosabb terep és még hideg is. Nagyon hideg, de hát a jégóriásoknak ez a legjobb klíma, nekem meg oly mindegy hiszen amíg mozgásban vagyok, nem fázok meg. Na, nem mintha erre amúgy képes lennék, mert nem vagyok betegeskedő alkat.
Körbevesznek az óriások, de nem riadok meg tőlük, nem én! Szaporán forgatom a harci kalapácsom, és vihart idézek ide a semmiből hogy elsöpörjem őket.
- Egyben vagytok még? - ordítok a harc hevében, hogy hallja a szavam Fandral és Sif is. Lokit nem féltem, van elég trükkje hogy megússza ép bőrrel az egész kirándulást, ahogy mindig is.
- Hát ez nem néz ki jól... - pillantok egy extra nagy dögre, ahogy felém csörtet, mint valami rinocérosz féle. Megpörgetem a fegyverem és teli erőből nekihajítom, de mintha meg se érezné. azt hiszem, most van baj. Métereket repülök hátra a fenevad rohamán, és felállva megrázom magam. Dühödt csatakiáltással vetem rá magam, és alig hallom meg a társaimat.
- Menjetek! Vonuljatok fedezékbe, én feltartom ezt az izét! - kiáltom feléjük, mert nem lenne jó ha bármelyikük is meghalna, vagy más baja esne. Loki is ott van ak özelükbe, majd ő fedezi őket.
- Loki! Fedezd őket! - kiáltom/kérem és közelharcba keveredek egy csoportnyi ellennel. Nem lesz ez így jó. Villámzáport zúdítok a nyakukba, de ki kellene innen jutnunk valahogy. Talán igaza lehet Sifnek. Nem kellene erőltetni a harcot.
Valahol sérti a büszkeségem hogyfel kell adnom, de abban igaza van hogy nem meghalni jöttünk.
- Heimdall! Heimdall, nyisd meg a bifrösztöt! - kiabálom az ég felé, és nagyon remélem hogy borostyánszemű barátunk figyel minket és kimenekít a szorult helyzetből. Addig viszont futunk és védekezünk. Még így is sokszor küldöm nekik a Mjölnirt és látom hogy esnek el tőle, de mintha mindig újak jönnének a helyükre, ami kicsit sem tetszik.


••
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Ajánlott tartalom
↷ i still believe in heroes





Tárgy: Re: do you think it's still a good idea?

Vissza az elejére Go down

do you think it's still a good idea?

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 1 oldal

Similar topics

-
» Algernon & Gwen – Good luck

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Infinity Marvel :: Univerzum - Játéktér :: Világûr :: Kilenc birodalom :: Jotunheim-