» Üdvözlünk az Infinity Marvel frpg oldalán «
légy, aki lenni akarsz a marvel végtelen világában
Lépj be közénk
ne rejsd el magad

Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatdoboz
oszd meg velünk titkaidat

Itt tartózkodók
ki jár erre?

Jelenleg 8 felhasználó van itt :: 2 regisztrált, 0 rejtett és 6 vendég :: 1 Bot



A legtöbb felhasználó (71 fő) Hétf. 29 Május 2017, 19:54-kor volt itt.
Utolsó posztok
érkezett válaszod?


Share|

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
13
∆ Tartózkodási hely :
Eyla mellett~



Tárgy: Narsil & Valkyrie Vas. 10 Szept. 2017, 20:19

Magabiztosan lépdel a Bifröst felé. Örül, hiszen végre véget ért a kiképzése és így most elmehet körbenézni a kilenc világban, mielőtt végleg letelepedne a valkűrök szigetén. Szépen, gyorsan halad egészen az út végéig. Még soha nem volt sehol Asgardon és a szigeten kivül, ezért most repdesve várja az utazást.

Mikor a Bifrösthöz ér, egyenesen megáll és mosolyogva figyeli Heimdallt, aki kicsit furcsán néz rá, majd megkérdezi, hogy hova szeretne menni. Valkűr egy darabig gondolkodik egy darabig, majd megszólal.
-Hmm...igazából még nem tudom,
hogy hova mennék, csak azt, hogy minnél messzebb
-egy ideig még csak áll és néz, majd elővesz a zsebéből egy régi papírt, amire a világfa van rárajzolva. Vizsgálgatja, ide-oda fordítgatja, de még mindig nincs elképzelése. Majd végül egy klasszikus módszer mellett dönt. Szépen leül és kiteríti a térképet. Kényelembe helyezi magát, kihúzza a hátát, nyújtózkodik egyet és becsukja a szemét. Majd mutatóujjával végigmegy a térképen és random egy helyen megállítja. Kinyítja a szemét és lenéz a rajzra. Az ujja Alfheimnél állt meg.

Felpattan a földről és zsebre rakja a térképet.
-Akkor legyen Alfheim. Heimdall,
légyszíves vigyél oda
-mondja kedvesen, mosolyogva az őrre. Heimdall nem habozik sokáig, megnyitja a Bifröstöt és hirtelen mindenütt villámok kezdenek cikázni, mire a másik pillanatban egy másik helyen találja magát.

Körbenéz és mindenütt fákat és virágokat lát. A levegő friss, élvezi a csendet és a nyugalmat. Lassan előrelép egyet-kettőt, majd elneveti magát és hátradől egyenesen a zsenge fűbe. Felnéz a kék égre és a felhőket vizsgálgatja. Nagyon élvezi az ittlétet, a szabadságot, a nyugalmat.
Egész nap sétált és nézelődött, egészen sötétedésig.

Vacogva indul megy az egyik kitaposott úton, a sötétben botorkálva. Nem gondolta volna, hogy este ilyen hideg lesz. Beburkolózott kék köpenyébe, de még mindig fázik.
-Hahó...valaki...bárki...-kiálltja dideregve, hátha valaki meghallja. Lassan már elkezd fáradni, mikor hirtelen megpillant egy kis házikót, amiben világosság van. Gyorsan odarohan, majd kopogtat az ajtón. Egy darabig vár reménykedve, hogy valaki megszánja és beengedi.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
55
∆ Kor :
601
∆ Tartózkodási hely :
Alfheim



Tárgy: Re: Narsil & Valkyrie Szer. 04 Okt. 2017, 00:22

Szeretek kijönni Alfheim határába és gyönyörködni a kilátásban. Nem utolsó sorban itt egyedül lehetek a gondolataimmal, nem terheli az elmémet és az érzékszerveimet millió beszélgetés, kósza pillantás. Ránézésére olyan vagyok, mint az itteniek és egész jól meg is szoktam a várost, hiszen már hosszú-hosszú ideje itt élek. De tudom, hogy nem ez a hazám. Az már nincs. Elpusztították. Mindennel és mindenkivel együtt, akit valaha szerettem és fontos volt nekem. De velük ellentétben nekem megadatott az újrakezdés lehetősége. Nimellos király kegyességének hála lehetőségem nyílt letelepedni a birodalmának szívében egyetlen általam ismert fajtársam, Brithon társaságában, akinek nem mellesleg az életemet is köszönhetem. Olyan ő nekem, mintha a testvérem lenne, ezt minden túlzás nélkül állíthatom. Egy féltő, óvó báty. A legfőbb bizalmasom, együtt is élünk, de van, mikor előle is szeretnék elvonulni egy kicsit, hogy csak magam legyek. Főleg, hogy van egy dolog, amiben nem teljesen értünk egyet.
Illetve tudom, hogy jót akar nekem, mikor azt mondja, ne használjam az újonnan felfedezett képességemet, mert túl nagy érdeklődésére tarthat számot, ha kitudódik. De nem tudok olykor ellenállni a csábításnak, hiszen a sárkányok lenyűgöző teremtmények! Ma azonban kénytelen vagyok itthon maradni. Brithonnak akadt valami dolga és megkért, vigyázzak a házra. Nem mintha nem mernénk olykor üresen itt hagyni, végül is bízunk az itteniekben, már tudjuk, nem kell félnünk. Igazából csak egy kis takarítás az ok, ami miatt itt időzöm. Ha már ennyit segít nekem, így vigyáz rám, igazán megérdemli, hogy egy tiszta házba térjen haza és esetleg valami meleg élelmet is készítsek neki. Meg persze nyilván azért is szerette volna, hogy itthon maradjak, hogy véletlenül se a sárkányokhoz menjek, ezt tudom. Nem mindig sikerül tiszteletben tartanom a kérését, de igyekszem.
Odakint már besötétedett, én pedig épp a konyhában teszek-veszek, mikor kopogás hallatszik. Összerezzenek meglepetésemben, hisz nem várok látogatót, de természetesen megindulok az ajtó felé. Talán Brithont keresi valaki. Az ajtóban azonban egy ismeretlen nő áll. Még csak nem is elf. Asgardinak tippelném. Elég elveszettnek látszik, de tartok az idegenektől. Mi van, ha csapda? Óvatosnak kell lennem, hisz egyedül vagyok itthon és nem vagyok harcos. Brithon sem az egyébként, de neki ott a képessége...
- Szép estét! Segíthetek esetleg valamiben? - asgardi nyelven szólok hozzá, bízom benne, hogy érti. Egyelőre nem mozdulok el az ajtóból, amit egyébként is csak résnyire nyitottam ki, láthatja rajtam, nincs bennem hajlandóság arra, hogy beengedjem, de legalább már csak az udvariasság miatt is meg kell próbálnom kideríteni, ki ez a nőszemély és mit akarhat éppen tőlem vagy tőlünk. Szó nélkül azért nem akarom rácsapni az ajtót. Pláne, hogy valahogy olyan elveszettnek látszik.


Vakyrie & Narsil

Who are you?

The queen | Bocsi a késésért! |

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
13
∆ Tartózkodási hely :
Eyla mellett~



Tárgy: Re: Narsil & Valkyrie Pént. 13 Okt. 2017, 17:27


Narsil & Valkyrie

Kár volt ilyen felelőtlenül elindulni otthonról. Most itt fagyoskodok egy ismeretlen helyen valahol Alfheimben. Hát, mondhatom szép kis nyaralás. Nem is gondoltam volna, hogy ilyen hideg van itt. Kék köpenyemet magamra terítem, de nem lett jobb a helyzet. Halgathattam volna a többiekre. Ahj, legalább egy kabátot kellett hozhattam volna.

Lassan sétálok egy kitaposott úton. Az út mellett fák állnak, ahonnan furcsa éjjeli neszeket hallani.
~ Vajon vannak itt farkasok? Vagy sárkányok? Nem is gondolok bele, inkább belehúzok.
Szaporázom lépteimet, amikor meglátok egy házikót. Nem várok sokáig, egyből a kunyhó felé veszem az irányt. Mikor odaérek, bekopogok az ajtón és egy fiatal hölgy nyit ajtót, aki nagy meglepődésemre beszél asgardi nyelven.
-Szép estét! Asgardból jöttem, éppen vakáción vagyok, de beesteledett és eléggé fázom. Nem tudna esetleg egy helyet, ahol meghúzhatnám magam?-nézek rá kedvesen, bociszemekkel. Nem szeretnék egyenlőre visszatérni Asgardba, de idekint sem maradhatok. Csak remélni tudom, hogy a hölgy tud nekem segíteni.




Remélem tetszik
••
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
55
∆ Kor :
601
∆ Tartózkodási hely :
Alfheim



Tárgy: Re: Narsil & Valkyrie Szomb. 25 Nov. 2017, 00:23



Valkyrie & Narsil

Nem számítottam látogatóra. Még most sem tudom igazából, minek is köszönhetem ennek a nőnek a váratlan megjelenését. Először arra gondolok, talán nem is engem keres. Végül is nem ismerjük egymást, emlékeim szerint sosem találkoztunk vagy beszéltünk korábban (márpedig az olykor inkább átoknak, mint áldásnak bizonyuló memóriám miatt szinte minden egyes beszélgetésre szó szerint emlékszem, amit az évszázadok alatt folytattam). Brithont sem emlékszem, hogy valaha láttam volna vele, talán említést is tett volna már erről az asgardi hölgyről, ha ismerné és számítana az érkezésére. Talán hozzá jött, mégis ezt gondolom először. Ő azonban úgy tűnik, nem konkrétan minket keres. Nem tudom, mit akarhat tőlünk, miben is lehetnék a segítségére éppen én, de ahogy azt az illem is megkívánja, rögtön efelől érdeklődöm.
Nekünk elfeknek, bár megvan a magunk etikettje, nem kenyerünk a felesleges fecsegés. Tekintetemet végig rá függesztve, figyelmesen hallgatva minden szavát nézek rá.
- Itt meghúzhatja magát egy rövid ideig, ha gondolja. Nem túl nagy az otthonunk, de ma éjszakára talán tudunk szorítani egy kis helyet - bár bizalmatlan vagyok az idegenekkel, tudom, milyen érzés egyedül lenni egy idegen helyen, egy asgardi pedig talán nem lehet ellenség, ezért, ha kissé tétován is, de ellépek az ajtótól és beinvitálom. Nincs szívem csakúgy kicsukni. Brithon is biztosan meg fogja érteni, ha hazajön.
- Fáradjon beljebb, kérem - a hátsó szoba felé vezetem.
- Itt elalhat ma éjszaka, ha megfelel. Kér valamit inni esetleg? - nézek rá kérdőn.
- A nevét lenne kedves elárulni?- még ennyi kérdés intézek hozzá, mikor a hátsó szoba ajtajához érünk. Ennyi formalitásra még szükségem van, ezután azonban hagyom, hogy beljebb menjen, ha akar. Nem tudom, van-e még igénye a társaságra, én egyelőre azonban nem tudom, mi többet mondhatnék.



Bocsi a késésért!
••
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
13
∆ Tartózkodási hely :
Eyla mellett~



Tárgy: Re: Narsil & Valkyrie Hétf. 27 Nov. 2017, 19:57


Narsil & Valkyrie

Talán nem volt a legjobb ötlet elhagyni Asgardot minden előkészület nélkül. Gondolhattam volna, hogy ez lesz a vége, hiszen Asgardban is nagyon hidegek az éjszakát, ráadásul a lelkemre kötötték, hogy öltözzek fel melegen, mert Alfheimben az éjszakák nagyon hidegek. Még szerencse, hogy belebotlottam ebbe a kis házba, mert különben biztosan megfagynék odakint.
-Nagyon köszönöm, igazán kedves-mondom hálásan mosolyogva, miközben beljebb lépek az ajtón. Miután belépek, megállok egy pillanatra és megvárom, hogy a kedves hölgy elinduljon befelé, majd kissé tétován, de követem. Hozzánk, Asgardba nem szoktak látogatók jönni, de ha jönnek is, akkor általában a palotában szoktak meghálni, ahova csak ritkán teszem be a lábam. Időm nagy részét a valkűrök szigetén szoktam tölteni, amit senki sem ismer, hiszen a Mindenek Atyja gondoskodott róla, hogy senki se találja meg. Csak a valkűrök és Odin tudja oda az utat. Így legalábbis nekem kevés tapasztalatom van az ilyesmiben. Hamarosan a hátsó szobához érünk, amely remélem otthonosnak ígérkezik.
- Köszönöm, de nem kérek semmit. És még egyszer nagyon köszönöm a vendéglátást-válaszolok kedvesen.
- Persze. A nevem Brunnhilde és a valkűrökhöz tartozom. És Önt hogy hívják, ha szabad megkérdeznem.?
Nem sokan ismerik a nevem, általában nem is szoktak a nevemen szólítani. Csak annyit jegyeznek meg, hogy valkűr vagyok és kész. Ez pedig nagyon kár, mert ha már az asgardiakat nevükön szólítják, akkor minket miért nem tudnak. De már régóta nem érdekel ez a kérdés, van nagyobb bajom is, minthogy ezen agyaljak.




Remélem tetszik
••
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Sponsored content
↷ i still believe in heroes





Tárgy: Re: Narsil & Valkyrie

Vissza az elejére Go down

Narsil & Valkyrie

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Infinity Marvel :: Univerzum - Játéktér :: Alternatív játékok :: Múlt-