KezdőlapKezdőlap  Legutóbbi képekLegutóbbi képek  KeresésKeresés  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Üdvözlünk az Infinity Marvel frpg oldalán
légy, aki lenni akarsz a marvel végtelen világában
Lépj be közénk
ne rejtsd el magad

Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!

Megosztás
A topik címe: Alfred Gätes

Alfred Gätes

∆ Hozzászólások száma :
27
∆ Kor :
26
∆ Tartózkodási hely :
Cambridge



A poszt írója Alfred Gätes
Elküldésének ideje Hétf. 10 Júl. 2017, 18:58
Ugrás egy másik oldalra

Alfred Gätes

hurrikán




biográfia

becenév » Fred, Hurrikán (csak a Testvériségnek)
születési idő » 1998. 03. 13. (péntek, 15 óra 26 perc)
születési hely » Seattle, Washington, Egyesült Államok
kor » 19 év
play by » Caleb Landry Jones
csoport » Testvériség mutánsai
tartózkodási hely » Cambridge
család » Mi is az a család? Ölelő karok, forró kakaó, meleg kandalló? Vasárnapi ebéd, estimese, túra a hegyekben? Meleg, kötött pulóver? Igen, ezt hívják családnak, mégis.. Az én gyermekkori környezetem ezt képtelen volt megteremteni.
Pénz, elvárások, öröklés, mindennapos veszekedés, nevelőnő, megfelelési kényszer. Ez jellemzi az állítólagos családomat. Külső szemlélőként biztosan azt mondod, hogy milyen jó nekem, elvégre Bill Gates az apám. Ki kell, hogy ábrándítsalak. Egy nagy rakás lócitrom volt a gyermekkorom. Anyámat nem ismerem, állítólag prostituált, apám pedig egyfolytában dolgozik. Mi maradt nekem? A nevelőnő, és a magántanárok, de hozzájuk sem köt semmi, csak a kötelesség. Nincs családom!



jellem és külső »
Réz: A Gates család büszkesége, szégyene és egyetlen örököseként természetesen már születésemkor tudtam, hogy lázadnom kell, így azt a hajszínt választottam magaménak, melyet a réz is kiszemelt sajátjául. Mért pont a rezet? Mert tökéletesen jellemez engem. Szilárd halmazállapotú, s én szilárd elhatározású, irányító ember vagyok fiatal korom ellenére. Patinásodik, ha oxigén éri, ahogyan jelmezt, védőburkot öltök magamra emberek közt. És tudjátok, mért oly jó még a patina? Mert foltokban jelenik meg, s ez szeplőként mutatkozik a vörös fémen.
Képzelj el egy majdnem két méter magas, langaléta, határozott kiállású embert formáló rézszobrot patinaszeplőkkel, zord tekintettel. Ugye, hogy hasonlít!
Nikkel: Halmazállapota egyezik a rézzel, s ez máris túl van magyarázva. Megfoghatatlan színű, csillogóan fémes. S lám! A nikkel is egy kis darabka belőlem. Nem húzok magamnak határvonalakat, nem mondom, hogy eddig, s ne tovább, mert akkor kiszámítható, könnyedén leírható jellem lennék. Nem lehetek ilyen. Nem engedhetem meg magamnak. Sokkal nagyobb zseni vagyok ahhoz, hogy megtorpanjak egy szinten, így mindig haladok tovább, az ismeretlenbe, ezzel is fényesítve, pallérozva elmémet, és bővítve lehetőségeim tárházát. Kedvelem az irodalmat, az informatikát, kertészkedek, s mellette tagja vagyok a Testvériségnek is, ahol mindenzt kamatoztathatom. Ugyanakkor a nikkel csillogása olykor vakít, így van, hogy nem látom a fától az erdőt. Mindenben, s mindenkiben vannak hibák. A nikkelben is, bennem is.
De mire volt jó a fentebb olvasható zavaros, olykor kivehetetlen írásom, melyet eleinte művészien szerettem volna megírni, s végül egy metafora lett arra, miként az ember lassan belebolondul betegessé vált vágyaiba? Arra, hogy végül mindenki megtudhassa, ki is vagyok valójában. Nem réz, nem nikkel. Drótalapanyag vagyok, mely összeköti a zsenialitást, és a bolond idiotizmust. Én vagyok az alpakka. Azonban ez nem ér semmit cink nélkül. Mert a cink adja az igazi fényt és a ridegséget.

képesség »
Repülés: Nem én vagyok az az ember, aki naphosszat repdes a fejed fölött, és azt lesi, mikor történik valami. Talán életemben négyszer repültem összesen, és ebbe a repülőgépes alkalmakat is beleszámoltam. Egyszer, tizenkét évesen már elegem volt az otthoniakból. Kínomban kimentem az udvarra, és a falba vertem a fejemet - apám szerint drága a ház, nem kellene megrongálnom. Már kezdtem feladni a reményt, amikor emelkedni kezdtem, és valami pénzes hapsi házára - dehogy ház, kész villa - estem. Szerencsére nem tört el semmilyen testrészem, és még almalevet is kaptam. Többször nem is próbáltam, és eddig még nem történt olyasmi, ami miatt önkéntelenül felemelkedtem volna.
Kikezdhetetlen logika és villám észjárás: Gyorsan tanulok a fotografikus memóriám miatt, és rendkívül sok információt jegyzek meg nap, mint nap - még ha később nem is lesz szükségem ilyesmire. Ennek köszönhetően gyorsan átlátok helyzeteket, és mester szinten van a problémamegoldó képességem is.
Fotografikus memória: Születésem óta birtoklom ezt az olykor áldott, mégis legtöbbször átkozott képességet. Nem tudok semmit sem elfelejteni. Álmomban mindig visszatérnek a gyerekkori, családi veszekedések, és minden rossz, ami történt velem. Percre pontosan meg tudom mondani, mikor születtem, milyen színű volt anyám szeme, haja. Arra is emlékszem, hogy apám mennyire fintorgott, mikor először a kezébe vett. Nem lehet semmit sem kiverni a fejemből.
Hurrikánlehellet: Ez pontosan az, aminek tűnik. Elég csak egy aprót sóhajtanom, a kigondolt helyen máris meghatározott méretű vihart tudok okozni. Mindez nyolc éves korom óta. Azóta rendszeresen használom, és lassan növekszik a lehetséges hatókör. Immáron száz kilométeres körzetben bárhol kirobbanthatok egy kisebb, vagy egy nagyobb vihart.

előtörténet »
2017. március 13.
Tizenkilenc éves lettem, de nem érzem, hogy bármi is változott volna az életemben. Ez minden egyes születésnapomkor így van, mégis mily csodás az emberi lény, hogy ennek ellenére is fejlődőképes. Például a hatodik születésnapodon sem érzed, hogy sokkal több lettél, mint aki egy nappal előtte voltál, s hét évesen is ugyanez kavarog benned, még megannyi újdonságot tanultál egy év alatt, mint az írás és az olvasás. Nem is vagyok rest hasznosítani ezen tudásomat, mert rég bebizonyosodott már, hogy nem írok oly borzalmas mód, mint kortársaim. Mégis, az igazság az, hogy Goethét olvastam, s a Werther írta levelek megihlettek. Elkezdek hát írni, mintha én is levelet írnék valakinek egy messzi helyre. Rövidesen bizonyára úgyis kiderül, nekem való-e ezen elfoglaltság, s ha igen, akkor érdemes lenne fejleszteni, könyveket kia… Nem, ezen nem gondolkodhatok most. Kérlek, bocsáss meg nekem, hogy ily távoli eseményt bolygattam meg magam előtt, s teelőtted is… Legközelebbi levelemben már rendesen írok. Mesélek benne történeteket, hackertámadásokat, s mindent, mire egy civil ember abszolút nem kíváncsi…


Az asztalra dobom feleslegessé vált golyóstollamat, amit ugyan nem kapcsoltam ki, de mit veszíthetek azzal, ha kiszárad? Úgysem írok többé. Minden hamis, mit papírra vetettem. Az egyik professzorom szerint néha ki kellene írnom magamból a feszültséget, de ugyan, mit tudhat ő rólam? Azt se veszi észre, hogy én tanítom őt. És egyébként sem lehet csak úgy kiírni magadból egy lányt. Egy lányt, akinek csodásak a találmányai. Nem is értem, nekem mért nem jutnak eszembe hasonló kütyük. Pedig a Testvériség tagjainak nagyon sokat tudnék ezzel segíteni, illetve önmagamnak is szereznék egy kis hírnevet. De tényleg kicsit. Megelégszem azzal a morzsával, hogy apámat letaszíthatom sikerei trónjáról, s a sárba tiporhatom. De hjaj, lehetetlen feladatot választottam magamnak, mikor William Gates fiaként láttam meg a napvilágot. Már akkor, itt tudnom kellett volna, hogy bármit teszek, azzal a Gates nevet építem. Érthető, hogy nem akartam tovább Gates maradni. Magával a névvel nincs semmi problémám. Jól hangzik, illik az Alfredhez, de az már fikarcnyit sem tetszik, hogy apámmal egy néven kell osztoznom.. Illetve, csak kellett, mert amint betöltöttem a tizennyolcat, elnémetesítettem a nevem írásmódját. Azonban úgy érzem, sikerült eltérni az eredeti témámtól.
Segítenék a testvériségnek, s magamnak is a találmányokkal. Kutattam kicsit, és megtaláltam a lány jegyzeteit, és mindenféle találmányáról szóló írást. Nem loptam el semmit, de állandó megfigyelés alatt tartom a dokumentumokat, elvégre fő az óvatosság. Nem szabad, hogy elfajuljanak a dolgok, és ez a huszadrangú lány túl sok fegyvert gyárthasson az ellenségnek…
Már megint mért beszélek ennyit? Elmondok mindent laikusoknak, vagy olyan embereknek, akik felhasználják ellenem és a Testvériség ellen a terveimet. Nem véletlen zárkózok el a külvilágtól. Nem véletlenül van tizenhárom lakattal lezárva a szobám ajtaja. Nem véletlenül tettem a helyet hangszigeteltté, és koránt sem a véletlen műve, hogy te, aki most már mindent tudsz, pár percen belül háromszáz méterrel arrébb csapódsz majd a földbe, mikor leejt egy sebesen forgó légtömeg...


Luca » három év » -

Vissza az elejére Go down

Peter Quill

∆ Hozzászólások száma :
1030
∆ Kor :
43
∆ Tartózkodási hely :
next to my a-holes



A poszt írója Peter Quill
Elküldésének ideje Csüt. 27 Júl. 2017, 18:05
Ugrás egy másik oldalra

•• Kedves Alfred! ••

Elfogadva!


Hey!

Üdvözöllek az oldalon!  nagyon boldog
A jellem&külső leírásod nagyon tetszik!! Főként a bevezetések. Annyira szép költőiek, hogy öröm volt olvasni. De tényleg, pedig általában nehezen verekszem át magam ezeken a részeken, de most nagyon élveztem! izgatott
Az utolsó sorokban, -és persze mindvégig éreztem, hogy az olvasóhoz írsz és ezt úgy szeretem- amikor rávezettél, hogy a költőiségednek el kellene érnie valamit, de még sem, mert bolond vagy, ez vagy te, tessék-lássék, ennyi(!!), ott megvettél kilóra! Kész lettem tőled!  izgatott 2
A képességeid nagyon tetszenek, a kibontás, a leírás meg még jobban. Irigyellek. Nekem általában mindent hatszor kell elolvasnom, hogy rögzüljön,.. inkább hétszer. A repülés, mint olyan is, csak kütyükkel megy, vagy ha valamelyik kedves Őrző társam p*csán rúg! Very Happy A sóhajtás meg, bizonyos szituációban azért okozhat kellemetlenséget, ha érted, hogy mire gondolok...  hmm
A történetrész. Imádtam a levelet, annyira imádtam! És utána csak még jobban imádtam a karaktert, ahogy olvastalak tovább. A dallal és a lezáró mondattal együtt, hát csak ismételni tudom magam, -nem túl értelmiséginek tűnve-, hogy imádom!  nyáladzik
Nagyon szépen írsz! Nagyon tetszik a szóhasználatod és a karakter is, akit választottál! Remélem, hogy sokat fogunk még olvasni tőled/rólad! Very Happy
Köszönöm az élményt!
Nem is tartalak fel tovább, irány foglalózni, aztán tessék meghódítani a játékteret!

Vissza az elejére Go down
 

Alfred Gätes

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

 Similar topics

-
» M.I.T. - Diploma osztón a két Zseni - Alfred & Alison Doktor lesz.

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Infinity Marvel :: Elkészült karakterek :: Testvériség mutánsai-