//16+ Csak erős idegzettel //

New York.... Mondhatni a világ közepe, bár én legkevésbé sem szeretem ezt a várost... azt hiszem adott nekem rá elég okot, mondjuk nem is az emlékek miatt jöttem ide. Ma az ok jóval egyszerűbb.

Fura azért, hogy az emberek mennyire szeretnek egy lepusztult városban mutogatni a másikra és bosszút esküdni, persze a kezüket nem akarják bemocskolni, ezért vannak a bérgyilkosok vagy fejvadászok, az olyanok mint én.
A városba már körülbelül egy hete érkeztem, egy hajóval, mint "potyautas". Persze kéz kezet mos alapon volt a dolog, mint mindig. Ha kell a kapitány bármikor visszavisz a távolba, vissza Ázsiába Panamán át.

Szóval mi is az ami miatt én idejöttem? Elmesélem...

Tegnap találkoztam a megbízóval, egy tipikus üzletember akinek beintettek... Király többet kérhetek a melóért....-gondoltam- persze ez nem volt ilyen egyszerű látni is akarta a dolgot...

Hamar megtudtam, hogy nekem kb csak a ravaszt kell meghúznom, ugyanis a kikötőbe megy másnap este...

Így esett meg, hogy a célpontom az a dagadt csávó, aki valami olyanba ütötte azt az óriási orrát amibe nem kellett volna, pont a fegyverem elé sétált.

Este volt, már rég sötét, amikor egy fekete Merci gurult be diszkréten az egyik konténer mögé.
~Nem ez nem a célpont~gondoltam
Elővettem egy cigit, rágyújtottam és támasztottam tovább a fém ládákat...
Nem telt bele tíz percbe sem, amikor egy tipikus "Gazdag vagyok ide lőj" autó futott be egyenesen a kikötői iroda mellé. Én odasétáltam elővettem két fegyverem és szóltam:
-Milyen szép esténk is van uraim- fogtam a pisztolyt a testőrökre, akik hamar kiloccsantották a fejüket a padlóra, arcomon egy gonosz vigyor,  számban a cigi még füstölgött.
Hamar elnyomtam azt, miközben lépkedtem a csávó felé.
-Mi-mit akar tőlem?
-Nem kell félni nagyon, úgyisem tud semmit tenni ez ellen-értem oda közvetlen elé-van egy üzenetem neked. Rossz levesébe köptél, hívnak már odaátról nem hallod?-hajoltam az arcába miközben a fejéhez fogtam a pisztolyt.[nem ezt nem én találtam ki hanem a tag a merciben...] Eközben a fekete kocsi kintebb gurult.
-Nem-nem akartam rosszat, me-mennyit kér többet adok!-
Igen a szokásos sztori... többet kínál, hogy mennyinél azt ő sem tudja...
nem érdekelt a dolog nagyon az a 100 rugó jól fog jönni és a hírnevemet is fent kell tartani.
-Nincs annyid pajti-durrant el a pisztolyom, amitől a csávó feje nagy fröccsenésben tűnt el a nyakáról engem is összekenve...
Szentségeltem is rendesen amíg a merci odaért a borítékot átadni.
-Köszönöm miss, itt a járandósága
Hajoltam be a kocsiba, még véresen, számban már a következő szállal
-Ugyan bármikor keressen fel csávókám, szívesen jövök ilyen pacákokat kilyuggatni- mutattam a hullára magam mögött, miközben a boríték a másik kezembe került.

Az autó ablaka hamar felcsúszott, én eltettem a pénzt ők elmentek. Ennyi az üzlet.
Már számolgattam a pénzemet amikor megláttam egy alakot az egyik lámpa alatt, , lehet látta a dolgot... Nem is haboztam, hűséges Berettámat elő kaptam és irány utána!
Amikor befordultam az egyik sarkon egy lány nézett vissza rám.
-Shit, mit keresel itt szivi? Nem tudod az este nem ilyen kislányoknak való? -mondtam neki, miközben a fegyverem csöve egyenesen rá nézett...
Néztem körbe azért hátha van más féleszű is a környéken.
Ugyanis ilyenkor jön az, hogy hol a barátja... mert őt is el kell intézni meg ilyenek, bár ha elég részeg akkor lehet nem lesz baja....

A Városi létem nem igazán indult jól..de a folytatása sem annyira, amennyire a kis Naplócskámban vezettem gyerekkoromban.

Lassan már több hete itt lakom, és kezdem megszokni ezt a lazának nagyon is mondható életet.
Éjszakánként azért felriadok, mikor rémálmok gyötörnek az érkezésem napjairól, de lassan kezd homályosodni, de nem felejtem el szerintem sohasem..

A szobatársaim sokszor vannak távol a munkájuk miatt, így napokat töltök egymagam a nagy lakásunkban.
Szokásos rutinnal kelek sokszor, és magam szeretem megfőzni az ételt, mit a  Boltban vásárolok.
Néha azért hiányzik az otthoni kert..de többnyire mindent alapanyagot meg tudok szerezni a napi betevőhöz.

A pénz nem okoz gondot..de igyekszem beosztással élni..~ bevallom, nem mindig sikerül..~

Eltelt ez a napom is, ahogy a többi szokott, és kicsit unatkozva, de javarészt kíváncsisággal hajtva, elindultam délután egy shopping-túrára.
A séta elég hosszúra sikeredett, mert elég sok kirakatot és új ruhákat nézegettem.
~..bár tele jó sok holmival a szekrényem, de mindig kell újabb "darab".~

Mikor észrevettem, hogy besötétedett,kissé kapkodva a lábam, indultam hazafelé.
De amikor befordultam volna a ház kapuján..egy fegyver csöve nézett egyenesen a két szemem közé..

Hirtelen azt se tudtam mit tegyek...
~fussak?..vagy meneküljek??...Uram Atyám!!!!~..hirtelen becsuktam a szemem és félve hunyorítottam.
Vártam mi lesz..de aztán megszólaltam...
-Én csak ...itt lakom..-hebegtem halkan, de a kezem és a lábam remegett mint a kocsonya.

Éééés ekkor szólal meg AC/DC-től a Highway to hell című remek sláger. Egészen pontosan a pisztolyos csaj zsebéből (vagy övtáskájából, amelyik van nála), és egyre hangosabban szól. Közben fél perc után becsatlakozik a másik lány telefonja is, de onnan csak a basszus szól. Egyiküknek sem ez volt a csengőhangja, az mindkettőnek tiszta sor.
Mintha a dob egy kicsit cifrább lenne néhány helyen. Lehet, hogy valami feldolgozás? Á nem, ez az eredeti. Persze nyilván digitalizálva. Egy rendes studiófelvétel, maximális minőségben.
Ha felveszik, azért, ha nem, akkor meg kihangosítva szólal meg egy vidám, de kellően eltorzított hang a telefonokból.
- Szevasztok! Nem vagyok én semmi rossznak az elrontója, meg aztán ha valaki vérlevesnek akar az alapanyaga vagy a séfje lenni egy szép nyári este, az ő dolga. De az a helyzet, hogy kelletek nekem. Szóval most inkább kihúznám a csinos hátsótokat a kakiból, ha nem baj. Mind a ketten szemtanúk vagytok, tudniillik. Rebecca, te tudod a legjobban, hogy ez mit jelent.
Autó brummogása hallatszik, ahogy közelít. Sőt, valószínűleg több is.
- Szeretek beszélni, de inkább menjetek el balra a sikátorba, és ott le a csatornába. Nehéz a fedő, de láttam arra egy vasrudat, ami leszedhető a villámhárító aljából a falról. Kicsit rozsdás, de azért jó lesz. És most futás, mert nem mondom meg, hány másodperc múlva lyuggatnak ki titeket!
Hallani, ahogy az előző napi kis esőből hátramaradt pocsolyákba toccsannak az autók kerekei, majd a házak között lefékeznek, valahol a közelben. Cipők kopogása hallatszik a betonon... Lövések is, ha nem sietnek.

Egy kis idő után -kicsit félve- kinyitottam a szemem.
Egy lány állt előttem, akit életemben nem láttam..
De a pisztolya csöve csak nem akart eltávolodni a fejemtől.

-Csak vásárolni voltam...nem tudok semmit!-igyekeztem hallhatóan kiejteni a szavakat, de a rémület eléggé letaglózta a hangomat..persze nem csak azt..

Ahogy peregtek a percek, egyre csak arra gondoltam, hogy ha meghúzza a ravaszt, akkor nekem végem..
De aztán,mintha egy gondviselő kéz, vagyis gondviselő csörgés szakította meg az éppen "búcsúzom a világtól" gondolatmenetemet..

Elég kényelmetlenül éreztem magam, de ha a telefont nem veszem fel, akkor lehet egy "fontos hívás"-t szalasztok el..mivel a Doktori vizsgámra várom az időpontot..

-Bocsáss meg... fel kellene vennem a telefont...nagyon fontos hívást várok...a Doktori vizsgám időpontját....- esdeklő szemekkel nézek a lányra, és csak remélni tudom, hogy megengedi nekem..

~De mintha az övé is csörgött volna!?..~ tűnődöm el, és igyekszem lassú mozdulatokkal előkotorni a zsebemből a mobilomat..

-A tiéd is csörgött...- pillantok felé.

Ha megengedi, akkor felveszem, és meghallgatom a furcsán különös hívást..

Újból a támadómra nézek, és várom mit tesz..
~ de ha igaz amit mondott a telefonáló...akkor jobb lenne mégis hallgatni rá....nem akarom, hogy kicsipkézzék ólommal a bőrömet..meg semmimet se!!!!~

-Én gyorsan mennék innen, ha elengednél....- mondom kissé bátrabbul, de belül csak úgy zakatolt a szívem.

Ez a lány a sötétben, éjjel.... Mi a fenét keres a kikötőben?~ez volt a legnagyobb gondom, mert ahogy arcán a rémületet néztem, tényleg úgy tűnt, hogy csak ide tévedt...
Már majdnem meghúztam a ravaszt amikor a zsebemben a telefonom....
-Mi a franc?- A zenelejátszó kapcsolt volna be? De az szinte lehetetlen....-forogtak a fejemben a gondolatok és eközben a szabad kezemmel nyúltam bele a zsebembe és pillantottam a kijelzőre:

Telefonom írta:

Ismeretlen szám hív

Szisszentem a feliratra, hogy ki a fene hívhat ilyenkor és miért? Minden esetre jobbat nem tudtam tenni felvettem, azért a lányt szemmel tartom közben.
-Ki az? -mordultam rá, de rögtön beszélni kezdtek
Egy fiatal srác hangját hallottam benne, közben messzebbről autók közeledtek, arcomon egyre jobban a kétségbeesés ült ki... Majd ahogy folytatta, úgy tűnt van mit adnia nekem, ha nem is melót, de egy zökkenő mentes kiutat.
-Te szivi, ezt máshol folytatjuk- de nem neeem ússza meg ennyivel, ragadtam meg a kezét és ha ő is engedte rohantunk a kijelölt úton....
~Túl ismerős nekem ez a dolog, mintha valahol láttam volna ilyet és ez nem tetszik...
Egyébként honnan a fenéből tudja a nevemet? Nem lehettem ilyen óvatlan most.....De legalább az utolsó gázsim megvan abból egy jó hónapig kényelmesen elvagyok, úgyhogy akár el is tűnhetnék.... ~hallottam meg a lépéseket~Francba ezek rengetegen vannak...~
Amikor a fedőt megláttam megnyugodtam egy picit, fegyveremet el kellett tennem felfeszíteni a akna fedelet, és utána hamar leugrottam a járatba....

A vasrúddal tényleg fel lehet emelni a fedőt, még ha nem is túl könnyű kimozdítani a helyéről. Hangos csilingelés, ahogy a betonon súrlódás után lekoppan. Lentről persze jó adag bűz meg valami patkánycincogás hallatszik. Nem az a hely, ahová az ember nyaralni vagy szabadidejét eltölteni járna.
- Sietné kéne, csajok! - szól be megint a telefonokból a torzított hang.
Be is fordulnak a sarkon a sötét alakok, akik valószínűleg nem jóakaróik, és ha meglátják valamelyiküket, lőnek. Ha nem, befutnak a sikátorba, és keresni kezdik mindkettőt.
Lent sötét van és bűz. Minden mennyiségben. Mintha halott állatok és jó adag bélsár lenne összekeverve, lehugyozva, aztán érlelve kicsit a napon. Meleg is van, ami nem sokat javít a helyzeten, de legalább nem fáznak, igaz?
Akár fel volt hangosítva a telefonjuk, akár nem, csak rezeg egyet, és mindketten üzenetet kapnak. Egy csatornatérkép, bejelölve a helyük egy itt vagytok nyíllal és egy X-szel, valamint piros vonallal behúzva, hogy merre kéne menni.
- Pszt. Sietni kéne - jegyzi meg idegesítően nyugodt, és amúgy is torzított hangon az illető.
Közben valaki megtalálja a csatornalejárót, és lehuppan a sötétbe. Nemsokára zseblámpák gyulladnak. Ha addig nem haladnak legalább egy fordulót, lövöldözés célpontjai lesznek.

Lent vagyunk a csatornában, a kellemes vér szagú és oly kellemesen meleg csatornában, döglött patkány a bal lábamnál, amit elrugok és nagy csobbanással jelzi érkeztét, majd elindulok egy két lépést, hogy a hercegnő is leférjen a bűzlő lyukba... Majd rezzen egyet a telefonom... egy kép érkezett...

Hamar rápillantok a vicces kis képecskére, amit kb bármelyik idióta is megértett volna, az "erre menj és nem halsz meg" csíkkal, ez így túlon túl unalmas lett volna, így a bályos balerinát előre engedve vártam az érkezőket az egyik sarok mögül, mert tudtam, hogy értünk jönnek, így tuti lemásznak ide.
~Hehe gyertek csak ti féleszű kutyák!~ gondoltam magamban, elővéve két hűséges pisztolyom.
Majd ahogy gondoltam a sok idióta elindult lefelé...
-Dögöljetek meg büdös kutyák!-ordítottam el magam az első tiszta célpontot meglátva és azonnal le is durrantottam aki csattant is rendesen a padlón, majd még pár társára is tüzet nyitva akartam elérni, hogy meggondolják kétszer is, hogy utánam jöjjenek.
Durrantak a lövések sorra és a nemrég még oly csendes és förtelmes csatorna kezdett vérben ázni....
Nem tudtam, hányan vannak még, de azt igen, hogy a sok sok üldözőből minnél több itt fog ragadni egy ideig az biztos...
A hercegnő remélem már jó úton jár és felfedezi a terepet előttem...

Igen-igen tudom nincs végtelen lőszerem, akkora szerencsém nincs, de azért hoztam ám bőven
Ja majdnem elfelejtettem a nagy harcihévben, hogy majd én is megyek az úton amikor úgy tűnik gáz van

Mire észbe kaptam, már rohantunk is valami csatorna felé.

-Ez most komoly???-súgtam oda a lánynak, aki egy pillanat alatt el is tűnt a sötétlő lyukban..

-Ide akarunk lemenni??- néztem egy pillanatra bele, de aztán a közeli rémisztő hangok és pisztolylövések mégis meggyőztek, hogy ugorjak utána..

Mikor sikerült valahogy lemásznom a csúszós és bűzős förmedvénybe, egy másodperc alatt a gyomrom is megtekerődzött.

-Fúúújjjj....itt egy csomó ragály van!..meg nagyra nőtt rágcsálók!!!- igyekeztem nem hangosan sikítani, mert ahogy hallom, mögöttünk járnak azok a fickók is..

~Kik azok?..már megint belecsöppentem valamibe!!..én csak egy pár cipőért mentem a boltba..és most meg itt vagyok...hol is??~

-Az új cipőm!!-néztem a lányra, miután maga elé terelt.
Lenéztem a lábam elé, nehogy rálépjek valami ocsmányságra...de aztán az újdonsült szerzeményemre pillantottam..
~a drága új sportcipőm úgy néz már ki, mintha egy menedékhelyről turiztam volna..~

-Kik ezek akik lőnek ránk?- próbáltam valamit megtudni a lánytól, de nem nagyon felelt nekem.

Lassan haladtam csendbe előre, figyelve a lépéseimre..bár azt se tudom hova megyünk...

~még szerencse, hogy a táskám nálam van még..abba van lámpa..is..~mosolyogtam magam elé kínomban..

Az első, aki megpróbál lemászni, jól megjárja. Vagyis inkább többet nem jár már sehol. Szépen lepottyan, miután a bordái közé csapódik egy golyó. Csattan a földön, mire fent nagy csend lesz. Láthatóan nem hülyék az üldözők, vagy legalább most már próbálnak nem hülyék lenni. Megy a mérges, erőltetett susmus valami Johnnyról, akit eltaláltak, meg hogy szedjétek szét a ribancokat, aztán érkezik egy kellemetlen meglepetés. Valaki belógat egy géppisztolyt, és kaszálni kezd vele vaktában. Ez csak azért baj, mert hát lőfegyver, gyorsan röpködnek a golyók, és fáj a találat. Szóval az egyik beszór, aztán egy másik is, és hát nincs túl sok fedezék a futáson kívül...

Azért egy darabig még csak lövöldöznek lefelé, mire valaki le meri dugni a képét az előzőek után, szóval van ideje Rebeccának is a másik lány után szaladni.

A szag nem lesz jobb, de legalább haladnak. Átmennek egy zsilipen. Vagyis rájönnek, hogy zsilip, amikor lecsukódik mögöttük. Valami automatika lehet, ami eltereli a mocskot másfele, ha egy csatorna megtelt. Most ezt arrafelé tereli, amerre az üldözőik vannak. Lehet akár véletlen is.

Követve a piros csíkot - elhúzva a csíkot, hehe - egy csatornafedélhez jutnak megint. Lentről a létráról is elég nehéz felnyomni, de ha ügyesek, és ketten próbálkoznak, fel tudják nyitni. Egy motel parkolójába érnek. Az a tipikus, lerobbant, útszéli motel. Foghíjas recepcióssal, aki mindig morog. Kivéve, ha jó nőket lát.
- Ti vagytok a kurva meg a csöves, ugye? Mennyi a tarifa? - kérdezi, az utóbbit egy kis csajozós szemöldökhúzogatással egybekötve - Itt a kulcsotok meg a levél - tol eléjük egy borítékot és egy karikát két kulccsal - Hetes szoba az első emeleten. A tévé szarakodik egy kicsit, de ha unatkoztok, csak szóljatok - kacsint még hozzá és megtörli a szája szélét.

A mocsoktól alig tudtam lépni, és az sem könnyítette meg a dolgom, hogy azt sem tudtam merre is kellene menni..

A lány csak lőtte azokat az alakokat, és én csak a fejemet behúzva rohantam előre.
Aztán egy hatalmas durranás rázta meg a csatornát, amiben csak úgy záporoztak a lövedékek..valami nagy fegyverrel csinálhatták, mert milliónyi golyó süvített el a testünk mellett.

Még jobban lehúzódtam, ahogy a lánytól láttam.De amint elértük a járat fordulóját, a rémületem fokozódott..

Egy nagy zsilipen át vezetett a kifelé vezető utunk..visszanézni sem mertem,csak rohantam tovább.
Bezáródott mögöttünk, és riadtan kapaszkodtam a falba, hogy el ne sodorjon az ár.
Sírva néztem a lányra, akin csak most vettem észre, hogy vérzik...

-jól vagy?...ki kell jutnunk innen!!...segítek, ha akarod..-nyújtottam a kezem felé,ha elfogadja.
-...csak segíteni akarok..szorítsd rá a kezed..

Lassan haladtam tovább, mert nem tudtam, hogy pontosan hová is kellene jutnunk, de abban biztos vagyok, hogy ha nem találjuk meg a felszínre vezető utat, akkor nagy eséllyel ránk találnak..és fuccs az életünknek..vagy legalábbis az enyémnek biztos.

Hamarosan egy szervizlépcsőt pillantok meg, ami talán kijuttat a levegőre.
*Felmászok rá, és nézem,hogy a lány követ e engem..

~Biztos fájdalmai vannak..és nem tudom , hogy segítsek neki..mert az hót ziher, hogy én egyedül nem jutok ki..csakis vele!..de nem is hagynám magára!..bárki is ez a lány..~

Nagy levegőt vettem,és tolni kezdtem a fedelet.
Aztán valahogy elmozdult végre..és csak a könnyeimmel küszködve a kimerültségtől, igyekeztem kimászni onnan.

Kidugtam a fejem, hátha látok valamit, és meglepetésemre autók sorakoztak egy ócska, piszkos falú Motel mellett.

Végül kikászálódtam a csatornatető alól, és néztem a lányra.
-Mindjárt kint vagyunk..de mi ez a hely?Te tudod?- térdeltem le a talajra, hogy egy kis levegőt kapjak, de aztán körbenéztem,nehogy meglásson valaki..

A Motel nemcsak kívül volt lepukkant, hanem belülről is..
A pulthoz érve, kicsit megigazítottam a ruhám és a hajam, hogy mégse egy menekült benyomását keltsem, bár ahogy kinéztünk szerintem, sok szappan és víz segítene csak rajtunk...

-Jó estét, uram...-kezdtem bele, mikor a torkomra fagyott a szó is a látványtól, de nem különben a mondatától.
...és mielőtt elérkeztem volna ahhoz, hogy "szobát szeretnénk kérni"..meg is előzött a bűzös leheletével és a mocskos szájával..

-...Hogy mondja??...tessssséééék?-ámultam egy nagyot ,és a lányra néztem..

Aztán egy borítékot és egy kulcscsomót rakott elénk a pultra.

Én csak néztem a holmit, és nem értettem..
~ egyenesen be tudtam volna húzni ennek a nyálcsorgató rettenetnek..aki a higiéniát nemhogy nem ismeri...de nem is próbálkozott sohasem fürdeni..és ráadásként valami útszéli repedtsarkú csövesnek néz minket!!..ez mindennek a teteje!!!~

Igyekeztem visszafogni magam, mert a lánynak a sebe biztosan fájt, de ha ad ez a retkes pasas egy szobát, akkor segíteni tudok rajta..még a végén elvérezhet..

~Nem tudom ki ez a lány..de odalent a sikátorban megmentett, bár lehet akaratán kívül.....de hálával tartozom neki.
....meg aztán ha zuhanyozhatnék végre, az lenne a legnagyobb kívánságom.. ..és talán leülve picit átgondolni mi is történt most hirtelen..
De ezt a Férget biztos nem hagyom ki majd a megjegyzéséért a "törődésemből", mikor elhagyjuk ezt a helyet..!~

Tanácstalanul toporogtam, mert nem tudom mit tesz a lány..
De ha úgy dönt,hogy elveszi a pultról a tárgyakat, akkor vele tartok..

Hehe ostobák.... Azt hiszik csakúgy lelőhetnek?!-kezdtem el rohanni.... a sarkon túl, na oda aztán szórhatják a golyókat...

A fekáliás padló nem csak kellemes és tocsogós hangot ad a csizmám talpa alatt, de legalább olyan büdös is... igen ez a csatorna.... Ha ez a lány tudná mi minden van itt nem hiszem sokáig akarna idelent maradni, mondjuk én sem akarom túl sokáig itt tölteni az estémet....

-Fene sem tudja kik ezek, de azt hiszem kétszer meggondolják legközelebb ha utánunk jönnek... -mondtam az új koloncomnak a zsilip záródása után- segíteni minek? Ááá ugyan ez csak egy karcolás, éppen hogy súrolt...-néztem a vállamra ami éppen, hogy vérzett...- Tudod azok az M16-sok nagyon jó fegyverek, de mint minden fegyver amivel kaszálva lőnek elképesztően pontatlan- kezdtem el nevetni - Váó ez egy elképesztő este lett

Egészen élvezem az ilyen szituációkat, kár, hogy hamar vége lett, és nem tudtam többet a szarba ejteni....

Kicsit zavart a csend, így inkább megtörtem:
-Nagyjából biztonságban vagyunk, szerintem a dagadt emberei lehetnek, vagy ki tudja... minden esetre jobb ha óvatosak leszünk, úgy hiszem nem adják fel a vadászok ilyen könnyen... -mondtam átszellemült arccal amikor mentem a lány után, egyszer csak elrohant egy feljárathoz és felmászott. Nem tudom mi lelte, de úgy néz ki örül nagyon neki....
-Jójó értem....-mentem utána segíteni, és ketten ahogy kilöktük a fedelet egy motelnál találtuk magunkat

-Nos nem erre számítottam, de csak utánad hercegnő, ja és el ne felejtsem ott egy pók a nyakadon... -mutattam rá kissé gonoszan... tudom rossz vicc, de kíváncsi voltam, hogy reagál rá

Miután a helyzetet kiélveztem egy pick-upnak dőlve, elindultunk befelé, bent pedig kellemes szag fogadott, amit azt hiszem nem kell leírni....

-Hé papa, tudd kivel beszélsz mielőtt megszólalsz! - mentem oda és ragadtam meg a grabancát a sértő szavaira válaszul, majd hirtelen hátra is löktem- Pfüjj legalább néha tartsd vissza a levegőt, ezért meg kössz.- fogtam meg a kulcsot és a levelet, majd a kísérőmmel felmentünk.

Az ajtóban könnyen fordult a kulcs, legalább ennyi megadatott, hogy nem valami kamu hely..... Ahogy beléptünk egy számomra már ismerős látvány fogadott, csak a pár skicc és lyuk hiányzott a falból....
Jah meg a sör és a rum a hűtőből...

Ültem le az egyetlen fotelba, ahol kényelmesen elhelyezkedtem és visszatérve az ügyünkre kezdtem a kezemben forgatni a pisztolyt...
-Hé szivi, hogy hívnak?- vártam meg válaszát, miközben lábamat ráztam és gyújtottam egy szál cigire.

- Engem szólíts Revynek... Nos azt hiszem sok megbeszélni valónk van-pffffff-fújtam ki a füstöt- de előbb ez itt!- tettem el a pisztolyt, mivel szerintem elfutni nem fog előlem.... és ezután nyitottam ki a levelet és a tartalmát rögtön hangosan olvastam fel....

Kedves Rebecca és Caroline!

Először is bocs, hogy ilyen gáz neveken mutattalak be a motelosnak, de így nem fog gyanakodni. Bepasszoltok a többi vendég közé. Max Revy egy kicsit vadabb, mint az átlag, de nem sokkal, hehe. Nem kell aggódni. Ha minden okés, túléltétek a csatornát és meg is léptetek a durranó csúzlis fickók elől. Van egy üveg vodka meg két sör a hűtőben. És egy kicsit lerobbant elsősegély láda. Csak ilyenje volt a portásnak, a semminél egy kicsit jobb.

Egyelőre az üldözőitek miatt nem kell parázni, eláztattam őket rendesen. Ha lyukasak vagytok valahol - ahol eddig nem voltatok -, azt foltozzátok be, meg igyatok egy kicsit. Próbáljátok meg nem kinyírni egymást, és akkor reggel beszélünk. Vagy ha sürgős, és nem törtétek össze a telefonotokat, hívjátok fel a saját számotokat. Engem fog kapcsolni.

Üdvözlettel:
Új őrangyalotok, az infó dealer fenegyerek - Eel


A levél nem hazudott. Ha megnézik a hűtőt, van benne egy egész jó minőségű vodka és két üveg sör. Szintén a hűtőben van az elsősegély láda, ami igazából nem annyira nagy baj, mert hideg eszközökkel kevésbé fájdalmas piszkálni a sebet. Egy sima autós kis ládika, amit minden kocsiba be szoktak rakni.

Más érdekesség nagyon nincs a helyen. Kicsit ereszt a csap, egérfogó van az ágy alatt meg pár lyukas zokni. Illetve a fiókban útszéli újságárusnál kapható, nem túl minőségi pornó újságok.

A szoba sem volt különb annál a Pasasnál, aki adta a kulcsot..
Belépve olyan bűz fogadott, hogy majd kifordult tőle a bélésem. Nemhogy egy rendes szoba nem volt ez, de még egy rendes fürdő sem!
Leszakadt csempék, miegymás..és én ámulva néztem szét.

-Hogy tudnak itt lenni emberek?- mondtam magam elé, és követtem a lányt a szobába.

Láttam, hogy elég otthonosan mozog ebbe a förtelmes lyukban.
~De hát, nem válogathatok most, nagyon hiányzik az a zuhany!!!~

Megszagoltam magam, és undorral csavarta meg az orrom a bűz.

-Fújjjjj....-fintorodtam el.
De aztán igyekeztem nem kiadni a tegnap esti vacsorám..

A lánynak a nevét megtudtam, és én is bemutatkoztam neki.
-Caroline vagyok...de inkább Car. Azt jobban szeretem..-mosolyogtam Revy-re.

-Örülök Revy!-integettem neki aprón, és körbenéztem a szobába.

-Szerinted ez a ház összedől reggelre??- néztem a repedéseket és a lehulló vakolatokat, de valahogy rossz érzésem volt itt lenni..

Aztán hangosan kezdte el olvasni a levelet..
~Hát mit mondjak!!..akkor sem vagyok elragadtatva attól, hogy repedt sarkúnak titulált...bár fogalmam sincs mi történik órák óta..és ez mostanra sem változott.~

Mikor befejezte a felolvasást, kicsit fintorogva  -de okosabban nem lettem arckifejezéssel- néztem Revy-re.
-Ez meg mit jelenthet?...na mindegy! Próbálok lezuhanyozni!! Förtelmes szagom van!-és indultam a fürdőhelyiségbe.

Bár el tudtam képzelni milyen lehet ez a hely is a szoba után..de valahogy felülmúlta a képzeletemet is!

Valami pocsék volt a csap, a zuhanyról nem is beszélve!
Viszont arra meglepődtem, hogy tiszta törülköző volt odarakva a tartóra.
...még igaz csomagolásban volt, de legalább ez biztos nem valami fertő

~Ezek a koszosak nem ismerik a fertőtlenítőt????~ gondoltam magamban, de aztán a szagom meggyőzött, hogy akárhogy is, de le kell mosnom magamról ezt a szennyet..és a ruhám!!..Borzasztóan nézett ki, az új cipőmről nem is beszélve...

Kikotorásztam a táskámból a pipere szereimet, és minden elővigyázatossággal lezuhanyoztam.
A ruháimat át öblítettem, és a kihúzott kötélre teregettem.
~Remélem reggelre megszárad..~

Magam köré tekertem az egyik törülközőt és a nedves hajamat igazgattam..

Kimentem Revy-hez, hátha mond valami újat a levélről..de nem is érdekelt igazán, mert igen nagy korgással jelzett a pocim, hogy ideje lenne enni valamit..

-Éhes vagy?..rendelek Pizzát! Milyet kérsz??..Én egy dupla...nem is! Trippla szalámis-sajtosat kérek!!Nagyon éhes vagyok!!.....Remélem ebben a koszfészekben van legalább egy olyan személy, aki beengedi a Futárt.-kuncogtam magam elé, és elővettem a mobilom.

De mielőtt tárcsáztam volna, tanácstalanul néztem a lányra.

-Te tudod hogy hol vagyunk??..Milyen címet mondjak a Pizzásnak, hova jöjjön?-mondtam kicsit elbizonytalanodva, mert fogalmam sincs hol vagyunk..

Vártam a választ, de valahol sejtettem, hogy ez sem lesz egyszerű...
De már majd kilyukadt a bélésem az éhségtől..
Az említett vodka meg a sör nem is volt a kedvencem, mert egyáltalán nem iszom alkoholt.

-Nem hiszem összedőlne, le légy már nevetséges!- förmedtem rá a lányra ok nélkül. Bevallom kicsit butának tűnt és egyszerű teremtésnek, amolyan városi libának, csinos ruha, rózsaszín elme és ilyesmik, sosem jöttem ki az ilyen emberekkel, de úgy néz ki egyenlőre várnom kell a takarítással, mert tudnom kell mibe cseppentem....

Elolvastam a levelet... vagyis felolvastam....
Kicsit megdöbbentem... Ez a srác már jó előre kitervelt mindent

Eel. Nem ismerek ilyen embert, ezt egyenlőre sajnálom, amilyen felkészült, jó lenne egy ilyen társ... De ugyanakkor a víz kiver ettől, mert ha jól értem mindent tud rólam és róla, meg úgy mindenkiről az üggyel kapcsolatban és emellé azt sem zárnám ki, hogy ő szervezte le az egészet.

Felnézek a papírosból, és leteszem az asztalra, de közben valaki eltűnt.
-Okké... -sóhajtottam egyet meg sem lepődve szinte a dolgon

Aztán fogtam és kicsi körbenézés és persze a vodkás üveg megkeresése után, lehüppentem a fotelba és egy szál cigi mellett kezdtem iszogatni.
Tudom nem elegáns, de nem érdekel...

Lassan telt az idő és a hercegnő egy fél óra után mászott ki a fürdőből, egy szál törölközőben és képtelenségeket kezdett magyarázni.
-Tudom hol vagyunk nagyjából, de ne akarj pizzát rendelni, mert megtalálhatnak, ennyit igazán tudhatnál. -nem nem vagyok kedvesebb akkor sem ha iszom, de
-Ehh a fenébe is maradj itt hozok valami kaját -szemrebbenés nélkül fogtam meg a tárcáját és indultam el vele egy közeli boltba vagy benzinkútra.

Nem tudom meddig sétáltam, de hamarosan találtam egy kisboltot vettem pár chipset, üdítőt, energiaitalt és pár szárított húst, aztán megindultam velük vissza, Carnak a tárcája pedig kicsit üresebben te visszatér...

Direkt nem említettem, hogy átnéztem egy picit, megtudni ezt-azt, de pár személyes információn kívül semmi nem volt benne, se fénykép semmi. Kár, na mindegy

Ahogy visszaértem az asztalra dobáltam mindent
-Ennyit tudtam venni, remélem jó lesz enni. -fogtam leültem vissza és ittam egy kortyot az átlátszó orvosságból, majd rágyújottam

Revy nem volt nagyon kedves velem, de valahol meg is értem..talán..

-Most miért ne lehetne rendelni?..biztos vannak itt akik szoktak ilyet!-mondtam kicsit csalódottan, de valahol igaza is volt.
Azt se tudtam, hogy pontosan miért vagyok itt?!!..de nagyon éhes voltam.

-Rendben..maradok itt..-ültem le a kanapéra kicsit durcásan.

Láttam,hogy ideges lett rám Revy..
~ szerintem nem csináltam semmi olyat, amiért így leteremtett..de mindegy...éhes vagyok..és fáradt..~

Mire felnéztem, már nem is volt ott..és az ajtó csukódása jelezte csak, hogy elment.

-Remek!!-szaladt ki a számon.
-Itt vagyok a semmi közepén egy koszos Motelbe, és még rendes kaját se lehet enni!!Remélem valami jóféle meleg ételt hoz!! Kilyukad a hasam..nagyon éhes vagyok!- morogtam magam elé, és bekapcsoltam a tévét, hogy zörögjön valami, mert nagyon is kínos volt a várakozás..de talán így gyorsabban telik el az idő..

Aztán a mobilomra néztem... ~ mi is volt abban a levélben?A saját számomat kell hívni, hogy azt az Eel hívjuk?~

Nem tudom mikor ért vissza Revy, de már készítettem a gyomromat a főtt ételre..de azt persze nem hozott..

Mikor kirakta a vásárolt holmit, kicsit furán néztem rá.

-Ez minden?..valami tartalmasabbat nem tudtál volna hozni??..esetleg egy kis Fánkot..ha már pizza nem volt?Na mindegy...azért köszi...-kezdtem kibontani a chipset, és végre ehettem pár falatot.

Falatozás közben eszembe jutott újra a mobilom..
Kezembe vettem és tárcsáztam a számomat...kicsengett....

Hosszan kicsöng a telefon. Kétszer. Háromszor. Négyszer. Ötször. Hatszor. Hétsze-
- Szeva! Vagyis izé, szevasztok! Háhá, tudtam ám, hogy jól fog jönni az a vodka! - szólal meg egy még mindig torzított hang a túloldalról. Kihangosítva. Akár úgy volt eredetileg a telefon, akár nem - Engedelmetekkel a telefonotok pozícióját meghamisítottam, és ha valaki a hívásaitokat akarná ellenőrizni, többször hívtátok a rendőrséget. Kábé tíz mérföldre innen. Szóval egyelőre rendben vagytok, de ez a banda keresni fog még. Na oké, befogom egy kicsit, és jöhetnek a kérdések, hehe - teszi hozzá még nevetve.
A telefonon semmi különös nem látszik, azt leszámítva, hogy a kijelző szerint tényleg saját magát hívta Caroline. Illetve hogy automatikusan kihangosította magát a kütyü. Minden más rendben van látszólag.

Már lassan kínosan érzem magam,mert csak cseng és cseng a telefon ~felvenni meg nuku??!!~

Aztán végre beleszól az a bizonyos Eel..
~csak azt se tudtam mit beszél össze!~

Eltartottam a fülemtől, hogy kihangosítva Revy is hallja, hátha ő többet ért ebből?!
Amíg beszélt a pasi, addig megszólalni se mertem, hátha belekotyogok valami fontos infóba..de aztán csak egy vállrándítással néztem Revy-re, aki vígan kortyolgatta az italát.

~Mi a fene???...Hol vagyok én??..Tíz mérföldre innen??..na jó!..ez nekem magas!!~ vágtam egy grimaszt, és csak tartottam a mobilt magam elé.

De aztán letettem az asztalra, mert szerintem ha feltesszük a sok kérdést neki, akkor jó sokáig fog tartani..én meg éhes vagyok..

-Helló!..Akárki vagy...Eel....-kezdtem kedves hangon.
-1. kérdés: Miért vagyunk itt? És meddig?
-2. kérdés: Kik azok a fazonok akik üldöznek minket?
-3. kérdés: Mi közünk van ehhez?
-4. kérdés: Mi a jóbánatot keresünk itt ebben a leprafészekben, ahelyett, hogy otthon ülnék?
-5. kérdés: Miért nincs egy rendes kocsink?
-6. kérdés: Jó lenne ha elárulnád, hogy miért is kell itt dekkolnunk a durrantgatós pasasok elől?
-7. kérdés: Hogyan kérdezzünk meg valamit, amiről fogalmunk sincs?
-8. kérdés: Egy rendes ruhám sincsen!!! Olyan büdös volt a csatorna, hogy majd kiadtam a tegnapi vacsorám..
-9. kérdés: Honnan tudsz rólunk mindent??

Na így hirtelen ennyi..de tudtam volna kérdezni nem is keveset..de lehet, hogy hamar lerakta volna amilyen hangulatba vagyok a körülményekre..
~...és ráadásul nekem egyáltalán nincs semmi közöm semmihez!..csak rossz helyen voltam, rossz időben...na mindegy...úgy látszik nagyon vonzom a bajt..~ huppantam le a kanapéra ismét a chipsemmel, és vártam mi sül ki ebből.

~Bár elnézve itt, inkább lennék otthon az én kis csini lakásomba..és nem ezen a lepratelepen!.~

Lassan elfogy a ropogtatni-valóm, és kicsit fusztrált vagyok,mert azt se tudom hogyan jutok haza!!
~És most meg egy pasas azt is tudja, hogy éppen mit eszünk-iszunk....heee???~

Néztem körbe, hogy látok-e valami kamerafélét..mert lehet onnan néz minket??!!!
De nem igazán fedeztem fel semmi ilyesmit..~vagy csak én nem látom???~

Erősen hallgattam mit kérdez majd Revy...mert ha én kérdezek, lehet nem jutunk ki élve  

-Ez volt a boltba és eszemben sem volt... ha nem jó megeszem mindet!- feleltem neki gonoszan, igen hozhattam volna hot-dogot, de nem szeretem, így maradt a chips és a hús...

Utána amikor én is lepihentem végre, telefonálni kezdett. Szerencsére Carnak volt annyi esze, hogy rejtélyes segítőnket hívja ne akárki mást, aki kicsit meglepett, kérdéseket várt. Én erre annyit tettem, hogy meghúztam a flaskát..

Caroline meg erre úgy ráförmedt a csávóra, hogy úgy ahogy volt a piát majdnem visszaköptem és felnevettem jó hangosan:
-Te aztán feladtad a leckét kisanyám! És örülök, hogy végre kinyitod a szádat. Eel azt hiszem van mit megmagyarázni.... Nekem annyi kérdésem van csak, hogy a dagadt emberei azok?-utaltam itt az általam kivégzett fazonra...

Aztán hagytam mindent most folyni a maga medrében, végülis a vodka lassan elfogy, úgyhogy ideje kidőlöm Vagyis nagy nehezen elalszok valahogy a fotelben

Vitali párszor vissza kell, hogy tartsa a nevetését. Ilyenkor furcsán belekerreg vagy prüszköl a telefonba, de a második után már rutinosan letakarja a mikrofont, amíg Caroline befejezi a kérdéssort.
- Car. Ha nem baj, néhány kérdésre összevont választ adok, mert elég redundánsan tetted fel őket. Az első, negyedik és hatodik kérdésedre viszonylag egyszerű a válasz. A durrogtatós pasasok sokkal nehezebben durrogtatják szét a csinos kis hátsótokat, ha ebben a leprafészekben rejtőztök ahelyett, hogy otthon ülnétek. A második és a harmadik kérdést vegyük egybe Revy kérdésével! Volt egy melója, amihez túl közel sétáltál, Car. Te így keveredtél bele. Ő meg úgy, hogy elvállalta a melót, amiről a megbízó nem akarja, hogy bárkinek is fecseghessen. Hogy miért nincs kocsitok, azt én se értem. Nem hordasz egyet a retikülödben? - erre naná, hogy nem bírja, és nevet egyet - Kérdezni azért szokott valaki, mert nem tud valamit de szeretné. A nyolcadik trükkös, mert nem kérdés - nevet megint egyet, ami a gépileg torzított hanggal elég furán-viccesen hangzik - Az utolsó meg könnyű. Azért tudok rólatok mindent, mert ez a munkám és a hobbim egyben, hogy minél több mindent tudjak. Revy mondjuk biztos értette, de akkor neked is elmondom: Az infó-dealer azt jelenti, hogy valaki infók eladásával foglalkozik - kis hümmögés a végére - Ja, amúgy jó étvágyat! - nevetgélés megint, aztán szívószálas szürcsölés hangja.

~Hát....nem is tudom mit mondjak erre..de azt biztosan, hogy köszi..nagyon rendes tőled, hogy így szíveden viseled a gondunkat..pfff...~ vágok egy grimaszt a gondolataim után és igyekszem nem felemelni a hangomat a hallottakon.

-Hhhmmm...azt mondod, hogy információvadász vagy?..vagy esetleg azt is meg tudnád mondani, hogy ha minden tudsz..miért nem rendeltél nekünk ide egy full-os szállítójárművet? - jegyzem meg kis gúnnyal a hangomban.

-De igazából nem válaszoltál amire kíváncsiak vagyunk? "MEDDIG kell itt lennünk????"..mert azt már levágtam, hogy valami fószer nem akarja, hogy Revy "csicseregjen" egy melója kapcsán.
...de az kicsit erős, hogy itt vagyunk egy eldugott koszos helyen, ahova még a pizzafutárok se jönnek ki, arról nem beszélve, hogy ha szerény személyed ilyen jól informált, akkor egy kis "ráfordított energiával" egy normálisabb helyet is találhattál volna!..(persze megértve a feltűnésmentességet!)
Lehet, hogy eddigi "kuncsaftjaid" repedtsarkú akárkik voltak, de mi nem vagyunk holmi csőcselék fajta..és igenis szükségem van tiszta rendes ruhára is, ahogy ehető ételre!
De ha már eszembe jutott a ruha!..Nem gondolod, hogy ha álcaruhát készítettél volna ide, vodka és sör helyett, akkor egyszerűbb lenne még egy rendes szupermarketbe is bemennünk, hogy ételhez és a szükséges holminkhoz hozzájussunk??..Vagy esetleg ha küldenél értünk egy normális segítő söfőrt, akkor nem kellene itt dekkolnunk a lepratelepen.??!! ..mert ugye két lányt keresnek, nem pedig három személyt - járkáltam fel és alá, miközben soroltam a sérelmeimet.

Szándékosan nem kevertem bele Revy-t a mondókámba, mert ez az én észrevételem, és most kicsit nagyon kiakasztott a az információ hiánya..és nem mellesleg az, hogy csak így feltörte a mobilom akármijét és valahova mérföldekre vagyok, és a személyes aurám higiéniai alapjait sem kapom meg..
Na de folytattam ám..

-..Jut eszembe! Ha te tudod mi hol vagyunk és mit csinálunk, akkor be tudsz lépni az üldözőink telefonjába vagy bármilyen műszaki holmijukba..megmondva pontosan hol vannak...mi nekünk meg most amíg bájcsevegünk, szerzel szépen egy minden tekintetben tiszta autót, nem lopottat!..és ide küldeted..
Mivel sajnos a másik táskámba maradt az autóm..-jegyeztem meg visszavágásilag, és én is nevetek..-hahaha..
-Aztán...Nagyon hálás lennék, ha az autóval tiszta ruhát is küldetnél..mert ha nem is divatos, akkor legalább tiszta!..mégsem mehetek ki az utcára fehérneműben??..Meg ne szólalj!- nevetek.
-Na akkor...vegyük sorra, újból!
Úgy van 10 perced, hogy kocsit küldessél ide, ami nem lopott vagy egyéb illegális akármi!.. tiszta váltás ruhával, a méretet is tudod, ha ilyen jól informált vagy.....aztán rendes ételt is, ami lehetőleg nem hot-dog vagy ilyesmi gyors kaja..(ki nem állhatom!). Valami rendes főzött étel, mondjuk ragu, vagy egytálétel..az mindegy..de finom legyen ám!..azután egy kijelölt térképet, ami megmutatja a pontos helyzetünket, és a rosszfiúk helyzetét..
És nem utolsó sorban..6 csomag lőszert Revy-nek a pisztolyaihoz..2 üveg vodkát..2 csomag cigit..és ami ezekhez kellhet...-..és még a legfontosabb!!!...Szépen jelöld be a térképen azt a helyszínt, ahol mi mindannyian tudunk találkozni!! Mert ez a telefonosdi eltorzított hanggal nem éppen bizalomgerjesztő..és ha már mi bizalmat adtunk neked, akkor jó lenne ha te is megtennéd felénk!....Mert ha valaki, akkor TE nagyon jól tudod, mi az a bizalom és a biztonság!..- kedvesen mosolygok a telefon felé..
-Van rá 10 perced, Kedves Eel..
-És még valami, mert azért igazából kedvellek is valamiért..hogy persze mindezek mellett jólesett volna, ha beavattál volna előbb is ezekbe a dolgokba, akkor lehet, hogy nem lennék kicsit nyűgös..és még az is elképzelhető, hogy hálás leszek a segítségedért....de ha nem kéred..?...akkor nem !..-mosolygok újra, bár valahol nem is izgatott, hogy egy telefonba beszélek, és mivel képkijelzős a mobilom...na mindegy

-Puszikállak..úgy hirtelen ennyi, köszönöm !!..-mondtam búcsúzás-kép, miután kijött belőlem a sok kérdés és a feszültség..

~Bár lehet, hogy még nem találkozott ilyen lánnyal mint én..de az is lehet, hogy szerintem nem gondolta át, hogy Hölgyekkel nem lehet így bánni..de azért rendes pasas ez az Eel..megteszi nekünk amit kértem....kis cukimókuska ..~

Visszahuppantam a kanapéra és keresztbe tett lábbal falatoztam tovább a fehérneműmben, az űditőmet szürcsölve a szívószálból..

-Okkéééé.... Nos azt hiszem ehhez annyit tennék hozzá, hogy jó volt a vodka!
Két dolog járt a fejemben
Egy ki ez a csaj mellettem.... Mert komolyan úgy tud kifordulni magából, ahogy még senkit nem láttam, valahol ez jó, de kiráz tőle a hideg. Azt hittem kiismertem, de ezek szerint olyan messze áltam az igazságtól amennyire lehetett.
Kettő miért fogy el ilyen gyorsan a vodka? Hova tettem a kulcsot?
-Car a kocsit megoldom, gyere velem...
pattantam fel a kanapéból, de azzal a lendülettel vissza is borultam...
Lehet nem szinte húzóra kellett volna a vodkát meginni, félre ne értsétek eszméletemnél voltam meg minden ilyesmi
-Ki volt az a szemét aki ki húzta alólam a padlót?!
körülbelül öt perc és rendbe jövök, vagyis vagy rendbe jövök vagy elalszok, remélem az este semmi fura dolog nem történik, mert részegen bár ugyanúgy tudok lőni, kissé agresszív vagyok.

Igen! Ez nem vicc eddig kedves voltam

Egy darabig csendben hallgatnak a vonal túloldalán, majd egyre gyakrabban jönnek furcsa hangok át a vonalon. Lehet, hogy a vonal hibája, de inkább egy vergődő ember hangjai.
- Pfft.... kszt... pfft....
Láthatóan nagyon küzd magával, aztán egyszer csak csönd lesz. Hangos koppanás. Olyan, mint amikor valami kemény csapódik le az asztalra. Ezek a mellék hangok nincsenek torzítva, csak az emberiek. Újabb koppanás az asztalon, aztán több kisebb, gyorsan egymás után. Megint csönd. Mindez még elmehetett háttérzajnak, de amikor jön a van rá 10 perced meg a kedvellek rész, akkor vége. Egy pillanatra csend, de aztán óriási csattanással valaki földre kerül. Lehet, hogy székestől. És...
- BWHAHAHAHAHAHAHAAAA.... - szünetben levegőért kapkod - VÁHHHÁHÁHÁHÁÁÁÁÁ - néha nem egyértelmű, hogy sír-e vagy nevet, de nagyobb részt nevet.
És ezzel elmegy legalább egy teljes perc, hogy csak vergődik röhögve. Lassan nyugszik meg, de a hangján még a torzításon át is érződik, hogy gigantikus vigyor van az arcán. Kábé fültől fülig lehet.
- Bazmeg, pfffft.... haha!
Belekapaszkodik az asztalba, és felküzdi magát, még mindig röhögéstől remegve. Ez mondjuk a mikrofonon keresztül nem hallatszik, de a szék igazgatása már igen. Mond pár dolgot oroszul, aztán spanyolul és egy jó hosszút valami kínai féle nyelven. Valószínűleg káromkodás, de elég vidámnak tűnik közben.
- Na figyelj csak, Car! Öreg vagy ahhoz, hogy a lányom legyél, a csajomnak meg túl hisztis. Jófej vagyok, úgyhogy megmentettem azt a nagy szádat, de ennyi. Nem fizettél, hogy a főnököm legyél. Ezt csak úgy elmondom. Nem, mintha egy kicsit is hálátlannak tűntél volna, vagy főnökösködőnek. És főleg nem hülye picsáskodtál. Csak mondom, hogy ne is kezdj bele - fejezi be, közben végig időnként elnevetve magát - Revy, te meg lehet, az alvással jobban jársz. Holnap beszélhetünk. Addig is császtok!
Az utolsó szövegnél az egészet letolta egy levegővel. Még a röhögéseket is. Aztán mielőtt bárki válaszolna, lerakja. Kibont egy energia löttyöt, és nekiáll nagy tempóban pötyögni a gépén.

Mikor letette a telefont ez a titokzatos Eel..majdnem hozzávágtam a chipses zacskót.

-Mit akart ez mondani, hogy hisztis vagyok?....meg nem a lánya..csaja...meg a főnöke???!!
Szerintem el van tévedve ez a pasas!!- álltam fel a kanapéról, és nagyon nehezemre esett visszafogni a kikívánkozó szitkozódásomat...

-Zsebre raknálak, ha a Főnököd lennék, az biztos!!..Hogy képzel ilyen hanggal beszélni velem?
Nem szolgáltam rá, hogy így pocskondiázzon!...
Az is a szerencséje, hogy nem vagyok a felettese!! Meg is nézhetné magát, ha így beszélne az "Ügyfelekkel"!
Szerintem totál zakkant!!...és ha már itt tartunk!! NEM az ő érdeme, hogy kijutottunk abból a förtelmes csatornából, hanem a Tiéd!..-nézek Revy-re, akin eléggé látszott az ital hatása.

-Na jóóó...nekem ebből elegem van!..szerzek valami ruhát, és megyek innen azt hiszem!..Mert nekem ez a dolog nagyon bűzlik!!...és ráadásul, itt ülünk tétlenül!..Azt se tudjuk ki ez a Férfi!!??- mondom a lánynak, akiről remélem,hogy hallja is amit beszélek, és nem aludt már be...

Lehet furcsának is tart, hogy így kikelek magamból, de nagyon rosszul tűröm a bezártságot az emberkereskedők óta..és ha félek, akkor harciasabb vagyok az átlagos napjaimhoz képest...

-Megyek szerzek valami ruhát a szomszédból ...aztán szerintem megmutatom ennek a pökhendi és beképzelt alaknak, hogy nem volt tanácsos velem újat húznia!..Méghogy a Főnöke nem vagyok!!...Na majd meglátja!!-azzal átmentem a szomszéd szobába és pár pillanat múlva visszatértem két ruhával és parókákkal..

-Ezt neked szereztem...nem is volt drága!..csak 60 dollár..- mosolyogtam Revy-re, és indultam is felvenni az álcázós ruhámat.
Kis idő múlva kiléptem a fürdőszobából, és megpördülve mutattam magam.

~Tükörbe nézve egy másik lányt láttam, most vörös hajjal és csinos dekoltázzsal..bár a szoknya nem éppen illett hozzá, de ez van..nem lehet most válogatnom..~

-Na milyen vagyok??- mosolyogtam elégedetten az új külsőmmel a lányra.

Összeszedtem a holmimat, hogy ne is hagyjunk nyomokat magunk után...és néztem Revy-re..

-Jössz?..vagy inkább maradsz??...vagy megvárod, hogy ránk küldjön valami pisztolyos pasast, hogy kinyírjon minket?..Mert én nem szeretném megvárni!!..és van is egy ötletem, hogy fordíthatnánk meg a helyzetet a magunk javára!...persze ha benne vagy!!??...Kell egy kocsi!...szerinted tudsz szerezni abból a parkolóból?- mutattam a motel mögötti részre, ahol használt kocsikat árultak..
-Veszünk egyet KP-ra...mert a kártyát ezek szerint figyeli, ahogy a telefonunkat is..
-De majd meglátja, hogy örülne még, hogy a rokona lennék!!- nevettem fel.
-Eddig te húztál ki a csávából!!...most hagy törlesszek kicsit neked..kérlek, bízz bennem!...- mondom határozottabb hangon, de inkább kedvesen.

-Hogyan döntesz??- álltam meg a lány előtt.








-

Szóval a srác kiakadt... ez várható volt mondjuk azután amit Car hozzá vágott, én is kissé túlzásnak éreztem. Bár nem vágtam közbe amíg le nem tették a telefont, ez is hibás döntés volt, utána már nem tudtam nem közbeszólni.
-Arra célzott, hogy túl sokat vársz el tőle. Örülj szerintem, hogy nem lyuggatták ki a hátsódat, erre te meg követelőzöl... Hé! Hé! Hé! Nyugi van! -vettem elő a pisztolyom, hogy komolyabbnak tűnjek és azzal lóbáltam, hogy üljön le.

Erre mit csinál? Rohangálni kezd, mint egy vadliba és nem is figyel rám
-Ülj már le nem kell itt a balhé, majd reggel tovább állunk!
De ezt meg sem hallotta, mert csak mondta a magáét és átment a másik szobába. De ami nagyon meglepett, hogy a szomszédban szerzett parókát, meg ruhákat. Basszus kik laknak itt a szomszédban? Valami CIA-s vagy rosszabb? Honnan a fenéből volt nekik parókájuk, na mindegy.

-Eltűnt megint?! Hova a fenébe rohangál ez a nő?!- keltem fel a fotelból és megnéztem mit hozott.

Egy förtelmes ruha és egy még átlátszóbb paróka. Hát ha ezzel elvegyül megtapsolom, mert szerintem úgy fog kinézni, mint egy trampli. De kellemes meglepetés ért, hiszen amikor kijött egy egész normálisnak mondható nő állt ott.
-Én nem fogok beöltözni ebbe az biztos... Éss most komolyan azt tervezed amire gondolok? Egyébként nem hívna ránk fegyvereseket, azután amit tett biztosan nem, de ha te azt akarod, hogy elmenjünk, ám legyen nem tartalak vissza.
Ezzel a lendülettel haraptam bele az egyik hús szeletbe és mentem ki, ahol egy egyszerűbb pick upot láttam meg, ilyenkor mindig arra figyelek, nehogy riasztós autó legyen, vagy olyan amiben túl bonyolult az elektronika. Így akadt meg a szemem ezen a csodán:




Nem tartott 5 percig sem amíg a motor beindult és beülve a volán mögé kérdeztem:
-Na akkor hallgatom a tervedet hercegnő. 
Közben amire nem figyelhetett Car az az volt, hogy gyorshívóra tettem a saját számomat. Ami ugye azt jelenti, hogyha baj lenne, akkor Eelt feltudjuk hívni, mivel úgy látom, aki mellettem ül, az igencsak nagy bajba fog sodorni.

~Na végre!!..A fene se marad ott abba a förtelem szobába!!..még a végén valamit elkapok onnan, és örülhetnék, hogy egy megfázás..
Ami ott volt abban a lebújban....huuuu....azt senkinek nem kívánom!!..
Sajnos olyanra emlékeztet amit...na de hagyjuk!!..irány kocsit venni, és elmenni valami normálisabb helyre!..már idejét se tudom, mikor ettem!!...nagyon éhes vagyok!!!!~

Revy-nek nem nagyon tetszett az új ruha szerzeményem..de nem is nagyon foglalkoztam vele.
Legalább tiszta és nem bűzölög a csatornaszagtól.
Ahogy így elnézem lesz még mit összecsiszolódnunk, ha hosszabb ideig leszünk együtt..
Ami meg ezt az Eel-t illeti..szerintem fogalma sincs, hogy miken megyek keresztül..
Amikor be voltam zárva abba az épületbe, és minden nap megaláztak és rettegésbe tartottak..nem volt könnyű túlélni..főleg, hogy kilátástalanul és egyedül voltam akkoriban..
De ez a mostani helyzet nagyon is hasonlít az akkori félelmemhez..és aki nem élt át egy ilyen szörnyűséget....az nem is tudja, milyen borzasztó pánik és félelem kerít hatalmába.

Sokszor próbálom elnyomni magamban a rettegést...de most nagyon bepánikoltam..
Lehet, hogy Revy is azért néz rám ilyen furcsán, mert nem tudja miért vagyok ilyen zavart és kapkodó..
De ha sejtené miken mentem át, akkor lehet megértené..talán..

-Nem izgat, hogy küld vagy nem ránk akárkiket, mert én nem szeretném megvárni!!
Lehet, hogy megmentett minket, de azt se tudom, hogy kik azok akik ránk lőttek!!??
Szerinted az normális, hogy hirtelen a semmiből előbukkannak azok a pasasok, és ukk-mukk-fukk lövöldöznek ránk??!!...csakhogy ne beszéljél senkinek valami elintézett Ürge miatt, akit jobb létre szenderítettél??...Hát köszi!!
..most szépen megvesszük azt az autót, amit kinéztél, és keresünk valami rendes Kajáldát!..Olyan éhes vagyok, hogy gondolkodni sem tudok!..aztán majd, mikor tele a hasunk, könnyebb is megbeszélni a tervet!..Mert van egy tervem..nem is rossz!
De ahhoz az kell, hogy lenyugodjak, és leüljünk rendes ételt enni!

Hamarosan a kocsikulcsok és a papírok is a kezünkbe voltak, ahogy a motor is indult első pöccre..

Beültem mellé az ülésre, és bekapcsoltam az övem.
Kis gondolkodás után lehajtottam a kesztyűtartót és kutatni kezdtem.

-Itt mindig szokott lenni térkép..ilyen "ódivatú" kocsikba..-nevettem fel, mert az enyémben fedélzeti hangvezérléses-számítógép van beépítve, ami olyan, hogy egy szavamra kikeres mindent amit csak szeretnék..és ami még mosolygásra csalta arcom, hogy a Nemzetbiztonsági Főfejestől kaptam a sok Lány kiszabadításáért az Érdemkereszt mellé..
Na de ezt úgysem tudja senki..én meg nem dicsekszem vele.
Persze az elmúlt hónapok alatt jó sok magas beosztású Személlyel találkoztam, és ismerkedtem meg.
Meg aztán elég pénzt is kaptam, hogy még az ük-ük-ük-unokáim is fényűzésbe élhetnek..

Na de térjünk vissza a mostani helyzetre..

A térképen, amit találtam, kinéztem egy közelbe lévő kis Tavernát..pici de hangulatos, és ami fő, hogy nincs nagyon szem előtt..főleg, ha éppen a feltűnést kerüljük..

-Itt van egy szolid kis Étkezde, oda menjünk!!- mutattam Revy-nek a térképen, aki már rutinnal is kormányozta a kocsit arrafelé.

-Ha ettünk, akkor elmondom mit is gondoltam ki..de mielőtt még egy cifrát kimondanál..tudnod kell, hogy nem véletlen az ahogy viselkedem. Sajnos nagyon rossz emlékeim vannak a bezárt helyekről, és ez egyfajta pánik..de ne aggódj! Nem vagyok őrült vagy ilyesmi!!..Csak aki átélte azt, hogy több mint egy évig kiszolgáltatottan és megalázva kellett élnie egy csomó Emberkereskedő karmai közt..és mindent megtehettek velünk...az borzalmas volt.....nem akarom még egyszer átélni!!
Jobb szeretem a szabad levegőt és azt, hogy nem vagyok korlátozva!!...Talán megértesz..- nézek rá.

-De most menjünk enni!..aztán az asztalnál elmondom mit találtam ki..szerintem tetszeni fog..- nevettem.

Talán kicsit megért most engem Revy..talán nem..
De mindenképp jobban is esett, hogy elmondtam neki.
Már csak rajta áll, hogy segít nekem, és meghallgatja az ötletemet..
Mert abban biztos vagyok, hogy kikerekedik a szeme, ha megtudja, hogy kit fogok felhívni a nyilvános fülkéből az Étteremből..
Diszkrét segítséget fog adni az a "Segítő"...mert nem is fedném fel senkinek, ahogy Ő sem engem..
De amikor kiszabadultunk a sok lánnyal...köztük volt egy nagyon befolyásos és köztiszteletnek örvendő Férfi lánya is..
És most lehet, hogy "igénybe" vennénk a segítségét..ahogy akkor mondta, hogy "Bármit, Bármikor!"

Most jött el az, mikor a segítsége kell..