KezdőlapKezdőlap  Legutóbbi képekLegutóbbi képek  KeresésKeresés  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Üdvözlünk az Infinity Marvel frpg oldalán
légy, aki lenni akarsz a marvel végtelen világában
Lépj be közénk
ne rejtsd el magad

Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!

Megosztás
A topik címe: A Londoni csapás - Jane & Alison

Alison Magdalen J.

∆ Hozzászólások száma :
246



A poszt írója Alison Magdalen J.
Elküldésének ideje Szomb. 01 Ápr. 2017, 13:00
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next

Miután saját szememmel láttam, hogy Asgard létezik. Az eddig szabadságot adó hatalmas bolygó, kicsinek tűnt. Talán nem volt még olyan része ahol ne jártam volna. Elvágyódtam innen.
Az ágyamon feküdtem, hanyatt, fejem lelógott az ágy széléről. hajam a földet súrolta. Lábaim pedig az ég felé meredtek. Köztük egy kislabdát egyensúlyoztam. A könyves polcomat néztem, ahol amúgy fejjel lefelé vannak betéve a könyvek. Igen általában ebben a pozitúrában unatkozom, így a fejjel lefelé lévő könyvek ilyenkor olyan, mintha állítva lennének. I'm a genius...
Egy bizonyos követ bámultam. Egy vaskos ősrégi mesekönyvet. Már szüleim is rongyosra olvasták, én is még rátettem egy bő lapáttal. Itt kavarog a fejembe az egész, teljesen más kontextusban, mint régen. A bifröst hatalmas ablaka is élénken él a memóriámban. Ha már fotografikus, illik is neki...
Felnézek a plafonra, tele van égetve mindenféle számításokkal és Asgradi rúnákkal. Kézbe veszem a pici lézeremet és az utolsó számítást is átégetem vele ami a plafont díszíti.
~Valamit nem veszel észre Ali...
~" Tanúsítom.
~"' Esetleg el is árulod?
~" Kérés elutasítva.
~"' Nagy segítség vagy...
~"Nagyobb mint ti. Még mos is.
~Segítség...
~"Pontosan.

-Hercegnő! Keresés: Asztrológia, új kutatások, a 9 világ, űrkutatás. Elsősorban memóriában, SHIELD-es cuccok. Aztán jöhet az internet.
-Néhány másodperc türelmet kérek.... Foster elmélet.
-Az a képzeletbeli barátos mese?
-Nem. Jane K. Foster. Egy neves Asztrológus, Londonban tartózkodik, a 9 birodalom létezéséről szól a Foster Elmélet. Meglep, hogy nem tud róla. Végezetül... Thorral ápolnak romantikus kapcsolatot. Utóbbi információt nem tudom értelmezni.
-Nem is kell. Irány London! Nagy belépővel!
-Engedje megjegyeznem: Teljesen fölösleges energia pazarlás.
-Ne az érdekeljen csak csináld!
Lábamat a fejem felé lendítettem így egy hátra bukfenccel lejöttem az ágyról. Felkaptam a telefont, amin már bent is voltak a koordináták. Leszáguldoztam a lépcsőn, hogy magamhoz vegyem a babakék acélbetkósomat. Nem volt kedvem most még ezzel is húzni az időt, hogy mind a 26 sor szivárvány színű fűzőt meghúzzam és bekössem.
-Az időjárás?
-Rövidnadrág és trikó elegendő.
-Akkor menjünk.
Benyomtam az egyetlen gombot a telómon...
Az egyetem udvara felett lassan egy perce furcsa szivárvány folt kavarog. Ahogy megnyomtam a telefonom gombját a szivárványfolt közepe megcsavarodott és elindult a talaj felé, A tölcsér aljából egy színes energia csóva csapódott a  földbe amiből én léptem ki. Néhány másodpercig a hajam hátrafelé ágaskodva szinte egybe olvadt a fénynyalábbal. Ami rövidesen megszűnt. A hajam leereszkedett. színes, elektromos ívek búgtak rajta végig. Elcsasszogtam az első padhoz, leültem és felhúztam a bakancsom. Illeszkedett a babakék halásznadrágomhoz és szintén babakék felsőmhöz. Lila szemeimmel körbepásztáztam, hogy van e valaki aki esetleg műszerrel vagy Thor nevét kiabálva jön e elő. Egyszerűbb lenne megnézni a telón, de ilyen apróságra most nem adunk.
Vissza az elejére Go down

Jane K. Foster

∆ Hozzászólások száma :
471
∆ Kor :
42
∆ Tartózkodási hely :
☆ New York ☆



A poszt írója Jane K. Foster
Elküldésének ideje Vas. 02 Ápr. 2017, 22:01
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next

Mostanában túl sok munkám volt. Nem győztem egymás után oda vissza rohangálni, ezért úgy gondoltam, kiveszek egy kis szabadnapot, hátha az lenyugtat. Lassan egy hete, hogy ide utaztam Londonba, hogy meglátogassam a régi kollégáimat és a családomat ( najó, igazából azért, mert előadást kell tartanom a Foster elméletről az egyetemen ). Most éppen pihenek és sétálgatok az egyetem udvarán. Leülök a padra és azon gondolkozom, milyen jó is volt régen amikor még ide jártam. Pontosan emlékszem, hogy itt volt négy éve, amikor legyőztük a sötét tündéreket. Körbenézek és egy hatalmas fénycsóvát veszek észre, ami lecsap az égből. Fejvesztve rohanok a jelenség irányába és amikor odaérek, a legközelebbi bokorból nézem, mi is történhetett. Láttok egy színes hajú, babakék ruhájú lányt, aki a padon ül és a cipőjét köti. Biztos nem ő volt- gondolom és mivel nem látok a közelben sem elfeket sem Thor-t, odamegyek és megkérdezem :
- Szia, nem láttál erre egy furcsa fényoszlopot ?
Belenézek a lila szemeibe és végignézek rajta. Hát Asgardinak túl színes, a többi fajt nem nagyon ismerem, de a lényeg, hogy biztosan földi. De még soha nem láttam még őt itt az egyetemen, szóval biztos nem idevalósi. Ott állok előtte és remélem látta azt a valamit.
Vissza az elejére Go down

Alison Magdalen J.

∆ Hozzászólások száma :
246



A poszt írója Alison Magdalen J.
Elküldésének ideje Hétf. 03 Ápr. 2017, 17:53
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next

Az otthonról hozott vaskos mesekönyvet az oldalamnak döntöttem míg a fűzőmmel babráltam. Az utolsókat igazgattam rajta amikor összeszaladt a szemöldököm. Kihúztam magam és fejem mozdítsa nélkül körbenéztem. Elhúztam a számat és hümmögtem.
~Valami nem oké.
~"Annak a valószínűsége, hogy itt van nagyon csekély. Kezdve azzal, hogy vélhetőleg már végzett. Továbbá az egyetem méreteiből, az átlag női magasságból, területre jellemző testalkatból becsült futási sebességből ítélve legkedvezőbb és egyben legvalószínűbb esetben még legalább 5 perc és 20 másodperc mire ideér. Feltételezve, hogy itt van.

Végül vállat vontam a gyors eszmefuttatás után és visszahajoltam bekötni a masnit. nem sokkal később, szinte azonnal megérkezett az első érdeklődő. Felpillantottam rá vigyorogva. Majd az érkezési helyem felé böktem állammal, ahol picit még füstölt a talaj.
-Ot' va' nyi.
Összeszaladt a szemöldököm. Megráztam a fejem ahogy belém hasított a felismerés. Mindig elfelejtem, hogy kevesen értik tisztán az ausztrál akcentusom. Főleg ezek a britek. Megköszörültem a torkom, összeszedtem a gondolataimat.
-Oda csapott be az előbb.
Immáron kezemmel is oda mutattam. Felpillantottam az égre ahol szinte már teljesen elfoszlott a szivárvány tölcsér. Addig ölbe vettem azt a régi, dohos mesekönyvet a skandináv mitológiáról.
-Szerintem ülj le, ha minden igaz mindjárt ideér egy szakértő. Érdemes lehet megvárni, ha érdekel mi volt ez.
Felcsapom a Mjölnirnél a könyvet aztán eszembe jut, hogy val'szeg egyetemista, akkor van esély rá, hogy ismeri. Felnéztem rá, kicsit vártam, próbáltam felidézni a tudós nevét... végül megszólaltam.
-Lehet, hogy ismered, Jinx A. Oster... vagy Poster... Vagy, valami ilyesmi, nem ismerős esetleg?
Néztem rá érdeklődve a könyvemre támaszkodva. Kicsit hátrébb fészkelődtem magam így tudtam a lábamat lóbálni a padról.
Vissza az elejére Go down

Jane K. Foster

∆ Hozzászólások száma :
471
∆ Kor :
42
∆ Tartózkodási hely :
☆ New York ☆



A poszt írója Jane K. Foster
Elküldésének ideje Hétf. 03 Ápr. 2017, 21:27
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next

A lány a füstölgő föld felé mutat. Ezt már én sem értem. Valami biztos kijött abból az izéből. Kezd gyanús lenni a dolog. Leülök a lány mellé, aki egy szakértőt vár. Hát, nálam nagyobb szakértőt keresve se találhat. Kinyitja a könyvét. Ránézek és meglátom a Mjölnirt. Kíváncsian figyelem a lányt, aki megkérdezi, hogy nem ismerek-e valami Jinx A. Ostert. Amíg értem mit mond, ezért gondolkozni kezdek.
-Jane K. Foster-re gondolsz?
Várok egy kicsit, majd megszólalok.
Én vagyok az. Miért kérdezed? - kérdezem miközben a hangsúlyos vidámból gyanakvóvá változott.


A hozzászólást Jane K. Foster összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szer. 05 Ápr. 2017, 20:54-kor.
Vissza az elejére Go down

Alison Magdalen J.

∆ Hozzászólások száma :
246



A poszt írója Alison Magdalen J.
Elküldésének ideje Szer. 05 Ápr. 2017, 19:19
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next

Szerencsémre tudja kiről van szó, így nem kell magyarázkodnom olyas valakiről aki nem és létezik. Hála az égnek, kellőképpen össze cseng ez a két név.
-Igen-igen rá! Az előbb még a fejemben volt...
Jó kifogás sose rossz. Nyugtázom magamban.
-Szóval ismered? vagy cska hallottál róla?
~"Vagy esetleg...
~Csönd, az esélytelen...

Faggatom lelkesen, és csillogó szemekkel figyelek rá. Amik csakhamar nagyra nyílnak. Számat is eltátom. Sikeresen befürödtem és vélhetőleg vérig sértettem valakit, akitől segítséget szerettem volna kérni.
-Izé... szóval... Öhm... A segítségét szeretném kérni.
Vissza az elejére Go down

Jane K. Foster

∆ Hozzászólások száma :
471
∆ Kor :
42
∆ Tartózkodási hely :
☆ New York ☆



A poszt írója Jane K. Foster
Elküldésének ideje Szer. 05 Ápr. 2017, 21:05
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next

A lány kissé zavarba jön és csak hebegni habogni tud. Végül kinyögi mit is szeretne. A segítségemre volna szüksége. Először kicsit meglepődöm, hiszen nem igazán tudom, miben tudnék segíteni neki (najó volna egy két ötletem). Végül megkérdezem :
-Oké... Miben tudok segíteni?
- kérdezem kissé bizonytalanul. Kicsit furcsa a helyzet, hiszen itt ül mellettem egy vadidegen lány, aki a segítségemet kéri. Veszek egy nagy levegőt és figyelek.
Vissza az elejére Go down

Alison Magdalen J.

∆ Hozzászólások száma :
246



A poszt írója Alison Magdalen J.
Elküldésének ideje Szer. 05 Ápr. 2017, 22:46
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next

-Ja igen...
Kapok észbe, hogy esetleg támpontot is kéne adnom neki. Becsukom a könyvet, átfordítom és felnyitom a hátsó borítót. Az utolsó oldalon egy hatalmas ágas bogas fa szerű rajz van, különös gyümölccsel az ágain, egy odúval, és 3 gumóval a gyökerei között. A Lombjai tetején pedig felhőbe burkolózott kastély szerű épület van. A yggdrasil régies ábrázolása. A borító belső oldalán egy laminált fénykép a bifröst hatalmas ablakáról amin keresztül Heimdall fürkészi a birodalmat. A képen van egy piros filc pont. Mellé írva, hogy Midgard és egy hosszú, 3 részből álló számkód, pontosabban koordináta. A képen további 7 nagyobb terület van bekarikázva, a többi 7 birodalom nevével.
Megragadom a képet és átnyújtom Janenek.
-Erről lenne szó... Elakadtam a többivel...
Vissza az elejére Go down

Jane K. Foster

∆ Hozzászólások száma :
471
∆ Kor :
42
∆ Tartózkodási hely :
☆ New York ☆



A poszt írója Jane K. Foster
Elküldésének ideje Csüt. 06 Ápr. 2017, 21:11
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next

A lány kinyitja a könyv hátulját és ott van a világfa, Körülötte pár kép és egy két írás. Látom Midgardot, alatta pár számot. Biztosan koordináták. Körülötte van még pár karika. A lány azt mondja, nem tudja, merre van a maradék két világ. Ó, szóval a világokat jelölte be. Előkapok egy ceruzát és elkéstem a könyvét egy pillanatra. Ha ideadja a könyvet, akkor visszaemlékezem, mit is mondott Thor a kilenc világgal kapcsolatban. Visszaidézem a rajzot és megpróbálom bejelölni a többit.
- Körülbelül bejelöltem, de még nem igazán pontos. Nem messze van a laborom, ha van egy kis időd, akkor meg tudom mutatni pontosan.

Vissza az elejére Go down

Alison Magdalen J.

∆ Hozzászólások száma :
246



A poszt írója Alison Magdalen J.
Elküldésének ideje Hétf. 10 Ápr. 2017, 23:03
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next

Átadtam neki a könyvet és oldalra billentett fejjel néztem, hogy hova karikázgat. Amint vissza adta megnéztem a képet, hogy ő miket jelölt be. Másik irányba billentettem a fejem. Szemeim résnyire szűkültek. Kitartottam magam elé a könyvet. Fejemet forgattam jobbra, balra. Majd egy egyszerű mozdulattal fejjel lefelé fordítottam az egészet. Meredten néztem, közben a könyvet elhúztam oldalra, továbbra is az előző pontot nézve, mintha még mindig ott lenne a könyv. Vissza fordítottam álló helyzetbe, és lassan oda vándorolt a tekintetem. Memorizáltam a képet és leengedtem a könyvet. Látszólag a semmibe bámészkodtam. Hol jobbra, hol balra néztem. Lelki szemeim előtt továbbra is ott lebegett a két kép. Ölbe raktam a könyvet, felemeltem a kezemet és mutató ujjammal a magam elé képzelt két képet finoman egymás felé toltam. Akárcsak valami színes phantomímes.
-Hopsz... Fordítva rajzoltam be...
A kép összemosódott a fejemben és már csak 9 darab egybevágó karikát láttam. Ellegyeztem magam elől a képzeletbeli képet és Jane felé fordultam. Szemeim szinte csillogtak, amint eljutott tudatomig, hogy mit is kínál fel. Nagyra nyíltak a pupilláim. Magabiztos mosoly ült az arcomra.
-Idő? Nekem van a legtöbb!
Ez a kijelentés szöget ütött a fejembe. Előkotortam a telefonom és szélsebesen pötyögni kezdtem rajta. Látványosan megböktem a gombját. Hajkoronám pár tincse egy pillanatra megemelkedett. Lenyúltam magam mellé a padra és félkésznek tűnő, modern karperecet emeltem el onnét és Jane felé nyújtottam.
-Ha nem félsz, hogy valami hiba folytán esetleg kiszakadsz a térből és időből, akkor ezt vedd fel.
Ahogy nyújtom felé, karomon felcsúszik a pulóver ujja, ami alól kikandikál egy babakék keretes gyerek óra, szivárványszínű pánttal. A pánt felfénylik és körbefut benne egy világító impulzus, mire a felé nyújtott karperecben is felvillannak ugyan ezek a fények.
-Prototípus, emberen még nem próbáltam, de a macskának sem esett baja, csak megijedt. Nyerek magunknak egy kis időt ha esetleg sietnél.

A Londoni csapás - Jane & Alison 7597624837efc3fa7f6d7ff7b73656af
Vissza az elejére Go down

Jane K. Foster

∆ Hozzászólások száma :
471
∆ Kor :
42
∆ Tartózkodási hely :
☆ New York ☆



A poszt írója Jane K. Foster
Elküldésének ideje Kedd 11 Ápr. 2017, 17:33
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next

Örülök, hogy ráér. Legalább tudok valakinek segíteni. Úgyis mindig unatkozom itt Londonban. A lány lerak mellém egy furcsa karperecet. Eléggé furcsa. Miközben bepötyög a telefonjába valamit, én kezembe veszem a kis karkötőt. Amúgy ha engem kérdez, én nem félek a térből és időből való kiszakadástól. Utaztam már Bifröst-tel, harcoltam már sötét elfekkel, már nem igazán akad, amitől félhetnék. Bár az nem valami biztató, hogy még csak prototípus, de egyszer mindent el kell kezdeni.
A lányt már biztos zavarja, hogy csak nézegettem, ezért gyorsan felveszem. Mintha csak rám öntötték volna, pont az én méretem. Felállok és odamegyek mellé.
- Hogy érted, hogy spórolsz egy kis időt? Nem gyalog megyünk? - nézek rá értetlenül.
Vissza az elejére Go down

Alison Magdalen J.

∆ Hozzászólások száma :
246



A poszt írója Alison Magdalen J.
Elküldésének ideje Szer. 12 Ápr. 2017, 18:57
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next

-Ez már döfi!
Csattanok fel, hiszen más már valószínűleg körberöhögött volna, vagy aki komolyan vesz az nem vállalja be a kísérletet.
-De, csak stílusosan csináljuk.
Előkotrok egy érmét a zsebemből és felpöccintem az égbe. Utána rögvest a karóráma csapok. A Kondenzátorok kioldanak, az idő pedig lelassul végül megáll körülöttem. Jane kezén is felvillannak a fények és cikázni kezdenek az egész szerkezetben. Az idő körülötte is lelassul. Az elhaló búgó hangot, amit a felszabaduló energia okoz, síri csönd kíséri. Mutató ujjammal a pénzérmére mutatok ami a levegőben lebeg, mozdulatlanul. A madarak és az emberke is mind kővé dermedtek körülöttünk. Janere nézek aki úgy tűnik él és virul.
-Király! Úgy tűnik működik. Volt már szuperszónikus?
Kérdezem tőle vigyorogva.
-Van pár dolog amire figyelni kell, de azt majd menet közben elmondom ha gondolja. Merre van a labor?
Vissza az elejére Go down

Jane K. Foster

∆ Hozzászólások száma :
471
∆ Kor :
42
∆ Tartózkodási hely :
☆ New York ☆



A poszt írója Jane K. Foster
Elküldésének ideje Szer. 12 Ápr. 2017, 21:40
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next

A karkötő hirtelen cikárni kezd. Az idő fokozatosan lelassul, míg egészen le nem áll. Körbenézek és látom, hogy csak én és Alison mozgunk. Biztos a karkötő és az ő karórája miatt.
-Persze persze, a labor.- kapok észbe.
-Csak gyere utánam.- mondom mosolyogva. Miután elindultunk, megkérdezem:
-Amúgy téged hogy hívnak?
Kicsit furcsa lehet a kérdés, de ha meghívsz valakit a lakásodba nem árt, ha előtte tudod a nevét.
Vissza az elejére Go down

Alison Magdalen J.

∆ Hozzászólások száma :
246



A poszt írója Alison Magdalen J.
Elküldésének ideje Csüt. 13 Ápr. 2017, 01:10
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next

-Igaz is be se mutatkoztam...
Vakarom a fejem lányos zavaromban.
-Alison. Alison Magdalen Jobs. Hobbi hős, leendő milliárdos, az újkor legnagyobb feltalálója...
Kezdek bele, közben egy könnyed mozdulattal fel szökkenek a falra, onnan pedig a plafonra. Révén az idő gyakorlatilag áll körülöttünk, külső szemlélőkhöz képest elképesztően gyorsan mozgunk így a fizika törvényeinek java részének nincs ideje hatni.
-A gumicukrok ősellensége... Illetve a Bifröst szelleme, és midgard hírvivője.
Le tekintek Jane-re. Ha csak nem csatlakozik, hogy fejjel elfelé szeljük keresztül az egyetemet.
-Feltéve ha nem számoljuk el magunkat, és nem lukadok ki az űr közepén.
Vonom meg a vállam, látszólag nem aggódom emiatt. Hátra pillantok és a két csíkot nézem ami lágyan hullámzik mögöttünk. Enyém kétségtelenül a babakék, tetején a szivárvánnyal.
-Nyaaaaj, olyan izgatott vagyok... Szerinted Jöttünheimre vigyek forrócsokit? Vagy elég egy vastag kabát? Ott van nyár?
Hebegek habogok össze mindenfélét izgalmamban. Ezt megkoronázva azzal, hogy pattogok mellette. Faltól falig lebegve. Néha a plafont és a talajt is érintve.
Vissza az elejére Go down

Jane K. Foster

∆ Hozzászólások száma :
471
∆ Kor :
42
∆ Tartózkodási hely :
☆ New York ☆



A poszt írója Jane K. Foster
Elküldésének ideje Pént. 14 Ápr. 2017, 11:18
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next

Csak nézem, ahogyan a lány ( inkább hívjuk Alisonnak ) a plafonon mászkál. A bemutatkozása igen hosszú és kétség nem fér hozzá, biztos hogy ő a század egyik legnagyobb feltalálója. Ugyanis lefagyasztotta az időt és ha ő a Bifröst "szelleme", akkor biztos járt Asgardban is. Lehet, hogy majd egyszer feltalálja az időgépet ^^. Eléggé izgatott, máris Jöttünheimen jár az agya, ami nem a legbarátságosabb hely a kilenc világban.
-Jöttünheimbe inkább futócipőt vigyél, mert a jégóriások nem valami vendégszeretőek. Nem is beszélve a hatalmas házikedvencükről. Rémisztő belegondolni, hogy még mindig itt lehet egy olyan szörny Londonban...hacsak el nem vitték innen.
Felnézek rá, majd folytatom.
-Még nem jártam Jöttünheimben,
de találkoztam már egy jégóriással...pontosabban félig jégóriással.
-ráncolom össze a homlokomat.
-Deee... Jártam Svartalfheimben.
Nem volt olyan jó élmény, de legalább találkoztam sötét tündérekkel. Ők sem voltak nagyon barátságosak. Remélem találkozok majd barátságos lényekkel is.
Vissza az elejére Go down

Alison Magdalen J.

∆ Hozzászólások száma :
246



A poszt írója Alison Magdalen J.
Elküldésének ideje Kedd 18 Ápr. 2017, 14:32
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next

-Házikedvenc?!
Csillantak fel a szemeim. Fejben már el is képzeltem, ahogy haza viszem, beteszem valami nagy ketrecbe és megszelídítem. Végtére is Ausztrál vagyok, az első tolltartómhoz én fogtam a krokodilt...
Álmodozásaim szerte foszlottak, elképedve hallgattam az élménybeszámolóját a többi világról. Halovány irigység fogott el. Ő már ennyi mindent látott a nagy világból. Én pedig... töviről hegyire bejártam ezt a bolygót, mégsem tudok szinte semmit a világról...
-Ha megtaláljuk a bolygókat, szívesen magammal viszlek.
Mosolygok rá kedvesen. Nem jönne rosszul egy utazó társ. De előbb, fixálnom kell a telómat. Ha Heimdal nem lenne ilyen jó arc, valószínűleg valahol a semmiben lebegnék cafatokban, vagy Asgard egyik tömlöcében... Már ha tartanak olyat... Nyelnem kellett a kósza gondolatokra. Karórámra pillantottam.
-Még, egy perc.
Vissza az elejére Go down

Jane K. Foster

∆ Hozzászólások száma :
471
∆ Kor :
42
∆ Tartózkodási hely :
☆ New York ☆



A poszt írója Jane K. Foster
Elküldésének ideje Csüt. 20 Ápr. 2017, 21:26
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next

Látom, ahogyan Alison álmodozik. Nagyra nyitja szemeit és mosolyogva néz a távolba. Látszólag a "házikedvenc" jelző tetszhet neki. Ha tudná, hogy milyen egy ronda az a dög...de ahogy elnéztem biztosan játékos is.
-Köszönöm, kedves vagy. Remélem megtaláljuk majd a világokat.- nézek rá kedvesen.
-Nemsokára ott is vagyunk, márcsak egy sarokra vagyunk a labortól.
Megyünk az utcán és egyre közelebb érünk. Befordulunk az utolsó sarkon és már látni is a labort.
-Itt is volnánk.
Vissza az elejére Go down

Alison Magdalen J.

∆ Hozzászólások száma :
246



A poszt írója Alison Magdalen J.
Elküldésének ideje Pént. 28 Ápr. 2017, 10:47
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next

-Ó biztos vagyok benne, hogy megtaláljuk!
Vigyorodom el.
-Mivel léteznek, helyük is van a térben. Ebből adódóan már csak rá kell jönnünk, miként találjuk meg...
Kis szünetet tartok, míg befordulunk a sarkon.
-Pont, mint most. Tudunk a labor létezéséről. Te ismered a helyzetét és mutatod az irányt, én pedig segítek az odajutásban. A különbség a kettő között csupán a távolság és az idő... Vagyis...
Pillantok hátra, ahol jól látható hosszú csíkot húzunk magunk után.
-Csak a távolság... Időben relatíve hamarabb ideértünk...
Az ajtóhoz érve a karórám csipogni kezd, ez azt jelenti számomra, hogy a töltöttség hamarosan eléri a kritikus értéket, vagyis 5 másodperc múlva megindul az idő. Felemelem a másik kezem és számolom vissza a másodperceket. Az utolsó 2 másodpercben az idő exponenciálisan gyorsulni kezd, megérkeznek a hangok, az eddig tompa fény élénkké válik, testünk pedig elnehezedik a szokott értékre. A karperec is a jelek szerint helytállt. Már csak valami jó dizájn kell rá. Az ajtóra pillantok, lábaim topogni kezdenek míg a zárral bíbelődik. Izgulok, de nagyon, egy karnyújtásnyira van, hogy igazoljuk a Foster elméletet és bizonyítékokat szerezzünk a többi világról. Magunknak... Jönnek a kereszt kérdések. Beindulnak a kutatások, felfedezik az egyenletemet, aminek beláthatatlan következményei lesznek. De nekünk ez jó buli lesz! Kerek, vágyakozó szemekkel nézek Jane-re, szinte remegek az izgatottságtól.
Vissza az elejére Go down

Jane K. Foster

∆ Hozzászólások száma :
471
∆ Kor :
42
∆ Tartózkodási hely :
☆ New York ☆



A poszt írója Jane K. Foster
Elküldésének ideje Hétf. 01 Május 2017, 17:27
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next

Azt hallgatom, amit Alison magyaráz. Egész jó tanár lenne belőle. Emlékszem, hogy Erik is így magyarázta meg a dolgokat, amikor még kicsi voltam. Biztos vagyok benne, hogy egyszer még sikeres feltaláló lesz. Hiszen csak egy zseni tudja lelassítani az időt. Ránézek a karperecre, majd a laborfelé tekintek. Mire odaérünk a bejárathoz, addigra már az idő is felgyorsul.
-Hú, hát ez gyors volt.-leveszem a karperecet és visszaadom neki. Előkapom a kulcsot és kinyitom az ajtót.
-Menj csak előre- mondom neki kedvesen miközben elállok az útból. Miután bement becsukom az ajtót és megvárom, míg körbenéz a kis épületben. Odamegyek a pulthoz és próbálok egy kis rendet teremteni.
-Önthetek neked egy kis teát?- kérdezem tőle, hogy megtörjem a csendet.
Vissza az elejére Go down

Alison Magdalen J.

∆ Hozzászólások száma :
246



A poszt írója Alison Magdalen J.
Elküldésének ideje Pént. 12 Május 2017, 01:36
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next

Átveszem a karperecet.
-Igen, egészen pontosan... 7 attosecundum. Ez alá még nem sikerült vinni, de azt hiszem nincs is értelme...
Gondolkodom el, hiszen így is alig történik valami ennyi idő alatt. Illetve a CER-ben történnek, de azok a szabad szem számára láthatatlan dolgok. Szomorú... Belibbenek a feltáruló ajtón. Tekintetem körbeszalad a helységben. Egészen más, mint az MIT-s laborok. Sokkalta barátságosabb.
-Köszönöm kérek, ha lehet citrommal és cukorral.
Legyintek, kezemben a karpereccel, amin megakad a tekintetem. Előveszem a telefonom. Bepötyögöm Hercegnőnek a parancsot. A kijelzőhöz érintem a karperecet mire eltűnik. Elteszem a telót és beljebb merészkedem. Főként a faliújságot nézem, a táblákat, a kimondott jegyzet tároló felületeket vizsgálom. Ott vannak az érdekes dolgok. Főleg hogy a kutatás jó része fenn van a S.H.I.E.L.D. szervereken... Ahogy mászkálok és megakad a szemem egy két látsólag véletlenül elhelyezett tárgyon pörögni kezd az agyam. A levegőben mutogatok ide oda, végül az egyik kupac felé fordulok.
-A Foster kidolgozása még ott van a fontos kupacban, vagy már elkerült a tisztázatok közé?
Mutatok egy rendezett polcra.
Vissza az elejére Go down

Jane K. Foster

∆ Hozzászólások száma :
471
∆ Kor :
42
∆ Tartózkodási hely :
☆ New York ☆



A poszt írója Jane K. Foster
Elküldésének ideje Hétf. 17 Júl. 2017, 18:19
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next

Egy ideig a konyhában sürgök-forgok. Amíg a tea fől, addig körbemegyek és igyekszem egy kis látszólagos rendet csinálni. A papírok szerteszét hevernek az asztalon és szinte mindenütt a szobában. Próbálom őket kupacokba rendezni kissebb-nagyobb sikerrel. Nem nagyon van időm mostanában semmire, főleg nem rendet rakni, főleg valahányszor nekikezdek, csak nagyobb rendetlenség lesz. Ezért már inkább bele sem fogok. Amikor a víz elkezd fortyogni, odamegyek és kikapcsolom a teafőzőtt. Miközben a teát elkészítem néha rápillantok a lányra, aki a faliújságot vizsgálja.
-Ha tudok valamiben segíteni, csak szólj!-mondom neki, miközben előkeresem a szekrényből a cukrot. Először az ő teáját csinálom meg, majd az enyémet. Felrakom a csészéket egy tálcára és lerakom az asztalra, ahol nemrég még iratok hevertek. Odamegyek az egyik szekrényhez és leveszek egy mappát, amiben van pár jegyzet a fontosabb kutatásokról. Mikor megfordulok látom, hogy a lány mutogat valamit a levegőben, majd megszólal.
-Ott van a fontos kupacban, miért...-nézek rá egy cseppet értelmetlenül. A fontos kupac felé megyek és kiválogatom belőle, ami kell és a kezébe adom.
Vissza az elejére Go down

Alison Magdalen J.

∆ Hozzászólások száma :
246



A poszt írója Alison Magdalen J.
Elküldésének ideje Szer. 09 Aug. 2017, 16:55
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next

Átveszem a kidolgozást. Még nem lapozok bele. Némi angolos illemet azért magamra vettem otthon. Ha tea van, akkor nyugi.
-Csak ki akartam próbálni ezt a következtetés művészete dolgot, amit Sherlock szokott nyomatni... Ha már Londonban vagyunk...
Válaszolok kissé zavartan. Tudatában vagyok, hogy valami fölött elsiklottam. De nem ugrik be, hogy mi következtethet arra, hogy még ott van.
~Majd egyszer belejövök.
Odasétálok az asztalhoz és óvatosan leteszem a jegyzeteket, biztonságos távolba a tától. Leülök és elveszem a nekem szánt csészét.
-Köszönöm szépen...Finom!
Hálálom meg az italt majd megízlelem. Sose tudtam meginni tejjel. Nincs bajom a tejjel, sőt, literszámra iszom nap mint nap de teával...brrr!
-Ön mindig is asztrológus óhajtott lenni Ms Jane?
Akarva akaratlanul is, miként a tea végig fut a nyelvemen és lecsurog a torkomon, valahogy előhozza belőlem az angol dialektust. Ahogy a hamburger és/vagy a kóla az amerikait.
Kérdőn nézek rá, a csészét pedig óvatosan tartva két kezem között. Lábam nem ér le a földre, így felváltva lóbálom őket.
Vissza az elejére Go down

Jane K. Foster

∆ Hozzászólások száma :
471
∆ Kor :
42
∆ Tartózkodási hely :
☆ New York ☆



A poszt írója Jane K. Foster
Elküldésének ideje Hétf. 21 Aug. 2017, 19:07
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next

Kezébe adom az iratokat, majd az asztalhoz kisérem, ahol már vár minket a gőzölgő tea.
-A következtetés sosem árt. Egyszer én is alkalmaztam, de nem nagyon sikerült. Remélem Te majd nagyobb sikerrel jársz vele- mosolygok rá, majd öntök egy kis tejet a teámba és belekortyolok.
-Örülök, hogy izlik. Legalább ezt nem lehet elrontani.
Térnék rá a kutatásra, amikor a lány feltesz egy kérdést. Végülis a téma még várhat, úgyis tea idő van. Jól esik néha egy kis kikapcs.
-Nyugodtan tegezz csak-mondom, mert nem szoktam hozzá, hogy magáznak.
-Igazából a "mindig" az erős kifejezés,
csak apám halála óta. Akkor fogadtam meg, hogy követem a példáját és én is asztrofizikus leszek. Nem volt könnyű, de megérte. És most itt vagyok, van tapasztalatom, hírnevem...
- merengek el magamban. Hiszen milyen szép idők is voltak...mikor rájöttem, hogy mit akarok és mivé szeretnék válni. Bárcsak nem kellett volna apámnak meghalni, hogy rájöjjek.
Iszok egyet a teámból, majd felteszek egy kérdést Alisonnak.
-...És Te mi szeretnél lenni?-kérdezem, hiszen nagyon tehetséges a lány és még nagy jövő áll előtte.
Vissza az elejére Go down

Alison Magdalen J.

∆ Hozzászólások száma :
246



A poszt írója Alison Magdalen J.
Elküldésének ideje Hétf. 23 Okt. 2017, 12:41
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next

Óvatosan kortyolgatom a gőzölgő italt. Nevezhetjük óvatos szürcsölésnek is.
-Sajnos nem elég jó a szemem hozzá. De igyekszem.
Fújkálom tovább az ital tetejét. Igyekszem úgy fújni, hogy a keletkező hullámok koncentrikus körökként fussanak ki a bögre falához. Ehhez rá kell bandzsítanom, meg valójában sok értelme nincs de időnként rám tör a kényszer, hogy amit csinálok abban legyen valamilyen szimmetria.
Jane-el együtt én is elmerengek. Apánk nyomdokaiba lépni... Nekem sose volt kimondottan célom. De valahogy mégis sikerült arra az útra lépni amire apám. Pillanat erejéig eljátszok a gondolattal, hogy mi lett volna ha összedolgozunk de elfintorodom, amint felötlik bennem, hogy biztos pénzt csinál volna abból is.
-Meg egy Isteni pasija.
Kacsintok felé vidáman és sokat sejtetően, mintegy kiegészítve a felsorolást. Azért ez nem egy elhanyagolható dolog.
-Hogy én?
Pillantok le a Teára, mintha abban lelnék válaszra. De csak az önarcképemet látom benne. Elmosolyodom, fene se hite volna, hogy itt és most kapom meg azt a választ amit sose tudtam megválaszolni.
-Önmagam.
Hagyok egy lélegzetvételnyi szünetet.
-Nem igazán szeretnék részt venni ebben a gazdasági mókuskerékben. Be akarom járni a világot. Megismerni az univerzumot. Tudni és azt az emberiség javára fordítani. Megmenteni önmagától.
Vissza az elejére Go down

Jane K. Foster

∆ Hozzászólások száma :
471
∆ Kor :
42
∆ Tartózkodási hely :
☆ New York ☆



A poszt írója Jane K. Foster
Elküldésének ideje Hétf. 23 Okt. 2017, 14:41
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next

A teámat kortyolgatom, miközben az előttem álló lányt hallgatom. Eléggé tehetséges, sokak egész életükben az időt vizsgálják, tanulmányozzák működését, de Alison létrehozott egy szerkezetet, amely képes lelassítani az időt. Ez még engem is meglepett, pedig már semmin sem lepődöm meg Mexikó óta.
Kicsit elmerengek magamba, miközben a kiskoromról mesélek. Milyen szép idők is voltak, amikor rájöttem, hogy mi is szetetnék lenni. Hogy apam nyomdokaiba lépek és én is asztrofizikus leszek...felbecsülhetetlen. Szerencsére ott volt apám helyett anyám és Erik, akik mindig mellettem álltak és támogattak. Nekik köszönhetek mindent (kivéve Thort, mert azt csak magamnak köszönhetem).
-Ahogy mondod...-adok igazat Alisonnak, aki kiegészítette felsorolásomat. Végülis igaza van.
A változatosság kedvéért, hogy ne csak én beszéljek, megkérdezem tőle, hogy "mi szeretne lenni", de kérdésemre olyan választ kapok, amire nem igazán számítottam. "Önmagam"?, ezt nem értem. Ahogy folytatja, szavain elgondolkodom. Nem csak tehetséges, de nagyon okos is. Már most olyan, mint a legtöbb tudós.
-Szép cél...-mondom mosolyogva, majd a kupac mappára pillantok.
-Na, akkor lássunk munkához-csapom össze a tenyereimet, majd az első mappa tartalmát veszem elő. Ezek a kutatások még Mexikóból származnak. A papírokon leginkább ábrák és magyarázatok láthatóak, amelyek összefoglalják világok működését. Azért ezzel már lehet mit kezdeni.
Vissza az elejére Go down

Alison Magdalen J.

∆ Hozzászólások száma :
246



A poszt írója Alison Magdalen J.
Elküldésének ideje Csüt. 11 Jan. 2018, 11:11
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next

-Szépnek szép csak nem kifizetődő...
Mondom kissé lelombozódva.
-Mármint, jó lenne a szabadalmi pénzekből ellébecolni, csábítanak a milliók de ha ezek a dolgok piacra kerülnek nem lesz mire költeni...
Sopánkodom még egy sort. Rögtön jobb kedvre derülök a mappa kupac láttán. Lelkesedésem a kezemre és a számra is áttapad. Nagyot kortyolok a bögre teából ami szépen kulturáltan végig égeti a számat és a torkomat.
-Beeee....
Remegek bele a fájdalomba. Mielőtt eldobnám inkább leteszem a bögrét a kis tányérkájára. Megrázom magamat és mély levegőket veszek.
-Jó vafok...
Legyintek kiöltött nyelvvel, így legalább a levegő hűti valamennyire. Árgus szemekkel figyelem az előkerülő papírokat. Össze szalad a szemöldököm.
-Ezekkel nem is találkoztam a S.H.I.E.L.D. adatbázisában...
Óvatosan nyúlok a papírok után. Hosszasan vizsgálom az ábrákat és a mellékelt jegyzeteket. Eltartom magamtól és próbálom az egészet átlátni. Különös érzések kerítenek hatalmukba egyiket nagyon szeretem, másik pedig meglepő. Mintha már láttam volna hasonlót. Elrendezésében. Egy nagyon vázlatos verziót. A másik érzés pedig egy megfoghatatlan dolog. Amikor a tudatalattim már érti, szinte érzem az összefüggést és ez felcsigáz, izgalommal tölt el,hogy mikor fog bevillanni a felismerés, a megvilágosodás előtti pillanatok. Lila szemeim tágra nyílnak, szám is eltátom és szinte a fülemig ér a széle. Egyre izgatottabban nézegetem a lapokat. Olykor ráncolom a szemöldököm, ilyenkor tanácstalanul tekintek Jane-re, némi segítségért. Néhány összefüggés nem teljesen világos. Teljes némaságba burkolózom. Csak gesztusokkal kommunikálok felé. Eközben jobb kezem a zsebembe csúszik és előkotrom a telefonomat. Oda se nézve babrálok vele majd az asztalra teszem, kijelzővel lefelé. A kamera melletti kis lámpa felvillan és kivetíti a szobába az ismert univerzum 3D-s térképét.
-Feloldó kód:S-D-X-H-S-S-G-E-R-F-E-T-N-E-F-I-X-R-3-6-H-4-5-H-5-G-Z-O-5-H-4
Az eddig kékes terület köré kerül egy vékonyka narancssárga kéreg. Benne néhány kék pöttyel.
-A nagy kék az Elismert univerzum, a narancs az már az én számításaim, a benne lévő kék foltok pedig az elismert de még nem publikált bolygók.
A kékben és mindentől távol pedig van egy-egy sárga folt.
-Ez itt mi vagyunk.
Mutatok a kékben lévő sárgára. Majd a "semmi" közepén lévőre.
-Az pedig Asgard. A könyv szerint.
Kézbe veszem az egyik papírost és Asgardhoz sétálok. Próbálom össze illeszteni a kettőt, sikertelenül. Tanácstalanul nézek Jane-re.
Vissza az elejére Go down





A poszt írója Ajánlott tartalom
Elküldésének ideje
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next

Vissza az elejére Go down
 

A Londoni csapás - Jane & Alison

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 2 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2  Next

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Infinity Marvel :: Európa :: Anglia :: London-