» Üdvözlünk az Infinity Marvel frpg oldalán «
légy, aki lenni akarsz a marvel végtelen világában
Lépj be közénk
ne rejsd el magad

Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatdoboz
oszd meg velünk titkaidat

Itt tartózkodók
ki jár erre?

Jelenleg 8 felhasználó van itt :: 3 regisztrált, 0 rejtett és 5 vendég



A legtöbb felhasználó (71 fő) Hétf. 29 Május 2017, 19:54-kor volt itt.
Utolsó posztok
érkezett válaszod?


Share|
Játszik, nem sajátján, csak idegen idegen... Narsil &Alison

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
191



Tárgy: Játszik, nem sajátján, csak idegen idegen... Narsil &Alison Pént. 03 Márc. 2017, 23:21

Nem azt mondom, hogy teljesen épelméjű vagyok, de ekkora ökörségre talán még nem készültem.
-Asszonyom ennek a valószínűsége eltörpül amellett amikor az időkimozdítót próbálta ki. Engedje megjegyeznem, hogy az is bőven a határérték alatt volt.
-Most a sivatag közepén kit zavart volna egy féreglyuk?
-Megközelítőleg az egész földet veszélyeztette volna.
-Nyaaaj... annyira akadékoskodó vagy...
-Ennek ellenére tényleg úgy gondolja, hogy egy mesekönyvre és olyan számításokra, amit maga sem ért igazán, jó ötlet alapozni?
-MI?! Mit értesz azalatt hogy nem értem?!
-Nem tudta elmondani, miként jöttke ki ezek a koordináták.
-Nem emlékszem rá...
-Ha a memória állományom nem csal, önnek fotografikus memóriája van.
-Néha szelektálnom kell.
-Ezt egy filmből vette kifogásnak. Ön sosem szelektál, ezt a pulóvert egy hónapja akarta kimosni.
-Csak csináld Hercegnő...
-De asszonyom, nincs garancia arra, hogy ott egy élhető bolygót találunk.
-Ott voltál velem Asgardon, létezik, akkor a többi világnak is kell...
-Ez vélhetőleg hosszú időre lemeríti a reaktort. Védtelen lesz.
-Legalább nem fogsz akadékoskodni, különben is itt az órám.
-Emlékeztetném, hogy az csak korlátozott mértékben válik a hasznára.
-Menjünk már...
A telóm rezegni kezdett. A képernyője teljesen elsötétült. A közepoén a gomb körül felvillant az első csík, a piros. Majd a következő és a következő. A felvillanó pálcák lassan körbefutották a gombot, a szivárvány árnyalatait magukra öltve. Végül a nyomógomb elfehéredett, jelezvén, hogy a töltés kész. Nagy levegőt vettem.
-Egy tudós néha vakmerő...De Te Alison Magdalen Jobs, Te egy idióta vagy...
Azzal benyomtam a telefon gombját. Lehunyt szemmel vártam. Vártam... és vártam... Lassan nyitottam fel. Látszólag nem történt semmi. Végül a hajam emelkedni kezdett, színes kisülések futottak rajta végig. Hosszan mélyen búgtak a benne cikázó ívek. Ijesztő volt, de nem szokatlan. Teleportálásnál, nagy távolságra előfordult, csak akkor általában már megérkezem amikor észlelem. Végül a híd megnyílt. Egész testem mintha megrándult volna. Körötte ma szoba eltűnt, egy apró kék villanás, majd sötétség. Kósza fények. Hamar leesett, hogy már valószínűleg az űrt szelem. Remélhetőleg a saját dimenziómban, és egy lakható bolygóra világra lukadok ki...
~Ha mégsem, legalább ezt is láthattam.
Nem volt sok időm bámészkodni. Alfheim egén a felhők furcsán moccantak. Két nagyobb egymásba fonódva, szivárvány tölcsérré alakult melynek aljából egy éles, vékony, szivárvány sugár csapott a földbe. Mint Asgard bifröst-je, csak sokkal rövidebb ideig tartott és sokkalta kisebb volt az egész jelenség. A becsapódás helyén a fű furcsa foltokban égett ki. Én kótyagosan támolyogtam ki körből. Fejemet fogtam és az első dolog ami szemet szúrt a szabálytalan égés nyomok. Elmélyedve néztem. Otthon ilyennel még nem találkoztam. Elléptem az izzó fűszálak közeléből. Szikrázó hajkoronámat igazgattam míg a szabálytalan jeleket vizslattam. Valamiért szúrta a szememet és gyanús volt a szédülés is. A vizsgálódásból egyszer csak felocsúdtam, hogy, amúgy...
-Élek...
Néztem körbe az idegen helyen. Egy mezőn találtam magam, nem is tudom milyen állatok, vagy lények társaságában... Tátott szájjal bámészkodtam. Belül üvöltöttem a boldogságtól.
~SIKERÜLT!

_________________
Queen beyont the Rainbow

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
51
∆ Kor :
601
∆ Tartózkodási hely :
Alfheim



Tárgy: Re: Játszik, nem sajátján, csak idegen idegen... Narsil &Alison Pént. 21 Ápr. 2017, 02:18


Alison & Narsil


Szeretek kijönni Alfheim határába és gyönyörködni a kilátásban. Nem utolsó sorban itt egyedül lehetek a gondolataimmal, nem terheli az elmémet és az érzékszerveimet millió beszélgetés, kósza pillantás. Ránézésére olyan vagyok, mint az itteniek és egész jól meg is szoktam a várost, hiszen már hosszú-hosszú ideje itt élek. De tudom, hogy nem ez a hazám. Az már nincs. Elpusztították. Mindennel és mindenkivel együtt, akit valaha szerettem és fontos volt nekem. De velük ellentétben nekem megadatott az újrakezdés lehetősége. Nimellos király kegyességének hála lehetőségem nyílt letelepedni a birodalmának szívében egyetlen általam ismert fajtársam, Brithon társaságában, akinek nem mellesleg az életemet is köszönhetem. Olyan ő nekem, mintha a testvérem lenne, ezt minden túlzás nélkül állíthatom. Egy féltő, óvó báty. A legfőbb bizalmasom, együtt is élünk, de van, mikor előle is szeretnék elvonulni egy kicsit, hogy csak magam legyek. Főleg, hogy van egy dolog, amiben nem teljesen értünk egyet.
Illetve tudom, hogy jót akar nekem, mikor azt mondja, ne használjam az újonnan felfedezett képességemet, mert túl nagy érdeklődésére tarthat számot, ha kitudódik. De nem tudok olykor ellenállni a csábításnak, hiszen a sárkányok lenyűgöző teremtmények! A fennsíkon állok, ahol leggyakrabban találkozom velük. A szél belekap hosszú hajamba, ahogy figyelek. Messzebb látok is néhányat kergetőzni a levegőben. Hangosan, fennhangon szólok hozzájuk és kérem, jöjjenek ide, szálljanak le mellém. Tudom, nem sok idő, míg meghallják szavamat és megindulnak felém.
Ekkor azonban mozgást hallok a hátam mögül, mire összerezzenek. Nem lenne szabad senkinek itt lennie. Követett volna valaki? De hát azt biztosan meghallottam volna! Mire megfordulnék, már hallok is egy hangot. Meglep. Nem annyira maga a hang, aminek egyértelműen egy női a tulajdonosa, sokkal inkább az, ahogy beszél. Nem a mi nyelvünkön szólal meg. Nem sűrűn fordulok meg a Föld bolygón, lévén nem látom értelmét, a bevésődésben sem hiszek, de annyiszor jártam már arra, hogy be tudjam azonosítani a nyelvet. Beszélem is, noha nem túl sűrűn használom. De mit keres itt egy földlakó? Ahogy felé fordulok és meglátom, még biztosabbnak látom, hogy az, nem teljesen úgy néz ki, mint mi. Hogy kerül ide? Tudtommal nem képesek eljutni a mi világunkba. Összezavar.
Nem hozzám szólt, én pedig nem szólítom meg, valószínűleg még észre sem vett engem, ahogy ott áll és az eget kémleli. Ekkor azonban éles üvöltés harsan, ami elvonja róla a figyelmem. Ahogy megfordulok, látom, hogy a sárkányok, a hívásomnak megfelelően közelednek. Nem tudom, hogy került ide ez a halandó és látott-e már ilyet, de visszacsinálni már nem tudom. Csak néhány másodperc és itt is lesznek.
• •
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
191



Tárgy: Re: Játszik, nem sajátján, csak idegen idegen... Narsil &Alison Pént. 28 Ápr. 2017, 10:58

Megborzongok, mihelyst túljutok a kezdeti sokkon. Megélem a pillanatot, mély levegőt veszek az itteni tiszta légkörből. Sokkal tisztább, frissebb, nem olyan savas. Üdítő. Felemelem a telefonom és kamerázni kezdek. Majd eldicsekedem annak a néhány embernek aki nem néz teljesen bolondnak.
Ám a felvételbe földöntúli hang süvölt... ami itt valójában nem meglepő. A fennsík alatti mező felé fordítom a kamerát. Szinte tapintható a feszültség. Arcomon már érzem, hogy valami nagy és gyors tolja maga előtt a levegőt. Egy árny suhan el a fennsík sarkánál. Árnyékot vet rám és tekintélyes mennyiségű légtömeget. Ami a földre kényszerít. Hátamon fekve szabad szemmel nézek utána. Rögvest hasra vágom magam amint tudatosul, hogy mit is ez... Vagyis mire emlékeztet. Ha nem pont az.
-Nem b@szol...
Lassú mozdulatokkal emelem magam elé a telefont és folytatom a felvételt. Ahogy nem is egy, hanem több sárkány gyűlik egy helyre. Fejemet elemelem a kijelző fölé, hiszen ilyet szabad szemmel kell látni... Szám tátva marad. Csilloggó szemekkel lesem a bestiákat. Fel sem fogom igazán, hogy egy emberszabású van köztük, aki engem vizsgál. Neki csak integetek, de kezem vissza esik a földre és inkább a sárkányokat csodálom.
~Nekem kell egy ilyen....

_________________
Queen beyont the Rainbow

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
51
∆ Kor :
601
∆ Tartózkodási hely :
Alfheim



Tárgy: Re: Játszik, nem sajátján, csak idegen idegen... Narsil &Alison Kedd 16 Május 2017, 00:55





Alison & Narsil

Nem lenne szabad senkinek itt lennie. Nem lenne szabad látnia senkinek. Brithon is megmondta, hogy tartsam titokban a képességemet. Rajta és Nimellos királyon kívül tudtommal nem is tud róla más. Kivéve azt az asgardi férfit, aki nem olyan régen a szirtre tévedt. Másként nem tudtam megmenteni őt a sárkányok haragjától, csak ha engedtem, hogy lássa a képességem. Aztán azonban gyorsan el is tűntem a szeme elől, hátha nem jegyzett meg. Hátha. Erre most megjelenik itt ez a halandónak tetsző nő. Egyáltalán hogyan, miért? Földiek elméletileg nem tudnak eljutni a világunkba... A sárkányok pedig már jönnek. Hívtam őket, vissza nem tudom csinálni. Néhány rövid másodpercig csak nézem az idegent és próbálom értelmezni a helyzetet és hogy mit tehetnék.
- Hölgyem, Ön a Földről jött, igaz? - teszem fel végül a kérdést az arcát fürkészve. Halandónak tűnik, de sehogy sem fér a fejembe, mit keres itt. Teleportált volna? A halandók ilyesmire nem képesek... De modortalan lenne egyenesen, egyből rákérdeznem arra, micsoda is ő, ezért próbálom magamtól kitalálni. Mutáns? Inhuman? Mégis, mi? Hogy volt képes idejutni? Közben azonban a sárkányok ideérnek és ez a nő figyelmét is elvonja. Nyilvánvaló, hogy nem látott még ilyen lényeket, hiszen Alfheimen kívül máshol már szinte nem is élnek. Pláne nem a Földön.
- Ne bántsátok! - szólok oda a saját nyelvemen a két sárkánynak, akik mellém szállnak le, de láthatóan idegesen, gyanakodva fürkészik az idegent. Nem meglepő, szokatlan számukra a szaga valószínűleg. Asgardiakon kívül csak elfek szoktak errefelé megfordulni. Ez a nő túlzottan idegen számukra.
- Ha Ön nem bántja őket, ők sem fogják Magát - mondom nyugodt hangszínen a nő felé fordulva, immár ismét angolul. Láthatóan lenyűgözte a lények érkezése, ezt egyértelműen elárulja, ahogy a földön ülve méregeti őket. Ezért érzem úgy, magamra kell vonnom a figyelmét és figyelmeztetnem a sárkányok jelenlétének esetleges veszélyeire. Főleg, ha szeretném kideríteni, ki is ő és mit keres itt. Egy dekoncentrált emberrel nem igazán lehet érdemi társalgást folytatni.

Játszik, nem sajátján, csak idegen idegen...

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
191



Tárgy: Re: Játszik, nem sajátján, csak idegen idegen... Narsil &Alison Szer. 09 Aug. 2017, 18:04

Egyszerűen képtelen vagyok levenni tekintetemet a sárkányokról. Megbabonáznak. Olvastam róluk, láttam retusált képeket, CGI animációkat de ez.... Ez túltesz mindenen. A nő kérdése eljut tudatomig. Némi késedelemmel bólintok.
-I...igen... onnét... Midgardról...
Nem filozofálok, hogy miként értem az ő nyelvét. Ez apróság ahhoz képest, amik előttem vannak. Megcsap a szaguk, hát nem éppen erre számítottam, de jobbat se vártam. Lassan és óvatosan kezdek feltápászkodni, de ahogy mozdulnak mordulnak meg-meg állok. A nő mond valamit. Ezt már ténylegesen nem értem, de a sárkányokra úgy tűnik hatással van. A nő két oldalán telepednek meg. A mozdulataikat fürkészem. Nem mondom, hogy nem volt dolgom sárkánnyal, mert a Komodói Varánuszt is annak hívják...de ez más kategória. Ettől függetlenül is érezhető a kialakult feszültség, a mozgásukból legalábbis nekem ez jön le. Egészen óvatosan szakaszosan egyenesedek fel.
-Hát... valljuk be, hogy nem igazán lenne esélyem...
Mondom a nőnek, tekintetemet továbbra sem tudom róluk levenni. Kerülöm a szem kontaktust a lényekkel. Fejem leszegem és ha mégis össze akadna tekintetünk akkor letekintek a földre. Megadó testtartást veszek fel.
-Tűzokádók?
Pillantok a nőre kérdőn de megint vissza kell néznem a fújtató szörnyekre.

_________________
Queen beyont the Rainbow

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
51
∆ Kor :
601
∆ Tartózkodási hely :
Alfheim



Tárgy: Re: Játszik, nem sajátján, csak idegen idegen... Narsil &Alison Vas. 27 Aug. 2017, 14:30

Bár ez a feltehetően midgardi nő, ha akarata ellenére is, de ingerli jelenlétével a sárkányokat és ez a képességem ismételt leleplezésével jár, mégis úgy érzem, nem lenne helyes megtagadnom a beavatkozást az események menetébe. Nem tudnám megbocsátani, hogy nem akadályoztam meg akár egy tragédiát, mikor hatalmamban állna. Ez a furcsa nő egyébként is úgy tűnik, hogy nem akar rosszat. Ami persze a sárkányokat nem nyugtatja meg egyből, de mivel én ezt parancsoltam, legalábbis míg én a közelben vagyok, biztos, hogy nem fognak rátámadni. Még ha érzem is a jövevény felé irányuló gyanakvásukat. Ezt sajnos én sem tudom egyik pillanatról a másikra megszüntetni. Hallgatnak ugyan rám, bármit mondjak, de az érzelmeiket, természetes viselkedésüket én sem befolyásolhatom. Önálló akarattal, gondolatokkal rendelkező lények végül is.
Bár őszintén szólva én magam sem tudom igazán hová tenni a jelenlétét. Ki lehet ez és mit kereshet itt? Nem értem. Földinek tűnik, de ha az, tényleg nem kellene itt lennie. Midgardiak nem szoktak, nem tudnak ide eljutni. Még csak fogalmuk sincs a kilenc birodalomról a legjobb tudomásom szerint... Kérdésemre, bár láthatóan még mindig a sárkányok látványának hatása alatt áll, ha akadozva is, de megerősíti a sejtésemet. Tehát Midgardról jött. De hogyan, miért? Túl sok a kérdés és sehogy sem áll össze a fejemben a kép.
Lassan szedi össze magát, miközben én a sárkányokat fogom vissza a szavaimmal, ő feltápászkodik a földről. Következő megjegyzését nem igazán értem, de inkább nem is firtatom. A midgardiak furcsák tudnak lenni néha, fura szokásokkal és viselkedéssel. Nem sűrűn fordultam ugyan meg közöttük, nem vágyom különösebben a világukba, de ezt még én is észrevettem.
- Természetesen. A sárkányok tüzet okádnak - elsőre kicsit meghökkenek a kérdésen, mivel ez gyakorlatilag evidens, mi más is lenne egy sárkány, de gyorsan eszembe is jut, egy földlakó ezt nem tudhatja. Valószínűleg a sárkányok létezéséről sem tudhatott eddig. De a kérdés még mindig adott, hogy miért van itt. Hisz Alfheim létezéséről sem lenne szabad tudnia, nemhogy idejönnie... Ennek kellene valahogyan a végére járnom.
- Bocsássa meg a modortalanságom, de megtudhatom, kit tisztelhetek Önben és mi járatban van erre? - a lehető legudvariasabbnak szánt hangszínt ütöm meg (bár megeshet, kissé túlzottan is archaikus a szóhasználatom, hisz évszázadokkal ezelőtt jártam utoljára Midgardon), megpróbálva közelebb jutni a válaszokhoz. Mert tényleg szeretném jobban megérteni ezt az egészet helyzetet. Hogy kicsoda ez a nő, hogy került ide és mit akarhat? Mert már csak a jelenléte is túl sok kérdést vet fel. Ami miatt óvatosnak is kell lennem vele. Ezzel tisztában vagyok.


Alison & Narsil

Játszik, nem sajátján, csak idegen idegen...

Radioactive | Remélem tetszik! |

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
191



Tárgy: Re: Játszik, nem sajátján, csak idegen idegen... Narsil &Alison Szomb. 18 Nov. 2017, 12:56

-És hogyan?
Bukik ki belőlem a tudós. Nálunk csak a mítoszok engednek következtetni arra, hogy valaha sárkányok éltek köztünk. Vagy csak felsőrendűbb életformák cirkáltak az égen űrhajókkal. Ki tudja? Majd ha egyszer vissza tudok menni az időben, kiderítem. Itt viszont úgy tűnik szerves részét képezik az ökoszisztémának. Biztos tanulmányozták már őket, hogy miként képesek tüzet okádni... Ez pedig engem is érdekelne, de nem azért jöttem, hogy sárkányt boncoljak. Se eszközeim se lehetőségem és ahogy elnézem felhatalmazásom se lenne rá. A nyelv amivel a sárkányokhoz beszél ismerős csengésű.
~Nem létezi, hogy Felső Valyriai... Áhhh... Martin nem lehet idegen... Vagyis.... a fene se érti ezt az egészet...Lehet, hogy csak kiütöttem magam és álmodom... De ez akkor is hasonlít rá... Csak meg kellett volna tanulni...
Gondolat menetemből a lány szakít ki ismét. Felkapom a fejem és felé fordulok. Előkaparom tudatalattimból a kérdése elejét is.
-Alison Magdalen vagyok. Egy Midgardi tudós, feltaláló... Utazó... Békés szándékkal jöttem...
Sokat sejtetően a Sárkányok felé pillantottam, hátha értik az én szavaimat is. Majd vissza a nőre.
-Csak körbenézni, hogy igaz e egy teória. De úgy tűnik igaz a Foster elmélet... mind a 9 birodalom létezik. Alfheim legalábbis... Már ha ez az a hely. Amúgy... Önben kit tisztelhetek?

_________________
Queen beyont the Rainbow

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Sponsored content
↷ i still believe in heroes





Tárgy: Re: Játszik, nem sajátján, csak idegen idegen... Narsil &Alison

Vissza az elejére Go down

Játszik, nem sajátján, csak idegen idegen... Narsil &Alison

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 1 oldal

Similar topics

-
» Sunagakure utcái
» 7 - Saját technikák
» Hikari Ayame
» [Miniboss] Hanna
» Semmi sem az,aminek látszik...

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Infinity Marvel :: Univerzum - Játéktér :: VilágÛr :: Kilenc birodalom :: Alfheim-