» Üdvözlünk az Infinity Marvel frpg oldalán «
légy, aki lenni akarsz a marvel végtelen világában
Lépj be közénk
ne rejsd el magad

Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatdoboz
oszd meg velünk titkaidat

Itt tartózkodók
ki jár erre?

Jelenleg 9 felhasználó van itt :: 1 regisztrált, 0 rejtett és 8 vendég :: 2 Bots



A legtöbb felhasználó (71 fő) Hétf. 29 Május 2017, 19:54-kor volt itt.
Utolsó posztok
érkezett válaszod?


Share|
Home - Narsil & Nimellos

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
44
∆ Tartózkodási hely :
☙ Alfheim'



Tárgy: Home - Narsil & Nimellos Vas. 11 Dec. 2016, 21:56



Narsil & Nimellos
Music: H o m e °° Notes: bocsáss meg a hosszas késésért Sad


Alfheim varázslatos világa hajlékul szolgál minden elfnek, függetlenül nemtől, kortól.. és legfőképpen hovatartozástól. Apám halála óta uralkodom, s ezen többszáz év alatt olyanok is menedéket találtak szülőföldemen, akik nem közöttünk születtek. A kegyetlen sötét elf tanács elszánt célja, hogy kiirtsanak mindenkit, aki nem hódol be előttük, s ezért az elf faj többször is végveszélybe került. Apám háborúját én is megörököltem, de eddig sikeresen visszavertük az ellenséges támadókat. Sok faj viszont nem volt ily szerencsés. Mára már tudomásom szerint a jég-, füst- és csillagelfek csupán őseink leírásában léteznek. Békés fajaik a történelem homályába lettek. Az írások szerint Svartelfheim vezetői inváziót indítottak a bolygóik ellen, és könyörtelenül leigázták azokat, elpusztítva minden lakóját, kolonizálva a világaikat. Azok a sötét elf fajtársaik, kik nem értettek egyet vezetőik radikális nézeteivel, bolygónkra szöktek, és azóta is békében élnek mellettünk. Vannak viszont olyan szerencsétlenül járt macskaelfek, kiknek szeme láttára szállták meg földjeiket, és pusztították el családjaikat. A békeszerető macskaelfek nem voltak felkészülve a váratlanul jött támadásra. Csupán Narsil és Brithon azok, kiknek sikerült megmenekülniük. Szívemnek mindketten egyaránt kedvesek, szívesem látogatom meg őket a felvidéken, a Magas-hegy lábánál, hol elf társainkkal élnek békében.

Áporszarvasomon vágtatok, mikor fejem felett elrepül a hegycsúcs egyik különös lakója. Az egyik sárkány az. Tudom jól, hogy Narsil szívének mind egyaránt kedves teremtés. A teremtmények már csupán Alfheimben léteznek, ám itt háborítatlanul élnek mellettünk. Sőt, már évszázadok óta nem háborgatják a város lakóit. Tudják, hol vadászatnak büntetlenül. Nagyon keveseknek adatik, hogy jól bánjanak velük. Képességemnek hála megértem a nyelvüket, mint ahogy bármely állatét vagy univerzumunk lakójáét, és ők is megértik, amit mondok, ám parancsot nem fogadnak el. Egyetlen elfről tudok, aki képes iránytani őket, s azt is sejtem, hogy hol találom Őt. Nem házához sietek, hanem ahhoz a varázslatos kis tisztáshoz, ahol órák hosszat tartózkodnak a sárkányok, mielőtt a hegyre felröpülnek. Megigazítom palástom, s hűséges állatomon végig simítva kilépek a fák takarásából. Megpillantom Narsilt, miközben az előbbi sárkánnyal beszél. Határozott léptekkel közelítem meg őket.
- Üdvözöllek, Gyermekem! - pillantok rá, majd megdöntött testtartásommal köszöntöm őt. Ezután tekintetem a hatalmas állatra szegezem és szintúgy üdvözlöm őt is. Tisztelem a természetet és minden egyes lakóját. A kölcsönös tisztelet Alfheim egész alapja. A természet szeretete és csodálata már gyermekkorunkban belénk rögzül, és így éljük le egész életünket.
- Örülök, hogy itt talállak. Éreztem, hogy ismét itt leszel. - ha a fűben ül, lekucorodom mellé, ha áll, akkor állva folytatom.
- Ezt Neked és Brithonnak hoztam. - nyújtom felé karom, s várom, hogy elvegye azt a vászonba csomagolt kis figyelmességet, amit a szakácsaimmal készíttettem nekik. Kenyér és sütemény van a csomagban.
- Tudod, már egy ideje nem voltam idelenn, de sokat gondoltam rátok. Hogy érzitek magatokat Alfheimben? És legfőképpen... hogy vagy?



Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
44
∆ Kor :
600
∆ Tartózkodási hely :
Alfheim



Tárgy: Re: Home - Narsil & Nimellos Szer. 11 Jan. 2017, 01:44



Nimellos & Narsil
Home


Szeretek kijönni Alfheim határába és gyönyörködni a kilátásban. Nem utolsó sorban itt egyedül lehetek a gondolataimmal, nem terheli az elmémet és az érzékszerveimet millió beszélgetés, kósza pillantás. Ránézésére olyan vagyok, mint az itteniek és egész jól meg is szoktam a várost, hiszen már hosszú-hosszú ideje itt élek. De tudom, hogy nem ez a hazám. Az már nincs. Elpusztították. Mindennel és mindenkivel együtt, akit valaha szerettem és fontos volt nekem. De velük ellentétben nekem megadatott az újrakezdés lehetősége. Nimellos király kegyességének hála lehetőségem nyílt letelepedni a birodalmának szívében egyetlen általam ismert fajtársam, Brithon társaságában, akinek nem mellesleg az életemet is köszönhetem. Olyan ő nekem, mintha a testvérem lenne, ezt minden túlzás nélkül állíthatom. Egy féltő, óvó báty. A legfőbb bizalmasom, együtt is élünk, de van, mikor előle is szeretnék elvonulni egy kicsit, hogy csak magam legyek. Főleg, hogy van egy dolog, amiben nem teljesen értünk egyet.
Illetve tudom, hogy jót akar nekem, mikor azt mondja, ne használjam az újonnan felfedezett képességemet, mert túl nagy érdeklődésére tarthat számot, ha kitudódik. De nem tudok olykor ellenállni a csábításnak, hiszen a sárkányok lenyűgöző teremtmények! A tisztáson ülök, ahol leggyakrabban találkozom velük. A szél belekap hosszú hajamba, ahogy figyelek. Messzebb látok is néhányat kergetőzni a levegőben. Hangosan, fennhangon szólok hozzájuk és kérem, jöjjenek ide, szálljanak le mellém. Tudom, nem sok idő, míg meghallják szavamat és megindulnak felém. Az egyikük hamarosan le is száll mellettem én, pedig tisztelettudóan üdvözlöm, majd kinyújtom fel a kezemet, hogy megérintsem, amihez ő engedelmesen lejjebb is engedi a fejét.
Ekkor azonban mozgást hallok a hátam mögül, mire összerezzenek. De a sárkányon nyugodtságot, inkább érdeklődést látok, ahogy az érkező felé pillant és mivel számomra is a hangszín ismerős, barátságos, így a pillanatnyi ijedtségnek egy mosoly adja át a helyét hamarosan.
- Üdvözlöm, Felség! - felé fordulok és meghajolok felé kicsit ültemben, de kellően mélyen, ahogy azt az illem megkívánja tőlem. Végül is ő az én uralkodóm. Az ő kegyéből lehetünk itt Brithonnal. Nimellos otthont adott nekünk, idegeneknek. Nem az ő hibája, hogy a lelkem mélyén úgy érzem, én már sehol sem lehetek igazán otthon. De ha nem jövünk Alfheimbe, a sárkányokkal sem találkozhatom soha. Azt bántam volna. Még ha titokban is kell tartanom a képességemet. Brithonon és Nimellos királyon kívül tudtommal más nem tud erről a képességemről. Leszámítva azt az asgardi férfit, akivel nem is olyan régen futottam össze a szirten. Én nem akartam felfedni magam, de ha nem teszem, az egyik felbőszült sárkány biztosan megöli. Gyorsan elmenekültem inkább a helyszínről mindezek után, remélve, hogy nem jegyezte meg az arcomat. Ezzel a történettel azonban nem traktálnám a királyunkat. Van neki elég gondja amúgy is.
- Köszönjük a nagylelkűségét Felség és hogy törődik velünk. Hálával tartozunk Felségednek ezért - illedelmesen megköszönöm apró ajándékát. Nimellos tényleg egy nemes lelkű, lelkiismeretes uralkodó. Kívánni sem lehetne jobbat.
- Minden rendben, Felség, köszönöm az érdeklődését. Jól élünk, mindenünk megvan - őszintén jól esik és hálás vagyok azért, hogy ennyire a szívén viseli a sorsunkat Brithonnal, még ha nem is az ő népe tagjaiként születtünk. Hogy az én szívemet még mindig, oly hosszú idő után is honvágy gyötri egy már nem létező táj után, azzal nem akarom szomorítani. Hiszen ő mindent megtett értünk, amit kértünk tőle, sőt talán még többet is. Hisz ha csak teheti, rendszeresen meglátogat minket, érdeklődik felőlünk. Kevés uralkodó tenné ezt meg, úgy hiszem. Hogy felkeresse a népe tagjait. De ha még a népe tagjai volnánk. Hiszen lényegében menekültek vagyunk. Csak az ő kegyességének köszönhető, hogy ma már egész Alfheim elfogad és ugyanúgy tekint ránk is, mint közülük valókra.
- Felséged egészsége jól szolgál? A herceggel is minden rendben? - udvariasan, a formalitásokat megtartva érdeklődök csak én is iránta. Végtére is ő a királyom, tisztelettel kell beszélnem vele. Ugyanakkor az is tiszteletlenség lenne, ha én nem érdeklődnék iránta. Bár valószínűleg túl őszinte választ én sem kaphatok tőle, azért tényleg érdekel, minden dolga rendben megy-e. Legalább annyira, amennyit a szavaiból, a gesztusaiból ki tudok olvasni.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
44
∆ Tartózkodási hely :
☙ Alfheim'



Tárgy: Re: Home - Narsil & Nimellos Vas. 10 Szept. 2017, 15:45



Narsil & Nimellos
Music: H o m e °°
Notes: bocsáss meg a késésért Sad


A lányt egyedül találom a tisztáson. Bár harcosaim a Birodalom minden szegletében járőröznek, erről a helyről csak nagyon kevesen tudnak. A hegyvonulat jól elrejti a tiszta vizű tavat, és a sárkányokat sem zargatják itt. Mégis, vannak kalandorok, kik képesek megmászni a hegyet egy-egy virágért. Nemrégiben Daario volt az, aki idáig eljött, csakhogy húgát megörvendeztesse egy vörös hibiszkusszal. A legritkább virág valóban párját ritkító szépség, de aki ily bátor és vakmerő, annak alkalomadtán szembe kell néznie egy-egy sárkánnyal is. Talán erre elfelejtettem felhívni a fiú figyelmét. Vagy talán legbelül sejtettem, hogy lesz, aki megvédje...

A lány örömmel fogadja az ajándékot, én pedig boldogsággal a szívemben nyújtom át neki.
- Nincsen mit köszönnöd. Boldoggá tesz, hogy immáron Alfheimhez tartoztol. - a történetük mindig megszorongatja szívemet. Kettejük túlélése maga a csoda volt. A sötét elfek nem hagynak túszokat, mindenkit elpusztítanak, akik bőre különbözik az övékétől. Birodalmakat égetnek le, világokat foglalnak el, dinasztiákat irtanak ki. Természetükből fakadóan pusztítanak.
Tekintetem szomorú, ahogyan felidézem az emlékeket, s a leányhoz szólok, mikor kérdez felőlem.
- Mi jól vagyunk, Gyermekem. A herceg hamarosan 700 esztendős lesz. Ez a látogatásom egyik oka. Hogy meghívjalak Titeket a herceg és Elriel születésnapjára. Meglepetés ünnepséget rendezek gyermekeimnek. - minden elfnek kiküldtük a meghívót, kik közel állnak Earnenhez vagy Elrielhez, vagy kiknek jelenlétét fontosnak tartottam, de kettejüket mindenképpen személyesen szerettem volna meghívni. Ezzel át is nyújtom a gyermekeim által aláírt tekercset. Ám ez csupán az egyik ok, amiért itt vagyok...
- De értetek... aggódom. A Birodalom szélén egyre veszélyesebb. A magas hegyeken túl már nincs hatalmunk. Túl közel éltek a peremvidékhez. - A lány erős. S bár a sárkányok egyre közelebb kerülnek hozzá, mégsem hagy nyugodni a tudat, hogy talán egyszer ide is behatol a sötétség, és veszélybe kerülnek a városka lakói.
- Nyugodtabb lennék, ha közelebb laknátok a palotához. Szeretném, ha beköltöznétek a királyi udvarba! - szemeimmel az övéit fürkészem. Örömömre szolgálna, ha ott tudnám mindkettejüket, biztonságban. Talán csak egyvalami tarhatja vissza... a sárkányai.  



Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Sponsored content
↷ i still believe in heroes





Tárgy: Re: Home - Narsil & Nimellos

Vissza az elejére Go down

Home - Narsil & Nimellos

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Infinity Marvel :: Univerzum - Játéktér :: VilágÛr :: Kilenc birodalom :: Alfheim-