» Üdvözlünk az Infinity Marvel frpg oldalán «
légy, aki lenni akarsz a marvel végtelen világában
Lépj be közénk
ne rejsd el magad

Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatdoboz
oszd meg velünk titkaidat

Itt tartózkodók
ki jár erre?

Jelenleg 6 felhasználó van itt :: 1 regisztrált, 0 rejtett és 5 vendég



A legtöbb felhasználó (71 fő) Hétf. 29 Május 2017, 19:54-kor volt itt.
Utolsó posztok
érkezett válaszod?


Share|
We're the guardians of the galaxy, Dude! - [Drax&Peter]

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
602
∆ Kor :
37
∆ Tartózkodási hely :
next to my a-holes



Tárgy: We're the guardians of the galaxy, Dude! - [Drax&Peter] Csüt. 22 Szept. 2016, 08:58

Drax & Peter
we're the guardians of the galaxy, dude

Nem állítom teljes bizonyossággal, hogy letűnt a gyászidőszak Xandaron, és a bolygó fénysebességgel épül, mert rohadtul nem. Őszintén szólva nem látom a fejlődést, amit kéne. A hadtest bukása, és a robbanás, az evakulálás mind ahhoz vezettek, hogy
leépítsenek minket. Fizikailag, lelkileg, és szellemileg persze. Nem könnyű egyben maradni, ha nincs hova hazatérni, ezt aláírom. Nekem annyi a könnyítés ebben a fos időszakban, hogy a Milano jelentette mindig is az otthonomat, nem kötöttem a lábaim, vagy az otthon érzetét sem élőlényhez, sem bolygóhoz, sem konkrét-stabil épülethez. Ami bizonyos értelemben gáz, hiszen lassan korban lennék, hogy lenyugodjak, de nincs meg rá a késztetés, sem a megfelelő társ. Egyedül kikötni meg már csak azért sem fogok. Bár azt megint nem értem, hogy juthat eszembe a családalapítás, miközben az anyós ülésben üldögélő, fejét hátraejtett Drax szájának sarkán folydogáló nyálcsíkot figyelem, miközben a gép orrára kellene koncentrálnom a meteor örvényben.
Hogy képes aludni ekkora zajban? És, ami még ennél is fontosabb. Miért éppen vele megyek kémkedésre? Előre fordítom a fejem, és a tükör sima üvegen keresztül visszanéz rám az értelmetlen, és tanácstalan pofa, amit ebben a percben grimaszolok. Rohadtul nem gondoltam át, hogy kivel érkezem a Kree Birodalomba. Ez a férfi egyszemélyes basszus kórus. Le lép, és máris üvöltve rohan végig a síkságon. Őt nem zavarja a hátába fúródó ökölcsapások ezrei. Mert ő, Drax. A katona, aki addig harcol, míg bírja. Tudjuk, láttuk.
- Ó, remek. - csóválom meg a fejem, kivezetve a gépet az áramból, belépve a bolygó légkörébe. Érződik a nyugalmatlanság. Feszültség cikázik a hajó körül, szinte látom a vibrálását. Lopakodó üzemmódba kapcsolva rejtem el a gépet egy biztosnak tűnő ponton. A hőtérkép szerint legalább két mérföld az első katonáig, így aztán nincs mitől tartani. Mármint olyan szempontból, hogy rábukkanjanak a Milanora. Azt nem köszönném meg!
- Drax! - csatolom szét az övem, majd felpattanva megveregetem a vállát, hogy felriasszam negédes álmából. Felkapom a felcsatolt fegyvereim, majd ráncba szedve magam nézek a társamra. - Jót szundikáltál? - nézek rá félvigyorral, majd felöltöm a vörös kabátomat. Nem mintha olyan fontos lenne, de több zseb, több fegyverrel jár. És, ha besétálsz Thanos második birodalmába, legyen már nálad elég lövedék. Szar napod lenne, ha kifogynál!
- Egy darabig sétálunk. Körbenézünk. És leadjuk a jelentést. Mintha járőröznénk... Oké? - úgy nézek rá, mintha nem lennék biztos abban, hogy megérti. És nem is vagyok! Arról híres, hogy másodpercenként elgondolkodik. Nem esne jól, ha majd akkor is így tenne, mikor épp a lábunkat kell szedni, mert üldöznek minket, Ő meg elakad. Szóval igyekszem biztosra menni. Bár olyankor elég komolyra vált, ha a kreekről van szó. A családja miatt. A korábbi családja miatt.
- Húzzunk bele. - vonok vállat, majd leemelem az ajtót, és megindulok kifelé. A levegőtartalom sűrűsége miatt először nehéz a légzés, de megszokja a tüdőm, így nincs gond.
Piña Colada • meglepetés • ©

_________________
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
42
∆ Tartózkodási hely :
Galaxis, a Milano fedélzete



Tárgy: Re: We're the guardians of the galaxy, Dude! - [Drax&Peter] Vas. 12 Feb. 2017, 22:50





Peter & Drax

We're the guardians
of the galaxy, Dude



Én szívesen vagyok a Milano fedélzetén. Van egy kényelmes fekhelyem hátul, a raktérben. Amikor nem az ideiglenes szálláshelyünkön bandázunk Xandar épen maradt részén, akkor ide lopakodok fel, és szunyálok egyet. Van, hogy Quill lábszaga elviselhetetlen, főleg, ha félálomba az arcomba dörgöli. Előfordult már, hogy Rocket szellentett oda. Persze, Gamora saját szobát kapott, de a mi kabinunk közös. Peter, Rocket, a cseréplakó Groot és jómagam. Ha iszunk, ezek a borzalmak hatványozódnak. Ilyenkor vérben forgó szemeimmel elbotorkálok a hajóig, és eldőlök oldalra.  
Most azt az utasítást kaptuk, hogy látogassuk meg Sohaországot, de Rocket csöppet sem volt szomorú, hogy nem kell velünk jönnie. Amikor nevetett, miközben megnevezte küldetésünk helyszínét, még az a gondolat is megfogant elmémben, hogy ismét a bolondját járatta velem a szőrös kispajtásom.
Nem érdekelt, hova kell mennem. Amíg kitéphetek pár kree torkot, nekem az felüdülés...
A hajón Peter zenéje álmosítólag hatott rám, így rövidesen eltűnt előlem a végtelen űr látképe. Amikor legközelebb kinyitottam a szemeim, egy semmiből jött kéz ragadta meg a vállam.
A testem automatikus reakciója az, hogy megragadom, majd késemért nyúlok, hogy lecsapjam a végtagot.
- Hö.. mi...? - majd amikor a kézhez tartozó alak is kirajzolódik, csak akkor eresztem le pengémet.
- Soha többé ne riassz fel az álmomból! Ott voltál Te is, egy A'askvarii nővel indultál szexelni, én pedig a kreek vérében úsztam. - mormogom vissza neki, majd késem a helyére csúsztatom. Kicsatolom magamat, harcra készen, és figyelemmel kísérem, ahogy vezetőm felveszi vörös kabátját.
Az jár a fejemben, hogy ha lenne egy ilyen kabátom nekem is, talán kevésbé látszódna meg a testemre száradt vérfolt, mikor vágásom után kifröccsen az ellenség testéből. Aztán, mire gondolataim a jelenbe terelődnek, Quill valamiféle válaszra várva a képembe mászik.
- Kettő... - válaszolom, hátha helyesen replikázok a kérdésére.
- Megyek utánad, szorosan a nyomodba leszek! - intézem felé szavaim, majd lendületesen megindulok utána. A levegővétel sem zavar igazán, mióta Groot valamit kiszúrt a tüdőmön, könnyebben alkalmazkodom az ilyen körülményekhez.
Amikor kirajzolódik néhány kree alak, ordítva rohanok nekik.
- Mind meghaltok, sápadt kutyák!



Ne haragudj, nagyon röstellem magam a késésért... Sad 


• •
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
602
∆ Kor :
37
∆ Tartózkodási hely :
next to my a-holes



Tárgy: Re: We're the guardians of the galaxy, Dude! - [Drax&Peter] Csüt. 02 Márc. 2017, 11:16

Drax & Peter
we're the guardians of the galaxy, dude

Valószínűleg a kijelentésem, hogy 'Majd én vigyázok rájuk.' szintén átgondolatlan és ostoba ígéret volt. Főként, hogy az egyikőjük éppen egy pengével készül elreszelni a csuklóm, csak mert ébreszteni próbálom a harctéren. Ekkor döbbenek rá, hogy talán Gamora nem is tévedett olyan nagyot, mikor a galaxis legnagyobb idiótáinak nevezett minket. Drax határozottan előkelő helyen szerepel a listán, ha bárki kíváncsi rá!
- Úristen, hé, hé, hé, én vagyok! - üvöltöm riadtan, elhúzva a kezem, olyan elkerekedő és ideges ábrázattal, ahogy talán mindig is nézek, mikor valami őrültséget csinál ez a szerencsétlen. Komolyan, és akkor drámázik itt nekem, hogy nincs senkije! De a nap tanúsága, hogy soha többé nem próbálom egy méteres körzetből ébreszteni! Az arckifejezésem csak tovább torzul, mikor álmáról (?) kezd beszámolni. A fejem csóválom, majd mélyen magamba szívom a levegőt, hogy kiüríthessem fejemből ezt a sok halandzsát, amire ebben a percben, ezen a helyen, a legkevésbé sincs szükségünk.
- Az már régen rossz, ha arról álmodozol, hogy én mit művelek egy A'askavariival... - ezt mint mellékesen jegyzem meg, elsétálva a közeléből a hajó lejárata felé. A vörös kabátot magamra öntöm, miközben megpróbálok az ő eszéhez mérten beszélni és tisztázni pár dolgot a következő pár percre vonatkozóan.
Kénytelen vagyok visszakérdezni, hogy biztosra menjek, figyelt rám. De a válaszát hallva nem hogy abban leszek teljességgel bizonyos, hogy nem is próbált koncentrálni, az is letisztázódik bennem, hogy fogalma sincs, miért jöttünk. A homlokomra csapom jobb tenyerem, majd végig szántom onnan egészen államig.
- Jó. Csak mögöttem és tégy úgy, ahogy én. Nem akarok magánakciót, rendben? - nyögöm feszülten, miközben már lefelé ballagok a Kicsikémről. Lassan, biztonságos léptekkel teszem meg az első pár métert. Felmérve a körülöttünk fekvő tájat. Szám sarka grimaszra rándul, mikor mozgást érzékelek. Semmi máson nem jár az agyam, csakhogy a Milanonak ne essen baja, mert akkor aztán baszhatjuk!
- Vissza... - nyögöm halkan, de mire oldalra pillantok, már Drax jóval elém kerülve vonyít, s támadásba lendül. Mindkét tenyeremmel hajamba kapok két oldalról, az ábrázatomról pedig még egy ostoba kree is leszűrné, hogy valószínűleg most kaptam agyérgörcsöt!
- Drax! - üvöltök utána, de elszántságával valószínűleg soha nem vehetem fel a harcot. Nincsenek túl sokan a támadóink, így bár habozok, de utána szaladok végül. Sietve szedem a lábam, előrántva fegyvereim, majd fedezem a vörössel labirintusokkal tetovált barátom méretes hátát, ahogy csak erőmből telik. - Nem ez volt a terv!! - morgok, dühből ütve a felém szaladó kettes egyikét, míg a másik hasfalába sikerül lőnöm, sokkolót. Mi mást?!
- Ha a Milanonak egyetlen karcolása is esik... - dünnyögöm idegből, majd miután végzek a rám maradó felekkel, a társam után kutatnak szemeim és nagyon bízom benne, hogy egy megbánó pillantást tanúsít felém, mert ha nem, biz'isten kisokkolom őt is!
Piña Colada • meglepetés • ©

_________________
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
42
∆ Tartózkodási hely :
Galaxis, a Milano fedélzete



Tárgy: Re: We're the guardians of the galaxy, Dude! - [Drax&Peter] Vas. 05 Nov. 2017, 22:00





Peter & Drax

We're the guardians
of the galaxy, Dude



- Nem akarsz magánakciót! - ismétlem meg Quill szavait, mint egy magnetofon. Az arcom dörzsölöm, hogy az álom végleg elillanjon lusta szemhéjamról. Az a része kimondottan tetszett, amikor kree beleket ontottam ki sápatag testükből, de hogy Quill hogy került bele azzal a csápos rémséggel ... magam sem tudom. Miért nem Rockettel álmodtam? Ő kellemesebb része szokott lenni az álmaimnak. Többnyire ugyanolyan kontextusban jelenik meg. A szülőbolygómon vagyok, és épp Ovettel sütögetünk a szabadtűzön. Nyársra húzott mókusokat készítünk, míg a kislányunk, Kamaria körbetáncol minket. És ekkor jelenik meg Rocket és a nagy Groot. Utóbbira két kötelet és egy deszkát akasztok, így csinálva egy hintát a lányomnak. Ezután Rocketre nézek és nyáladzó ábrázattal elkezdem kergetni. Általában itt véget is ér az álom, még nem sikerült megsütnöm.
Gamorával még egyszer sem álmodtam. Lehetséges, hogy a távolság miatt, ami közöttünk húzódik. Jól megvagyunk, de talán soha nem lesz olyan szoros a kapcsolatunk, mint a banda többi tagjával.
Végül Quill lerakja a gépet, én pedig követem őt a kietlen bolygón.
- Minek nézel Te engem? Elsőre is megértettem. Nem akarsz magánakciót. Minden egyes szavadra figyeltem, Barátom! - lépkedek szorosan mögötte, miközben mindkét szememmel a helyet kémlelem. Már korábban is gondolkodtam ezen. Egy hasonló kisbolygó a kedvemre volna. Amolyan pihenőhelynek. Kénylemes sziklák, radioaktív sugárzás által keltett meleg. Itt senki sem zavarna az alvásban. Néha meghívnám a barátaim is, és szabad tűzön sütögetnénk valamiféle húsokat.
A terv felderítéses része egészen szépen megy, amíg mozgást nem észlelek. Quill visszavonulót fúj, de mintha meg sem hallanám, két tőrömet oldalra vonva rohanok egyenest az ellenségbe. Csatakiáltásom annyira hangos, hogy a sziklák falain visszahangzik az üvöltés. Az első szúrás az egyik kékbőrű förmedvény torkát éri. Mióta vadászom őket a halálhörgésük mindig kellemes melódia volt füleimnek. Gyűlölöm mindet. S talán épp ezért nem volt a legbölcsebb döntése Quillnek éppen engem magával hoznia. Mert képtelen vagyok higgadtságra ezek közelében.
- Halál rád, te bűzös torzszülött! - szúrom mellkason a másikat. Az egyik lesből ront rám, mikor Quill az utolsó pillanatban leszedi rólam. Bólintok felé mintegy megköszönve az előbbit, majd kerekedő szemekkel nézek rá.
- Hiszen azt mondtad, hogy lopakodunk, aztán ölünk mindenkit, aki mozog. Mindent úgy teszek, ahogyan te parancsoltad, Barátom. Szívesen! - s ezzel váratlanul elhajítom tőrömet Quill fejétől alig néhány centiméterre, hogy a mögüle érkező homlokában landolhasson.
- Remélem van szendvics a hajón, hogy megháláld. - Dörmögöm, majd ismét váratlanu indulok meg, és nekirontok az egyiknek, aki éppen lőni készül. A fegyver útját eltérítve a lövedék nem Quillt találja el.. hanem a Milanot. A szélvédőn egyszerűen áthalad a lövedék, és a műszerfalban landol.
- Ő volt! - tartom magam elé a lényt, ha Peter mondjuk szívesen meglőne engem, vagy levezetné a haragját valakin.


Ne haragudj, hogy ennyit késtem... Sad 


• •
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

↷ i still believe in heroes

avatar
∆ Hozzászólások száma :
602
∆ Kor :
37
∆ Tartózkodási hely :
next to my a-holes



Tárgy: Re: We're the guardians of the galaxy, Dude! - [Drax&Peter] Szer. 08 Nov. 2017, 11:20

Drax & Peter
we're the guardians of the galaxy, dude

- Hát barátom, azt a saját érdekemben inkább nem mondom meg… - válaszolok a kérdésére. Őszintén szólva talán tényleg jobb, ha nem mondom meg, hogy egy két lábon járó szinonimaszótár egy pankrátor testébe száműzve, mert a végén még a fejemre húzza valamelyik alsóját és ahhoz nem igazán van kapacitásom. Ráadásul nem biztonságos övezeten lépkedünk, tehát nem hiányzik, hogy a kábelét szagolgassam út közben, mert az nyilvánvalóan elterelné a figyelmem. Időnként lopva rápillantok az oldalam haladó Draxre, csak hogy tudjak róla, hogy figyel-e. Rendben van, hogy időnként ostobának nézik, vagy tuskónak, de azért ne tévesszen meg senkit az egyszerű gondolkodás módja. A lehető legjobb barát – sőt. Talán ő a legjobb barát, akim valaha volt… Ami így rám nézve szánalmasnak tűnhet, de nem az. Nincs nála tisztább szívű. Sosem mondanám ki, sem neki, sem másnak, de azt hiszem, el sem tudnám képzelni az életem nélküle. Tudom, hogy számíthatok rá. Persze ettől még az életem állandó veszélyben van mellette, főleg, ha a csuklóm akarja lereszelgetni, de ilyen egy átlagos ébredése.
A felderítésnek annyi, amikor a mozgásból ütközet lesz. Draxnek nem kell kétszer mondani, hogy irtsa a kék bőrűeket, én meg mit csinálhatnék? Nem fogom magára hagyni, a francba. Követem és lövöm az ellenfeleinket, ahol csak szabad pálya nyílik. A fegyvereim jól szolgálnak, sokkolom őket, de fagyasztom is. Az ősi elemekkel könnyedén elbánok velük. De azért nem bánnám, ha visszavonulnánk, mert a Milano közvetlen mögöttünk ácsorog és ha megsérül, akkor itt ragadunk, én pedig eltudnék képzelni kellemes időtöltést is, mint meghalni… A Draxre rontó egyik ocsmányságot, rögtön levadászom róla. Bólint felém társam, mire csak leintek. Mi másért lennénk egy csapatban, ha nem ezért? Természetes, hogy az életének védelme előbbre való, mint az ellenfeleim halála.
- Azt mondtam járőrözzünk, mint Bonnie és Clyde, de nem kerülünk a tűzkeresztbe. Mondd, miért nem tudsz rám figyelni soha?! … - magyarázok kissé ingerülten, amikor a fejem mellé hajítja tőrét. Rögtön ugrok egyet, aztán idegesen rácsodálkozok. - Haver!? El is találhattál volna?!? - tárom szét a karjaim felé, kérdőn. Nincs túl sok időm vele foglalkozni, de ebben a percben határozottan visszavonnám korábbi kijelentésem, miszerint ő a legjobb barátom.
- Most komolyan… - lövök le két újabbat a fej alakú szikla mögött. - Hogy tudsz evésre gondolni ilyenkor?! - értetlenül nézek rá, fejem is megcsóválom, aztán megdermedve követem a lövés irányát, ami engem célzott, csak ugye Drax eltérítette. A pattogó hang felé kapom figyelmem és a halántékomra kapok tenyeremmel. Érzem, hogy elönt a méreg, ahogy a Milanon sebet ejtenek.
- A hajómat ne!! - rivallok Drax felé, majd lelövöm azt a nyomorultat, amelyiket a kezében tartja. - Ugye tudod, hogy téged tartalak felelősnek?! Ha itt ragadunk, meghalunk. - motyogok, majd szökkenve indulok a célkeresztbe, hogy további találatokat vigyek be és eltereljem a figyelmet a kicsikémről. - Semmi kedvem meghalni, úgyhogy ha lehet… - az egyik törmelék tetejére mászok, hogy majd onnan vegyem be a többit, de akkor egy hatalmas bázist pillantok meg. A következő másodpercben hátam a kőnek nyomva rántom magamhoz Draxet. - Sssshhh…  - idegesen utasítom csendre, közben fejemmel mutogatva neki a bázisra. Mi a francot kereshetnek itt?
Piña Colada • Ne viccelj, imádom! • ©

_________________
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Sponsored content
↷ i still believe in heroes





Tárgy: Re: We're the guardians of the galaxy, Dude! - [Drax&Peter]

Vissza az elejére Go down

We're the guardians of the galaxy, Dude! - [Drax&Peter]

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 1 oldal

Similar topics

-
» Jessica Drew / Póknő
» Peter McCall
» Kimiko vs. Peter
» Gabriellla és Peter Smite
» [Stella QF] Anatole Saito vs Peter Worker

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Infinity Marvel :: Univerzum - Játéktér :: VilágÛr :: Kree Birodalom-